Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-04 / 53. szám

Szfcrda, 1987, március 4. 3 Összeszerelt rádiók Új tevékenységi formával próbálkozott az elmúlt hetekben a Szel ka. Üjszegedi részlegében a Vidia Kereskedelmi Vállalattal és a Videotonnal való együttműködés keretében órás rádiókat szereltek össze. Bíznak abban, hogy hasonló munkákra a következő hónapokban is vállalkozhatnak A gazdálkodás javításáért A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén áttekintette az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gazdálkodásának helyzetét, s az egy évvel ezelőtti szervezeti változások tapasztalatait. Az előterjesztett OKGT-tájékozlatóból kitűnt, hogy a szervezeti átalakítással a trösztnél különválasztott háromféle vállalatcsoporthoz — az úgynevezett szénhidrogén-vertikumhoz, a gázszolgáltatáshoz és a háttériparhoz — tartozó tagvállalatok belső szabályozó és érdekeltségi rendszere is három részre különült, és ehhez igazodik költségvetési kapcsolatuk is. A testület megállapította, hogy a változások összességében gazdálkodásuk javítására ösztönözték a tagvállalatokat, annál is inkább, mert szűkültek a trösztön belüli nyereségátcsoportosítás lehetőségei. A szabályozást azonban indokolt tovább finomítani, korszerűsíteni. „Házi megoldásoké a sertésminősítésben Egyenetlen egyenlet Részlet a húsipari vállalatok Vágóállat és hústermelés című, havonta megjelenő legújabb kiadványából, az élőállat-forgalmazás jogi szabályozásáról: „Az egyik állami gazdaság, mint termelő kifogásolta, hogy a megrendelő húsipari vállalat választása szerint a neki átadott sertéseket bőrfejtéses vágási móddal, vagy pedig fortázáSos vágási móddal veszi át. A gazdaság kimutatása szerint a kétféle átvéteti módozat közül reá nezve hátrányos a forrázásos mód, és számításai szerint meghatározott időszakban általa árbevételi kiesésnek minősített veszteség érte, összegszerűen közel 3 millió forint. A jogvita tárgyát illetően a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jogosult állásfoglalásra. Ilyen állásfoglalás közlemény formájában már meg is jelent, mégpedig olyan tartalommal, hogy a húsipari vállalat maga jogosult a vágási mód megválasztására, anélkül, hogy ebbe a termelővel meg kellene állapodnia. A közlemény egyébként, elismeri, hogy a bőrfejtéses mód a termelőre nézve áz ellenértéket tekintve valóban elönyösebb, ezért előírja, hogy forrázásos mód alkalmazása esetén a megrendelő a termelőnek a hasított testtömeg kilogrammjáért maximum 30 fillér árkiegészítést fizessen. A konkrét esetben a húsipari vállalat meg is fizette az előirt összeget, a gazdaság ennek ellenére fenntartja követelését és jelezte, hogy azt perútján érvényesíteni kívánja. Nem tehet kétséges, hogy ez az igény minden jogi alapot nélkülöz, s sikerrel nem lesz érvényesíthető." A probléma megközelítése ékes bizonyítéka a hagyományosan kialakult termelőfeldolgozó erőviszonynak: ne azt nézzük hogyan lehetne igazságos mpgoldásl találni, hanem keressünk egy állásfoglalást vagy jogszabályt! Hogyan elégedne meg a gazdaság a 30 fillérrel, ha a különbség ennél nagyobb? A cikkből nem derül ki, hogy melyik gazdaságról van szó, de hasonló probléma vetődött fel Szegeden is. Szerencsére ez esetben az illetékesek nem zárkóztak el a nyílt tisztázástól. A közelmúltban az érintett Szegedi Állami Gazdaság és a kereskedelemmel foglalkozó Agker Kft. szegedi kirendeltsége kerekasztal-megbeszélésre hívta más gazdaságok vezetőit, a húsipari központ és a szegedi szalámigyár illetékeseit, s a minősítésben jártas elméleti szakembereket, kutatókat. A leszűrhető tanulság a sokféle nézőpont ellenére az, hogy az objektív minősítés mostani módszerével igen nagyok a hibahatárok. A szalonnavastagság méréseredményeinek az egyenletbe való behelyettesítésével tulajdonképp egy .,tudományos" becslést végzünk. Ha ellenőrzésképp próbavágás után mérlegen mérjük a súlyokat, szemmel látható az eltérés. A tárgyalóasztal előtt négy