Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

8 • T-T Kedd, 1987. március 31. DM Röviden Tojásfestés Szakmáron Nem jól van, hogy így van, de így van. Koslát a varos népe, és gurigát keres. Nem talál, vesz he­lyette finom művű szalvétát. Olyant, amilyennel előkelő alkal­makkor a száját szokta megtörülni, miután mind a tíz ujját megnyalta a fölséges étel után. Minél fino­mabb, annál drágább, de mikor ad­ná el a kereskedelem a legdragáb bat, ha nem akkor, amikor legjob ban keresik? Régen megtette az újságpapiros is, de hol vagyunk már attól! Idő­közben rájött az emberiség, méreg az újság, ha ellenkező végünkön használjuk. Baja az is. hogy eldu­gul tőle a lefolyó. Elindul a tizedik emeletről, megáll a földszinten, és kibuggyan az egész ház hozadéka. Jöhetnek a csatornamüvesek, és ki­pucolhatják állami pénzen. Nem jár együtt az infrastruktúra a víz­öblítéssel, nincsen hozzá papiro­sunk. Aki sokat koslat, számol is köz­ben. Ennyibe került egy guriga, ennyi az ára a szalvétának Nincs egy szava se rá, mert az egyik fö­papiros kell, a másikhoz az al is jó, de cifra nyomorúság, ha akkor hencegünk legjobban, amikor sze­gények vagyunk. Ha bocckorunk sincsen, akkor járjunk rámás csiz­r Állami guriga mában? Azért mondja múlt időben a gurigát, mert biztosra veszi, ami­kor megint lesz, drágább lesz. A nagy kiéheztetések mindig ide ve­zetnek. Annyit mar megtanult, jól szer­vezett államban első a közület. Két lehetősége is van, és szabad akarata szerint választhat a kettő közül. Vagy visszatartja nagy szorultságát, amíg be nem ér, ahogy a bérbefa­gvasztás is tette fizetésünkkel, vagy elkezdi magával vinni a táskáját is. Kifelé jövet még nem vizitálják a táskát, legföljebb a takarítónő ug­rál, hogy vadonatújat tett föl reg­gel, de úgy eltűnt, még a közepe se maradt. A rendőröket nem hívhat­ják ki nyomozókutyával. Akárme­lyik megoldást választja is, hivata­los nyelvre úgy fordítódik le az eset, hogy az állam magára vállalta teljes ellátásunkat. Nálunk minden guriga állami guriga lett, és ez se kutya. A végső elszámolásnál bizto­san kiderül. Baj van. persze, mert vannak olyan megátalkodott lelkek, akik egy ottfelejtett gyufaszálat se vin­nének el. Nem kell féltenünk őket, az állami juttatásokból ők se min­dig maradnak ki. Fogják a hátizsá­kot — éppen jókor hozták divatba a fiatalok, föl se nagyon tűnik —, elutaznak Pestre, mert jól tudják, székesfővárosunk népe a' javakból másként részesedik. Megtömik a zsákot, hogy jusson belőle a nagy­mamának is, és a fölső szomszéd­nak Is — nehogy a nyakába küldje az újságot —, és tavaszi Mikulás­ként jönnek szépen haza. Annyira gazdagok még nem vagyunk, hogy a méregdrága vasúti jeggyel nyom­juk meg a papiros árát, természete­sen kiküldetést szereznek maguk­nak. Ez a guriga ugy'an kisipari módszerekkel utazik Pestről, a régi feketézések korát idézi, de állami gurigává lesz. Szerencsére, a zsákot se vizitálják meg útközben, de a végső elszámolásnál ez is kiderül. A minap kaptam egy gurigát a boltban. A pénztáros adogatta, ahogy hajdanában a töltött cukrot osztogatta a boltos. Szegénv államunkat a guriga is húzza. Elkapott a lendület, azt se hallgathattam el. begyűrűztek hoz­zánk a közelmúlt kedvezőtlen ten­denciái külföldről. Ideje lenne kor­szerűsíteni nyelvünket, mert a bel­ső bolondériák inkább begurguláz­nak hozzánk. Hogy honnan? Csak sejteni lehet. Horváth Dezső Már a húsvéti ünnepekre festi a tojásokat a Rács-Kiskun megyei Szakmáron Tóth Gergelyné. A kalocsai motívu­mokkal díszített kacsa- és tyúktojások keresettek Euró­pában, sőt a tengeren túlon is. Hogy c szép mesterség­nek legyenek folytatói: Tóth Gergelyné a fiataloknak is átadja a tojásfejtés tudomáitvát. A képen: Tóth Gergely­né és Barna Istvánné díszíti a tojásokat BANK­KLUB Az