Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

2 Csütörtök, 1987. március 26. Weinberger tájékoztatója Q szovjet katonai erőről * Washington (MTI) vVeinöerger amerikai had­ügyminiszter ismét azzal vádolta meg a Szovjetuniót, hogy „védelmi szükséglete­it messze meghaladóan fegyverkezik", új típusú ha­dászati rakétákat fejleszt ki és telepit, és nagyszabá­sú előkészületeket tesz egy átfogó rakétavédelmi rend­szer kiépítésére is. A hadügyminiszter sze­mélyesen terjesztette elő a Pentagonnak immár hato­dik éve a katonai költség­vetés vitájára időzített pro­pagandakiadványát a szov­jet katonai erőről. Sajtó­ikonferenciáján azt mondot­ta, hogy bár az Egyesült Államok és szövetségesei „nagy erőfeszítéseket tettek katonai potenciáljuk hiá­nyosságainak megszünteté­sére", még mindig „verse­nyezniük kell a dinamikus és gyorsan fejlődő szovjet fegyveres erőkkel". A kiad­vány szerint a Szovjetunió az elmúlt években is „igen gyorsan és hatékonyan" fejlesztette tovább fegyve­res erőit. Fokozódó feszültség a Közép-Keleten Varsói Szerződés £,] London (Reuter) Az iráni tüzérség is le tudja zárni a PerzsafArab)­öböl bejáratát, a Hormuzi­szorost, így nincs szüksége arra, hogy a térségben ten­geri célpontok leküzdésére alkalmas rakétákat telepít­sen — jelentette ki kedden Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke. Rafszandzsani a teheráni rádióban nyilatkozva azok­ra az amerikai állításokra válaszolt, miszerint a Per­zr,a(Arab)-öböl mentén hú­zódó iráni partszakaszon az iráni hadvezetés kínai gyárt­mányú, mintegy 80 kilomé­ter hatótávolságú, Sitkworm (selyemhernyó) típusú föld­föld rakétákat telepített volna. A teheráni parlament el­nöke figyelmeztette az ame­rikai kormányzatot, hogy ne hajtson végre interven­ciót az öböl térségében. Ki­jelentette, hogy az amerikai beavatkozás esetén „libano­rti események (azaz amerikai állampolgárok elrablása) bárhol a világon megismét­lődhetnek". Rafszandzsani elmondta. hogy az öböl egész területe az ipáni hadsereg által el­érhető lőtávolságban van, így a kuvaiti hajók kísére­tére felajánlott amerikai segítség „nem old meg semmit". Hangsúlyozta, hegy ha az amerikai veze­'lés valóban érdekelt a térség biztonságának szava­tolásában, akkor Washing­ton, nem szállít több ra­kétát Iraknak, i Az Egyeliült 'Államok, amely még a múlt héten ajánlotta fel Kuvaitnak, hogy hadihajói kísérik a kuvaiti tankhajókat, eddig 24 hajót vezényelt a térségbe. Köz­tük van a 81000 tonnás Kitty Hawk repülégéphor­dezó. fedélzetén 85 vadász­géppel. Amerikai hadügyminiszté­riumi tisztviselők hétfőn Washingtonban elmondták, (hogy Kuvait legalább 12 hajója, főleg tankhajók ese­téhen kért amerikai védel­met — jelentette a Reuter. Bagdad (MTI) Egy hétfői bagdadi kato­nai közlemény szerint iraki harci gépek hétfőn táma­dást hajtottak végre négy iiáni olajlétesítmény — köztük a Hárg-szigeti olaj­kiketö — és egy nagy tar­tályhajó ellen. Az ÍRNA iráni hírügynökség hétfői közleménye szerint az iráni csapatok a front északi ré­szén, a Kurak hegységben leromboltak három ellensé­ges támaszpontr/., komoly veszteséget okozva az ira­kiaknak. Az irak—iráni háborúhoz kapcsolódik az a hír, hogy amerikai kormányzati for­rások szerint Washington ú.ifent. ezúttal hivatalosan is felajánlotta Kuvaitnak: az Egyesült Államok kész katonai védelmet nyújtani a közel-keleti ország Arab­(Ferzsa)-öbölben hajózó tar­táiyhajóinak. (Az iraki—irá­ni háborúban Kuvait Bag­dadot támogatja, s emiatt hajói az iráni támadások célpontjaivá váltak.) Az amerikaiak megismételt ajánlatát valószínűleg az magyarázza, hogy Kuvait — a washingtoni források sze­rint — felvetette: az ameri­ka;ak mellett szovjet hadi­hajók is kísérjék a szállít­mányokat. Csillagháború és a rakéták Kommentár Negy éve. hogy a gyere­kek és felnőttek egyaránt kedvelt filmjének címe, a „Csillagok háborúja" bevo­nult a nemzetközi politika szótárába. Egy filmrendező fantáziájának szüleménye 1983. március 23-a óta a Föld sorsát fenyegető