Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-06 / 55. szám

2 Péntek, 1987. március 6. Tájékoztatás a külpolitikai helyzetről Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Szűrös Mátyás elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága az Országházban. A képviselőket Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások állásáról, eddigi és várható eredményeiről. Bevezetőül kifejtette: a fegyverkezés gyakorlatilag az első atombomba előállítása óta fokozódik. Bár az eddigi egyezmények felső határt szabtak bizonyos fegyverfajták mennyiségi növekedésének, a minőségi fejlesztést, új fegyverfajták megjelenését nem tudták megakadályozni. Számadatokkal is bizonyítható — mondotta —', hogy a világon a fegyverzetek tekintetében globális erőegyensúly van. Ez azonban az egyes fegyverrendszerek esetében csak hozzávetőlegesen érvényesül. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a fegyverkezésben az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei játszottak kezdeményező szerepet; a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés tagállamai — biztonságuk érdekében — e lépések követésére kényszerültek. Az előadó részletesen elemezte az egyes tárgyalások helyzetét, kiemelve az ENSZ leszerelési fórumainak eddigi eredményeit és a Szovjetunió, illetve a szocialista országok javaslatainak építő, kompromisszumra törekvő jellegét. Az államtitkár szólt a szocialista országok egyeztetett külpolitikájának jelentőségéről, a CZINEGE LAJOS VIETNAMBAN Szerdán Hanoiban jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—vietnami gazdasági és műszalci-tudonyos együttműködési bízottság tizennegyedik ülésszaka. A dokumentumot Czinege Lajos és Nguyen Ngoc Triu miniszterelnök-helyettes — a bizottság társelnökei — látták el kézjegyükkel. Czinege Lajost fogadta Pham Van Dong, a VSZK Minisztertanácsának elnöke. A találkozón tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista épitőmunkáról és értékelték a magyar—vietnami gazdasági és műszakitudományos együttműködés helyzetét. ' SEVARDNADZE INDONÉZIÁBAN Gyümölcsöző tárgyalásokra számít Kusumaatmadja indonéz külügyminiszterrel, s nagy jelentőséget tulajdonít a Suharto elnökkel való találkozónak — derült ki Eduárd Sevardnadzének a dzsakartaí repülőtéren tett nyilatkozatából. A szovjet külügyminiszter csütörtökön Ausztráliából érkezett hivatalos látogatásra Indonéziába. HARCOK ÉSZAKON Csütörtökön Teherán az északi offenzíva sikereiről számolt be, Irak pedig arról adott hírt, hogy ismét visszaverték az ellenség támadását a déli frontszakaszon. KOREAI KÜLÜGYMINISZTERHELYETTES LÁTOGATÁSA Ll In Gju, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszter-helyettese március 2. és 5. között látogatást tett hazánkban, és megbeszéléseket folytatott Barity Miklós es Benyi József külügyminiszter-helyettesekkel a két ország kapcsolatairól és azok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, s a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke fogadta a koreai vendéget. ÖSSZEKAPCSOLÁS A Mir űrállomásból és a Szojuz TM—2 űrhajóból álló egységhez kapcsolódott csütörtökön a Progressz—28 teherszállító űrhajó. A kölcsönös észlelést, a közelítést, a két egység egymás mögé állását és a moszkvai idő szerint 15 óra 43 perckor végrehajtott összekapcsolást az űrállomás és a teherűrhajó automatikus fedélzeti rendszerei irányították. A földi irányítóközpont a kütönbözö megfigyelő és utasitárközvotitő állomások, továbbá a két űrhajós, Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin segítségével csak ellenőrizte a folyamatot. CZYREK WASHINGTONBAN Bush amerikai alelnökkel találkozott washingtoni Iá* togatása kezdetén a lengyel szejm küldöttsége, amelyet Józef Czyrek, a LEMP PB tagja, a KB titkára, a szejm külügyi bizottságának elnöke vezet. A törvényhozási küldöttség az amerikai képviselőház külügyi bizottságának meghívására érkezett Washingtonba, s 1981 óta az első ilyen magas szintű lengyel delegáció az amerikai fővárosban. kis országok — köztük hazánk — szerepéről, a nemzetközi tárgyalások eredményességének elősegítésében, a bizalom erősítésében. A beszámoló vitájában felszólalt