Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

Péntek, 1987. március 27. • 3 Tizenkét új Volvo Schmtdt Andrea felvétele A nemzetközi fuvaroztatás bővítését szolgáló újabb F 12 Volvo kamionok érkeztek a Tisza Volán szegedi telepére. A vállalat a tavalyi kétmillió-hatszázezer dollár bevételét így. a gépkocsipark korszerűsítésével, egy év alatt több mint hárommillió dollárra kívánja növelni Tanácsülés Kisteleken Kistelek Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa teg­nap, csütörtökön délután ülést tartott. Ott -József ta­nácselnök beszámolt a lejárt határidejű határozatok vég­rehajtásáról, majd a testü­let megvitatta és elfogadta a múlt évi költségvetésről, a megyei tanácstag tevé­kenységéről szóló beszámo­lót. Végül előterjesztések és interpellációk hangzottak el. Az elmúlt esztendőben a tanács zökkenőmentes gaz­dálkodását akadályozta, hogy a bevételi források csökkentek. Ennek ellenére az alapellátást biztosítot­ták. sőt, néhány területen előrelépésről számoltak be. A tanács határozata szerint még fokozottabb takarékos­ság szükséges. Az ülésen elhangzott: nagy gondot fordítottak a belvízelvezető csatornák karbantartására, korszerűsítésére, az utak és járdák építésére, dicséretes, hogy a köztisztaság helyze­te is javult. Meliorációs tanácskozás Öntözés, talajvíz­olcsóbban Kitaposatlan utat kel­lett végigjárni az el­múlt tizenöt esztendő­ben a meliorációval foglalkozó szakemberek­nek. Sem hagyománya, sem komoly irodalma nem volt, ennek a tu­dománynak akkor ide­haza, amikor a mun­kákhoz hozzákezdtek. A hosszú távú vízgazdál­kodási tervbe illesztett ön­tözési és belvízelvezetési program során a szakembe­rek fokozott összefogására volt szükség. Az egymásra utaltság ekkora munkában törvényszerűen máig meg­maradt. A tapasztalatok át­adásának igényével rendez­ték meg tegnap, csütörtökön nz Agrober székházában azt a tanácskozást, amely a dél­alföldi szakemberek számá­Ta elemezte, értékelte a me- vel nyújtott segítséget az ér­liorációs műszaki fejleszte- deklődöknek. Az Agrober sek helyét, szerepét a me- szegedi irodája az elmúlt gyében. A házigazdák ¿vekben ugyanis számtalan ugyanis — sokszor saját ká- szabadalmat, újítást dolgo­rukon is — de jelentós ta- zott ki ebben a témakörben, pasztalatokat szereztek eb- Most a munkák során szer­ben a munkában. Ezt sze- 2ett gyakorlati rették volna a most már év- tokból kötöttek csokrot röl évre visszatérő hagyó- hogy máshol, másoknak ne snanvcis fórumon továbbadni, kelljen ugyanazt újból. Szalai Sándor az Agrober elölről kezdeni. Ha ügy tet­agazgatója bevezelojeben el- szik. „újralelfedezni". Első­rnondta. hogy ebben az ot- sorban a költségcsökkentő éves tervben 61 ezer hektár eljárásokat keresték és ta­Tendezesét vették tervbe lálták meg sok esetben a Csongrád megyében. Többek szegedi tervezőgárda szak­közön 59 ezer hektáron víz- emberei az elmúlt évtized­xendezest. 21 ezer hektáron ben. Ilyen például az auto­pedig ta'.ajcsovezest fognak matikus szivornyaeljárás, végrehajtani. Tizenegy új amelv a nvilt csatornázást víztározóval gyarapodik ez- teszi egyszerűbbé, olcsóbbá, alatt az idő alatt megyénk, Ez a szegedi szabadalom tíz ebből egyet tavaly már át is éve működik úgy, hogv nem odtak. kellett hozzányúlni. Ráadá­Szücs István főmérnök sul, ha széles körben alkal­elöadásában a konkrét mű- máznák, több milliós megta­szaki megoldások elemzésé- karítás lenne az eredmény. Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Mi- rozta meg. Az idén nemcsak nisztérium most közzétett az engedményes, hanem a Nagy érdeklődésre tartott 67-ámot a számítástechnika alkalmazása a meliorációs programban. A házigazdák a tervezőirodák közötti prog. ramcserével szeretnék to­vább szélesíteni a jövőben ezt a lehetőséget. Szó volt még többek között a talajvíz elvezetésével, tárolásával kapcsolatos problémákról, a hígtrágya kezelésének gond­jairól, s számos új eljárás­ról, amelyek segíthetnek a megoldásban. Az előadás után a részt ve­vő szakemberek konzultáció­val folytatták a tanácskozás munkáját. Akik egy-egy terv, vagy megoldás után részletesen érdeklődtek, . , azokkal végül külön is asz­tálhoz ültek a házigazdák szakemberei. R. G. Ki fizet, ki nem fizet... Az emberek többségének természetes: ha áramot hasz­nál, fizetni kell érte, ha kölcsönt kapott az OTP­től, törleszteni kell. Szóval, a szolgáltatások ellenértéké­ért előbb-utóbb csenget a díjbeszedő, vagy levonják az átutalási számláról. Mondom: a többségnek ter­mészetes. S vannak — nem is kevesen — akiknek nem. A különböző szolgáltatóvál­lalatokkal szemben fölhal­mozódott a lakossági tarto­zás — az úgynevezett kint­levőség — olyan összegű, amit nem is sejtenénk. Hogy ki, miért nem fizet, annak is szerteágazóak az okai. Van, aki hanyagságból, van, aki feledékenységből. Van nem kevés kispénzű nyug­díjas, létminimumon élő ember, gyermekét (gyerme­keit) egyedül nevelő anya, akinek egyszerűen nem te­lik például egy borsosabb téli fűtésszámta kifizetésé­re. Olyanok is vannak, per­sze. akiknél a nemfizetés oka tömören megfogalmaz­ható: csak. No, meg az is előfordult már. hogy a díj­beszedő az ajtón cédulát ta­lált: börtönben vagyok. A különböző vállalatok díjbeszedési szokásai némi­leg eltérnek egymástól, ugyanígy a lehetőségek is, ebből következően pedig az eredményesség. Mert „könnyű" helyzetben van például az áramszolgáltató vállalat: ha kétszeri fel­szólítás után sem fizet a fogyasztó, egyszerűen le­szerelik a mérőórát, vagyis kikapcsolják a lakásból az áramot. Nem lehel azonban ugyanezt megcsinálni a táv­fűtéssel: hiába nem fizet va­laki, ha kikapcsolnák a fű­tést, az más lakásokat is érintene. Amint ezt a város­gazdálkodási vállalatnál Si­sak Géza főmérnök elmond­ta, vissza is élnek sokan e ténnyel: a díjak több mint egynegyedét nem tudják időben beszedni. Jelenleg ki­lenc- és tízmillió forint kö­zött van a „kintlevőségük", ami a körülbelül havi ti­zenkét és fél milliós köve­telésüket figyelembe véve tekintélyes hányad. Elgon­dolkodtató ebben az eset­ben, hogy ennek közvetve árdrágító hatása van, hi­szen, ha sokan nem fizet­nek a fűtésért, az többe ke­rül a vállalatnak, s ebből nyilván előbb-utóbb a többi fogyasztó is „részesül". A legnagyobb forgalmat a szolgáltatók közül a Dégáz bonyolítja: hála a legutóbbi idők szorgos gázbekötései­nek, márciusban például harmincegy és fél millió forintot kellene beszedniük az erre illetékeseknek. Ta­valy 470 ezret nem fizet­tek be a fogyasztók, idén csak februárban 773 ezer volt ez az összeg — később persze ez csökken. A pénz­beszedők teljesítménybérben dolgoznak, úgyhogy, az ő keresetüket is csökkentik a millió 900 ezer forint hí­ján sikerült. E pénzből 2 millió 400 ezer még az elő­ző évről „maradt". Év ele­jén ez még nagyobb összeg volt, de időközben 5 és fél milliót sikerült pótlólag be­hajtani. Milyen úton? Ahogy ez más vállalatok esetében is van, ha a fölszólítások ha­tástalanok, jön a bírósági letiltás. (Az ügyintézők egy­öntetű álláspontja szerint nehezíti a dolgukat, hogy adatokat nekik kell szol­gáltatniuk a bíróságnak.) Ha valamilyen okból letiltani nem lehet a fizetésből, jön a végrehajtás. Lbből a szempontból még az OTP van a „legkönnyebb" hely­zetben — ha egyáltalán bár­ki helyzete könnyűnek ne­nemfizetők - magyarázta vAezh^ilebben . az esetb.e"; A i OTP iiduamc Q CTOmo vi Szabó László üzemegység­vezető és Szűcs Miklósné csoportvezető. Vannak ez­zel kapcsolatosan különle­ges kívánságok is. Nem egy embertől kaptak már indu­latos megjegyzéseket: vi­gyék a számlát a munka­helyükre, vagy este 9 után keressék őket a lakásukon. Többek között emiatt talál­ták ki az OTP-ben az át­utalási betétszámlát... A Dégáznál is a „behajtás" egyik eszköze lehet a mé­rőóra leszerelése, ám ez elég veszélyes megoldás, mert sokan egy gumicsővel he­lyettesítik az órát, ami bal­esetveszélyes. Érdekes ta­pasztalata a Dégáz-osoknak az. is. hogy falvakban köny­nyebb a dolguk a díjbesze­dőknek — városokban „fele­dékenyebbek" az emberek. Az IKV-nál a lakbérfizeté­sekkel kapcsolatban Bulik Istvánné osztályvezető ha­sonló körülményt emlege­tett: náluk az idősebb „na­gyobb rendhez" szokott em­berek a becsületesebb fi­zetők, akiknek első az ál­lammal szembeni kötelessé­gük, minden más fizetnivaló ezután következik. Az IKV kezelésében levő 27 100 bér­lemény után egyébként ta­valy 234 millió forintot kel­lett volna beszedni, ez 5 áruforgalmi jelentése sze­rint az év első két hónap­vásáron kívüli áruk is igen kelendőek voltak. Így a fór­jában a kiskereskedelem galom összességében 15,6 forgalma 81.1 milliárd fo- százalékkal haladta meg nnt volt, folyó áron 4,5 százalékkal több, összeha­sonlító áron 0.2 százalékkal a tavaly februárit. A kínálat megfelelőnek bizonyult — s az előző időszakhoz ké­kevesebb, mint az elmúlt pest javult is —, egyebek közt női pantallókból, gyer­mek-harisnyanadrágokból Változat' hiányzik azonban a. megfelelő meny­nyiségü és választékú férfi­alsónemü, női harisnyanad­rág és csecsemöruházati cikk. Februárban megélénkült a kereslet több iparcikk ev a/onos időszakában. Mennyiségben csak az élel­miszerekből adtak el töb- ¿s férfizakókból. bet. mint tavaly januai - lanul sok helyütt februárban. A februári élelmiszer­ellátásról a jelentés megál­lapítja, hogy bőséges és ki­«•gyensúlyozott volt, a ja­nuári szállítási nehézségek­ből eredő hiányokat, min­denütt pótolták, feltöltötték iránt. A hideg idő miatt az üzletek keszleteit. Javult még mindig sokan vásárol­a hús-, konzerv-, kávé- és fűszerkínálat, viszont a ko­rábbiaknál gyengébb volt a választék gyümölcskonzer­vekből. ételízesitókböl. mar­garinhói és élő halból. A ruházati kereskedelem forgalmát februárban első­sorban a szezon végi ked­tak különböző fűtőkészülé­keket, ezek közül a nagyobb teljesítményű gázkályhák­ból a kereskedelem nem tudta kielégíteni az igénye­ket Több háztartási cikk hiá­nya gondot okozott február­ban a kereskedelemnek és a vezményes teli vásár hatá- vásárlóknak, Három cég, közös céllal A Tisza Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vál- saság tevékenysége szá­lalat idei vevőankétján a British Airways és a Szeged Tourist szegődött társul. A közös rendezvény apropója az a komplex kapesolatlehetöség, ami a kereskedelemmel, idegenforgalommal és szállítással foglalkozó cégek össze­fogásában rejlik, és ami — különféle jogosítványok meg­szerzése után — kiaknázhatónak tűnik. Az emiitett válla­latok egyre több ilyen joggal rendelkeznek, természetes tehát, hogy élni szeretnének vele. A Füszért összesen mint- érkeztek az első sugárhajtá­egy 300 szállítóval áll kap- sú „Trident" gépek föváro­csolatban. s két megye' tel- sunkba. Annak is negyedik jes ellátása a feladatuk. éve már. hogy forintért is Túlteljesítették a terveiket, vehetünk jegyet a British bővítették külkapcsolatai- Airways járataira, ami kat, az idén kaptak önálló egyébként a világ legna­exportjogot az NSZK-ba gyobb, nemzetközi vonalhá­szállítandó zöldségsz&rit- lózattal rendelkező -légitár­mányokra, növényi alapú sasága, 68 ország 146 repü­termékekre. Közel két hó- lőterére közlekedteti 164 napos már a Délker—Tisza gépét. Gazdasági Társulás, amely Bencze Imrétől, a British import- és hazai cikkekkel Airways magyarországi is bővítj a kínálatot. munkra a Szeged