Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

VILÁG PROLETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 52. szám 1987. március 3., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Termálkincs aprópénzre váltva A termálvízzel is ilyenformán bánunk. Kút kell csak hozzá, s már kincsként ömlik a természet ajándéka, a energia. Hatalmasak a készletek, akkor is folyik, ha nincs rá akkora szükség, esetleg az elvezetöcsatornóban jelez a gőzfelhő, csak paprika kéne, s kész a halászlé. Az utóbbi időben kezdünk azért a fejünkhöz kapni, ahogy sorba jönnek a meglepetések. Csökken a kutak hozama, s amelyikből korábban magától kifolyt, abból most úgy kell kisziyattyúzni. Ma tiz méterre kell letenni a búvárszivatytyút, holnap harmincra. Aztán meg a környezetünkkel is többet foglalkozunk, nem mindegy, hogy hová ömlik a sok százezer köbméter sós víz. A megoldások egy részét másolnunk is lehet, hisz a termálvízkitermelés sokban hasonlít az olajbányászatra. Ahogy fogy a készlet, vízvisszasajtolással növelik a rétegnyomást. A hőjét vesztett termálviznek is ez lenne a legtermészetesebb eltüntetési módja, vissza oda, ahonnan jött. Csakhogy ez költséges módszer, addig várat magára, mig a kényszer rá nem vitte az üzemeltetőket. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket a Geo-Thermál Kisszövetkezet 1985 végén kezdte el. Az energiaracionáló program keretében egy év alatt 5 ezer lakás fúté+ sét oldották meg termálvízzel. Megyénkben Szentesen, Csongrádon, Makón és Hódmezővásárhelyen dolgoztak az általuk megbízott kivitelezők. A Szarvason, Kapuváron és Mosonmagyaróváron elvégzett munka értékét is beszámítva, 215 millió forintos beruházást hajtottak végre. Az így, egy év alatt kiváltott energiamennyiség 60 millió forintot ér. Azóta ez a hasznosítási lendület alábbhagyott, mivel az erre felhasználható állami pénzek megcsappantak. A víz-viszszasajtolási kísérlet keretében Hódmezővásárhelyen egy év alatt 276 ezer köbméter vizet juttattak viszsza a föld alá. Ez még a kezdet, az üzemeltetési , tapasztalatok, a következtetések levonásán a sor. A legnagyobb akadály, hogy a második kút kiépítése, üzemeltetése súlyos milliókba kerül. Igaz, hogy hosszú távon megtérül ez az előrelátó gondoskodás, amivel elkerülhető a réteg idő előtti kimerülése, de a rávaló öszszeget most nehéz előteremteni. A jelenlegi „élő" kutak túlnyomó többségénél a víz még a szabadba folyik. A régebbiek nyomása csökken, szivattyúk beépítése ideig-óráig jó segítség. Ha á búvárszivattyú tíz méterrel a föld alatt már nem boldogul, a következő lépés, hogy harmincra, vagy még mélyebbre tegyék. A Ha bőven van valamiből — vagy legalábbis azt hisszük —, akkor mindannyian hajlamosak vagyunk a pazarlásra. Mosogatni is sokféleképp lehet, ha kútból hozom és fazékban melegítem hozzá a vizet, s á tűzhelybe nekem kell fát aprítani, biztos, hogy „optimumszámítást" végzek: csak annyit, ami feltétlen szükséges. Tanácsi lakásomban, ahol átalánydíjas a meleg víz, már más a helyzet. Egy limonádéspoharat is zubogó vízsugárral szokás kiforrázni. Egy pontig jogosan, hisz így sokkal higiénikusabb. Hogy esetleg langyos víz is megtenné vékonyabb sugárban, ugyan ki tori ilyesmin a fejét? régi felhasználók most ennél a szakasznál tartanak. Nekik is segítség volt a Közelmúltban megtartott geotermikusenergia-hasznosítási tanácskozás, ahol a szivattyúkat .előállító KSB cég