Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

Péntek, 1087. március 27. 5 flz ifjúságmozgalmakról A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi és Csongrád Megyei Bizottsága a magyar kommunista ifjúsági mozgalom újjászerveződésének, a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója tiszteletére kétnapos mozgalomtorténeti emlékülést rendez a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának politikai képzési központjában (Szeged, Fürj u. 92/B) március 27 -28-án. A tanácskozást március 27-én reggel 9 órakor Gönczi János, a KISZ KB titkára nyitja meg. A plenáris ülés után a rendezvény előadásokkal és szekcióülésekkel folytatódik. Témája lesz a KISZ megalakulásának kezdeti tevékenysége, a válság és újjászületés, az úttörőmozgalom története és a mozgalomtörténet-kutatás néhány fontos kérdése. Az első nap programja pénteken este 7 órakor az irodalmi kávéházban a KISZ zászlóbontásának évfordulójára megjelent Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében címú ezeroldalas dokumentumgyűjtemény bemutatásával fejeződik be. Az estet Tandi Lajos újságíró, az MTV szegedi stúdiójának helyettes főszerkesztője vezeti. Az emlékülés március 28-án, szombaton 11 órakor plenáris üléssel zárul. Emlékűt Az idén ötödik alkalommal rendezik meg a hagyományőrző úttörők kerékpáros „vörössipkás emlékűtját". A gyerekek Koroknay Dániel kisdobosra emlékeznek, aki Mádon született. Innen indult a szabadságharc csatamezeire, s Damjanich vörössipkása lett. A tavaszi hadjárat győztes ütközeteit végigküzdve az ácsi csatát követő napon halt meg. Az Iránytű címú úttörőlapban megjelent toborzó olvastán sok gyerek jelentkezett az egykori csatahelyek falvaiból. Április 4-én, szombaton Nagykátán gyülekeznek, onnan indulnak kerékpárjaikkal a tápióbicskei hídhoz, amelyet „elfoglalnak", s itt a bicskei gyerekek ajándékaképpen megkapják a vörös sipkát. Spanyolok az Újvilágban Közel 1 órás sorban állás várt — hétvégén — arra a látogatóra, aki nem futamodva meg elhatározta, végignézi a Nemzeti Galériában a Spanyolok az Újvilágban kiállítást. Volt időnk meditálni azon, vajon mivel magyarázható az óriási érdeklődés. A szemünk, az ízlésünk elsősorban az európai kultúrához idomult — talán a görög civilizációt ismerjük a legjobban — az egyiptomit még úgy-ahogy, az amerikai pedig csak néhány szakkönyv közvetítésével jutott el hozzánk. Most pedig ölünkbe hullott a nagy lehetőség, a Madridi Amerikai Múzeum több, mint félezer műtárgyát láthatjuk. Többnyire időrendben vonultatták fel a kiállításrendezők az egyes kultúrákat. (Ettől mi imöst eltekintenénk, előtérbe helyezve a meglepetéseket, a kuriózumokat). Az arany országa Kolumbia volt, az itt élő törzsek, fejedelemségek, mint például a quimbaya (kimbaja) már i. sz. 600—1200 körül nagyszerű rituális edényeket készítettek. Sokszor az eZer grammot is meghaladó arany mésztartók, ülő és álló férfialakok nagyságot, erőt, hatalmat sugallnak. (Milyen kár, hogy a sajátos szimbolikához nem kapunk semmilyen magyarázatot.) A legnagyobb tülekedés egyébként ezen tárgyak előtt volt. Costa Rica kultúrája ugyancsak meglepetéssel szolgált. Ez a város egyébként a spanyol gyarmatosítás idején aranyáról kapta a nevét. Macskafejú embereik, madaraik az európai szemnek talányosak. Amerika görögjei, a maják elsősorban a palenque-i romok régészeti leleteivel vannak jelen. Feliratos stukkótöredékek, — hieroglifák, narancsszínű kerámiaedények, obszidián nyílhegyek reprezehtálják ezt a kultúrát, no és egy fél méter magas fústölőedény, melyről nem hiányzik a maja-fej sem. Sajnos esőisten-, kígyó-, jaguárábrázolásokkal nem találkoztunk. A Perut leigázó Pizzárro milyen kultúrát talált az