Országos Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. Szege­den is bankklubot szervez, amely legalább félévente a legaktuálisabb bankokkal kapcsolatos kérdések meg­beszélését tűzi napirendre. Az első alkalommal hol­nap, csütörtökön délután fél kettőkor a Technika Há­zában a váltó alkalmazásá­val kapcsolatos kérdések megbeszélésére kerül sor. Az előadók: Hubert Mária, az OKHB Rt. főosztályveze­tője és Kolossváry Adám, az OKHB Rt. főosztályveze­tő-helyettese. ÜJ KARVEZETÉS­JEGYZET A tanárképző főiskolák ének szakos hallgatói szá­mára megjelent Mihálka. György Karvezetés IV. cí­mű jegyzete. A könyv a kó­rustörténetet tekinti át, és a kórusélettel kapcsolatos elvi és gyakorlati tudni­valókat rögzíti. Talán a valósnál ideálisabbra festi a szerző a kórusmozgalom adminisztratív felépítmé­nyét, annak működését, ám kétségtelenül hasznos in­formációkat nyújt a leendő énektanároknak kórusveze­tói munkájukhoz, hiszen a karvezető jogi helyzetétől kezdve a koncertműsor szerkezetének tartalmi és dramaturgiai szempontjain át a felkészülés, a próba­rend alapkérdéseit is elem­zi. Az énekkari kultúra tör­ténete iránt mélyebben ér­deklődők számára pedig a Többszólamú éneklés 500 éve című kiadvány hasznos kiegészítője lehet a jegy­zet. ELŐBÚJTAK A MEDVEBOCSOK A fővárosi állatkertben előbújtak barlangjukból a tavaly decemberben szüle­tett jegesmedvebocsok. A két kis apróság — amelyek születésükkor alig voltak nagyobbak egy ökölnél, s most is még csak körül­belül 30—35 centiméter ma­gasak — eddig a barlang biztonságában teleltek. Nö­vekedésüket, gyarapodásu­kat az orvosok és az ápo­lók kamerán keresztül kí­sérték figyelemmel, mert a kicsinyeit féltékenyen őrző anyaállat senkit sem enged a család közelébe. A jeges­medve mamák kölykeikkel a természetben is elhúzódnak egy jégbarlang mélyére, amíg uzok megerősödnek, nehogy a hatalmas hímek kárt tegyenek a bacsók­ban. SZÍNHÁZI HELYZETKÉP A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának, valamint a TIT megyei szervezetének művészetpo­litikai fórumán vázolt szín­házi helyzetképet Gödöllői Lajos, a Művelődési Mi­nisztérium osztályvezetője. Művészeti életünk képvise­lői tegnap, kedden délután hallgathatták a Sajtóház klubjában. A MAGYAR SZOFTVERRŐL Hétfőn nemzetközi tanács­kozás kezdődött a számító­gépes szoftverrel kapcsola­tos magyar kutatási-fejlesz­tési tevékenységről a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen. A csütörtö­kig tartó rendezvényen tíz európai országból érkezett egyetemi hallgatók és szak­emberek cserélik ki tapasz­talataikat a szoftverkutatás legújabb irányzatairól, s megismerkednek a magyar­országi eredményekkel is. COMMODORE KLUB Holnap, szerdán 17 óra­kor tartja következő össze­jövetelét a Technika Házá­ban a Commodore klub. Ez­úttal programbörzére kerül sor, amelyre minden ér­deklődőt várnak. Újabb eső Előrejelzés az ország terü­letére ma estig: folytatódik a jobbára borult idő, ország­szerte várható újabb eső, záporeső, előbb főként délen és keleten, később északon és nyugaton is. Az északi, északnyugati szél kissé mér­séklődik. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 2—7 fok között, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet nyugaton, északnyugaton csak 5 fok körül, másutt 10 fok közelé­ben alakul. MESTER ÉS TANÍTVÁNY A költészet napját kö­szönti a televízió április 11-én azzal a műsorral, amely Mester és tanítvány címmel idézi fel Juhász Gyula és József Attila mű­vészi-emberi kapcsolatát. A magyar líra kimagasló egyé­niségeire Péter László iro­dalomtörténész emlékezik; a versillusztrációkkal színe­sített összeállítás feleleve­níti az idősebb és fiatalabb pályatárs érzelem- és gon­dolatvilágának közös voná­sait, az atyai barátság és a fiúi tiszteletadás e szép és ritka példáját. KÖRNYEZET­VÉDELEM A FAIPARBAN