Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

2 Csütörtök, 1987. március 26. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés tag­államainak külügyminiszteri bizottsága 1987. március 24— 25-én Moszkvában megtar­totta soron következő ülé­sét, 4 A külügyminiszterek •• véleménycserét foly­tattak az európai és világ­helyzetről. A fő figyelmet korunk alapvető kérdéseire — a nukleáris veszély el­hárítására, az emberiségnek a nukleáris és egyéb fegy­verektől való megszabadí­tására, az európai és álta­láros biztonság megerősíté­sére, a nemzetközi együtt­működés fejlesztésére — fordítottak. Az ülés résztvevői szük­ségesnek tartják, hogy vala­mennyi állam fokozza és egyesítse erőfeszítéseit a leszerelésért, határozottan törekedjék az atomfegyve­rektől és az erőszaktól men­tes világ megteremtésére. Az ülésen megállapították, hogy a Szovjetunió Reykja­víkban tett nagy horderejű javaslatai a leszerelés prob­lémáinak minőségileg új megközelítését jelentik, to­vább fejlesztik az SZKP KB főtitkárának 1988. január 15-1 nyilatkozatában az atomfegyvermentes világ lét­rehozásáról kifejtett prog­ramot. A Varsói Szerződés tagállamai teljes határo­zottsággal fellépnek az iz­landi fővárosban elért ered­mények valóra váltásáért. Mindent meg kell tenni azért, hogy a kirajzolódott megállapodások konkrét egyezményekké váljanak. Az ülésen képviselt álla­mok hangsúlyozták, hogy késedelem nélkül alá kell íini a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti külön megállapodást, amely­nek értelmében az ameri­kai és szovjet közép-hatótá­voiságú rakétákat teljesen felszámolnák Európában. Tá­mogatják a Szovjetunió ez­zel kapcsolatos javaslatát, és üdvözlik készségét, hogy e szerződés aláírását követő­en azonnal kivonja az NDK­ból és Csehszlovákiából — egyeztetve ezeknek az or­szágoknak kormányával — megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti ra­kétáit. A többi harcászati­hadműveleti rakétát illető­en a Szovjetunió kész azon­nal tárgyalásokat kezdeni azok csökkentéséről és tel­jes felszámolásáról. Az ülés résztvevői síkra szállnak az SDI-program megvalósításának, valamint az „európai védelmi kezde­ményezéshez" hasonló ter­vek kidolgozásának hala­dékialan beszüntetéséért. A VSZ tagállamai megerősítik, hogy teljes határozottsággal ^törekednek az .atomkísér­letek teljes és általános betiltására, és fellépnek az erie vonatkozó szerződés m,előbbi megkötését célzó tárgyalások megkezdéséért. 2 Az ülésen részletesen • áttekintették a VSZ tagállamai budapesti Fel­hívásában szereplő javasla­tok továbbvitelével kapcso­laioe kérdéseket. Megerősí­ti tiék: határozott szándé­kuk az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzet jelentős csökkentése oly mértékben, hogy a két katonai-politikai szövetség vonatkozásában már a 90-es étek elején 25 százalékos csökkentést érjenek el a jelenlegi szinthez képest, s ennek megfelelően csökken­jenek az államok katonai k'.adásai, továbbá, hogy e folyamat később is folyta­tó djék. O A szocialista országok sikraszállnak az euró­pai katonai szembenállás szintjének szakaszos, a ka­tonai egyensúly mind ala­csonyabb szinten való fenn­tartásával történő csökken­téséért. Ügy vélik: azokon a lerületeken, ahol bizonyos összetevők tekintetében aránytalanság áll fenn, arra var, szükség, hogy azt meg­felelő csökkentésekkel egyenlítsék ki. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a katonai szem­benállás szintjének csökken­tését olyan intézkedések kí­sérjék, mindenekelőtt a fegyverzetcsökkentés terüle­tén, amelyek csökkentenék a meglepetésszerű támadás lehetőségét. J A miniszterek hang­súlyozták, hogy álla­maik kedvező eredmények elérésére törekednek a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. 