Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 77. évfolyam, 54. szám 19S7. március 5., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Ezután a vállalatnak el kell végeznie azokat a ten­nivalókat is. amelyeket ko­rábban a tröszt intézett. Kö­vetelni kell a kereskedelmi mozgások és a piaci rezdülé­sek alakulását. A fogyasztói igények teljes kielégítésére kell törekedni, s ez nem va­lami öncélú feladat. Termé­szetesen maradnak olyan dolgok is, amelyeket a köz­ponti szerveknek. — a tröszt utódainak — kell rendezni, ettől függetlenül a teendők zöme rajtuk áll. vagy bukik. Ifa szükséges, termékváltást kell elindítani és alaposab­ban meg-kell ismerni a fo­gyasztók igényeit. — Hogyan — érdeklőd­tünk, — Közvetett és közvetlen módszerekkel. A közvetlen területre tartozik, hogy a Maros utcában saját üzletet nyitottunk. Van egy régi és jól bevált „tesztező" boltunk a szegedi Marx téren, de a Jókai utcában is boltot sze­retnénk nyitni. Mondani sem kell, hogy ezekben az üzle­tekben a szegedi emberek kitűnően jeleznek nekünk. Ezenkívül a hazai és a nem­zetközi vásárokon, kiállítá­sokon is ott vagyunk. A nagy bemutatók, — így a BNV. a Szegedi Ipari Vásár, s egyéb lehetőségek — figye­lemre méltó visszajelzéseket adnak számunkra. — Ez elegendő? — Sokszor mi is úgy érez­zük, hogy a fogyasztói igé­nyek nem kerülnek el hoz­zánk olyan mértékben, mint ahogy azok a valóságban lé­teznek és megjelennek. Az úgynevezett érdekösszhang még hiányos az ipar és a ke­reskedelem között. Pedig hasznos volna. — Miért? — A mi célunkat kár len­ne ködösíteni, azt szeret­nénk, ha minél nagyobb nyereséget érhetnénk el. Minden anyagot, (alapanya­got) termékké kell földolgoz­nunk és eljuttatnunk a vá­sárlókhoz. Persze a fogyasz­tók igényeihez alkalmazkod­va. Ha ez a kettős feladat találkozik, akkor már valami jó is született. A kereten belüli termékek és a mellék­termékek értékesítése a fel­adatunk. — Keretgazdálkodás? Van még i'.yen? Vagy lesz is? — Igen. bizonyos terüle­teken lesz keretgazdálkodás. Elsősorban húsellátás bizton­sága miatt (csontos hús). Vannak kötelezettségek: bel­földi és külföldi szállítás, továbbá konzervgyári fel­használás. Központi koordi­nációs szervezet rendezi az ügyeket. Hivatkozhatnánk az exportkötelezettségekre: né­hány húsipari cég nem játszhat dolgaival, termékei­vel. például a pápai dobozos sonka, vagy a magyar téli szalámi, közöttük a leghíre­sebb Pick szalámi. — Elnézést, úgy hallottam, hogy az önállóság egy jelen­tős konkurenciaharcot is el­indít a hazai piacon. Példát említhetnék: a jónevű zalai húsipar elhozza majd termé­keit a szegedi üzletekbe. Ho­gyan fogadják ezt a kihí­vást? — Igaz, hogy nagyobb lesz a verseny, de mi is fölké­szülünk erre a kihívásra, szeretnénk vevőinket meg­tartani. Tehát meg inkább előtérbe kerül az a törekvés, hogy javítsunk a minőségen, bővítsük a termékek összeté­— Ónálló lett a válla­lat január eüiCJc.u.. Jelent ez az ön munka­köréhen? — kérdeztük Pataki Károlyt a szalá­migyár termelési és ke­reskedelmi igazgatóját. — Hogy önálló lett a vállalat, az minden te­kintetben nehezebb fel­adatokat jelent számom­ra Is, de a szalámigyár összes munkatársai szá­mára. telét. A korszerű táplálkozá­si igényeket is szeretnénk mind jobban kielégíteni, sőt, még a korosztályok által