Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

Szerda, 1987. március 11. 3 Változatok - a történelemre A múlt héten szerdán este egy beszélgetést hallgattam a Kossuth rádióban. Ez a be­szélgetés (a Változatok — a íörféneíemre-sorozatban) is­Rádió­(ff figyelő kesztő egyben művelődési miniszterünk is lévén, állás­pontja többszörös hivatalod súllyal bír: Nos: nemcsak azt említette meg, mennyire métlés volt, tehát egyszer ¿¿¡y története. Hosszú-hosz- gyötrő is volt a kutatások mar elhangzott az éter hul- S7d hetek óta estéim nagy soran a forráshiány, hanem lámáin, mégsem emlékszem, részét eh 1 hogy érdemi visszhangja tá- melyikével madt volna a magyar sajtó­ban. Szerencsére a könyv­részét e három kötet vala­(leginkább az 1930-tól napjainkig terjedő időszakot bemutató harma­azt is, hogy mi, magyarok saját véleményünket mond­juk. adjuk közre ebben az Erdély-történetben. Ez a vé getés szerveződött, annál in­kább. Sőt, nemcsak a sajtó­nem tudok betelni vele. Pe­dig az Akadémiai Kiadó ál­ban, de a közvéleményben tal megjelentetett Erdély­nek. amely kapcsán a beszél- ¿¡kkan töltöm s egyszerűen lemény védelmező és nem —,x xi ' indulatokból vádaskodó jel­legű. A közeledés, a hídverés szándékán túl óvni, segíteni és szót emelni akar, kétmil­lió nemzettársunk érdeké­ben. Mivel egy vérből valóit vagyunk velük: sorsuk nem lehet közömbös egyetlen adás negyvenezer példánya dae "igényes' küllemében teg- nemzetét és annak történetét szinte azonnal elfogyott, hi- aiább annyj'ra mint tudós tisztelő magyar számára sem. ánycikké változott, megszer- tisztesség és észmei-metodi- s meg kel1 e7-t tennünk olyan zése már-már bravúrnak ' ' •-•'--<-•—> * ••-• számit. A rádióműsorra te hát. ami e könyv kapcsán ké is; annak ellenére, hogy a három vaskos kötet közel ezer forintba kerül, és mint a főszerkesztő Köpeczi Bélá­história a legérzelmesebb ál­arc mögül szemlélve sem több kitűnő tudományos munkánál: precíz, alapos, tói megtudhattuk, az első ki- döbbenetesen részletes, gaz kai szemléletek dolgában. torekvesekke szembeszegűl­A rádióbeszélgetésben ve ls, ~ "\lkení W másik majdnem egy teljes órán át e szerzo- Mokkái Laszlo törte­szült beszelgetest sugározta, munka irányítóit hallhattuk, nesz mondotta —, amelyek tudatosan, előre megfontolt amint értékelik, kommentál- az erdélyi magyar népet ép­szándékkal készültem. A tett ;ak e revelációszámba menő Pen saíát történelmétől akar­oka hajszálpontosan ugyan- nyugodtan szenzációnak ne- megfosztani, az. ami e gigantikus vallal- yezhető munkát, „a magyar Mértéktartás, mélysegesen kozás köteteit a könyvpiacon történelemtudomány eddigi etikus közelítésmód jellemzi. egy csapásra a legszebb ér- e„yik legjelentősebb vállal- K°Peczi Béla szavaival: „az A „1 1- x«— ..xit xU^AMJnunUkn . ... aW Uoki í"»ri U ri/4eó rf r>4 iinélnl telemben vett slágerdarabbá változtatta. Erdély története. Merthogy erről van szó, ez a cím: Er- azért is, mert a kötetfőszer­kozasát".. En különösen Kö­peczi Béla több kijelentését emberi szabadságot védel­mezni". Három nemzet tör tartóm fontosnak: már csak ténetét bemutatva. Domonkos László Miért nem szórakozik a tömeg ? Képernyő ..Hiszen az opera ... va­laha nagy hatású tömegszó­rakoztató műfaj volt" — íija Romhányi