Péter János, az Országgyűléa elnöke, valamint Fekete János (Békés), Tóth Istvánná (Bács-Kiskun), Réger Antal, Szentágothai János, Barcs Sándor, Kállai Gyula és Duschek Lajosné országos listán megválasztott képviselő. A hozzászólók a nemzetközi kérdéseket elemezve elismeréssel szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Szovjetunió az SZKP KB vezetésével tesz a társadalom mélyreható átalakításáért. Boldizsár Iván (országos lista) képviselő a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának közelmúltban megtartott ülésén elhangzott vádakról, illetve a magyar álláspontról kérdezett. Szűrös Mátyás válaszában emlékeztetett rá: kedden a magyar újságokban is megjelent tényközlés arról, hogy a múlt hét végén Bukarestben ülést tartott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen részt vett és beszédet mondott Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök is. — Sajnálattal értesültünk arról — mutatott rá Szűrös Mátyás, hogy ott a Magyar Népköztársaságnak címzett vádak és rágalmak is elhangzottak. Illetéke» szerveink elemzik, mi váltotta ki ezt a váratlan és alaptalan támadást. Ügy gondolom, hogy erre megfelelő időben és formában reagálunk; nem hagyhatjuk szó nélkül. Ugyanakkor nincs szükség sietségre, kapkodásra; hazánkat mindig a kapcsolatok javításának szándéka vezette, s ebben a helyzetben is ilyen a hozzáállásunk. Reagan az iráni kapcsolattól Elismerte felelősségét, de... Reagan elnök továbbra is azt hangoztatta, hogy a fegyverszállítások csupán politikai kezdeményezésnek indultak, s változatlanul tagadta, hogy tudomása lett volna a nicaraguai ellenforradalmárok titkos támogatásáról. Napokkal ezelőtt beharangozott televíziós beszéde mindössze 13 percig tartott, és nem tartalmazott érdemlegesen új elemeket. Reagan azt mondotta, hogy „teljes felelősséget vállal saját maga és kormányzata tetteiért". Reagan azzal indokolta három hónapos hallgatását, hogy meg akarta várni a Tower-bizottság jelentését, és nem akart „töredékes jelentések, esetleges téves értesülések" alapján nyilatkozni. „Az önök bizalmával fizettem ezért a hallgatásért" — ismerte be az eLnök, de arra hivatkozott, hogy a vizsgálóbizottság is elismerte: az elnök az igazság teljes feltárását akarja. „Továbbra is ezt ígérem" — hangoztatta Reagan. Beszédében megismételte, hogy az „iráni kapcsolat" Reagan amerikai elnök elismerte ugyan felelősségét az iráni fegyverszállítási botrányban, de — számos tanács és felszótítás ellenére — nem volt hajlandó az amerikai közvéleménytől és a kongresszustól elnézést kérni, s csupán azt ígérte, hogy levonja az ügy tanulságait. megteremtésével eredetileg „a mérsékelt elemekkel" akart kapcsolatra lépni, s nem állt szándékában fegyvereket adni a túszokért cserében. „Legjobb szándékaim továbbra is azt mondják, hogy ez az igazság, de a tények mást tanúsítanak" — ismerte el Reagan, azt hangoztatva, hogy politikájának alkalmazása valóban csereüzletté vált. A nicaraguai ellenforradalmárok törvénybe ütköző felfegyverzéséről, az erre a célra létrehozott titkos alapokról azt mondotta, hogy a vizsgálat még nem ért véget, s azt részint akinevezett független ügyész, másrészt a kongresszus bizottságai folytatják. Reagan ígéretet tett arra, hogy változtat vezetési módszerein, amelyeket a bizottság jelentése rendkívül élesen bírált, s a jövőben nem engedi meg a „maszek akciókat" a nemzetbiztonsággal kacsolatos ügyekben. Reagan közölte, elrendelte a titkos műveletek irányításának teljes felülvizsgálatát, s a jövőben csak olyan akciókat hajtanak végre, „amelyek világos politikai célokat szolgálnak, és nem ellentétesek az amerikai erkölcsi értékekkel". A nemzetbiztonsági tanács apparátusa a jövőben nem hajthat végre titkos akciókat, és az események fényében „újrafogalmazzák a terroristaellenes politikát" is. Reagan beszédében azt mondotta, hogy levonta az ügyek tanulságát, és elnöksége hátralevő két évében „még nagy dolgokat akar megvalósítani". Csomagbontás után A tet, szituáció arra emlékezmint amikor a tévé képernyőjén a kimerevített kép megelevenedik, s a szereplők hirtelen beszélni, gesztikulálni kezdenek. Egy hét sem telt el még