Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77, évfolyam, 74, szám 1987. március 28., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Export mínuszok és pluszok Csongrád megye összes ipari szövetkezetének teljesítményét vizsgálva tavaly az 1985-öshöz képest a konvertibilis valutában elszámolt export 1 százalékkal csökkent. A számadatokat vizsgálva megállapítható, hogy míg a gazdálkodók egy része a jelen körülmények között is képes növekedést elérni, addig 16 szövetkezetet jelentős veszteségek értek a nyugati piacokon. * Az elmúlt években a konvertibilis valutában elszámolt export folyamatosan és egyértelműen csökkent például a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél, a Nívónál. a Szegedi Ruházati Szövetkezetnél és a Sándorfalvi Ruházati és Szakipari Szövetkezetnél. Nem egyenes vonalú a visszafejlődés a Fémtexnél, a Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezetnél, az Április 4. Cipőipari Szövetkezetnél és a Sálon Gyertya- és Formakészitő Kisszövetkezetnél. Ezeknél a gazdálkodóknál a visszakapaszkodásra tett erőfeszítések időnként számadatokkal is bizonyíthatóak, csakhogy az erőfeszítések ellenére — több év teljesítményeit figyelembe véve — jelentősen csökkent nyugati kivitelük. Ha nem is egyenletesen, de az utóbbi időszakban növelte exportját az Elektrofém, a Medikémia, a Tömegcikk Készítő Ipari Szövetkezet, az Agyag- és Szilikátipari Szövetkezet és a Szerszámkovács Kisszövetkezet. Folyamatosan növekvő a kivitel után kapott árbevétel a megye egy tucat szövetkezeténél. Közöttük például a Szebisznél, a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezetnél, a szegedi, sándorfalvi és tápéi háziipari szövetkezeteknél, a Szegedi Örás-Ekszerész és Könnyűfém Kisszövetkezetnél és a Nyersbőr Felvásárló és Értékesítő Tímár Kisszövetkezetnél. A tizenkét szövetkezet közül heten pályáztak exportképes kapacitás bővítésére. Sikerrel. Ezzel vállalták hosszabb távon is a gazdaságos tőkés exportjuk növelését. Most pedig nézzünk néhányat az export értékének csökkenéséhez vezető okok közül. Kevesebb kelt el a Szevafém mezőgazdasági kisgépeiből, a Szegedi ítuházati Szövetkezet szűcs felsőruházati és félkészterm^keiböi és a Tömegcikk Készítő Isz fémjátékaiból, mert a külföldi vevő vagy kooperációs partner a kereslet csökkenésére hivatkozva kevesebbet rendelt. A nem megfelelő minőségre hivatkozva maradtak országhatárainkon belül a Nívó festett bútorai, gyermekágyai, zsúrkocsijai, nyugágyai és gyermeketető székei. A sportlabdaexport megszüntetésére késztette a Makói Bőripari Szövetkezetet, hogy termékeit a külkereskedelmi vállalat csak olyan olcsón tudta volna eladni, hogy nyereség egyáltalán nem képződött volna. Csökkentette az árbevételt a Szegedi Ruházati Szövetkezetnél, hogy az anyagellátás bizonytalansága miatt kénytelenek voltak bérmunkára átállni Egy ideig az Április 4. Cipőipari Szövetkezet szocialista országba eladott cipőiért konvertibilis valutában fizettek, ám ezt a megrendelést később nem sikerült megismételtetni. A Sándorfalvi Ruházati és Szakipari Szövetkezet textilkonfekcióit az szorította ki a külföldi piacról, hogy más országok hasonló vagy éppen ugyanolyan termékkel és olcsóbb árral jelentkeztek. A konvertibilis exportpiacra való szállításra kiírt tenderen a Medikémia fagyásgátlója alulmaradt az árversenyben más gazdálkodó hasonló termékével szemben. * összegezve megállapítható: az exportálás körülményeiben bekövetkező változások általában a megye ipari szövetkezeteinél nem azonnal idézik elő a kivitel csökkentését vagy éppen megszüntetését elrendelő döntést. A tőkés export gazdaságosságának biztosítását a szövetkezeteknél kiemelt feladatként kezelik. A más relációban elérhetőnél kisebb nyereségszint esetén is a konvertibilis export bővítését szorgalmazzák. Néhány helyen a kapacitások kihasználása nyugati