Ma, kedden délután fél háromkor a Technika Házá­ban a Faipari Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoportja A környezetvéde­lem időszerű kérdései a fa­iparban címmel előadást rendez. Előadó: Bartucz Emil, az OKTH dél-alföldi felügyelősége igazgatója. SZEGEDEN TANULTAK öt évig tartózkodott Ma­gyarországon az a negyven­négy líbiai diák, aki fél­éves magyar nyelvi előké­szítő után négy és fél évet a Bebrits Lajos Szakközép­iskola vasútüzemi és a vas­úti távközlési szakán tanul­tak Szegeden. Tegnap, hét­főn este az iskola nagyter­mében vehették át techni­kusi okleveleiket, hogy ha­zájukba visszatérve hasz­nosítsák az itt megszerzett tudásukat. Fagymentes éjszakák Meddig...? — Mit tesz ön, uram. a környezetvédelemért*? — A használt vil­lamo»- és aaióbusxje­gyeket sohasem dobom el. hanem mindig több­ször felhasználom. Az első fagymentes éjsza­kák után remény van arra, hogy — amennyiben nem jönnek újabb esőzések — viszonylag gyorsan felszik­kad a talaj, és lehetővé vá­lik a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése. A gaz­daságokban türelmetlenül várják a szezonnyitót, hi­szen a munkákat — a sok­éves átlag szerint — márci­us 6—10. között szokták megkezdeni, ám ugyan úgy, mint 1985-ben és 1986-ban, az idén is csak jó két héttel később lehet indítani .a gé­peket. Így a gazdaságok te­temes időhátrányba kerül­tek. A tavaszi vetést eddig csak néhány helyen tudták megkezdeni, főleg a homok­talajokon. Másutt azonban a gépeket egyelőre még nem bírja el a talaj, így csak a legegyszerűbb talaj-előké­szítésre, a simítózásra van lehetőség. A gazdaságok jó részében egyelőre még nem lehet tud­ni, hogy milyen mértekben lesz szükség utólagos veté­sekre. Az ősszel elvetett ga­bonát nemcsak télen, ha­nem szinte a tavaszi idő­szakban is súlyos fagyhatás érte, és az esetleges kipusz­tulás mértékéről egyelőre még nehéz képet kapni. A felfagyott növények vegetá­ciója szinte csak ezekben az órákban indul meg — ezt a növény kizöldellése, szinezö­dése jelzi —, de valójában csak áprilisban dönthetik el végérvényesen: megtart­sák-e az esetleges gyengéb­ben fejlelt növényállományt, vagy a nagymértékű felfa­gyás miatt más növényeket kell pótlásként elvetni. Mérgezés okozta a halpusztulást Az eszem megáll... ... és elborítja agyamat a sötétség. Mondhatnám úgy is, hogy nem látok. A méregtől. Pedig egyáltalán nem hiányzik a mérgelődés okozta indulatköd a fejem­ből, éppen elég a termé­szetes szürkület. Tetszenek tudni: az, amikor már se nappal nincs, se este. Csak az autqsok az országúton. SöDörnek hazafelé. Köd előttük, köd utánuk. Abból jönnek, abba mennek. Szinte észrevétlenül! Sőt, észrevehetetlenül! Mert magukat s útjukat jelző lámpájuk mintha nem is lenne. Nem világítanak. S ezzel borítják méregsötét­be az agyamat. A felelőt­lenségükkel. A nemtörő­dömségükkel. A vagánysá­gukkal. A rosszul értelme­zett áramtakarékoskodá­sukkal. Az ön- és közve­szélyességükkel. S — mert az előbb felsoroltakat ma­gukra n világért el nem ismernék — a sötét lelkük­kel. Amire azt hiszem már beszélni sem igen érdemes. Rábeszéléstől nem világo­sodnak meg. Legfeljebb ráfizetésből! Akinek egész­ségben is, pénzben is sok­ba kerül egy karambol, utólag már nagyon tudja, hogy ráfizetett a közleke­dési vétségre. . Nem kellene megvárni az ilyen ráfizetést! Higy­gyék el, egyszerűbb és ki­fizetődőbb kellő időben bekapcsolni az autók lám­páit! Aki pedig nem kap­csol be, azt kapcsoljuk ki! Sőt, fizettessük rá! Biztos vagyok benne, ha a köz­lekedési rend felelősei a városkörnyéki utakon es­tefelé gyakrabban ellen­őriznének és büntetnének, sokakat tudnának „megvi­lágosítani". Mert azt ugye senki sem szereti, ha a pénztárcája kerül reflek­torfénybe? Sz. M. ELFOGTAK A KÉK FENYBEN KERESETT GYANÚSÍTOTTAT A televízió legutóbbi Kék