inkák'. földjén? Klasszikus korszaknak számít a mochica (mocsika), ekkor született például a kiállítás egyik igen szép darabja a mitikus jaguár fejtrófeával. Kerámiáikat sötétvörössel, vörössel színezték. Edényeiken, tálaikon rendre megjelentek az uralkodók, az egyes jelenetekből, akár egy képeskönyvből kiolvashatjuk egész életüket. A Cuzcoból származó tizenöt centis aranyszoborról azt is megállapíthatjuk, hogy a nemesek ismertetőjegye Peruban a nyújtott fülcimpa és a bennene lévő dísz. (Ez a motívum Indiában is fellelhető.) Az azték kultúrát bemutató tárgyegyüttes igen szerény. Érdekessége egy női alak, amely a víz, az eső, a termékenység istennője. A tárgyak elsősorban a XV— XVI. századból származnak. Kár, hogy több istenábrázolással nemigen találkoztunk. Rájuk is jellemző a kígyó- és madárszynbolika. A spanyol hódítók már 1519-ben megkezdték harcaikat az Újvilágban. Leigázták az azték és az inka birodalmat, Kolumbiát, Mexikót, és Spanyol—Amerika egy katolikus vallású állam részévé vált. A hódítókat hittérítők is követték. Ebből á kutfúrábóY is ' láthatúrtk ízelítőt, a kiállításon. A nagyméretű képeken feltűnnek az alkirályok, az érsekek, a betlehemes figurák és a szentek. Az amerikai és a spanyol művészet sajátos keveredését jelzik a festmények. A cuzcói iskola ismeretlen képviselője a bibliai jeleneteket a perui táj motívumaival ékítette. Az Észak-Amerikából származó indián ingek, táskák, mokasszinok, a perui színes tollkalapok a kiállítás kuriózumai. Az észak-nyugati tengerpart lakói által készített homlokmaszkok, maszkok, sisakok a vidék rituális életébe adnak betekintést. A Spanyolok az Újvilágban kiállítás minden bizonnyal látogatottsági csúcsot állít majd fel. Akik nem láthatták, sajnálhatják. (Hátha a Magyar Televízió rögzített valamit a monstre gyűjteményből.) Egyébként a hét végéig látható Budapesten, katalógusa pedig néhány könyvesboltban kapható. Bodzsár Erzsébet Díjátadás a diákköri konferencián Tegnap, csütörtökön, ünnepélyes díjátadással ért véget a XVIII. országos tudományos diákköri konferencia agrártudományi és élelmiszeripari szekciójának szegedi rendezvénysorozata. A nívódíjakat és különdíjakat az ifjúsági házban Papócsi László MÉM-miniszterhelyettes adta át. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács társelnöke elmondta, hogy 13 alszekcióban kétszáz pályázó 170 dolgozatából választotta ki a szakavatott zsűri a 36 nívódíjas alkotást. A magas szakmai színvonalat jelzi, hogy 37 pályamunkát különdíjban részesítettek. Közülük több szaklapokban publikálható, jelentős, önálló mú. A nívódíjasok egyben MÉM miniszteri dicséretet kaptak. Az ősszel Plovdivban megrendezett Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencián is szépen szerepeltek a magyar résztvevők, közöttük Lázár Sándor üzemmérnök, a Kertészeti és Élelmiszeripari Főiskola Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karónak képviseletében. Papócsi László zárszavában elismerését fejezte ki az agrár felsőoktatási intézmények kollektívájának, mivel munkájukon egyre markánsabban érződik az a törekvés, hogy a vizsgacentrikus oktatás helyett a széles szakmai látókör megteremtésén fáradoznak. A kikerüld hallgatókból így válhatnak igényes, alkotó értelmiségiek, akik számára a tudomány legújabb eredményeinek ismerete köznapi szükséglet. Gazdaságunk fejlesztésében eredményt csak úgy érhetünk el, ha az alkotóközösségek, kutatógárdák munkájára fokozottabban támaszkodunk. A legkiválóbbak közül sokan érdemelnének hazai vagy külföldi ösztöndíjat. Jó lenne, ha a kutatóintézetek munkatársaik megválasztásakor a tudományos diákköri munkában elért eredmény is mércéül szolgálna. A kitüntetettek között megyénk oktatási