bécsi igazgatója szakszerű ismertetőt tartott gyártmányaikról. A szegvári téeszben mar működnek ilyen berendezések. De ez csak egy téma a sok közül, melyről hallhattak a megyénkben érintett felhasználók. A téeszszövetség volt a kezdeményező, hisz a m:zőgazdasági hasznosítás a legszámottevőbb. A hajtatott zöldségek közel kétharmada származik környékünkről. Ez elsősorban a termálenergiának köszönhető, de a saját kereskedelmi hálózat kiépítése is hozzájárult a gazdaságos termeléshez. A további lehetőségek jók, csak a hasznosítást akadályozó sajátos műszaki. környezetvédelmi' és pénzügyi tényezőket kell elhárítani. Komplex szemlélet nélkül nincs továbblépés. . Sok a kérdés. amit ezután kell megválaszolni: meddig megoldás a búvárszivattyú; mikor jutunk el oda, hogy a felhozott víz minden kinyerhető hőjét hasznosítsuk, még nyáron is; mikor nyer teret a környezetkímélő visszasajtolásos módszer? Aztán a kertészet és a csirkenevelés mellett számtalan lehetőség van, kísérletképp algatermeléssel is próbálkoznak, de a gyógyításban, üdülésben is előbbre léphetnénk, hisz ehhez igen jó a vizek sóösszetétele. A zártkörű hasznosítás modellezésére célszerű lenne egy bázisüzemet létrehozni. A kezdeményezés létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Hazánk éves energiafogyasztása 32 millió tonna olajnak megfelelő érték. Ennek fele hazai, fele import. A hazai barnaszénlelőhelyek egyre inkább lignitet adnak, s az olaj- és földgáztermelésünk is öttíz év múlva jelentősen csökkenhet. Közben a termelésnövelés még nagyobb energiaigénnyel fog fellépni, még akkor is, ha céljaink között szerepel a fajlagos energiafelhasználás csökkentése. Az import súlyos költségei a hazai források növelését kényszerítik ki. A" geotermikus energia komplex hasznosítása feltétlen támogatást, élvez. Az OKGT-ben 100 milliós keretet hoztak létre a szénhidrogénre meddő kutak termálhasznosítására. Az öszszeget pályázat alapján ítélik oda, ahol a gazdaságossági számítások megfelelő eredménnyel biztatnak. A felszíni berendezések megépítése így is elég befektetés a vállalkozó üzemeknek. Évtizedek óta használjuk — jelenleg még eléggé „Kihasználjuk" — a föld melegét, a termálenergiát. Nem kétséges, hogy a kelleténél később jutottunk el a felismeréshez: jobban gézben kell tartanunk a „kincset", mert így egy részét óhatatlanul elpocsékoljuk. Most már a megvalósításon a sor, s ebben bizony akad tennivalója üzemnek, banknak, minisztériumnak egyaránt. Szűkebb környezetünk fejlődésének ez is lehet egy helyi, másokénál kedvezőbb lehetősége. Tóth Szeles István Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn az Országházban a tavaszi ülésszak előkészítéséről tanácskoztak a Parlament tisztségviselői, az állandó bizottságok, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Markója Imre igazságügy-miniszter a földről, szóló törvényjavaslat, Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Szíjártó Károly legfőbb ügyész pedig a várhatóan a plénum elé kerülő beszámolója főbb elveit ismertette, K válaszolt a résztvevők kérdéseire. Hazánkba érkezett Wolfgang Rauchfuss Lázár György fogadta az NDK miniszterelnök-helyettesét Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozata elnökének a meghívására hétfőn Budapestre érkezett Wolfgang Ilauchfuss miniszterelnök-helyettes, a bizottság NDK-beli társelnöke. Hétfő délelőtt Marjai József és Wolfgang