valós veszélyként tornyosodik. Ró­náid Reagan „Hadászati Védelmi Kezdeményezés­nek" nevezte el a progra­mot, ám a „védelem" va­lójában fenyegetést, az em­beriség történetének eddigi legkockázatosabb katonai fejlesztési előirányzatát je­lenti. Azóta, világszerte, s köz­tük neves amerikai tudósok, a csillagsáborűs terv meg­valósítása elten szólaltak fel. A Hadászati Védelmi Kezdeményezés, angol kez­dőbetűivel az SDI, nem az atomfegyverek felszámolá­sát szolgálja — miként'Rea­gan jövőképe ígéri ha­nem éppen az újabb tömeg­pusztító fegyverek létreho­zására ösztönöz. Most, az évfordulón az amerikai el­nök nyilatkozatában mégis a program folytatása mel­200 milliárdos csalás Tokió (MTI) Színét se látta Japánban senki annak a 200 milliárd jen értékű (1,3 milliárd dol­lárnyi) színaranynak, amely­nek a felvásárlására har­mincezer japánnak adtak el fedezetlen értékpapírokat. A felvett pénért ugyanis egy grammot sem vásárolt a Toyota Sodzsi cég, amelyet a távol-ikeleti szigetország­ban elkövetett eddigi legna­gyobb csalás sem tudott megmenteni a csődtől. A vállalat harmincezer, főleg idős korú embert szedett rá, akik megtakarított pénzüket akarták hasznosan befektet­ni. A Toyota Sodzsi elnöksé­ge azonban a csodában bíz­va a felvett összeget veszte­séges ügyletei fedezésére és alkalmazottainak bérére köl. tötte. A botrány két éve pat­tant ki; az egész világsajtó beszámolt róla akkoriban. A csalási ügy olyan szövevé­nyes, hogy a rendkívül alapos japán rendőrségnek is csaknem két évre volt szük­sége, hogy kimondja: való­ban megtörtént az elképzel­hetetlen, és harmincezer ember futhat a pénze után. Az oszakai tartományi rend­őrség csak a múlt hét végén vette őrizetbe „szervezett keretek között elkövetett nagyszabású csalás" alapos gyanújával az értékpapírok­kal üzletelő, korábban jóne­vű vállalat egész „vezérka­rát". Robbantásos merénylet FI Bonn (MTI) Ismeretlen terroristák hét­fő éjjel pokolgépes merény­letet követtek el az NSZK­ban állomásozó rajnai brit hadsereg mönchengladbach­rheindahleni főhadiszállásá­nak tiszti kaszinója ellen. A robbanás következtében 31 személy, közöttük 27 nyugat­német állampolgár repeszsé­rüléseket szenvedett. A brit fegyveres erők katonai léte­sítményeinek személyzetét riadókészültségbe helyezték, az NSZK államügyészsége megkezdte a vizsgálatot. A merénylők a körülbelül 100 kilogrammos pokolgépet a tiszti kaszinó előtt parkoló személygépkocsik egyikében, egy Toyotában rejtették el. A kaszinóban éppen ünnepi összejövetelt tartottak egy magas rangú nyugatnémet sajtóösszekötő katonatiszt búcsúztatása és utódának beiktatása alkalmából. A lég­nyomás, amelynek erejét némileg csökkentették a To­yota körül parkoló más au­tók és lakókocsik, pozdorjá­vá zúzta az épület ablaktáb­láit, ajtóit és a nagyterem mennyezetének faburkolatát. Az NSZK kormánya és politikai pártjai nyilatkozat­ban bélyegezték meg a ter­rorakciót. Fl Belfast (AFP) Az Ír Köztársasági Hadse­reg (IRA) vállalta magára az NSZK-ban állomásozó brit rajnai hadsereg rhein­dahlemi főhadiszállásán el­követett pokolgépes merény­letet. Mint kedden bejelen­tették, a robbantásnál 150 kiló robbanóanyagot hasz­náltak fel. Céljuk az volt, hogy „pusztító csapást" mér­jenek, polgári áldozatok nél­kül — hangoztatja az IRA közleménye. tett tett hitet. Ráadásul olyan időpontban, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Európában telepített közép-hatótávol­ságú rakéták megsemmisíté­sét előirányzó megállapodás megkötésének, reális közel­ségébe került. A Gorbacsov és Reagan reykjavíki- megegyezésén alapuló február végi szovjet javaslat különválasztotta az úgynevezett eurorakéták ügyét az SDI-programtól, ám nyilvánvaló, hogy a csillagháborús terv ellent­mond a két nagyhatalom között 1972 óta érvényben levő SALT—I. szerződés­nek. A Szovjetunió joggal véli úgy, hogy az SDI ter­vével Washington a hadá­szati egyensúly megbontá­sára, amerikai katonai fö­lény elérésére törekszik. Időközben nyugtalanító