intézményeinek tanulói is megtalálhatók. így a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karról Lázár Sándor és Hajdú Erika üzemmérnök, a DATE Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Karáról Jankó Mária harmadéves hallgató nívódíjat kaptak. Különdíjasok: a KEÉ Élelmiszeripari Főiskolai Karát képviselő Mogyorósi Eva, Lehotai István, Karkus Zsuzsanna és a Timár Imre— Kormányos Mária—Horváth Gábor, Jakab Margit—Papp Eva munkacsoportok. A DATE Állattenyésztési Főiskolai Karának díjazottja Balázsi Angéla. Papócsi László miniszterhelyettes a délután folyamán látogatást tett a megyei pártszékházban, ahol Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárával a felsőoktatás és kutatás helyzetét értékelték. Téka-vizsga Idestova egy hónapja, hogy megnyílt, s bizonyos szempontból máig szenzáció a városban: igen, a Filmtékáról van szó. A Szabadság moziban végre végleges helyet kapott múvészfilmcentrum mindenesetre túl van az első komoly vizsgán. Erről a megmérettetésről azt mondja Petrovszky Zoltán, a Szabadság mozi üzemvezetője, hogy a nézőtér 90-95 százalékban számított kihaszinóltnek.-ami kevésbé hivatalosan, de örömmel és tapasztalatok álapján bizonyítottan úgy is megfogalmazható: rendkívüli volt az érdeklődés a Filmtéka, iránt az elmúlt hetekben. A bukovinai székelyek második világháborús hányattatásairól szóló, filmszemlefődíjas Sára Sándor-müvet, a Kqresztúton-X. az eredeti hétfői vetítésnap után még három napon át kellett napi 2--2 előadásban műsoron tartani, zsúfolt nézőtér előtt úgy, hogy — láthattuk — olykor még korben, a fal mentén is álltak..., A legnagyobb Téka-gondot is jelenleg, fura módon, éppen a nagy érdeklődés jelenti: noha a jegyelővétel ügye mintha megoldódott volna (már egy-két nappal korábban lehetséges a vásárlás), a külföldön készült Jancsó-filmek sorozatára pedig már bérleteket is kiadtak — eldőlt, hogy a közeljövőben egyes filmek játszási idejét igenis „tervezetten", előzetesen kalkulálva is meg kell hosszabbítani. Azaz, nem alkalmazható mereven a „mindennap más" koncepciója, s ez a megoldás remélhetőleg' jobban tudja kiszolgálni az örvendetesen nagy közönségigényeket. Arról nem is beszélve, hogy a „fele bérlet — fele jegy" elgondolással talán helyet tudnak biztosítani az alkalmilag betérő és a rendszeres látogatónak felcsapó nézőknek egyaránt. Minden vizsga egyúttal a következő számadásra való felkészüléssel is jár: áprilisban folytatódjak § nyitánnyal megindult, máris beváltnak nevezhető sorozatok, újabbakkal bővülve: 17én Huszárik Zoltán-széria. kezdődik, április 13-ától hétfőnként vetítik a Sára-féle Pergőtüzet, 22-étől pedig olasz filmnapoknak ad helyet a Filmtéka: Vittorio de Sica 14 filmjét láthatják majd az érdeklődők. És egy, látszólag formális, ám annál inkább közérzetet biztosító-javító, „belakási" gond is megoldódik: rövidesen a küllem is változik, finomul: otthonosabb, meghittebb, „filmdíszésébb" lesz a Filmtéka. D. L. Iskolai egészségvédelem Az iskolai egészségnevelés helyzetét tekintette át nemrégiben az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Egyebek között megállapították, hogy a Köjálok gyermek- és ifjúsághigiénés osztályai folyamatos ellenőrzésekkel, műszeres vizsgálatokkal segítik azoknak a környezeti ártalmaknak a kiszűrését és megszüntetését, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a gyerekek testi és szellemi fejlődését. Szőke Katalin, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezető főorvosa elmondta: az osztályok feladata elsősorban olyan intézkedések kezdeményezése, amelyek egészséges körülményeket teremtenek a fiatalok számára, a bölcsődéktől az egyetemekig. Mivel a tanulók napDaru krugat, szalonka