azóta, hogy Mihail Gorbacsov bejelentette a szovjet vezetés döntését a „reykjaviki leszerelési csomag felbontásáról", a közepes hatótávolságú rakéták témakörének kiemeléséről, de máris szemmel látható: a nemzetközi politika ismét mozgásba jött. A kép, amely mozdulatlannak, ráadásul vitatottnak tűnt, a reykjaviki tabló volt. Csoportkép két politikussal — és nagyon sok magyarázattal. Amióta tavaly novemberben Reykjavíkban felállt a tárgyalóasztaltól az Egyesült Államok elnöke és az SZKP Háromszáz év együttélés A magyarországi németek tömeges letelepedésének 300. évfordulója alkalmából tudományos konferencia kezdődött csütörtökön a Néprajzi Múzeumban. Hazai, NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák történészek, tuTudományos konferencia a magyarországi németek történetéről tanulságok hozzájárulnak azt jelenti, hogy mindenkinapjaink nemzetiségi politi- ben megszűnt a más népekdományos kutatók, a hazai kájának további megvalósi- kel szembeni előítélet. Am németség és a többi nemzetiség, illetve társadalmi és művelődési életünk képviselői tanácskoztak a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsege, a Hazafias tásához, Magyarország és a joggal hivatkozhatunk Barnémet nyelvű országok kap- tókra, aki azt vallotta: a nécsolatának fejlesztéséhez. pek megtanulták az együttPozsgay Imre, a Hazafias élést és készek is arra. Népfront Országos Tanácsá- Hangsúlyozta: az itt élő nak főtitkára megnyitójában németek kultúrát, munkaNépfront Országos Tanácsa hangsúlyozta: a németség szeretetet, mesterségek tués a Magyar Történelmi letelepedése a török hódolt- dását, szorgalmat, vállalkoTársulat rendezvényen sás ut^n elnéptelenedett tá- zási képességet hoztak a jon nem csupán a gazdasági, Kárpát-medencébe. Ezzel 'Hambuch Géza, a Magyar- hanem a társadalmi felemel- gazdagították a magyarságot, országi Németek Demokra- kedés lehetőségét is elösegi- amely szegényebb lenne, ha tikus Szövetségének főtitká- tette. Sorsa összeforrt a ma- ezt a hozományt nem ismerra üdvözlő beszédében el- gyarság sorsával. Éppen hette volna meg. mondta: az első ilyen jelle- ezért az itt élő németség tör- A kétnapos konferencián gü konferencia célja, hogy ténelmét nem lehet a Kár- elhangzó előadások szólnak a valósághű, objektív képet pát-medence népeinek törté- római korban, a népvándoradjanak a magyarországiné- nelmétől, sorsfordulóitól el- lás idején a Pannoníöldön metek történetéről, a ma- választani, mert az elválasz- élt germán törzsek anyagi gyár nép és a németség há- tás ismét felidézheti a vá- és szellemi kultúrájáról is. rom évszázados együttélésé- daskodást és a bünbakkere- Ismertetik: a magyarországi ről. Ezáltal elősegítik a ma- sést. Csak összefüggésében németség miként járult hozgyarországi németek múltja- érthető meg az, ami 3 ma- zá a középkori Magyarorszának megismerését, nemzeti- gyarsággal, az itt élő nemze- gon a gazdasági, kulturális ségi tudatának erősítését, s tekkel. s a Kárpát-medence fejlődéshez, a humanizmus, a így azt is, hogy méltóan népeivel történt. felvilágosodás eszméinek terápolják anyanyelvüket, kul- a továbbiakban arról be- jesztéséhez. Elemzik a 150 túrájukat, hagyományaikat, szélt. hogy napjainkban Ma- éves török hódoltság utáni éljenek nemzetiségi jogaik- gyarországon nincs olyan ér- állapotokat, a német paraszA történelem áttekinté- ¿ek ¿s erQi amely a törté- tok és kézművesek akkori kai. se révén a magyar közvé- ne;em hamisításával akarná betelepülésének körülmélemény is tájékozódik arról a történelem tényeit helyet- nyeit Megvilágítják a néa szerepről, amelyet a 150 tesiteni. Ma Magyarország- metség szerepét a reforméves török hódoltság után nak 0iyan társadalma és kor- korban, részvételét az 1848— Magyarországra települt né- mánya van amely a népek 49-es szabadságharcban, a metek betöltöttek az ország eauüUmikö'déséhen érdekelt Bőripar meghonosításában, újjáépítésében, majd gazda- ^ttmukoaeseben erdekeit. fl sze„em, élet fe:lenditésé. sági, szellemi fejlődésében. Nin°s okunk tortenelmet ha- ben va]amint a magyarorA történelemből levonható zudni magunknak. Ez nem szági munkásmozgalomban. főtitkára, mintha megállt volna az idő. Azóta