Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAG 77. évfolyam, 59. szám 1987. március 11., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Művészeti élet, a település­fejlesztés és -tisztaság Tudósítás a megyei tanács vb üléséről A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­nap, kedden Szegeden ülésezett. Az előterjesztések után a testület megvitatta és elfogadta a megye művészeti életé­ről szóló beszámolót, amelynek napirendi vitájában részt vett Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. Be­számoló hangzott el a tavalyi pénzügyi gazdasági ellen­őrzések tapasztalatairól. Ismertették a településfejlesztési és -tisztasági verseny 1986. évi eredményeit, meghatározták az idei feladatokat. A végrehajtó bizottság előzetesen meg­tárgyalta a következő tanácsülés témáit. A testület a ta­nács ülését március 25-ére hívja össze, és javasolja: vi­tassák meg a tanácsi gazdálkodás tavalyi tapasztalatairól készült beszámolót, fogadják .el a megyei neb idei ellen­őrzési tervét A tanács végrehajtó bizott­sága négy évvel ezelőtt tár­gyalta utoljára szűkebb pát­riánk művészeti életének helyzetét. Akkor több hatá­rozatot hozott a továbbfej­lesztés érdekében, amelynek végrehajtását a testület sor­ra vette. A vb megállapítot­ta, hogy az intézmények, mű­helyek működési költségei az utóbbi években jelentősen emelkedtek. Így n tanácsok­nak kisebb a lehetőségük az itt élő művészek anyagi tá­mogatására. A testület fel­mérte az alkotó műhelyek te­vékenységét. Megállapította, hogy a Szegedi Nemzeti Színház a felújítás után a korábban elveszített közön­ségének hagy részét vissza­hódította. A társulat minősé­gi fejlesztésével az igényes, korszerű színikultúra meg­gyökereztetésével ezt a fo­lyamatot tartósítani lehet. A szabadtéri játékok élére pá­lyázat útján új igazgató ke­rült. Az utóbbi évadok mű­sorpolitikájában megmutat­kozó jelenségek, valamint a megújított irányítás garan­ciát jelent a megmerevedett műsorstruktúra, a hullámzó színvonalú előadások meg­szüntetésére, a szervezeti formák korszerűsítésére. Az opera-előadások nívójának emeléséhez a szükséges devi­zakeret előteremtése gondot jelent. A nézőtér rekonst­rukciója az elképzelések sze­rint 1990-ig elkészül. Az építőművészek alkotó műhelyei a tervezővállala­tok, és a Csomltervnél és a Déltervnél igényes munka folyik. A beruházások csök­kenésével a tervezők lehető­ségei szerényebbek lettek, a környezetesztétikai szempon­tok héttérbe szorultak. A Szegedi Szimfonikus Zene­kar sokoldalú feladatot lát el, és az ország legjobbjai között tartják számon, önál­ló székház kialakításával, hangszervásárlásokkal. la­kástámogatással sikerült az elvándorlást megszüntetni. Pillanatnyilag a legnagyobb gondot az okozza, hogy a hangszerjavitás helyben nincs megoldva, ezért Buda­pestre kell utazni. Az egyre szaporodó gyermekmagazi­nokkal szemben a Szegeden szerkesztett Kincskereső az egyetlen olyan folyóirat, amely az irodalom és a mű­vészetek szeretetére neveli a fiatal korosztályt. Azonban az áremelkedések miatt a kiadásban gondok jelentkez­tek. A Művelődési Miniszté­rium a múlt évi hiányt meg­téríti, de a további finanszí­rozási különbözetet már nem vállalja. Ezért a folyóirat sorsa bizonytalan. A helyi állami szervek keresik azt a megoldást, minek segítsé­gével a szerkesztőség anyagi helyzete stabilizálódna, a Kincskereső