Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-30 / 75. szám

77. évfolyam, 75. szám 1987. március 30., hétfő Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tudományos emlékülés Szegeden Haladó ifjúsági mozgalmak Schmidt Andrea felvétele A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Kétnapos if júságmozga­lom-történeti emlékülés fe­jeződött be szombaton Sze­geden, amelyen számot ad­tak a 30 évvel ezelőtt zász­lót bontó KISZ legfontosabb történelmi állomásairól. Az emlékülés résztvevőit Ger­mánná Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte, Gönczi János, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára a nyitó plenáris ülésen mondotta: „Fontos számunk­ra, hogy egybegyüjtsük, rögzítsük azokat a múltbéli tényeket, amelyek tanulságul szolgálhatnak a mának. Dön­téseink meghozatalánál is­mernünk kell elődeink ter­veit, céljait, érzelmeit és el­képzeléseit. Egy-egy hasonló társadalmi' problémára —­bármennyire csábító — nem lehet ugyanaz a válasz, mint ' tíz-húsz vagy harminc évvel szólt. Ezután szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás. Az úttörőmozgalom történeti fórumának vezetője Tóth Jó­zsef, a Magyar Űttörők Szö­vetsége Országos Elnökségé­nek titkára volt. Bakacsiné Gulyás Mária az úttörő­mozgalom újjászervezése Csongrád megyében 1957— 60, Lovászi József az úttörő­történeti kutatás néhány el­vi és metodikai kérdéséről fiZÓlt. Gál Lajos, a Politikai Fő­iskola tanáru a válság és újjászületés szekció vezető­je volt, témájuk többek kö­zött az egyetemi ifjúság a válság időszakában az 1955 -1956-os évben, melyet Mi­cheller Magdolna dolgozott föl, a DISZ pártirányitásáról Petrus György tartott elő­adást. A KISZ megalakulásáról és kezdeti tevékenységéről hallhattak előadásokat a Horváth Lajos, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága osztályvezetője által vezetett beszélgetéseken. A KISZ új­jászervezése Csongrád me­gyében című előadást Bódl György tartotta. Szöllősi Er­zsébet a KISZ tömegszerve­zete válásának Csongrád megyei tapasztalatairól be­szélt. A mozgalomtörténeti kuta. tás néhány kérdése volt té­mája a negyedik fórumnak, melyet Svéd László, az MSZMP Párttörténeti Inté­zetének főmunkatársa veze­tett. A résztvevők Kmetykó Lajos előadásában hallhat­ták a tapasztalatokat, azo­kat, melyek az jfjúságmoz­galorr. történetkutatása a politikai képzésben való fel­használásáról szóltak. E fon­tos téma propagandamunká­járól Varga Katalin beszélt. A közel negyven előadás néhány kiemelt témája is bizonyítja az emlékülés je­lentőségét, Érdekes színfolt­ja volt az első nap program­jának a Royal irodalmi ká­véház rendkívüli estje, ahol Tandi Lajos újságíró, a Ma­gyar Televízió körzeti stú­diójának helyettes főszer­kesztője, az est házigazdája bemutatta a Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyé­ben címül, most megjelent kötetet, Feitl István, Gál La­jos, Ólmosi Zoltán történé­szek, Germánné Vastag Györgyi, Nagy József és Kmetykó Lajos segítségével. A nagy érdeklődéssel foga­dott kávéházi rendezvényen részt vettek a KISZ alapító és mai tagjai, ifjúságmozgal­mi vezetők. A Tömörkény István Gimnázium és Művé­szeti Szakközépiskola irodal­mi színpadának szereplői iz­galmas szemelvényeket ol­vastak fel a megjelent kötet több mint egy évszázadot felölelő anyagából. A jól szerkesztett műsor idézeteiből, a kötet doku­mentumaiból, az előadások­ból kiderült, hogy az el­hangzottak a mához szólnak. A tanulságok egyben a jö­vőnket is meghatározzák; és hogy a cél, a KISZ KB fel­hívása a magyar ifjúsághoz, ne csak jelszó maradjon! A kétnapos emlékülés szombáton szekcióülésekkel folytatódott, majd záró ple­náris üléssel fejeződött be. Cz. J, Tápé tornaterme Aki most építkezik, vagy bolond, vagy belebolondul. Vagy annyi a pénze, hogy nem fér tőle. Sokat tapasz­talt emberek szájából halla­ni ilyenféle szavakat, és aki csak egyszer is próbált tető alá hozni valamit, képes igazat adni nekik. Csakhogy építeni akkor is kell, mert vele jár az élettel. Tápén