levágott sertéssel rögtönzött bemutatóra is sor került. A számitógépper összekapcsolt automata mérleg létrehozásában a gazdaság, az Agker, a Metripond, a Teszöv és a húsipar szakemberei 'is részt vettek. Folyamatos szállítópályába is beépíthető, s a mérés után 23 másodperccel a Commodore nyomtatóján megjelenik a kész számla. Ha lesz rá kereslet, szériatermék is válhat belőle. Hogy pont nálunk éleződött ki e kérdés, tutajdonképpen a megyénkben működő állami gazdaságok jó munkájának köszönhető. Az országos átlagnál jobb minőségű, zömében első és másodosztályú sertéseket tenyésztenek, s az egyenlet ebben a tartományban a legmegbízhatatlanabb. A termelöt hidegen hagyja az az okfejtés, hogy az átlag alatti minőségű árut termelök jól járnak, mert ott meg ugyanannyival jobb eredményt hoz az egyenlet. Vagyis a húsipar összességében kifizeti azt a pénzt, ami az „öszszes" húsért jár. Ebből következik, hogy a differenciálással van a baj, holott szavakban épp a jobb minőségű sertések előállítására biztatja a termelöt hivatal és ipar egyaránt. * A most bemutatott minősítő rendszer sem alkalmazható ott, ahol szalonnás félsertés a végtermék. De az önállóvá vált vállalatoknak nem tiltja senki sem, hogy próbavágást végezzenek, s az így mért eredmények alapján korrigálják a hibákat, nem az átlag 30 fillérrel, hanem amennyi épp a valós különbség. A Szegeden most szerveződő „húsipari gt."-nek éppen ez lenne az igazi feladata. Mert az iparnak sem mindegy, ha elpártolnak töle a régi partnerek, összegekről most ne beszéljünk, az részletkérdés, az érintettekre tartozik csak. Többször hallani arról, hogy dán műszerekkel fogják felszerelni a húsipart, az több pont mérése alapján — s a hírek szerint — megbízhatóan „becsüli" meg a minőséget. Hogy mikor lesz minderre pénzünk, nehéz előre megjósolni. De addig sem ülhetünk ölhetett kézzel. A házi megoldásokat semmi és senki sem tiltja, ha azaz emberi igazságosságot szolgálja. Tóth Szeles István Itt valamit nagyon jól csinálnak... ÍM»™«** ^^ Egy kétezer lelket szám-melismeri, hogy hibáztak beláló faluban természetes.vjosztottjai. „Ettől még nem hogy mindenki mindenkit lett kenyerünk." — jegyzi ismer, így az sem csoda, ha meg valaki hangosan, némi megakad a szemük az ide- derültséget aratva. Egy mágenen. Mint a tanácselnök- sík hang hozzáteszi: „beznek, akivel a falugyűlésnek zeg, ha ez Pesten történne, helyet adó művelődési ház már tele lenne vele az újkapujában futok össze. Oda- ság, meg a tévé!" benn csaknem teljesen meg- — őszintén beszélnek az töltötte már a felújítás alatt emberek, más kérdés, hogy álló nagytermet a falu né- ezeket a problémákat itt pe, a kitűzött kezdési idő- kell-e megbeszélni — mondpontig a még üres helyeket ja suttogva a mellettem ülő is elfoglalják. Kezdődhet az ifjabb Péter Józsefné, ami„előadás". kor véleményét kérdezem a Beszámoló hangzik el a gyűlésről. — Mert lehet, szövetkezet munkájáról — hogy ami valakinek gond, nem az — folya falugyűlés egyben szövet- másnak kezeti részközgyűlés is —, tatja. majd a tanácselnök elé te- — Mit tenne hozzá az itt szik a mikrofont. Sorolja a elhangzottakhoz? számokat, mi épült a falu- — Fölösleges két szemétban, mit hoztak létre az el- telep, a másik, amit itt műit évben. Néhány szám- kértek, csak azoknak kell, adatnál elismerő moraj, elé- akik a tanyájukra menet legedetlenségnek nyoma sincs, dobják a szemetet. De lehet, az emberek érezhetően hogy ezt csak én látom így. — A beszámolóban azt hallottam, mindenki javasbüszkék arra, ami létrejött a falujukban. S hogy magukénak is érzik, ami körül- latát figyelembe vették, fogveszi őket, annak magyará- lalkoztak vele. ön is így zataként újabb számadato- látja? kat hallok: a társadalmi — Igen. Itt van például munka értékének millióit a kutyaügy. Ezt mi vetettük sorolja a tanácselnök. Eszembo jutnak szépített, többször („elszámolt", sokszorosára értékelt munkaadatok, azonban ismerősöm fölvilágosít: ebben a faluban más a