megjelenése biz­tosított lenne. A Weiner Leó Kamarazenekar a zenemű­vészeti főiskola hallgatóiból és tanáraiból alakult. Kül­földi fesztiválokon is nagy sikert ért el. A megyei ta­nács a főiskolával kötendő együttműködési megállapo­dás keretében 300 ezer forin­tot szeretne biztosítani a ze­nekarnak, és így garantálni tevékenységét. A végrehajtó bizottság ér­tékelte a művészeti szövetsé­gek területi szervezeteinek munkáját is. örvendetes, hogy a képző- és iparművé­szeti szövetség vezetése meg­újult, és támogatják a város­szépítő egyesületeket. A me­gye képző- és iparművészel­nek döntő többsége alkotó te­vékenységét nem az intéz­ményi keretek között fejti ki. Ez is szükségessé teszi az állami irányítás, támogatás megkülönböztetett figyelmét. Megbízatások, megbecsülés híján fennáll annak veszé­lye, hogy a legjobb alkotók a szabadpiac ízlésének ki­szolgálására kényszerülnek. A tanácskozáson szóba ke­rült az eddig a Délép által támogatott Zenebarátok Kó­rusa és néptáncosok sorsa. Egyelőre mecénás nélkül maradtak. E téma kapcsán is vetették fel a vb tagjai, hogy művészeti alapot kell létesí­teni, amelyből differenciál­tan segítenék a művészeti együtteseket, és természete­sen az egyéni alkotókat. Szű­kebb pátriánkban régi szán­dék a helyi könyvkiadó lét­rehozása. A Művelődési Mi­nisztérium döntése értelmé­ben kiadói jogot Békéscsaba és Debrecen kapott, de a me­gye művészeti életének irá­nyítói nem mondanak le ar­ról, hogy egyszer Szeged is rendelkezzen könyvkiadóval. A vb, e téma napirendi vitá­jában foglalkozott a Tisza­táj új profiljának kialakítá­sával, egy fotógaléria létre­hozásának és a magas szín­vonalú kultúrára vágyó ér­telmiségiek lehetőségével. A megyei tanács, a szak­szervezet, a népfront, a KISZ minden évben meghirdeti a településfejlesztési és -tiszta­sági versenyt. Tavaly a szé­les körű összefogás 840 mil­lió forint értékkel gyarapí­totta a közvagyont, és kímél­te a költségvetési kiadásokat. A közhasznú munkában a megye minden társadalmi rétege részt vett. A telepü­lésfejlesztés városok közötti versenyében első Makó, má­sodik Csongrád, harmadik Szentes. A nagyközségek kö­zött „aranyérmes" Móraha­lom, amelyet Sándorfalva és Kiszombor követ. Községek­nél a sorrend: Zsombó, Fel­győ és Székkutas. Az első helyezettek 2 milliós, 1 mil­liós és 600 ezer forintos juta­lomban részesülnek. A településtisztasági és környezetvédelmi vetélkedés helyezettjei Csongrád, Makó, Szentes; Kiszombor, Kiste­lek, Sándorfalva; illetve a községeknél Földeák, Apát­falva, Tiszasziget. A végre­hajtó bizottság köszönetét fejezi ki a megye lakosságá­nak értékes társadalmi mun­kájáért. Ugyanakkor felhív­ja a figyelmet, hogy minél többen vegyék ki részüket a feladatok végrehajtásából. Befejeződtek a magyar-brit külügyminiszteri tárgyalások Sir Geoffrey Howe elutazott hazánkból Sir Geoffrey Howe, Nagy­Britannia és Eszak-lrország Egyesült Királyság hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere kedden előadást tartott a Magyar Tudományos Aka­démia kongresszusi termé­ben. A brit diplomácia ve­zetője szólt azokról, a gaz­daság minden szféráját érintő változásokról, ame­lyek Nyugat- és Kelet-Eu­rópa országaitól egyaránt nagyfokú alkalmazkodóké­pességet követelnek meg. Ezzel összefüggésben ismer­tette az Európai Gazdasági Közösség törekvéseit, és kormánya gazdaságpolitiká­jának főbb