arról folyt a vita, mi is történt Reykjavikban. A tét pedig az volt, hogy megmarad-e reális perspektívának a Reykjavikban egy pillanatra felcsillant megegyezési lehetőség, vagy csak az elveszett illúziók száma fog gyarapodni. Azzal, hogy Washington elfogadhatatlannak tekintette az összefüggő témák logikus együttes megoldását, az északi szigeten már kibontakozott megoldásokat is visszautalta a nem létező dolgok világába: az Egyesült Államok és a Szovjetunió, a NATO és a Varsói Szerződés, a Kelet és a Nyugat konfrontációja ismét a régi felállásban folytatódott. A szovjet vezetés azonban bebizonyította: ez csak a látszat. Reykjavík szellemét, dinamikus kezdeményezőkészségről tanúságot teve, úgy őrizte meg, hogy felbontotta a reykjaviki csomagot. Ismét a Nyugat térfelére került a Labda — de ezúttal „kényszerítő passzal". A közepes hatótávolságú rakétákról Moszkva által sürgetett megoldás lényegében a „nullaváltozat" amerikai elgondolására utal vissza, s Washington eddig a „csomag" létére utasította el a megoldást. Az eurorakéták témájában tehát a másik fél logikája szerint sincs többé „árukapcsolás", és a felkínált „áru" ellen sem emelhet Jényegi kifogást Washington, ha nem akarja elveszteni hitelét. Mi történt azóta? Az első számú érdekelt, Washington a legfelső szinten Reagan elnök nyilatkozatával üdvözölte a szovjet lépést, s miután a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség hétfőn ismertette a moszkvai állásfoglalást, az amerikai tárgyalóküldöttség szerdán beterjesztette a maga indítványát a közepes hatótávolságú rakétákról. Természetesen senki sem gondolja még, hogy „az egyezmény a zsákban van". Reagan elnök a végrehajtás ellenőrzésének kérdését emelte ki a még megoldandó feladatok közül de a szovjet fél is jól ellenőrizhető megoldást kíván. Nemcsak az amerikai fél tekinti ezt biztonsága fontos elemének, hanem a szovjet is. Tüskés probléma a még fennmaradó kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták kérdése, annál is inkább, mivel Washington és nyugat-európaj szövetségesei úgv állítják be, hogy ezen a téren a Szovjetunió nagy fölényben van, akárcsak a hagyományos fegyverzet területén. Szovjet részről már jelezték tárgyalási készségüket a szóban forgó rakéták ügyében, s leszögezték, hogy a hagyományos erők terén lényegében egyensúly áll fönn földrészünkön. A 'különböző udekeltek nyilatkozataiból mindenesetre úgy tűnik, talán még az idén megszülethet az egyezmény, ha kölcsönösen akarják ezt. A moszkvai kezdeményezés átgondoltságát igazolja, hogy Washington szövetségesei lényegében pozitívan fogadták, még akkor is, ha utaltak egyes régi fenntartásaikra. Jellemző, hogy még az először meglehetősen hűvösen reagáló, csak a feltételeket emlegető párizsi kormány álláspontját is korrigálta néhány nap elteltével Mitterrand államfő, aki szerdán leszögezte, hogy a szovjet javaslatok „megfelelnek Franciaország és a béke érdekeinek". A tárgyalási folyamat nagy fontosságú űj szakasza máris megkezdődött — és ez a szovjet lépésnek csak az első következménye. Az Európa földjén kialakult „atompatt" feloldásának perspektívája ennél jóval többet ígér. Egyrészt kiindulópontja lehet a többi leszerelési témáról szóló megoldásoknak: egy esetleges megállapodás a közepes hatótávolságú rakétákról új helyzetet teremt a fennmaradó, egymással továbbra is összefüggő témákban. Nem kétséges persze, hogy nemcsak a megállapodás hívei, hanem ellenfelei is mozgósítanak az elkövetkező hónapokban — nemcsak Washingtonban, de a nyugat-európai országokban is tekintélyes képviselőik vannak, jelentős súlyt képviselnek. Amint megtörtént a moszkvai kezdeményezés, máris csatasorba léptek Cassandrajóslataikkal, az úgymond kialakuló „szovjet fölény" miatti aggodalmaskodásaikkal. Ez azonban szükségszerű velejárója minden tényleges tárgyalási helyzetnek. Ha úgy tetszik, éppen ez bizonyítja, hogy ezúttal igazi mozgásról van szó: lehetséges egy konkrét egyesség, ha a Nyugat is tisztában van azzal, hogy megkötésére — és ezzel feltehetőleg egy új szovjet—amerikai csúcstalálkozóra — csak korlátozott idő áll rendelkezésre. Az esélyt nem szabad elszalasztani. Baracs Dénes