tá­masztott követelményeket is „vesszük". — Mostanában sokat hal­lani a termelök és a terme­lőket kiszolgáló tenyésztők ütközéséről. Mi a helyzet az árakkal? — A leglényegesebb az, hogy olyan árak alakulnak kl, amelyek a tenyésztők kedvét inkább növeli, mint mérsékelné. Ez lényeges a belföldi és az export politi­kára is. Van kitűnő „alap­anyag" a magyar területen. — Akkor nincs gond? — Nem is gondról van szó, inkább arról, hogy olyan szemléletet alakítsunk ki fokozatosan, hogy a mai vállalati célokat mindenki egységesen értelmezze, egyeztesse. A termelésnek azt kell produkálni amit a kereskedelem • óhajt, most az exportra is értem ezt a kívánalmat. Lényeges még, a szemléletbeli változás, Elő­térbe kell kerülni (eddig sem volt idegen) az úgyne­vezett nyereségcentrikus gondolkodásmód megvalósu­lásának. — Ez mit jelent? — Nem jelent különöseb­ben nagy dolgokat, mindösz­sze azt, hogy kisebb költ­séggel állítsuk elő terméke­inket és ezáltal nagyobb be­vételhez jussunk. — Viszont vannak fixáras termékeink is. — Az igaz. de a vállalat egész stratégiája ebben a variációban tervez és „gon-t dolkodik". Az anyagokat olyan termékekben kell föl­dolgoznunk, és értékesíte­nünk, amelyeket a fogyasz­tók keresnek és jó. áron meg is vásárolnak. Ami't az előbb mondani akartam, az azt je­lenti, hogy takarékoskod­nunk kell anyaggal, energiá­val és minden olyan ráfordí­tásokkal, amelyek közreját­szanak termékeink árainál. Mondhatnám úgy is, hogy „minden fillért megrágni," hogy mire is megy el. — A gyártmányfejlesztés ezek szerint nagyon lényeges kérdés. — Így igaz. A gyártmány­fejlesztés meghatározója lesz a jövőbeni útunknak. Új cikkeket kell kitalálni, létre­hozni. Versenyképesnek kell lennünk a szegedi húsipari termékekkel. — Mennyi sertést, vagy más jószágot vásárol a sze­gedi szalámigyár, s mekkora mennyiségű a késztermé­kük? — Általában évente ötszáz és ötszázötven ezer darab sertést, huszonöt és huszon­nyolc ezer darab szarvas­marhát vásárolunk a te­nyésztőktől. Vannak piaci ingadozások e területen is. — A vevők mit találnak az üzletekben? — Az úgynevezett tőke­hús-készítményekből 6400­6500 tonnát készítünk, s ezekből körülbelül százféle­fajta termékünk van. A napi gyártásban 50-30 féleség for­dul elő. A legnagyobb meny­nyiség az úgynevezett száraz áruk tétele: a két szalámi­gyárunkban 1100 tonna téli (Pick) szalámit gyártunk. A makói kolbászgyárban éven­te 1500 tonna finomság ké­szül. — S hova kerülnek ezek a finomságok? — A termelés — vagyis a teli szalámi és a makói kolbász — hetven százaléka külországokban talál vevő­re. A „vezértermék" vagyis a Pick-szalámi gyártása nagy odafigyelést kíván, minden tekintetben nemcsak azt kell figyelnünk, hogy le­gyen elegendő, hanem azt is, hogy megtartsuk kvalitásun­kat. — Az önállóság egyben külpiacaikon is igényt kö­vetel. — Stimmel. A közvetlen vevőkapcsolatok, a külföldi vásárlók igényei ezt feltéte­lezik. Ha piacon akarunk maradni a termékeink mi­nőségét tartani kell. Rugal­masan alkalmazkodni a régi és új kereskedelmi partne­reinkhez. — Ez mit jelent? — Mondhatom, hogy ne­hezebb megtartani a korábbi piacot, mint megszerezni egy újabbat. Csak jobb és ered­ményesebb gazdálkodással lehet talpon maradni. — Mondjon végezetül va­lami olyasmit, amely „szub­jektív." — Az eredményességhez