kivitel nélkül szinte elképzelhetetlen. Nem egy esetben az export vesztesége, illetve alacsony nyeresége a szövetkezetek gazdálkodásában gondot okozott. A Nívó 1986ban exportált először fatalpat Dániába. A szövetkezetnek különösen nagy gondot okozott a kiváló minőség biztosítása. Ezt csak nagy anyagráfordítással sikerült elérni. A többletköltség ennél a termékcsoportnál veszteséget okozott. Az Április 4. Cipőipari Szövetkezet 1985-től bérmunkába fogott NSZK-beli megrendelésre. A kooperáció nagysága 1986ban a többszörösére nőtt. Olyan alacsony Volt a partner által előírt normaidő, hogy a szegedi szövetkezet emiatt nem tudta a gazdaságosságot elérni. Az előírt tempó eléréséhez' elsősorban a gépek hiányoztak. A Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezetnél a szőrmekonfekció eredményessége csökkent jelentősen. Az új piacok megszerzésére való törekvés közben a kabátok árát jó előre lekötötték. De 1986-ban a bőrök beszerzési ára és a kikészítési költségek az előre nem kalkulált mértékben nőttek. Többletköltséget jelentett a nagy megrendelések miatti túlóráztatás és hétvégi műszakok sora is. A szövetkezet a tőkés export fejlesztésére kiírt pályázaton sikeresen szerepelt, így az igénybe vehető kedvezmények után 1986-ban még javult is kisebb mértékben az exportjuk gazdaságossága. A Szebisz 1984-ben csak árengedményekkel tudta tartani legjelentősebb piacát. Az aktív piaci munka és a nagyarányú termékváltás hatására 1985-ben veszteségük mérséklődött, tavaly pedig nyereségessé vált konvertibilis exportjuk. Az idén ismét veszélybe került a kivitel gazdaságossága. A székek árának 60—70 százaléka az anyagköltség. Április elsejétől ezek az anyagárak 15—20 százalékkal nőnek. Ez az árváltozás pedig már nem érvényesíthető az előre szerződésben rögzített bútoreladási árakban. A Nívó a fatalpgyártásban az élőmunka csökkentésére kooperációs partner után kutat. A gazdaságos anyagfelhasználást a technológia egyszerűsítésével és helyettesítő anyagok felhasználásával tervezik megoldani. Az Április 4. Cipőipari Szövetkezetnél a bérmunka gazdaságossá tétele nem képzelhető el. így az üzlet megszüntetése indokolt. A versenyképes komplett cipőexporthoz talán sikerül a szövetkezetnek megfelelő minőségű bőröket, talpakat és kellékeket beszerezni. A Szerszámkovács Kisszövetkezetnél az idén kedvezőbbek a megrendelések árai és — az előzetes számítások szerint — 10—13 százalékos árbevételarányos nyereséget tesznek lehetővé. A Szűcs- és Szabói pári Szövetkezetnél 3—4 százalékos áremelés tűnik elérhetőnek. A gazdaságosságot az exportpályázati kedvezmények továbbra is segítik. Korszerű megmunkáló gépeket is munkába állítanak itt az idén. Az exportképes termelőkapacitások létrehozását segítő pályázati rendszer most is érvényben van. Az elbírálás során számítani lehet a hatékonysági követelmények előtérbe kerülésére! A megye ipari szövetkezeteinek konvertibilis exporttal kapcsolatos gondjainak jelentős részére ez a pályázati rendszer megoldást adhat. A pályázatok benyújtásánál azonban az ipari szövetkezetek vállalkozókészségének erősödése indokolt lenne. * Többek között az előbb ismertetett témát is megtárgyalták tegnap, pénteken a Csongrád Megyei Kiszöv elnökségének kibővített ülésén. B. I. Hz Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott a hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A továbbiakban személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű ügyekről tárgyalt az Elnöki Tanács. (MTI) r Építési bemutató Újvidéken Az Újvidéki Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán a jugoszláviai mérnöktovábbképzés keretében dugóalapozási bemutatót tartott az új és olcsó alapozási eljárás egyik feltalálómérnöke, a szegedi Kunos Miklós. A Déléppel jó partneri viszonyban levő Bácska-Topolyai Május 1. Építő Vállalat műszaki előkészítési