Ágnes dra­maturg a műsorújságban, arra kérve a nézőket, te- a látvány sem volt utolsó kíntsék meg a Cimarosa- (különösen Wieber Mariann vígopera, A titkos házasság ruhái jellemző erejűek, tévévátozatát. Bizony, sok megejtőek, fogják a szemet,) oka van annak, hogy a vi- Nagyonis átélhető, a mai szonylag nagy múltú ós bi- nézőhöz közeli, könnyen zonyos tekintetben igazán „fogható" a vigopera sze­síkeres Zenés Tv Színház reimi félreértésekkel csík­egy-egy produkcióját gyen- iandós világa, géd erőszakkal, rábeszélő hangnemben kell beharan­gozni. Ilyenkor szokás el­küldeni a kritikusoknak is azt a bizonyos levelezőlapot, melyen udvariasan felszólít­tatnak, hogy ekkor és ekkor szíveskedjenek helyet fog­lalni a legkényelmesebb fo­teljükben és megtekinteni a legújabb operafeldolgozást. Mindhiába. A kritikusok túlnyomó többsége akkor sem szánja rá magát, hogy kritikát írjon egy tévéope­ráról, ha tényleg helyet fog­lal. és valóban megnézi az illető opust. A tévéműsoro­kat figyelő újságírók túl­nyomó többsége tudniillik enter.TrökkóT'közeíké­Miért nem szórakozik a tömeg? — Azazhogy: miért Giegór Józsefkelti r.em ezen szórakozik? Hiszen, mint a föntiekből is kitűnhet, ez: (tévé)-szin­haz, sokkal több lehetőség­gel, mint a hagyományos zenés színház. Itt tudni­illik mód nyílik ar­ra is, amire a színházban (operában) csak ritkán: az énekestől színészi teljesít­ményt kérni és kapni, azaz gesztust tenni az operaér­tőknél szélesebb nézőtábor felé. Lehetőség van több­féle érzékszervünkét meg­célozni — az igazán illúzió­nem zenekritikus — és nyilván nem szívesen ad ki dilettáns munkát a kezéből. A Zenés Tv Színház pekkel ezekről, és a művé­szek gesztusairól, apró arc­játékokról is, amitől ugye­bár megfosztatunk a színház­propagandája mégis jónak ban. A műfaj a tévében minősíthető. Részint maga — ahogy mondani szokás a tévé gondoskodik erről, — olyan komplex lehet, szürkék, másrészt — mind a föntiek hogy még... ellenére — a kritikusok. Tán lelkiismereti okokból, vagy művészetpolitikai meggondolásokból, esetleg személyes vonzalmak miatt, „egyszerű" műélvezőként gyakorta közölnek — amo­lyan ismertetéseket. A produkciók nagy több­sége igen színvonalas. Mégis kevesen nézik. (Ezért írtuk: „bizonyos tekintetben sike­resek", merthogy szakmai kifogás alig érheti e tévé­feldolgozásokat, a nézők szá­ma meg sem közelíti akár egy félresikerült tévéjáték közönségszámát.) Nos, miért nem „nagy hatású tömegszó­rakoztató műfaj" ma — a tévéopera sem? Ha például a pénteki be­mutatót, A titkos házassá­got nézem: nem tudom. Farkas Katalin, Csonka Zsu­zsanna, Komlósi Ildikó, Ko­vács Pál, Márk László, és kiváltképp persze Gregor József — színészeknek is becsületére váló, eleven ha­tású játéka a legkitűnőbb hangfelvételekkel párosult. (A Budapest Kamarazene­kart Pál Tamás vezényelte.) Korhű díszletekben és jel­mezekben komédiáztak — „Kérem, ne kapcsolják ki a készüléket" — rimánkodik mégis a dramaturg az elő­zetesben, ő is tudja, mi is tudjuk: okkal. Alighanem előbb-utóbb kénytelenek le­szünk belenyugodni: a té­vés tömegszórakoztatás is­mert műfajaihoz nem mos­tanában fog fölzárkózni az opera, ha mégóly víg, akkor sem. A brazil, vagy cseh­szlovák folytatások hőseit nem fogja kiszorítani az érző honi