most tornatermet épít az is­kola. Az igazgatóról az első mondat hatbetús szava biz­tosan nem mondható el, és talán a tizenkét betűs jóslat se válik be, pénze pedig főleg nincsen se neki, se a városnak annyi, amennyi kellene, mégis belevágott. Mert az élet követeli. A legyintős emberek azt mondják rá, én is megvol­tam tornaterem nélkül, mé­gis fölnóttem, de szerencsé­re nagyon kevesen veszik át tőlük a hangot. A ma gyereke reggel elmegy az iskolába, és ott van estig, se a füzesbe nem kajtathat, se krumplit szedni nem mehet, az iskolának tehát gondoskodnia kell egészséges testi fejlődéséről is. Ebből a meggyőződésből azonban eddig csak egy bitumenes pályára futotta. Most jó az idő, most is ott folyik az óra, télen azonban, vagy ha esik, a folyosón tornáznak. Tessék csak elképzelni: bent az osztályban a farka­sokat veri egymáshoz Toldi Miklós, a folyáson pedig bukfenceznek a gyerekek. Közöttük csak egy ajtó a választó. Hiába mondaná azonban száz torok is egyszerre, hogy a tornateremre pedig ha­laszthatatlan szükség van, ettől még a pénz nem sza­porodik. Amikor a falu a területfejlesztési hozzájáru­lásról döntött, többek között a tornateremre adta a sza­vazatát. Kicsike pénz azon­ban, ami igy összejön, a Szeptemberben használhatják Építőanyag irányvonatok A hét végén, szombaton és vasárnap. növekedett az áruforgalom a MAV Szegedi Igazgatóságának több alföl­di megyére kiterjedő mun­katerületén. Szombaton és vasárnap 160 vagon sódert fogadtak a Bács, Békés és Csongrád megyei vállalatok, gazdasá­gok. A Szalkszentmártonból és Kiskunlacházáról érke­zeit építőanyag zömét irány­vonatok szállították. A MÁV is példát muta­tott a jelenleg bőven ren­delkezésre álló fuvarozást kapacitás kihasználásával. Az igazgatóság területén a hét végén 64 vagon zúzott követ raktak ki, amit a vasúti pályák felújításához használnak fel. A zúzott kő alulról üríthető, könnyűszer­rel kirakható, speciális ko­csikba érkezett. Szállítottak még vasárnap műtrágyát és jelentős meny­nyiségű konzervárut, ez utóbbit exportra, zömében a Szovjetunióba, illetve az NDK-ba. Az Orosházi Üveg­gyár — n vasút egyik leg­jobb partnere — befőttes­üvegeket és üdítőjtglos pa­lackokat küldött a megren­delő üzemeknek. A hét vé­gén összesen 3 ezer 360 va­gónos áruszállítási forgal­mat bonyolítottak le a MAV Szegedi Igazgatóságá­nak vasutasai. akiknek munkáját jól segítették a Kunság, a Kőrös és a Tisza Volán dolgozói TÁRSADALMI MUNKA FELSÖVÁROSON, városszépítők­ről adtunk hírt múlt heti, hétfői számunkban, Baktó és Petőfitelep lakói szorgoskodtak az elhanyagolt területeken. Március 28-án, szombaton, újabb társadalmi munkáról ér­kezett hír. A Felsőváros 2- számú pártalapszervezet moz­gósította aktivistáit, akik — csatlakozva a „7 évtized — 7 óra" mozgalomhoz — saját lakóterületük szebb kialakítá­sán fáradoztak. A Kereszttöltés utca mentén hársfacseme­téket ültettek, a leendő park területén padokat helyeztek el, a régi füves területet rendbe hozták. Időközben meg­'udluk, hogy ugyanebben az időben még sok helyen dol­goztak társadalmi munkások a város különböző pontjain. Felvételünk a felsővárosiakról készült. Somogyi Károlyné tornaterem négy sarkából egyet is nehéz lenne fölrak­ni belőle. A csodálatos pénz­szaporításnak azonban más módját még nem ismerjük, magunkra kell vállalnunk az építkezés zömét. Négy­százhat gyerek egészsége meg is ér ennyit. Most még csak egy arasznyin áll ki a földből, de szeptemberben már használni akarják a termet. Hogy e2 megtörtén­hessen, július végén föltét­lenül be kell fejezni min­den munkát. Körlevelet írt az iskola minden szülőnek, és segítsé­güket kérte. . Visszaigazoló jegyzéket is mellékelt hozzá, jelölje meg mindenki, mi­ben tudna segíteni. Falat rakni vagy takarítani. Osz­tályonként csoportosította a válaszokat, hadd lássa, mire számithat. Hamar ki­derült, sokan vannak, akik egyik borítékba se férnek bele. Gyerekük már nem jár iskolába, vagy még nem, mégis jelentkezett. Azt hi­szem, kevés van közöttük, aki csak