Rauchfuss a Parlamentben szakértők bevonásával megkezdték a tárgyalásokat a két ország közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a nap folyamán hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Kisvállalkozások — szigorúbb feltételekkel Lehúzni a rolót, vagy...? Az év elejétől a Minisz- szorítása érdekében az ilyen tertanács módosította egyes jellegű kifizetések radikális kisvállalkozások jövedelem- csökkentésére voksoltak. szabályozását. Az idei sza- Mások, változatlanul „zöld bályozóváltozásokkal össz- utat", az átlagosnál kedvehangban 15 százalékról 20 zöbb feltételeket szerettek százalékra növekedett a gmk-k részére kifizetendő ellenérték különadója, ugyanakkor a kisszervezetek 6 százalékos társasági adóját 10 százalékra emelték. Mi indokolta a szigorítást? Az okok összetettek. A volna biztosítani ennek a tevékenységnek a „feketegazdaság" visszaszorítása érdekében. Az is igaz, hogy statisztikai adatok bizonyítják, a kisvállalkozásokban résztvevők jövedelmének növedöntést megelőző széles kö- kedési üteme tavaly lelasrú vitában több, olykor sult. A mostani szigorítás szélsőséges nézet is össze- többek között éppen ezt a csapott. Voltak, akik a ked- tendenciát szeretné erősítevezőtlen jelenségek visszaBővül az Interinvest tevékenysége Az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet dinamikusan növeli forgalmát, kihelyezései jelenleg már meghaladják a hárommilliárd forintot, míg azok értéke 1985-ben csupán 731 millió forint volt. A hitelintézet elsősorban a népgazdaság fizetési mérlegét javító fejlesztésekre, a kapcsolódó termelési, kereskedelmi akciókra folyósít hiteleket. Ennek keretében a múlt esztendőben több mint egymilliárd forintot fordítottak exportfejlesztő beruházások, vállalkozások finanszírozására, s különböző jövedelmezőnek ígérkező ötletek megvalósításához, a termelés bővítéséhez több mint kétmilliárd forint rövid lejáratú hitelt nyújtottak. A hitelfelvevők — a tervek szerint — több mint 350 millió dollárral növelik értékesítésüket a külpiacokon az évtized végéig. A pénzintézet ügyfélköre folyamatosan bővül. Olyan vállalatoknak nyújtott, illetve jelenleg is folyósít exportfejlesztő céljaik megvalósítására hiteleket az Interinvest, mint a Veszprémi Szénbányák Vállalat, a Ganz Danubius, a Péti Nitrokémia, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Dunai Kőolajipari Vállalat. A fejlesztési hitelintézet bekapcsolódott a mezőgazdaság finanszírozásába is. Így az állami gazdaságok kereskedelmi szervezetével, az Ágkerrel lízingtársulást hozott létre, amely a múlt esztendőben több mint 150 millió forint értékű korszerű berendezést adott bérbe mezőgazdasági nagyüzemeknek. A pénzintézet újabban kisvállalkozások finanszirozásával is foglalkozik. Olyan társulásoknak folyósít pénzt, amelyek tevékenysége magas műszaki színvonalat képvisel, s így termékeik már jelenleg, vagy a későbbiekben exportképessé válnak. Az Interinvest nyeresége egy év alatt 30 százalékkal, 270 millió forintra nőtt. A pénzintézet tulajdonosainak, a külkereskedelmi vállalatoknak az előző évinél 20 százalékkal magasabb osztalékot fizetett. A pénzintézet tovább bővíti tevékenységét, több új vegyes vállalat alapításába kíván bekapcsolódni. Az Interinvest már jelenleg is részt vesz tőkével a Sancella Kft.