szektorának igazgatója, Kacsanszki György szervezte a bemutatót, amelyen részt vett a Május 1. termelési igazgatója, Horváth Attila, a Délép termelési igazgatója, Szolcsányi Gábor, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat tervezőmérnöke Petik Árpád és az egyetem vezetői is. A bemutatón főként a Vajdaságból, de egész Jugoszlávia területéről vettek részt, mintegy hetvenen, érdeklődő mélyépítő mérnökök. A bemutató első lépése annak a referenciamunkának, amelyet a Délép Újvidék belvárosának rekonstrukciójában alapozási feladatként végez. így egy-egy épület alapozása az eddigi két-három hónap helyett egy-két hét alatt fejeződik be, ami a jugoszláv gyakorlatban jelentős megtakarítást eredményez. Befejeződtek a magyar -bolgár tárgyalások Kádár János fogadta Georgi Atanaszovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Georgi Atanaszovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a szocialista építőmunka napirenden levő feladatairól, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti kapcsolatok alakulásáról, az együttműködés fejlesztésének'új lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, s ennek során méltatták a szocialista országoknak a béke megőrzése, a leszerelés, a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. A találkozón részt vett Lázár György miniszterelnök, valamint Gyovai Gyula, hazánk szófiai és Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete. * A bolgár kormányfő pénteki programja során ellátogatott a Csepeli Szerszámgépgyárba, ahol Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, a kerület párt- és állami vezetői, valamint a vállalati tanács tagjai fogadták a vendéget. A mintegy 2200 dolgozót foglalkoztató gyár gazdálkodási eredményeiről, fejlesztési elképzeléseiről Hajnóczy Gábor vezérigazgatóhelyettes tájékoztatta Georgi Atanaszovot és a kíséretében levő bolgár gazdasági, politikai vezetőket. Bulgáriából évente egymillió rubel értékben vásárolnak különféle berendezéseket, alkatrészeket, köz(Folytatis a 2. oldalon.) Konferencia a vállalati gazdálkodásról A vállalati önállóságról, annak lehetőségeiről és korlátairól kezdődött kétnapos konferencia, pénteken az építők székházában. A tanácskozáson — amelyen a népgazdaság különböző ágazataihoz tartozó vállalatok felső- és középszintű vezetői, valamint a gazdaságirányítás korszerűsítésével foglalkozó kutatók, oktatók vesznek részt — megvitatják a gazdaságirányítási rendszer működésének tapasztalatait, és foglalkoznak a reformfolyamat felgyorsításának teendőivel is. A konferencián Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója tartott előadást a gazdasági rányitási rendszer korszerűsítéséről. Elmondotta: az irányítással foglalkozó szakemberek két évtizede munkálkodnak az intenzív típusú szocialista gazdálkodás feltételeinek megteremtésén. Ez a munka sokkal hosszabbnak bizonyult, mint ahogy kezdetben hitték. Kiderült ugyanis, hogy nem elegendő a gazdálkodási rendszer átalakítása, a társadalom egészét átfogó reformra van szükség. Ez azonban részreformokból áll. amelyeknek bevezetése időt igényel. Tavaszi halászat A kései kitavaszodás miatt legalább kéthetes késedelemmel kezdődött meg a halkihelyezés a Szegedi Állami Gazdaság régi és új tórendszereibe. A zsúfolt teleltető medencékből most a nagy tavakba telepítik át az állományt, amely — a gazdaság szakembereinek megállapítása szerint — jól vészelte át a hosszú, kemény telet, összesen 62 vagon halat — 85 százalékos arányban pontyot — helyeznek ki ezekben a hetekben. Ugyanakkor javában tartanak a szállítások elsősorban Csongrád megye városaiba. A napokban jelentős exportmegrendelést is teljesítettek: az NSZK-ba két kamion pontyot küldtek. A sándorfalvi üzemegységben készült képeinken a zsákmánnyal tele háló, egy kosár hal és egy szép, fejlett ponty látható. Tóth Béla felvételei f