irányait. Sir Geoffrey Howe kívánatos­nak nevezte a kelet—nyu­gati gazdasági kapcsolatok erősítését, ami a kölcsönös bizalom légkörére is kedve­zően hatna. Az előadást követően a brit külügyminiszter a ma­gyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott az Átrium Hyatt Szállodában. A sajtókonferencián beve­zetőként elmondta, mint külügyminiszter, immár má­sodszor jár Magyarországon. Mostani látogatása során találkozott magyar politikai és gazdasági vezetőkkel, akikkel hasznos, nyílt esz­mecserét folytatott. A meg­beszéléseken megvitatták a kétoldalú kapcsolatok alaku­lását, véleményt cseréltek a kelet—nyugati kontaktusok jelenlegi állapotáról. Kije­lentette: mostani tárgyalá­sai azt bizonyították, hogy Magyarország és Nagy-Bri­tannia kapcsolatai erősöd­nek, a kölcsönös tisztelet és megértés jellemzi azokat. A továbbiakban kiemelte: a tárgyalások alkalmat adtak arra is, hogy ismertesse Nagy-Britannia álláspont­ját a Szovjetunió legutóbbi leszerelési javaslatával kap­csolatban. A Várkonyi Péter külügy­miniszterrel folytatott meg­beszéléseiről szólva elmond­ta, hogy a kétoldalú kap­csolatok kérdéskörén belül különös figyelmet szenteltek a nemzetközi terrorizmus elleni közös harc erősítésé­(Folylatás a 2. oldalon.) Tízezer kilométeres autópálya épül Kedden a Közlekedéstu­dományi Intézet székházá­ban megkezdődött a tíz or­szágot érintő Transzeurópai Észak—Déli Autópálya (TEM) műszaki szakcsoport­jának háromnapos ülése. A TEM Eurázsia egyik legnat gyobb szabású műszaki léte­sítménye, amely végső so­ron tízezer kilométernyi au­tópálya-hálózattal köti majd össze a Baltikumot a Föld­közi-tenger keleti medencé­jével és a Közel-Kelettel. Nyugaton csatlakozik a már korábban kiépített, magas színvonalú autópálya-háló­zathoz, keleten és dél felé pedig Ázsia és Afrika úthá­lózataival teremt — közvet­len, illetve a tengeri komp­hajózás igénybevételével közvetett — kapcsolatot. A TEM terve egy 1972-es magyar—lengyel kezdemé­nyezés alapján, az 1975. évi helsinki egyezmény aláírása Magyar—jugoszláv vízügyi megbeszélések Kedden magyar—jugoszláv vízügyi tárgyalások kez­dődtek Szombathelyen. A háromnapos tanácskozás kereté­ben a Mura határszakaszának szabályozási és vízvédelmi műszaki létesítményeinek fenntartási kérdései kerülnek napirendre, s a múlt évben közösen végzett munkák el­számolásában is megállapodnak. Ezek értéke együttesen meghaladta a négymillió forintot, miközben mindkét fél saját hatáskörében is 6—6 millió forintot költött a 48 ki­lométeres folyószakasz létesítményeinek fenntartására, il­letve korszerűsítésére. Komputer az esztergapadon Aligha kell külön hang­súlyozni, ha olyan szerszá­mokat szeretnénk előállíta­ni, amelyeket az igényes ve­vők is szívesen vásárolnak, akkor pontosabban, fino­mabban kell megmunkálni. Az évtizedek során az em­beri szem, a kéz teljesítőké­pességét egyre rohamosabb léptekkel körözte le a mo­dern technika, az automati­zálás. A szerszámgépgyártás­ban is a komputerek segít­ségével készített darabok je­lentik ma már a világszínvo­nalat. A felzárkózás egyre sürgetőbb, s hol is lehetne, kellene leghamarabb elkez­deni, mint az iskolapadban. A jövő szakmunkásait ugyanis nem a mai, főleg nem a tegnapi „kiszuperált" masinákon lehetne jól felké­szíteni. A Büll és Strunz osztrák gép- és szerszámértékesítő vállalat most országos „tur­néra" indult