hírek érkeznek a genfi tár­gyalásokról is. Washington, fő nyugat-európai szövetsé­geseivel összhangban, arra törekszik, hogy az egyez­mértybe belevétesse a rövid­hatótávolságú rakétákat is. A Szovjetunió február végi javaslatában készségét fe­jezte ki, hogy tárgyaljanak ezekről a fegyvertípusokról is, ám önállóan, s nem a tervezett egyezmény része­ként. A hét végén Viktor Karpov szovjet külügymi­nisztériumi főosztályvezető a washingtoni taktikázás kapcsán már azt vetette fel, hogy az Egyesült Álla­mok esetleg csak blöfföl, amikor megállapodási kész­ségét hangsúlyozza a közép­hatótávolságú atomfegyve­rek tekintetében. Pedig ko­rábban Moszkvában és Wa­shingtonban sem zárták ki, hogy még az idén megszü­lethet a megállapodás. S a világsajtó már a csúcsta­lálkozó időpontját is talál­gatja. A hét végén Moszkvába látogat Margaret Thatcher brit kormányfő, aki most hétfőn Párizs és Bonn véle­ményét ¡s meghallgatta. Áp­rilis derekán pedig ShuLtz amerikai külügyminiszter lesz a szovjet főváros ven­dége. Várhatóan ezeken a tárgyalásokon sok minden tisztázódhat, mindenekelőtt, hogy Európa megszabadul-e legalább a közép-hatótávol­ságú rakéták fenyegetésé­től. Ortutay L. Gyula Tisztul a Sebes­Körös, de... A hét elejére javult a Se­bes-Körös vízminősége, a tartós és intenzív szennye­ződés után a szokásos, el­fogadható szintre csökkent a szennyező anyagok jelen­léte a vízben, így a Körös­viftékj Vjzügyi .Igazgatóság első fokúra mérsékelte a fo­lyón a Viziriin'őségvédelmi készültséget. Ezzel szinte egy időben a Fekete-Körösön érkezett olyan mértékű, szerves anyagokat tartalma­zó szennyeződés, hogy most azon a folyón és a Kettős­Körösön kellett elrendelni a másodfokú készültséget. A helyzetet gyorsan javí­tó változásra reményt ad, hogy kisebb árhullám érke­zett a Fekete-Körösön, amely olyan mértékben „hí­gítja" a szennyeződést, hogy az tartósan és jelentősen nem lesz hatással a víz élő­világára. Külügyminiszterek tanácskozása Meszkvában Moszkva (MTI) A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bizottsága kedden Moszkvá­ban megkezdte soron levő ülését. A tanácskozáson részt vesz Petar Mladenov bolgár, Bo­huslav Chnoupek csehszlo­vák, Marian Orzechowski lengyel. Vdrkonyi Péter ma­gyar, Oskar Fischer NDK-, loan Totn román és Eduárd Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. A tanácskozáson az euró­pai és a világhelyzettel ösz­szefüggő kérdéseket vitat­ják meg. Különleges figyel­met fordítanak a fegyverke­zési — elsősorban a nukleá­ris fegyverkezési — verseny megszüntetésének, az euró­pai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzet csök­kentésének problémáira, va­lamint az európai és az egyetemes biztonság erősíté­sére. Együttműködési megállapodás Washington (MTI) Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkára és Richard J. Green, az Egyesült Államok Nem­zeti Tudományos Alapítvá­nya tudományos, műszaki és nemzetközi ügyekkel foglal­kozó igazgatóságának veze­tője Washingtonban további öt évre megújította a két in­tézmény közötti műszaki tu­dományos együttműködési megállapodást. A megállapodás keretében a két ország tudósai és mű­szaki szakemberei részvéte­lével közös kutatási tervek alapján együttműködést folytatnak, mindenekelőtt a természettudományok és a műszaki tudományok terüle­tén. Az elmúlt öt évben 32 kö­zös kutatási programot fe­jeztek be eredményesen és hét témában tartottak szim­póziumot. Jelenleg 28 kuta­tási témában folytatnak együttműködést, egy-egy program végrehajtásának időtartama átlagosan három év. Mint Láng István az MTI tudósítójának elmondotta, a közös kutatási programok egyebek között kiterjednek a matematika, a fizika, a ké­mia, a geológia, a biológia, a csillagászat, az orvostudo­mány és több más tudo­mányág területére — egyes tudományágakban több kö­zös kutatási programon is dolgoznak a két ország tudó­sai. Az együttes munka mind­két fél számára igen hasz­nos, kölcsönösen előnyös. A magyar kutatók vezető ame­rikai tudományos