szokás. Itt a tanácselnök, a tanár, a körzeti orvos ugyanúgy (megfogja a lapátot, mint bárki más. Ennek eredménye — egyebek között — a sportcsarnok. De gázvezeték is kevés faluban van, no meg távhívásba is bekapcsolt telefonrendszer, ami 130 családot boldogít — egyelőre. .Figyelembe véve, hogy a magyar falvak döntő többségében ezer lakosra egy telefonállomás jut (az is kézikapcsolású), a zsombói példa — különlegességnek számít. S lehet tovább fejleszteni a rendszert — ha a lakosság is ügy akarja. Utóbbi fél mondat ¡hangsúlyozása nagyon foptos, itt ugyanis semmi nem történik közös akarat nélkül. Az elnöki beszámoló után kérdések jönnek. Miért tiltották le tőlem a dorozsmai kenyeret? — kérdezi indulatosan a helyi maszek boltos. Az áfész-elnök válasza: még saját boltjaikba sem jut elég. A kenyérkérdés körül aztán kis vita bontakozik ki. A boltos azt mondja, legalább szóltak volna előre, hogy nem lesz kenyér. Erre többen helyeselnek, van, aki azt mondja, képletesen pofonvágták a kereskedőt, a szövetkezeti elnök is kénytelen-kelletlen fel a szülői munkaközösségiben, s lám foglalkoznak vele. Merthogy a gyűlés közben már a kóbor kutyák ügyét tárgyalja. Nagyon elszaporodtak ezek az állatok, hiába, sok városi ember szabadul meg úgy nyűggé vált kutyájától, hogy kiviszi a falu határába, s szélnek ereszti. Az állatok aztán falkába verődve riogajták az iskolába baktató gyerekeket. Most a környék vadásztársaságai kilövik a kóbor ebeket. — Miben látja még a közös akarat megnyilvánulását? — kérdezem Péternét. — Gáz. iskola, orvosi rendelő mindenkinek kellett, s lett is. Ezt a falu határozta el *— kapom a választ. A telefonügyre terelődik a szó, a tanácselnök elmondja, közakarat esetén lehetőség nyílhat még háromszáz állomás beszerelésére. Tűzről pattant asszony jelentkezik, s érvel mellette. Amikor az elnök hangsúlyozza a közös akaratot, az asszony bejelenti: „majd én egyenként megagitálok mindenkit!" Ezután a Dégáz jelenlevő képviselője ad hasznos tanácsokat a gázhasználatra vonatkozóan, s megemlíti, a hibákat éjjelnappal be lehet jelenteni. „Telefonon!" kiáltja felpattanva nyomatékosan az előbbi asszony, mire nagy derültség a válasz. A végéhez közeleg a gyűlés, a kérdezők mindenre Megnyílik a Skála csarnok Ismét megnyílik — március 27-én — a Klauzál téri vásárcsarnok, immár Skála csarnok néven, s a korábbiaktól eltérően, nem piac, hanem a főváros harmadik legnagyobb élelmiszer-áruháza lesz. A kétezer négyzetméter alapterületű csarnok több mint egyharmada .elárusítóhely lesz, s elsősorban élelmiszereket forgalmaznak. A kenyér-, tej-, húsfélék, hidegkonyhai készítmények, mirelitáruk választéka hasonlóan bőséges lesz, mint a Skála Metróban. Pedagógus fiatalok dilemmái Egyébként a fiatal pedagógusok körében végzett felmérés korántsem rózsás helyzetről tudósít. Többségüknek lakásgondjai vannak, a családok összjövedelme néhol még az ötezer forintot sem éri el. A szakszervezet érdekvédelmi munkáját 50 százalékuk egyáltalán nem ismeri. Az ifjú pedagógusok nagy része ügy érzi, társadalmi megbecsültségük egyre csökken. Ezekkel a tényekkel a pedagógusok megyei bizottsága által szervezett szb-titkári értekezleten ismerkedhettünk meg tegnap Szegeden, az szmt-székházban. Batka Katalin ifjúsági felelős beszámolójával kapcsolatban többen mondták el a véleményüket. Kruzslicz Lászlóné az ifjúsági tagozatok nehézkességéről, lassúságáról beszélt. A fiatalok számára a szakszervezeti munka egyenlő a tagdíjbefizetéssel, a taggyűlésekkel. Szakmai pályázatokon igen kis hányaduk vesz részt Arra sem tudtak Ha újra pályaválasztás előtt állnál, ismét a pedagóguspályát választanád? Hangzott a kérdés azon a kérdőíven, amit a Pedagógusok Szakszervezelének megyei bizottsága mellett működő ifjúsági tanács állított össze. Nemmel a megkérdezettek 22 százatéka válaszolt, 9 százalék bizonytalanságának adott hangot. válaszolni, mit várnak az ifjúsági tagozatoktól. Némi kulturális igénytelenség is mutatkozik