szivekből Gero­nimo, még akkor sem, ha életre. Bármi furán hangzik kul­túrforradalmi ideákon ne­velkedett, önkéntes népmű­velő sokunknak: ez nem tragédia. A tragédia az len­ne, ha a tévénkben (és más művészeti ágakban) tapasz­talható ' giccsözön mellett — nem lenne más. Amíg vá­laszték létezik, megvan az esély a választásra, ami nagyfokú polarizációt ered­ményezhet ugyan (ennek csak a giccs, amannak csak a „magas" művészet) a kö­zönség körében, de szinte kizárja a legrosszabbat: hogy tudniillik r. se nem édes, se nem sós, a semmilyen, a középszer üljön diadalt. Hogy előbb-utóbb aztán ilyenek legyünk mi ma­gunk is; reménytelenül Sulyok Erzsébet „Csak a lélek tisztasága által... 9 V J ól öltözött úr lohol a villamos után. gyereke előtt káromkodó és őt káromkod­Néhány lépéssel lekési, csukódnak ni hagyó szülő, a nevelést trágárságokkal az ajtók. Eget rengető káromkodás pótló felnőtt a szeretetlenség jegyében hallik. A hirdetőoszlopot egy kisfiú rug- cselekszik. Mert az igazi szeretet a gyer­dossa, közben cifra szitkokat szór, házul- mekben rejlő képességek, tehetség kibon­ról hozott munícióból. Az áruház előtt takoztatására irányul, a káromkodni ha­fiatalasszony durva beszéddel mocskolja gyás pedig éppen az ellenkezőjét szol­gyermekét gálja. Még megsejteni is szomorú azt az A gondolat hiánya ez. Emlékezzünk iszonyú ürességet, ami a trágársággal a csak két évtizede, hogy izélős ország let- gyermeki elmében keletkezik, tünk. Akkortájt mondta mindenki, hogy Sokan a mondanivaló híján eregetnek izé... izé, ha nem jött szájára a szó. Ak­kor még ez volt az általános pótszó. Ké­sőbb az intellektuálisabb őőőőőő követke­zett, s bőgött a haza sok-sok nagyja a szitkokat, és ezzel kívánnak sikert elérni. Mások minden helyzetben, bárki előtt kér pesek káromkodni. Ezzel juttatják érvény­re általános tiszteletlenségüket. Az ilyen. rádióban és a televízióban. Mindeközben megszokásból származó káromkodás a cse­elképzelhetetlen sok nyelvtani helyzetbe lekvésképtelenséggel, a félelemmel, a ha­furakodott be leggyakrabban használt raggal való tartós együttélés következmé­igénk. Honfitársaink bőszen anyáznak nye. lépten s nyomon, ma már nem csupán a Társadalmi jelenség tehát a trágárság, kocsisok privilégiuma a fergeteges károm- mint a szorongás. Fásultak lettünk, bele­kodás. törődtünk a kulturálatlan emberi kapcso­Milyenek is a trágárságok? Először is latokba. Beletörődtünk a pincér-, ház­szeméremsértőek, aztán durvák és meg- mester-, hivatalnok- és portásdiktatúrába. Eltűrjük az egérnél is szürkébb középszer makacs önvédelmét,... azazhogy pótcse­lekvés gyanánt eleresztünk egy cifrát. Aldemokratikus vívmány lett. hogy egyként káromkodik a kazánkovács és a professzor. Legalább az utóbbitól elvárha­tó lenne, hogv meggondolja: ha a nyelv Ügy látom, hogy a cselekvésképtelenség gondolkozásunkat tükrözi ml jelenik meg ..i. rV_../xi_i.A l.,"-,.. „ ebben a tükörben? Mire io szidm az eget és lakóit? Miről tehet Weisz Gizi? alázóak. (De tudja-e, aki mondja, hogy maga magát alázza meg'.?) És a trágárság leg­általánosabb tulajdonsága, hogy primitív. Sietve mondom: itt nem a szitkok szi­dalmazása következik majd, hisz érdeke­sebb feladat a káromkodás okainak meg­találása. az egyik ok. Egyféleképp