-ben, és a Dantalcoopban, és ezek jövedelmező vállalkozásoknak bizonyultak. Ezért a pénzintézet szakemberei újabb jelentős tőkével létrehozandó — gépipari, vegyipari, járműgyártással és idegenforgalommal foglalkozó — vegyes vállalatok alapítását készítik elő. (MTI) ni. Hiszen igazságtalan lenne, hogy ezekben a szervezetekben jóval könnyebben lehessen hozzájutni a forintokhoz, mint a főmunkahelyen. A mostani változás tehát a versenysemlegesség, az egyenlő esélyek felé vezető út egyik lépéseként is értékelhető. Milyen a szegedi helyzetkép? Mennyiben változott, csökkent a kisvállalkozói tevékenység az elmúlt két hónapban? Ügy tűnik, a legnagyobb végeemeztetök a töbDletadó ellenére is változatlanul igénylik a kisszervezetek segítségét. A „puha" és a „kemény" forintok versenyében továbbra' is előnyösebb a költségkeretből kigazdálkodható vgmes megbízatás. A 'Legtöbb helyen ráadásul munkaerőszerző, vagy -megtartó erőként is jelentkezik: van-e, lehetőség pluszforintok szerzésére, vagy sem? A város egyik legnagyobb végéemeztetője, a Hungarohemp Kenderipari Tröszt is változatlanul igényli a kisszervezetek tevékenységét, mert a termelés zökkenőmentessége ezt megkívánja, és a dolgozók számára is vonzó a többletkereset lehetősége. Tavaly közel 30 millió forintot fizettek ki az itteni vgm-eknek. Ez az összeg várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Némi változásra kerül sor az Autofernél. Tavaly összesen 20 milliós termelési él téket állítottak elő az itteni vgm-ek. Elsősorban speciális, egyedi darabok készülték munkaidő után. Eddig — munkaidőn kívül — a mérnökök is az esztergagép mögé álltak. Az idén, a második negyedévtői a műszaki fejlesztő szakembereket a gépek mellől inkább a fejlesztési területekre irányítják át. Évente 5-6 újítási program kidolgozása lesz a feladatuk. Kevésbé támaszkodik a kisszervezetek tevékenységére a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat. A technológiából adódóan elsősorban paprikadömping idején foglalkoztatják a vgm-eket. A gyártás, keverés, csomagolás mellett esetenként a Úrikban is működik ilyen szervezet. Egy-egy célfeladat megoldására „állnak össze", utána pedig automatikusan megszűnnek. Az adókulcs változása miatt az év első napjaiban egy itteni szállító vgmk úgy döntött, hogy számára tovább nem éri meg folytatni eát a tevékenységet. A Kéziszerszátngyár szegedi leányvállalata is nagymértékben igénybe veszi a kisszervezetek segítségét. Tavaly a kifizetett bérek közel negyede származott ilyen tevékenységből. Az itt dolgozó 320 munkatárs közül közel hetvenen maradnak benn munkaidő után is a pluszjövedelemért- Mivel a költségeket tovább már nem tudják növelni, az ¡dén •mérsékelik a szerződéses órák számát. Kényszerűségből választották tavaly a kábelgyáriak is a jelentős vgmk-tevékenységet. A hírközlőkábelek iránti nagy keresletet ugyanis csak folyamatos gépkihasználás mellett 'lehet kielégíteni. Az egyetlen ilyen gépsor hét végj „hajtása" így a vgmk-kra maradt, jelentősen megemelve az ebben részt vállalók jövedelmét. Mit lehet ehhez hozzátenni? Lehet, hogy a szigorítások ellenére sem változik meg gyökeresen a helyzet? Előfordulhat. A vgm-es keresetekkel ugyanis a jövőben sem versenyezhet egyetlen vállalat sem a főmunkaidőben. A biztos piacra lelt termékeket pedig gyártani kell, mert érdemes. Az igazi megoldást a termelési struktúra átalakítása, a műszaki színvonal gyökeres megváltoztatása és a főmunkaidőben alkalmazott ösztönzési rendszer hozhatná meg. B. G.