a maga mozgás­igényét akarja kielégíteni, arra inkább a kert való mostanában. Értelmes cé­loknál szokott előfordulni az ilyesmi. * Hozzáértő ember azonnal tudja, nagy baj lehet ebből. •Mindenki beirju azt a napot, amikor szabadságra indul. A szabadságok ideje a nvár, addigra pedig már állnia kellene a teremnek. Kérte azt is az iskola, azt is jelez­zék, amikor legalább egy .nap szabadságot tudnának áldozni. Mozgósító levélnek mondja a másodikat, és csak az kapta, aki az elsőre igent mondott. Három időpontot is megjelölhetett benne, van tehát miből választania. Csekket is bocsátott ki, hogy az is hozzájárulhasson, aki keze munkájával kevés hasznot hajtana, vagy aki­nek nagyobb áldozatot is megér gyermeke egészsége. Eddig nyocvanezer forint futott be a számlára. Volt, aki ötvenet fizetett, van, aki tizenkétezret. Pénzből tehát a hozzájá­rulás egy részére és a 80 ezer forintra számíthatnak. Csakhogy a hozzájárulás évenként gyűlik össze, az építkezés pedig már folyik. A torony alatt megelőle­gezték a szükséges összeget, és hatalmas mozgósításba kezdtek. A termet ugyanis nemcsak megépíteni kell, de be is rendezni szeptem­berig. Jól jön Ide a pecsé­tes segítség is. je majdnem 290 négyzet­méter, harmonikái válasz­falakra, meg egyéb terület­csökkentőkre nem lesz szük­ség. A gigantománia mint­ha kezdene kiveszni belö­lünk mostanában. Csak ak­korába mernek belevágni, amekkorával a közös össze­fogás meg tud birkózni. Egyelőre síertárak se lesz­nek hozzá, öltözőnek és für­dőnek pedig a szeneskam­rából átalakított épületet használják továbbra is. Fö­dött átjáró, úgynevezett nyaktag köti majd össze a kettőt. Gond persze, igy is ma­rad. Összesen négy iskola működik a faluban, és azt szeretnék, hogy minden gyerek lássa majd hasznát. Arra a délelőtt kevés, a mostani elképzelések sze­rint délután ötig pontos program szerint zajlana benne az élet. A gyerekek zöme napközibe jár, nem a tanítási óra nyúlna meg te­hát vele, és nem is soknak kellene visszajönnie a dél­utáni tornára. Mindez per­sze még csak jóra törekvő igyekezet, menet közben biztosan igazítaniuk kell a menetrenden, az azonban biztos, hogy értékes idők­ben nem adják oda egyesü­leteknek a termet. Nagyon komolyan gondolják, hogy a hatalmas igvekezet a gyere­keknek építi, ezt a lehető­séget furfanggal átjátszani tisztességtelen lenne. Azt szeretnék, ha valóban egész­séges nemzedék nőne föl, az egyesületi sportolók csak utánuk következhetnek. A terv első változata sze­rint lapos tetős épület lett volna a tornaterem, de a lapos tetőben kevesen bíz­nak Tápén. Azt mondják, mindegyik beázik egyszer, és soha nem jelenti be két héttel előre, hogy be akar ázni. A legtöbb mindjárt az elején befelé . csorgutja az ég áldását. Igazodnak in­kább a víz természetéhez, olyan tetőt raknak majd, amelyikről lefolyhat Belse­Korrekt tudósításból nem szokott hiányozni a várható teljes összeg se. Illene ide­írnunk, mennyibe kerül ad­dig. amíg az első bukfenc­re föl nem sorakoznak ben­ne a gyerekek. Aki mostani írásunkból akar kedvet kap­ni hasonló építésére — hi­szen gyérecskén vagyunk ellátva még tornatermekkel —, és az összeget is tőlünk szeretné megtudni, annak nem lehetünk szolgálatára. Inognak es mozognak az árak, és velük együtt moz­dul nyilván a társadalmi munka értéke is. Levegőbe beszélnénk, ha jövendölni akarnánk. Akármelyik oldalról néz­zük is. Tápé tornatermét vállalati irányítással ugyan, de kalákában építi a falu népe. Számadás szokott ké­szülni a végén, jelentesek­be is beíródik, hányan vit­ték el két kezük erejét és teljes lelkesedésüket, de a jelentések nem örök életű­ek. Én biztosan kitennék egy táblát a falra — akár agyagtábla lenne is —, es fölírnám rá mindenkinek a nevét. Akkor se gondolnám meg a dolgot, ha minden lakót rá kellene irnom. Be­csülnünk kéne a jó munka emlékét is! Akadna talán valaki, aki a táblát is megcsinálná társadalmi munkabun. Horváth Dezső ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DEIMAGYARORSZAG

Next

/
Thumbnails
Contents