úgy, hogy a. te> hetetlenség érzete lesz úrrá a káromkd­dón, másrészt a nyelvi kifejezés — az alacsony szintű gondolkozás miatt — nem jut el a helyzet igényelte szintre. Tehát a gyönyörűt, lenyűgözőt, fenségest is ugyan­azzal a silány jelzős szerkezettel minősíti a beszélő, mint egy sikeres házibulit Min­den bizonnyal azért, mert nem tudatosult benne, hogy a választékos, árnyalt, pon­tosságra törekvő beszéd visszahat a gon J ó, fölteszem, hogy a szitkozódás olyan rossz tulajdonság, amiről fel­nőtt korban már nagyon nehéz le­szokni. De legalább a gyerektől zárjuk el! Azok előtt, akit szeretünk — talán igaz ez még — nem szokás káromkodni. A gyerek az, akit végül is a „legköny­nyebb" szeretni. Alapvető pedagógiai igaz­ság, hogyha a gyerek valamilyen rossz dolkodás folyamatára Aki a káromkodás cselekedelért nem kap biin¿tés¿ az pon. szavaival gondolkodik, az karomkodva is tosan úgy hat rá. mintha megerősítést ju­él. talmat kapott volna. Ezért nem szabad A trágárság erősen ható oka a félelem tűrni a gyerekszájból áradó mocskolódást. is. Egyre jobban szorongunk, és e lelki présben gyakoriak a káromkodás szavai. Itt is a gondolkozás szüneteltetését vagy teljes hiányát látom, hiszen ha a konkrét helyzet konkrét elemzésére vállalkoznánk, elkerülhetnénk a vicsorgás kifejezéseit. A harag és az ijesztő szándék is ká­romkodásra késztethet. Ez az általános szeretetlenségre hívja föl a figyelmet. A Széchenyi István mondotta: „Csak a lé­lek tisztasága által lehet egészséges az ember szelleme." Tudiuk-e mindannyian, hogy az erkölcs és a tudat között ¡'ven szoros a kapcsolat? Belátjuk-e végre, hogy gondolkozásunkra végzetszerűen hat a lealacsonyító tráijárkodás, a butaságot hangsúlyozó káromkodás? Dlusztus Imre vár- és híradó-képesítést szerezzenek. Ez irányú szán­Postások együttműködése Az 1984-es hamburgi pos­takongresszus résztvevői ki­mondták, hogy törekedni kell a világ postái között gyorsí­tottabb ütemű információ­cserére. A fejlett technika a postai szolgáltatásokban el­ért eredmények átadása nagyban segítheti egy-egy ország postájának fejleszté­sét. Hazánk mintegy tíz or­szággal kötött műszaki-tudo­mányos együttműködési szerződést, amelyek nem­csak a klasszikus . postai szolgáltatásokra, hanem a távközlés fejlesztésére is ki­terjednek. Tőkés és szocialis­ta partnerekkel egyaránt folytattak tárgyalásokat a magyar postások. Tegnap magyar—jugoszláv eszme­cserére került sor a Szegedi Postaigazgatóságon. A tár­gyalások eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet Oláh László, a Magyar Posta elnökhelyet­tese és Rade Vukosavlijevics, a Jugoszláv Postaközösség elnökhelyettese irta alá. M. F. Sorozás előtt Tudnivalók — kötelességek A megyei hadkiegészítő- nési kötelezettségüknek, és minősítésüktől és szakkép­si és területvédelmi pa- ez az első alkalom, amikor zettségüktől függően még a rancsnokság előzetes terve hivatalos kapcsolatba kerül- bevonulás előtt hivatásos alapján április 13-a és má- nek a néphadsereg képvise- gépjármű-vezetői, könnyűbú­jus 28-a közötti időben ke- lőivel, a megyei parancsnok­ról sor a 18. életévükbe lépő ság tisztjeivel, férfiak katonai nyilvántar- Az ifjú állampolgárok tíz dékukat a sorozás napján is tásba vételére és sorozására, nappal