kutatóin­tézetekkel, egyetemi kutató­központokkal együttműköd­ve dolgoznak, az amerikai tudósok egyebek között az Akadémia SZAMALK In­tézetében, a szegedi és a ti­hanyi biológiai kutatóintéze­tekben és más központok­ban oldják meg a program­ban foglalt feladatokat ma­gyar kollégáikkal együtt. Látogatás a Dégáznál Tegnap délután a Dél-al­földi Gázgyártó és Szolgálta­tó Vállalat szegedi központ­jába látogatott Szabó Sán­dor, a megyei pártbizottság első titkára és Székely Sán­dor, a szegedi városi pártbi­zottság első titkára. Tájé­koztatót hallgattak meg a vállalat múlt évi gazdasági, társadalmi munkájáról, majd Győrfy László, a Dégáz igaz­gatója ismertette a vállalat műszaki fejlesztési újdonsá­gait és az ez évi terveket. A vendégek elismerésüket fe­jezték ki a vállalat eredmé­nyes munkájáért. Üzletpolitika, idei tervek A Magyar Hitel Bank Rt. sajtótájékoztatója A Magyar Hitel Bank Rt. képviselői kedden tájékoz­tatták az újságírókat a pénzintézet idei tevékenységéről, üzletpolitikájáról, terveiről Demján Sándor elnök-vezér­igazgató elmondotta, a 9 milliárd forint alaptökével, 180 milliárd forint hitelállománnyal rendekezö pénzintézet több mint háromezer vállalattal, szövetkezettel tart fenn kap­csolatot. A bank az iparvállalatok 60, az élelmiszer-gazda­sági, a kereskedelmi, a közlekedési és a szolgáltatási" egy­ségek 40 százalékának működését, fejlesztését finonszi­Demján Sándor beszámolt arról, hogy hozzáláttak az ügyfelek, vállalatok, szö­vetkezetek pénzügyi helyze­tének felméréséhez, hogy megállapítsák, mely vállala­tok vannak nehéz helyzet­ben, hol, milyen segítségre, tennivalóra van szükség a veszteségek megelőzésére. Az eddigi felmérések szerint a bankkal kapcsolatban álló vállalatoknál, szövetkezetek­nél a veszteség nagysága jelenleg meghaladja az egy­milliárd forintot, az alap­hiány összege pedig három­milliárd forint. A bank kü­lön szakértői csoportot hoz létre a nehéz helyzetben le­vő vállalatok pénzügyi ba­jainak orvoslására. Az a cél, hogy megelőzzék a nagyobb veszteségek keletkezését, és mindenütt olyan programot állítsanak össze, amely se­gíti a kilabalást, a jövedel­mező tevékenységek kiala­kítását. Csak olyan esetek­ben javasolják a csődeljárás megindítását, ahol már nincs más megoldás. Ilyen módon indított az MHB csődeljárást a VAÉV ellen, mivel a vállalat vesztesége meghaladja a háromszázmil­liót, s ennek esetleges el­engedése 15-20 más sikere­sen gazdálkodó szervezettől vont volna el fontos fej­lesztési forrásokat. A bank másik ügyfelénél, a Gábor Aron Vas- és Fémöntödénél is felszámolási eljárás in­dul, ezt azonban nem a pénzintézet, hanem a válla­lat igazgatója kezdeményez­te. A vállalat vezetése ugyanis nem látott más le­hetőséget a jövedelmező mű­ködés -biztosítására, s úgy gondolták, hogy felszámolás esetén a vagyon jelenleg még fedezi a hitelezők kö­veteléseit. A bank vezérigazgatója arról is szólt, hogy a jog­szabályok nem megnyugtató módon rendezik ma még az ilyen esetekkel kapcsolatos teendőket. Gondot jelent például az, hogy a felszá­molás alatt levő vállalatok­nál nincs miből finanszíroz­ni a dolgozók munkabérét. Ezért a bank átmenetileg saját kockázatára hitelt biz­tosit, hogy zökkenőmentes legyen a fizetések folyósítá­sa, s ezzel az átmeneti idő­szakban is biztosítható le­gyen a termelés. A Magyar Hitel Bank ar­ra törekszik, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a perspektivikus, jól gazdál­kodó, dinamikus fejlődésre képes vállalatoknak. Első­sorban az ilyen vállalatok fejlesztéseit kívánják finan­szírozni. Emellett több más vállalkozást is tervbe vet­tek. így a kötvény- és rész­vénypiac fejlesztésére érték­forgalmi leánybankot fog­nak létrehozni. A külföldi tőke bevonásának elősegíté­sére a bank a közeljövőben vegyes vállalatok alapítá­sával foglalkozó szerkezetet is kialakít, s egy lízingiroda létrehozásával pedig bekap­csolódik a termelőeszközök kölcsönzésébe, haszonbérbe adásába is.

Next

/
Thumbnails
Contents