valami olyan is hozzátarto­zik, hogy a munkatársaim, velem együtt érezzék a „nye­reség megszerzését", amely nőhet, ha mind szélesebb körben a vállalatnál bekö­vetkezik, az mindenki hasz­nára válik. Minden fillért meg kell becsülni, csak úgy lehet nyereségesen élnünk. S ezt a bérfejlesztéseknél az évközi jutalmazásoknál, a dolgozók jutalmazásainál. Közben ki tudjuk fizetni a bankoknál lévő adósságokat. Végül is mit mondhatok? Ha jobban dolgozunk, fel­tételt teremthetünk saját magunk jobb életéhez. Gazdagh István Felújítják a záhonyi Tisza-hidat Felújítják a nagyforgalmú és alapos javításra szoruló záhonyi Tisza-hidat, ame­lyen a Szovjetunióba irá­nyuló közúti határforgalom zajlik. A munkákat az ukrán Útépítési Minisztérium vé­gezteti el. A felújítás kezde­tével, előreláthatóan márci­us végén ideiglenesen lezár­ják a határállomást. A köz­úti forgalmat Csehszlováki­án keresztül, a sátoraljaúj­helyi és ungvári határátke­lők irányában javasolják. A hídfelújítás miatti ha­tárlezárást a hazai szaka­szon kihasználják a határál­lomás bővítésére, s a korsze­rűbb, gyorsabb vámkezelés érdekében külön sávokat alakítanak ki a személygép­kocsik, autóbuszok és ka­mionok részére. A munkák összehangolásával a felada­tok nagyságához képest vi­szonylag hamar, várhatóan augusztus végén nyitják meg ismét a határállomást. Korszerűsödő postai szolgáltatások A hagyományos postai szolgáltatásokról tájékozó­dott szerdán a budapesti Verseny utcai postaüzemben a HNF Országos Elnöksége mellett működő település­politikai bizottság közleke­dési és távközlési albizottsá­ga. Magyarországon a posta­fiókokban a felvételi mun­kahelyeknek csupán 40 szá­zaléka gépesített — hangzott el az ülésen. A következő évek sürgető feladata — a levél-, a csomag-, a pénzát­vétel és -továbbítás gyorsítá­sa érdekében — az automa­tikus díjmegállapító, elekt­ronikus levél-, csomagmér­legek, érmeszámláló beren­dezések alkalmazása, a mikroszámítógépek széle­sebb körű használata. A csomagküldésre használha­tó egységdobozok bevezeté­sével közelebb kerültek a gépi csomagkezelés, a kon­téneres szállítás feltételei­nek megteremtéséhez. A következő évek korszerűsíté­si programja keretében 28 körzetközponttal országos feldolgozó-hálózatot alakí­tanak ki, több helyen auto­matizált levél- és gépi cso­magfeldolgozással. Az új automatizált levélfeldolgo­zó rendszert 1988—90-re ve­zetik be, s addigra a Toshi­ba levél feldolgozó gépet is modernebb váltja fel. Az ülésen többen szóltak arról, hogy csökkenteni kel­lene a készpénzforgalmat, már csak azért is, mert en­nek mostani mértéke rend­kívül sok felesleges munkát ad a postának. Jelentős ja­vulást hozhatna a készpénz nélküli vásárlások kiter­jesztése a lakosság körében. A memóriakártyás kész­pénzkímélő rendszer beveze­téséhez igen nagy konverti­bilis import szükséges. A je­lenlegi OTP-takarékcsekk kiállítása, ellenőrzése, bevál­tása azonban körülményes, ezért mindenképpen korsze­rűbb megoldást kell keresni. (MTI) Cél : az egészségesebb életmód A kereskedelmi tevékeny­ségnek az egészségesebb életmód alakításában. a helytelen táplálkozás, a ká­ros szenvedélyek visszaszorí­tásában, a kedvezőbb életkö­rülmények megteremtésében betöltött szerepét vitatta meg — Nyers Rezső elnök­letével — az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága szerdai ülésén a Parlament­ben. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium és az Egészség­ügyi Minisztérium együttes előterjesztése megállapítja: a kereskedelem jelentős szere­pet tölthet be a társadalom egészségvédelmében, ha tu­datosan ösztönzi a termelő­ket a korszerű táplálkozás­nak, a kívánatos életvitel­nek megfelelő áruk előállí­tására. Szóbeli kiegészítőjében Spilák Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes hangsúlyozta: miközben a kereskedelem általában igyekszik eleget tenni egész­ségvédelmi feladatainak, te­vékenységében a szándékok és a lehetőségek nem mindig Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése találkoznak. A jelenlegi sza­bályozó rendszer ugyanis nincs tekintettel arra, hogy milyen társadalmi célokat szolgál egy-egy árufajta, il­letve szolgáltatás. A terme­lők érdekeltsége az árakban jut kifejezésre, s az esetek többségében a korszerű cik­kek drágábbak a hagyomá­nyos termékeknél. Ennek a tendenciának a megváltozta­tása hosszabb távra szóló feladat. De már most, az adórendszer, az árrések, a gazdasági szabályozás kor­szerűsítésekor a jelenleginél nagyobb figyelmet kell for­dítani arra, hogy az egész­séges életmóddal kapcsolatos társadalmi célok a kereske­delemben is jobban érvé­nyesülhessenek. A siker ér­dekében a tennivalóknak a mainál eredményesebb ösz­szehangolására van szükség. Kábelfaló telefon Schmtdt Andrea felvétele A kábelgyárban is Igaz a tétel, csak akkor növelhetik tel­jesítményüket, ha olyan termékekből gyártanak többet, amelyek keresettek. Ha kevesebb fogy erősáramú kábel­ből, akkor a hírközlő kábeleket gyártó gépsorokat kell jobban kihasználni. Az idén 420-440 ezer érkilométer fut le a gépsoron a vazelin töltésű telefonvezetékekből Az általános társadalmi fel­adatok koordinálásával a tervek szerint az Egész­ségnevelési Intézetet és a Fogyasztók Országos Ta­nácsát bízták meg. A vitában felszólalók kö­zül Polgárdi József (Pest me­gye) az anyagi források hiányára és a munkaerő­gondokra hivatkozva, kétsé­geinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy képes-e az állami és szövetkezeti kereskedelem az egészséges életmód szolgálatában je­lentősebb előrelépésre. Tóth Attiláné (Budapest) afelől érdeklődött, hogy a gyakor­latban miként valósul meg a bolti dolgozók anyagi ér­dekeltségének megszünteté­se az égetett szeszes italok forgalmazásában. Balogh László (Békés megye) arra mutatott rá, hogy a keres­kedelemben tevékenykedők táplálkozástudományi isme­retei nem kielégítőek. Hellner Károly (Budapest), ^ bizottság' titkára hangsú­lyozta: az egészségnevelés programjának a megvalósí­tása nemcsak, sőt elsősorban nem központi döntéseken múlik. Hiányolta az Írásos előterjesztésből a munkahe­lyi, illetve az iskolai köz­étkeztetésre vonatkozó meg­állapításokat, mondván: eze­ken a területeken az egész­séges táplálkozás szempont­jából különösen sok a ten­nivaló. Mag Pál (Csongrád megye) úgy vélekedett: na­gyobb türelmet szükséges tanúsítani az évszázadok alatt kialakult táplálkozási szokások iránt. A kereske­delem valós lehetőségeiről szólva kifejtette: kevés a hűtőpult az üzletekben, a kisebb boltok a kedvezőbb árrés miatt iparcikkeket is árusítanak, s így csökkent az élelmiszer-választék.

Next

/
Thumbnails
Contents