5 Az ülés résztvevői úgy • vélik, hogy az euró­pai katonai szembenállás csökkentését és az összeu­rópai biztonság erősítését szolgálná atom- és vegyi­fegyver-mentes övezetek lét­rehozása a földrész több te­rületén. Kinyilvánították or­szágaik eltökéltségét, hogy törekedni fognak az ezzel kapcsolatos javaslatok meg­valósítására. í A Varsói Szerződés tagállamai fellépnek azért, hogy a leszerelés kér­déseiről kidolgozandó meg­állapodások szigorú és ha­tékony, a leszerelési intéz­kedések tartalmának meg­felelő ellenőrzési rendszert irányozzanak elő, beleértve még a helyszíni ellenőrzést is. y Az ülés résztvevői hang­* * súlyozták, hogy a szi­lárd európai béke megőrzé­sének szükséges feltétele a határok sérthetetlenségének, a létrejött területi-politikai realitásoknak tiszteletben tartása. A revansista erők te­vékenysége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revansiz­mus ösztönzése — bárhol történik is az — veszé­lyezteti a békét és a nem­zetközi biztonságot. O A Varsói Szerződés tagállamainak eltökélt szándéka, hogy a többi or­szággal együttműködve tö­rekednek a nemzetközi bé­ke és biztonság átfogó rend­szerének kialakítására, és e rendszer megteremtése ér­dekében a továbbiakban is elő fogják mozdítani a nem­zetközi együttműködés ki­bővítését és elmélyítését — katonai, politikai, gazdasági és humanitárius téren egy­aránt. A mindenki számára 'biztonságos világról szóló építő szellemű párbeszéd két-, és többoldalú alapon történő kibontakoztatása le­hetővé tenné a nemzetközi kapcsolatok átalakításához szükséges leghatékonyabb módszerek és konkrét intéz­kedések meghatározását. 9 Az ülés résztvevői is­• mét hangsúlyozták an­nak szükségességét, hogy minden állam szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás, az erőszak alkalmazásá­tól vagy az azzal való fe­nyegetéstől történő tartóz­kodás, a határok sérthetet­lensége és a területi integri­tás, a viták békés rendezé­se, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjo­gúrág elveit, valamint az ENSZ Alapokmány, a hel­sinki záróokmány többi el­vét és céljait, a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általáno­san elfogadott normáit. 4f% A miniszterek részle­*"• tesen megvitatták, ho­gyan halad az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vevő ál­lamok képviselőinek bécsi találkozója, amely arra hi­vatott, hogy új lendületet adjon az összeurópai folya­matnak. E kérdésről nyi­latkozatot fogadtak el. 44 Az ülés résztvevői át­'' • tekintették a vegyi fegyverek betiltásának kér­dését, és nyilatkozatot fo­gadtak el róla. A miniszterek átte­kintettek és egyeztet­tek olyan konkrét intézke­déseket, amelyek a Varsói Szerződés tagállamainak egységét és összeforrottságát, a tagországok közötti baráti és szövetségesi kapcsolatok erősítését, továbbá egyez­tetett politikájuk megvalósí­tásában való együttműködé­süknek a leszerelés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttmű­ködés érdekében történő fejlesztését szolgálják. A külügyminiszteri bizott­ság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés lég­körében zajlott le. A so­ron következő ülést Prágá­ban tartják. Kádár János fogadta C. L Sulzbergert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán fogadta C. L. Sulzbergert, a New York Times párizsi tudósítóját. Magyar-szovjet egyezmény c> Moszkva (MTI) Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Moszkvá­ban a magyar—szovjet kul­turális együttműködési ¡bi­zottság XXI. ülésszaka, amelyen a küldöttségeket Köpeczi Béla művelődési miniszter, illetve Vgszili j Zaharov kulturális minisz­ter vezette. Az ülésszakon szükséges­nek tartották a 2000-ig szó­ló hosszú távú együttmű­ködési terv kidolgozását, a kulturális intézmények, al­kotói szövetségek, folyó­iratok és kiadók közötti •közvetlen kapcsolatok bőví­tését. Szűrös Mátyás megbeszélése A New York (MTI) Szűrös Mátyás, az MSZMP Központj Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az ame­rikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meg­hívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, szer­dán New Yorkban megbe­szélést folytatott Javier Pe­rez de Cuellarral, az Egye­sült Nemzetek Szervezete főtitkárával. Az összeurópai folyamat fejlesztéséér és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért A VSZ külügyminiszterei megállapítják, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet (EBEÉ) részt vevő álla­mai képviselőinek bécsi találkozója a fe­lelős cselekvések és elhatározások szaka­szába lépett, s ebben jelentős megállapo­dások egyeztetése és kidolgozása van so­ron. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik elkötelezettek az összeuró­pai folyamat további fejlesztése és elmé­lyítése mellett. E folyamat képes az eny­hülés erősítésére és általánossá tételére, lehetővé tenné a részt vevő államok kö­zötti kapcsolatoknak a helsinki záróok­mányban foglalt valamennyi elv szilárd és biztos alapján való építését és fejlesz­tését, hogy valamennyi nép és minden egyes ember élete javuljon. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó legfőbb feladatát abban látják, hogy az minőségileg új szintre emelje, di­namikusabbá tegye az összeurópai folya­matot, hozzájáruljon az EBEÉ részt ve­vő államai közötti együttműködés fejlesz­téséhez a biztonság kérdésében, politikai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozón részt vevők javasaltainak eze­ket a feladatokat kell szolgálniuk, és ezen a fórumon a földrész népeit és minden egyes embert leginkább foglalkoztató, lé­nyegi kérdéseket kell megvitatni, olyano­kat, mint a leszerelése, a béke és a biz­tonság szavatolása, a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése minden terüle­ten. I Az európai leszerelés, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése elősegítésének különleges szükségességéből kiindulva, a miniszterek megállapították, hogy az Európai biza­lom* és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia el­ső szakaszában elért megállapodások irányt mutatnak a bizalom- es biztonság­erősítő, valamint a leszerelési intézkedése­ket átfogó rendszer megteremtésé felé. Részletesen megvitatták ezeket a kérdé­seket a VSZ tagállamai budapesti felhí­vásának és a szocialista országok által a bécsi találkozón előterjesztett javaslatok­nak fényében, amelyek arra irányulnak, hogy egy megfelelő fórum, konferencia ke­retében térjenek át konkrét tárgyalásokra az európai fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet jelentős mértékű — az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő — csökkentéséről. Ügy vélik, hogy a bizton­ság és a leszerelés kérdéseit az összeuró­pai folyamat kereteiben kell áttekinteni és megoldani. Megerősítették a VSZ tag­államainak a bécsi találkozón előterjesz­tett javaslatát a stockholmi konferencia mandátumának oly módon történő ki­egészítéséről, hogy azon konkrétan meg­vitassák a leszerelés kérdéseit is. Ezek a tárgyalások párhuzamosan foly­hatnának az olyan bizalomerősítő intéz­kedések kidolgozásával, amelyekről nem született megegyezés a stockholmi konfe­rencia kezdeti szakaszában, vagy amelye­ket a jövőben terjeszthetnek elő, beleért­ve a katonai tevékenység fokozatos csök­kentését, különösen a két katonai szövet­séget illetően, a légi és haditengerészeti hadgyakorlatok bejelentését, a bizalom­erősítő intézkedések kiterjesztését az EBEÉ valamennyi részt vevő országa te­rületére, valamint más intézkedéseket. Egyidejűleg vizsgálat tárgyai lehetnének olyan új típusú bizalomerősítő intézkedé­sek, amelyek közvetlenül összefüggnek a fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet, valamint a katonai kiadások csök­kentésével, és amelyek megkönnyítenék megállapodások elérését, s a lehető leg­alacsonyabb szintű katonai egyensúly megteremtéséhez vezetnének. A VSZ ülésén képviselt államok sikra­szállnak azért, hogy a semleges és az el nem kötelezett országok aktívan résztvegyenek az európai biztonság katonai vonatkozá­sainak megvitatásában, annak minden szakaszában, s úgy vélik, hogy ezek az országok — figyelembe véve az összeuró­pai folyamatban betöltött pozitív szerepü­ket — érzékelhetően hozzájárulhatnak az európai leszerelés ügyéhez is. Üj fejlemény volt a Varsói Szerződés és a NATO tagországainak a bécsi találkozón részt vevő képviselői közötti nem hiva­talos konzultációk megkezdése. Az ülésen képviselt államok remélik, hogy ezek a konzultációk elősegítik az európai fegy­veres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló érdemi tárgyalásokra való áttéréssel kapcsolatos kérdések meg­oldását, azzal, hogy e tárgyalások man­dátumáról a bécsi találkozó folyamán kell döntést hozni, és ezt tükröztetni a záródokumentumban. A jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és kölcsönösség, az EBEÉ valamennyi részt vevő állama biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása alapján, a VSZ tagállamai készek arra, hogy kölcsö­nösei elfogadható megközelítéseket talál­janak a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzett összeurópai csökkentéséről folytatandó jövőbeni tárgyalásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való befejezése kedvezőbb körülményeket teremtene az előrehaladás­hoz azokon a tárgyalásokon, amelyeken a nukleáris fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének, az űrfegyverkezés meg­akadályozásának k^-déseit