hazánkban, hogy a szakmunkásképző in­tézetekben, szakközépisko­lákban a gyakorlatban is be­mutathassa automata eszter­gagépeit, gyártórendszere­it. Az első állomások egyike a szegedi 600-as Számú Szakmunkásképző Intézet volt, ahol tegnap, kedden uélelőtt a szakemberek be­mutatták a gép kezelését a leendő szakembereknek. Igaz, nekik ez már nem volt teljesen újdonság, hiszen eb­ben az intézményben már eddig is oktatlak hasonló Schmidt Andrea felvétele A leendő szakemberek a jövő esztergapadjával kednek ismer­masinákon. Sőt, néhány sze­gedi üzemben is találkozhat­tak már vele a fiatalok gya­korlataik során. Újdonság viszont az, hogy a Jövő tan­évtől az elméleti oktatásban is helyet kap majd a CNC­szerszámgépek kezelése. Mi­ért? Ezek a gépek nemcsak pontosabbak, de takaréko­sabbak is mechanikus elő­deiknél. Igaz, egy-egy ilyen munkapad nem éppen olc&ó mulatság. Az is hátráltatja elterjedésüket, hogy a hoz­záértő szakemberek képzése még igencsak gyerekcipőben jár idehaza. A most bemu­tatott COMPACT 5 ONC au­tomata kisesztergapad kü­lön előnye, hogy nem hely­hez kötött, ára is jóval sze­rényebb az ipari méretekben használt társulnál, így kivá­lóan alkalmas oktatási cé­lokra. után körvonalazódott. A részt vevő országok — Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Görögország, Ju­goszlávia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia és Törökország — az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és fejlesztési programja támogatásával közösen készítették el a munka alapját képező terv­dokumentációt és dolgozták ki a végrehajtás szervezeti kereteit. Az érdemi munka 1977"ben indult meg, azóta szakmai értekezleteken fo­lyamatosan — jelenleg Ma­gyarországon — vitatják meg az érintett államok a pálya tervezésével, építésé­vel, üzemeltetésével kapcso­latos problémákat, az egysé­ges szabványokra vonatkozó ajánlásokat, korszerűsíté­seket, egyeztetik a különbö­ző elképzeléseket, összehan­golják a tennivalókat, kicse­rélik a tapasztalatokat. A tervek szerint az évez­red végéig csaknem elkészül a Transzeurópai Észak— Déli Autópálya. A leghosz­szabb és legjelentősebb ösz­szefüggö szakaszok az ENSZ előírásainak megfelelő szín­vonalú, a korszerű forga­lom, a sebesség, a biztonság és a kényelem követelmé­nyeit egyaránt kielégítő au­tópályák lesznek majd. Va­lamennyi érintett országban megkezdődött a TEM-háló­zat építése — eddig összesen 2200 kilométernyi autópálya készült el. Az országok kö­zötti gazdasági kapcsolatok fellendítése, illetve az ide­genforgalom fokozódása szempontjából egyaránt fon­tos teljes úthálózat dollár­ban számítva, hozzávetőle­gesen csaknem 10 milliárdba kerül. A TEM magyarorszá­gi szakasza, mintegy 650 ki­lométer lesz, ennek egyhar­madával végeztek a hazai útépítők. A fővárosból há­rom irányban ágazik el a hazai TEM-hálózat: a Bu­dapest—Hegyeshalom, a Bu­dapest—Letenye. valamint a Budapest—Rószke vonalon. TEM-út lesz az MO-ás kör­gyűrű Ml-es. M7-es és M5­os autópályák közötti szaka­sza is. A szakmai tanácskozás résztvevői megvitatják egye­bek között a TEM közleke­désbiztonsági kérdéseit, tár­gyalnak a téli üzemeltetés tapasztalatairól, közös mód­szereket igyekeznek kidol­gozni a burkolat romlásának műszeres mérésére, vala­mint — magyar javaslatra — foglalkoznak új légszeny­nyezési normák bevezetése ­vei is.

Next

/
Thumbnails
Contents