a sorozás előtt név- bejelenthetik. Aki élethiva­Jelentős esemény ez a fia- re szóló felhívást kapnak a tásának választja a katonai talok életében, hiszen a had- megjelenés időpontjának és pályát, katonai főiskolát, kötelezettség elérése a fel- helyének feltüntetésével, va- tiszthelyettesi iskolára je­nőttkorba lépést és ezzel lamint azoknak az okmá- lentkezhet. együtt az állampolgári köte- nyoknak a megjelölésével, A fiatal hadkötelesek tájé­lességek megnövekedését is amelyeket a jelzett napon koztatást kapnak alapvető jelenti. A hadköteles sorba magukkal kell hozniuk. Akik honvédelmi ioeaikról és kö­lépő fiatalok most első eset- valamilyen oknál fogva fel- telességeikről. Ezen belül el­ben tesznek eleget megjele- hívást nem kapnak, az ut- sosorban a bejelentési köte­cákon és köztereken kifug- lezettségröl, mivel a bevo­gesztett sorozási hirdetmény nulásig terjedő időben ennek útján tájékozódhatnak meg- eseteivel találkoznak a leg­jelenési kötelezettségükről, gyakrabban. A családi és A fekvő beteg, illetve moz- egyéni viszonyaikban bekö­gásképtelen fiatalok sorozá- vetkezett változások (házas­sát mozgóbizottság végzi. Az ságkötés, iskolai végzettség írásbeli érettségi vizsgák szakképzettség, egészségügyi' idején az 1969-ben született ¿napot stb.) jelentése feltét­fiatalok (belépő évfolyam) jenül szükséges a katonai sorozása szünetel. nyilvántartás naprakészsége A sorozóbizottság a meg- és a behívás tervezése szem­jelent hadköteleseket kato- pontjából. Mivel a megváltó­nál nyilvántartásba veszi, és zott körülmények a sorköte­KÖNYVÉRTÉKA. Könyvtárosok áruháza nyílott Budapes­ten, az V. kerületi Honvéd utcában. A Könyvcrtcka az el­ső olyan könyváruház Magyarországon, ahol a könyvtáro­sokbeszerezhetik a magyar és idegen nyelvű könyv-, hang­lemez- és videokazetta-szükségleteiket. A bolt ezeken kívül könyvtári bútorokat is árul megállapítja katonai alkal­masságukat. Az orvosi vizs­gálatokat tapasztalt sorozó­orvosok végzik. Amennyi­ben szükséges, a bizottság a sorköteles szakorvosi vizsgá­les bevonulását is befolyá­solhatják, ezért az adatok pontosítása a fiatalok érde­keit is szolgálja. Ennek ellenére az adatvál­tozásoknak közel 40 százalé­latát, illetve gyógyintézeti ka nem jut a parancsnokság kezelését is elrendelheti. Az tudomására. Sok a szabály­alkalmasság reális elbírálása sértési eljárás és az ezek feltétlenül igényli, hogy a nyomán kiszabott pénzbir­fiatalok bizalommal mond ják el egészségügyi állapo tukra vonatkozó panaszai ság. A sorozóbizottság szak­kat és átadják a magukkal mai feladatai mellett tö­hozott zárójelentéseket, or- rekszik a fegyveres szolgálat vosi igazolásokat. A fegyvernemhez történő beosztásra és a behívás idő­pontjának meghatározására a sorköteles alkalmassági fo­iránti érdeklődés felkeltésé­re, a katonai feladatokkal kapcsolatos, eddig szerzett ismeretek továbbfejlesztésé­re. Megkülönböztetett figyel­kának, előképzettségének és ^TLzM^z ,„?£ SSüí soÍA5 forozLSág nya^a%^sf,S Vndotáá«, f i a . - maradandó élménnyé tegye elnöke döntésénél figyelembe terjedő veszi a fiatalok kivanságait. „, ­a c^vx^io^vn.!, hadkotelezettseg első napját. A sorköteleseknek lehető­ségük lesz arra, hogy katonai Takács József

Next

/
Thumbnails
Contents