és Camb­ridge között létesített test­vérvárosi kapcsolattól nyert új értelmet. Mint elhang­zott: a turizmus kétirányú utca, de ugyanez igaz a ke­reskedelemre is. Délután Papp Gyula, a városi tanács elnöke köszöntőjében rá­mutatott: az emberi össze­fogás, a vállalatok együtt­működése is módja a tá­volságok leküzdésének. Sze­ged vonzereje földrajzi adottságaiban es kulturális •kínálatában rejlik: az Al­föld bája, vizeinek minősé­ge éppoly csábító lehet, mint például a szegedi nyár rendezvényei. Sokirányú, sokszempontú volt tehát a tegnapi talál­kozó. Reméljük, az lesz a A termékbemutatóra a Füszért több partnere el­hozta áruit: szerepelt a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát, a Mindszenti Vegyesipari Szövetkezet, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Caola, az Interkémia Gt., a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat, a Csong­rád Megyei Tejipari Válla­lat és a Szegedi Konzerv­gyár — természetesen a rendezőkön kívül. Az ankét célja a bemutatkozáson túl üzletkötés is volt. A British Airways hetve­nedik születésnapját ünnep­li, első budapesti irodáját 20 éve, 1967-ben nyitotta Ferihegyen. Három évvel később Budapest belvárosá­ban is nyilt iroda, és meg­igazgatójától tudtuk meg folytatás is... mindezt. Az angol légitár- Regős Éva Somogyi Kórolyné felvétele A termékbemutató egy részlete Az OTP ugyanis a személyi kölcsön kivételével mindig célhitelt folyósít — tudtam meg Bérezi Sándor osztály­vezetőtől — és mindig meg­felelő fedezetet igyekszik biztosítani az igényléskor, s a törvény pénzintézetek ré­szére közvetlen úton biz­tosítja a kénvszerbeszedés lehetőségét. Végső esetben árverésről is szó lehet: a lakásvásárláshoz igényelt kölcsönnél akár a lakás ter­hére is. Mindez nem je­lenti persze, hogy az OTP­nek nincsen kintlevősége. Van, nem is kis összegű. A mintegy 10 milliárd 818 mil­liós összhitelállományból 1986 végén 19 millió 503 ezer forint volt a hátralék. Ezt a hatalmas összeget per­sze valamilyen módon csak­nek teljes egészében be­hajtják az adósokon, ez azonban nem kis idő és fá­radság. Mint azt az OTP­ben hallottam, a hátralékok nem kis részben amiatt gyűlnek, mert sokan nem érzik a hitelfelvétel éssze­rű határát, túlzott terheket vállalnak. Az áramszámlák esetében túlzott terhekről nemigen lehet beszélni, mégis érde­kes, hogy a Démász 28 mil­liós követeléséből tavaly 4 millió 949 ezret mulasztot­tak el befizetni a fogyasz­tók. Havonta átlag 260 la­kásban kényszerülnek ki­kapcsolni az áramot. Egyér­telműen látszik, hogy meg­romlott az emberek fizető­képessége és -készsége — mesélte Szolnoki Ferencné, a Démász osztályvezetője —, hisz a most csaknem ötmil­liós lakossági tartozás 8-10 évvel ezelőtt nem haladta meg a 2-300 ezer forintot. A gazdasági nehézségekkel járó életszínvonal-csökkenés mellett több oka is van a fizetési készség csökkenésé­nek — erről most az IKV­nál részletes elemzést ké­szítenek. Mert nincs olyan pontosan körülhatárolható réteg, csoport, amelyre jel­lemző fenne a nemfizetés — sokkal heterogénebb ez a társaság. Javaslatot is csak egvet lehet tenni mindez­zel kapcsolatban — s ez sem mindig megvalósítható. Csak elviselhető terheket vállaljunk magunkra — fi­zetési szempontból is. Balogh Tamás Magyar filmhét Párizsban Párizsban megnyílt a ma­gyar filmhét, amelynek so­rán öt mai játékfilmünkkel ismerkedhet meg a francia közönség. A szirmok, virá­gok, koszorúk című filmet (Lugossy László rendezte), a Visszaszámlálást (Erdőss Pál és Kardos István filmjét), az Egy kicsit én, egy kicsit te című Gyarmathy Lívia-fil­met, a Szerelem első vérig címűt (Dobray György és Horváth Péter alkotása) és a Szerencsés Dánielt, Sán­dor Pál filmjét láthatja a kózjjnseg

Next

/
Thumbnails
Contents