röppen A Budapest Kiállítótcremben megnyílt Paul Almasy, Franciaországban élő, magyar származású fotóművész kiállítása. A Bejártam a világot című tárlaton több mint 70 fekete-fehér felvétel reprezentálja a 30-as évektől külföldön alkotó világhirü, 80 esztendős fotós életművét. Első hazai kiállításán a világ legkülönbözőbb tájairól készült város- cs életképeit, szociofotóit és portréit mutatják be. Képünkön: „Guatemala" című fotója. A tárlat április -végéig várja a látogatókat Verőfényes tavaszi vasárnap járom a hullámtéri erdőt, mely a seregélyek és feketerigók énekétől hangos. Az őszapók szorgalmasan építik tovább a február közepén megkezdett fészküket. A töltés fölött pacsirták trilláznak. Súrú füzesbe érek. A lábam mellől suhogó szárnycsapásokkal barna színű madár röppen föl. Gyorsan cikázik a fák között, hosszú csőrét lefelé tartja. Az idei első erdei szalonka. Csőrével a puha talajban turkálva keresi gilisztából, lárvákból, férgekből, csigákból álló zsákmányát. Tavaszi vonulásakor késő este és kora hajnalban végzi nászrepúlését. Ilyenkor az erdei nyiladékokon kergetőznek, korrogva és pisszegve űzik, hajtják egymást. Nappal a súrú aljnövényzetben rejtőzik észrevétlenül, csak akkor repül föl, ha szinte rálép az ember. A határnál barátrécék ezreit számolom, amikor trombitaszerú hang üti meg a fülemet. A szívverésem azonnal fölgyorsul. Kru-kru-kru-kru ... szállnak felém az ismerős hangok. A magasban darucsapat kering, vannak vagy húszan. A múlt században még fészkelő madarunk a mocsarak megszűnésével elhagyott bennünket. Ma csak pszi és tavaszi vonulásban lát hatjuk őket. A Tiszától keletre elterülő füves pusztákon és szántóföldeken táplálkoznak rövidebb-hosszabb ideig. Az utóbbi években pár daru nyárra is itt maradt. Késő délután érek haza a kirándulásból. Mielőtt belépek a lépcsőházba, újra hallom az ismerős hangokat, egy kisebb csapat köröz a város fölött. A felszálló meleg levegő egyre magasabbra emeli őket, majd rövid tájékozódás után a Fehér-tó irányába repülnek. A jó idő beálltával érdemes lesz nyitott szemmel járni, mert szebbnél szebb madarakat láthatunk ismét. Ez kárpótolhat bennünket a hét végén eltávozott kedves hattyúnkért. Kasza Ferenc juk legnagyobb részét az iskolákban töltik, lényeges, hogy a tárgyi feltételeik is — a bútorok, a berendezések, a világítás — megfeleljenek az egészségvédelmi szempontoknak, a mindenkori életkori sajátosságoknak. A mind gyakrabban előforduló gyermekkori mozgásszervi megbetegedéseknek — a gerincdeformitásoknak és a bokasüllyedésnek — ugyanis okozói lehetnek a rosszul megválasztott bútorok is. A gyermek- és ifjúsághigiénés osztályok minden megyében megvizsgálták a világítást az iskolákban, s a rossz tapasztalatok miatt országos akciót kezdeményeztek a korszerűsítésre. Figyelemmel kísérik a gyerekek testi fejlődését is, ehhez különböző műszerekkel fáradásvizsgálatokat végeznek az intézményekben. Szolnok megyében például megvizsgálták, hogy milyen legyen az iskolatáskák formája. Ennek eredményeként ma már szabvány írja elő a táskák méreteit. Több, a környezeti ártalmak hatását értékelő vizsgálatot folytatnak jelenleg az ország ipari körzeteiben. Heves megyében például egy cementgyár, másutt pedig az alumíniumkohók és hőerőművek környezetében lakó gyerekek egészségi állapotának alakulását kísérik figyelemmel, különös tekintettel a légzőszervi megbetegedésekre. A Köjálok munkatársai rendszeresen vizsgálják az órarendeket, a gyerekek napirendjét, elsősorban a napközi- és iskolaotthonos időbeosztásukat. Életmódjukra következtetnek annak a nagyszabású felmérésnek az eredményeiből, amelyet több megyében a hétvégi szabadidő eltöltéséről készítettek (MTI)