fény adásában a rendőrség a lakosság segítségét kér­te Ács László 44 éves, bün­tetett előéletű, lakás- és foglalkozás nélküli személy elfogásához, aki alaposan gyanúsítható csalás és sik­kasztás elkövetésével. Acs Lászlót — állampolgári be­jelentés alapján — a rend­őrség március 29-én Mono­rierdőn elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte. Ügyében folyik a vizsgálat. VIPERA­MÉREG A gyógyszergyártásban fel­becsülhetetlen értékű a kí­gyóméreg, a „donorok" szá­ma azonban egyre csökken. Külön problémát okoz az is, hogy egy kígyó egyszer­re csak néhány gramm mér­get ad, amely szárításkor ezredrészére zsugorodik, így egy kilogramm száraz mér­get csak több százezer fe­jés után nyernek. A gon­don Azerbajdzsánban a kö­vetkezőképpen igyekszenek segíteni. A Nagy-Kaukázusi hegyvonulat lakatlan vidé­kein több mint ezer húszna­pos levantei viperát enged­tek szabadon, amelyeket az azerbajdzsáni herpetológiai kombinát speciális inkubá­toraiban ne\)eltek fel. Míg természetes körülmények között tíz kígyótojásból csak két-három egyed kel ki, ad­dig a kombinátban sikerüli százszázalékos születési arányt. elérni. Mérgezés okozta a Tata­bányai Jószerencsét Hor­gászegyesület Környe köz­ségben levő tavában a tö­meges halpusztulást, amit a tél végén észleltek. Mint­egy 130 mázsányi egy- és kétnyaras kárász-, keszeg­és pontyivadék pusztult el, a kár: több mint egymil­lió forint. A kétezer bányász hor­gászt tömöritö egyesület a MÉM Százhalombattai Nö­'vényvédelmi és Agrokémiai Központja vizélettani la­boratóriumát bízta meg a tömeges halpusztulás oká­nak felderítésével. A vizs­gálatok során a szakembe­rek megállapították, hogv a víz toxikus hatása okozta a bajt. Időközben az is bebi­zonyosodott, hogy a sok szennyező anyag — egyebek között nitrát, ammónia, kén, valamint hig trágya — az Oroszlányi Hőerőmű hü­tötavából kifolyó patakból, valamint a Környei Mező­gazdasági Kombinát terü­letéről került a tóba. Az egyesület békés úton kívánja rendezni kárigényét az erőművel és a kombinát­tal. Az újbóli betelepítés azonban csak a tó kitaka­rítása és többszöri átöblí­tése után lehetséges. Hétvégi balesetek Ügyeleti jelentésünket kö­vetően még három baleset történt megyénkben a hét­végén. Opusztaszer és Kistelek között motorozott a 16 éves Mikula Róbert szegedi lakos. Rutintalansága miatt egy ka­nyarban kisodródott, nekiüt­között egy álló személygép­kocsinak és könnyebben megsérült. Szeged belterületén, a Híd utca és a Roosevelt tér ke­reszteződésében villogó sár­ga jelzésnél a hídról balra kanyarodva nem adott el­sőbbséget egy szemből érke­ző személygépkocsinak Bódi Gyula 18 éves szegedi lakos, s a két autó összeütközött. Bódi utasa Peszleg Gyöngyi 21 éves szegedi lakos súlyos sérüléseket szenvedett. Ullés belterületén autózott Füredi Árpád 26 éves szom­bathelyi lakos. Figyelmet­lensége miatt lement az út­padkára. onnan visszarántot­ta autóját, ezért áttért a bal oldalra, majd újból vissza­kormányozta a kocsit, köz­ben megcsúszott és az út jobb oldalán fának ütközött. A gépkocsivezető könnyebb sérüléssel megúszta a bal­esetet, Daciája azonban csaknem teljesen tönkre­ment. DELMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista .Munkáspárt Szegeti Városi liiziitlságának napilapja Főszerkesztő: Sz. Simon István FilNzerkeh/lií helyettes: S/.avay István Klatlja a Csongrád Megyei' l.apkiatlo Vállalat. Felelős kiadó: Kispál Antal — Szerkesztősen es kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság ulja lá. Sajtóház iiHU, — Telefon: 21-63:1. — A lapot nyomj», Szegedi Nvnmdá, Szeged, llajesy-Zsilinszky ulra 28. «»72». igazgató: Suranyi Tibor. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál es kézbesítőknél. tlufizeiesi díj egy hónapra ti forint — ISSN : U133—Ujj x

Next

/
Thumbnails
Contents