vitatják meg, előmozdítaná az európai atom- és vegyi­fegyver-mentes övezetek létrehozását cél­zó kezdeményezések megvalósítását. Él A miniszterek megállapították, hogy "•az európai biztonság fontos összete­vője az EBEÉ részt vevő államai közötti gazdasági kapcsolatok és együttműködés egész rendszerének fejlesztése. Az ilyen kapcsolatok az európai enyhülés, bizton­ság és béke anyagi alapját jelentik. Az összeurópai folyamat további fej­lesztését és elmélyítését szolgálják a szo­cialista államok kezdeményezései egy prá­gai gazdasági fórum, egy bukaresti mű­szaki-tudományos együttműködési konfe­rencia és egy ökológiai fórum összehívá­sára. Ebbe az irányba mutatnak más ja­vaslataik is, amelyeket a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperáció és a technológiaát­adás lehetőségeinek szélesítésével és új formákkal való gazdagításával kapcsola­tos kérdésekről, valamint az EBEÉ részt vevő állami közötti gazdasági-kereskedel­mi csere útjában álló akadályok felszámo­lásáról tettek. A VSZ tagországai figyelembe veszik az EBEÉ sok más részt vevő állama által be­terjesztett, a „második kosár" minden részterületét érintő javaslatokat, és ké­szek azokat figyelmesen megvizsgálni an­nak érdekében, hogy kölcsönösen elfogad­ható megoldásokat találjanak. Ili A VSZ tagállamai a humanitárius téren való együttműködést az össz­európai folyamat, az átfogó nemzetközi béke- és biztonsági rendszer megteremté­se fontos elemének ítélik, sikraszállnak az e téren folytatandó széles körű együttmű­ködésért. Meggyőződésük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva le­gyen az emberek joga a békés és szabad élethez, a politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az államok szuverenitásá­nak tiszteletben tartása mellett. A béke, a bizalom légkörének kialakí­tása, a népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság érdekei megkövetelik az anti­kommunizmus szításának, a fajgyűlölő, soviniszta és nacionalista tézisek hirdeté­sének beszüntetését. A humanitárius együttműködéssel fog­lalkozó moszkvai konferencia összehívásá­ról szóló javaslat azt a célt szolgálja, hogy az EBEÉ valamennyi részt vevő országá­ban, a helsinki záróokmánynak megfele­lően, előrehaladás történjék a humanitá­rius kérdések teljes körében. E konferen­cia lehetővé tenné a részt vevő államok között e területen folytatott együttműkö­dés összes kérdésének áttekintését.' A VSZ tagállamai felhívják az EBEÉ valamennyi részt vevő országát, hogy foglaljanak el kedvező álláspontot a humanitárius kon­ferencia összehívására vonatkozóan. Sik­raszállnak azért, hogy e fórumon átfogó, gyakorlati eredményekre irányuló vita folyjék. Az összeurópai folyamatnak az embe­rek közötti kontaktusok, az információ, a kultúra és az oktatás területén való to­vábbi fejlesztésére, valamint elmélyítésé­re irányulnak a szocialista és más orszá­gok közös javaslatai is, többek között az a javaslat, hogy hívjanak össze szimpóziu­mot Krakkóban a kulturális örökségről, Magyarország kezdeményezése a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának, kiadásának és terjesztésének elősegítéséről, valamint Románia javaslatai konferenciák összehívásáról az oktatásról és szakember­képzésről, a bűnözésről, az alkoholizmus­ról és a kábítószer-fogyasztásról. Ugyan­ebből a célból terjesztettek be a szocia­lista országok számos javaslatot, amelyek más aktuális kérdések — például a mun­kanélküliség, az írástudatlanság, az ifjú­ság helyzete, a nők egyenjogúsága, a tö­megtájékoztatási eszközök területén való együttműködés — megoldását célozzák. Az ülésen képviselt államok törekedni fognak arra, hogy kölcsönösen elfogad­ható megállapodásokat érjenek el az EBEÉ többi részt vevő országaival a hu­manitárius területre vonatkozó kérdések­ben. A Varsói Szerződés tagállamai felhívás­sal fordulnak az EBEÉ valamennyi részt vevő államához, tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy a bécsi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásá­val fejezze be munkáját. Határozott szándékuk mindent megten­ni, hogy a bécsi találkozó konstruktív, tárgyszerű légkörben folyjék, határozatai tükrözzék a nemzetközi kérdésekben je­lentkező új gondolkodásmódot, és hozzá­járuljanak a béke és biztonság megszilár­dításához, az együttműködés fejlesztésé­hez az európai földrészen és az egész vi­lágon.

Next

/
Thumbnails
Contents