körükben. Pap Jánosnp elmondta, hogy a fiatal pedagógusok nemigen tudják, mit tehet értük a szakszervezeti mozgalom. Ezért talán nemcsak ők a felelősek. Nem mindig tudatosul, hogy egy-egy döntés mögött sokszor mennyi szakszervezeti küzdelem rejtik. így van ez a pályakezdők bére esetében is. Gyakran az ifjúsági tagoz.atok nem tudják összeállítani a programjaikat. Ebben a szakszervezeti tisztségviselőknek segíteni kell. Csala Károlyné azt tette szóvá, hogy a tagozatokról miért nem kérték ki előre a fiatalok véleményét. A felülről jött intézkedés lefékezte a pedagógusok aktivitását. Félő, hogy ez a módszer a szakszervezetek további presztízscsökkenéséhez vezet. Várkonyi Zoltán elmondta, hogy a fiatalok a pedagógus társadalom igen fontos rétegét alkotják. Támogatásuk továbbra is indokolt, sőt a nyugodt alkotómunkához áldozatok árán is meg kell teremteni a feltételeket. Fabula Andrásné arró! beszélt, hogy a három évvel ezelőtti béremeléssel tulajdonképpen a tagság 60 százaléka hátrányos helyzetbe került. A középgeneráció fizetése ugyanis arányaiban alacsonyabb a fiatalokénál. választ kapnak, aztán tombolasorsolás készülődik. Amikor a kétszázforintos vásárlási utalványt viszi kezében a főnyeremény tulajdonosa, egy mély férfihang azt mondja „ál-irigyen": „ez most jól megszedte magát." Kifelé halad a teremből a tömeg. Néhány idősebb asszony együtt beszéli meg a történteket. Gyuris Lajosnét szólítom meg. — Milyen volt a gyűlés? — Jó volt. Mi mindig itt vagyunk. A maszek boltosnak igaza volt a kenyérügyben. — És hogy érzi, figyelembe veszik itt a véleményüket? — Meghallgatnak, bizony! — s a helyeslésben csatlakozik hozzá Gábor Márkné, Zádori Imréné, Gábor Jánosné is. — Főleg, mióta ez a tanácselnök van, mert őrá aztán panaszt nem lehet mondani. Akin tud. segít. Tovább megyünk a kijárat felé, az előtérben néhány fiatal srác éppen pingpongozni készül, a hálót szerelik az asztalra. — Voltatok már máskor is falugyűlésen? — szólítom meg őket. — Persze — válaszol Szilárd Tibor — mindig jövünk, meghallgatjuk a vitát. — Általában milyen a légkör? — Van néha nagyobb vita is, tavaly például a buszmegálló miatt verték ki a balhét, de igazuk volt, meg is építették ott, ahol szükség volt rá. — Itt mindenkiben érzek némi „zsombói büszkeséget". Jobbnak érzitek ezt a falut a többinél? — Jobbnak, és ez Vilinek köszönhető (Vili, azaz Faragó M. Vilmos, a tanácselnök — B. T.) ö mindent kiharcol az emberek javára. Nem magának, ez fontos, hisz még kocsija sincs, ami egy tanácselnöknél elég szokatlan. — Voltunk együtt más falubeliekkel egy meccsen — kapcsolódik a zsombói témához Zámbó Géza. — Mi jó hangulatban voltunk, énekeltünk. ők meg ültek a buszban. Mintha nem is egy helyről jöttek volna. Azt hiszem, nálunk nagy az összetartás, és a fiatalok, öregek között is jó az összhang. S, hogy továbbra is jó legyen a fiatalok pedig kötődjenek a faluhoz, különleges kedvezményekkel építési telkeket osztanak Zsombón. Az elvándorlási mutató így is itt a legkisebb a megyében, inkább a lakosság létszámának növelésére törekednek. Talán az sem véletlen, hogy a válások aránya is itt a legkisebb. Mindenesetre, ebben a faluban valamit nagyon jól csinálnak. A „titkot" a tanácselnök így fogalmazta meg nekem: „Ide nagyon egymásrautalt, nagyon szegény emberek jöttek valamikor. S a mélyről jövő emberből óriási erőket lehet fölszabadítani a fölemelkedés érdekében." Balogh Tamás II vegyi cikkek exportja A vegyipar idei exportkilátásairól tájékoztatták kedden az újságírókat a Chemolimpex külkereskedelmi vállaiatnal. A kulkereskeat»mi vállalat a kedvezőbb exportszerkezet kialakítása érdekében az idén is ad fejlesztési kölcsönöket a gyártóknak. A Chemolimpex új kezdeményezése, hogy a külföldi igények előzetes felmérése után javaslatokat tesz a vállalatoknak olyan termékek gyártásának a fejlesztésére, amelyek eladási lehetőségei hosszú távon is biztosítottak egy vagy több külföldi cég konkrét igényei alapján. (MTI)