Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

\J, I/O I AJ ,4 v\ k III VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolaym, 67. szám 1987. március 20., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka 1 ^^ ° Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, AZ ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt, főtitkára es Lazar György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az elhunyt Brutyó János képviselőről, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről valamint az elhunyt Gorjanc Ignác képviselőről, a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatójáról. Az Országgyűlés egyperces felállással adózott emléküknek. Ezt követen az elnök bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be az elhalálozás folytán, valamint bírói ítélet alapján megüfesedett képviselői helyek betöltésére. „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád megyei 2. sz. valamint a Szolnok megyei 15. sz. Országgyűlési választókerületnek. Ugyancsak képviselő nélkül maradt a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. Országgyűlési választókerület is; az itt megválasztott Tamás János képviselőt a Legfelsőbb Bíróság — bűncselekmény miatt — jogerősen szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Ennek alapján, illetve a választási törvény rendelkezése értelmében Tamás János képviselői megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választókerületekben pótképviselőt is választottak. A Nógrád megyei 2. sz. választókerületben Szilágyi Tibort, a Szolnok megyei 15. sz. választókerületben Kókai Rudolfot, a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. választókerületben Fiák Lászlót. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselőtársakat, majd üdvözölte az ülésen először részt vevő Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénzügyminisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról ; 1. A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes vitában; 3. Interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra, majd megkezdődött a vita. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napi tanácskozása — amelyen Sarlós István. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az ülésszak Markója Imre expozéja — Társadalmunkban a földekre vonatkozó szabályozásnak kiemelkedő jelentősége van — kezdte beszédét a miniszter. — Egész gazdasági életünk szempontjából meghatározók azok a szabályok, amelyek egyik legfontosabb termelési eszközünknek, a földnek a tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét rendezik. A földekkel kapcsolatos rendelkezések alapvetően érintik az állampolgárokat is, hiszen jelentős szerepet játszanak lakás-, üdülési igényeik és más szükségleteik kielégítésében. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis területű ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy földvagyonunkkal, amelynek mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem növelhető, ésszerűen gazdálkodjunk. Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta — bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor számos területen a korábbi rendelkezések módosítását, új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a földekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben széttagolt, nehezen áttekinthető. A jelenlegi rendelkezések a társadalmi-gazdasági élet új követelményei, mindenekelőtt gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése következtében tartalmi szempontból is felülvizsgálatra szorulnak. Ezért indokolt, hogy napirendre tűzzük egy új, egységes és átfogó szabályozás kialakítását: a földről szóló törvény megalkotását. A jogszabály-előkészítésről így számolt be a miniszter: — A feladat elvégzésére az érintett tárcák képviselőiből, valamint más elméleti és gyakorlati szakemberekből kodifikációs bizottság alakult, amely elkészítette és szakmai vitára bocsátotta a törvény téziseit. A vitákon elhangzott észrevételeket hasznosítva alakítottuk ki a szabályozás főbb elveit, majd a törvény nyers tervezetére kikértük az Országgyűlés illetékes bizottságainak, a Hazafias Népfront, a TOT, a Szövosz és a Magyar Jogász Szövetség vezető testületeinek, továbbá a megyei tanácsoknak a véleményét. Javaslataikat és észrevételeiket a további munka során hasznosítottuk. Ilyen széles körű előkészítés alapján készült el az a törvényjavaslat, amely most az Országgyűlés napirendjén szerepel. Ezután Markója Imre a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt: — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamirtt más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. A kezelő szervek jogait bővítő rendelkezések közül a miniszter kettőt kiemelt. — Először azt, hogy a kezelő jogot kap az általa kezelt, állami tulajdonban levő föld, épület tulajdonjogának átruházására, önállóan dönthet továbbá arról is, hogy a kezelésében levő, de számára felesleges vagy általa gazdaságosan nem hasznosítható állami ingatlan kezelői jogát átengedi-e más, kezelésre jogosult szervnek. A kezelői jog átruházásának feltételeiben — így abban is, hogy az átruházás ellenérték fejében vagy ingyenesen történik — az érdekeltek maguk állapodnak meg. Másik lényeges témaként említette, hogy eddig a kezelői jog visszavonása esetén a kezelő szerv nem kapott megfelelő kártalanítást. Ez — mondta — a gazdálkodásban bizonytalanságot okozott, s nem volt összhangban azokkal a jogokkal, amelyeket korszerűsített gazdaságirányítási rendszerünk a vállalatok és más gazdálkodó szervek részére ad. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a megszüntetése, egyszersmind a kezelő jogainak a tulajdonosi jogokhoz közelítése érdekében a törvényjavaslat úgy rendelkezik: ha a kezelői jogot hatósági határozattal, közérdekből visszavonják, akkor a kezelőt — a minisztertanácsi rendeletben meghatározott kivételekkel — kártalanítás illeti meg. Ilyen esetben a kártalanítás is — a kisajátításhoz hasonlóan — az ingatlan értékéhez igazodik. Garanciális jelentősége van annak, hogy" a kezelő szerv — amennyiben a kártalanítás összegét kifogásolja — jogosult a bírósághoz fordulni, éppen úgy, mint az a magánszemély, akinek az ingatlanát kisajátítják. A továbbiakban Markója Imre elmondta, hogy a szövetkezeteink által jelenleg hasznosított 5 millió 690 ezer hektár földből 3 millió 293 ezer hektár szövetkezeti tulajdon, 2 millió 175 ezer hektár úgynevezett tagi föld — a szövetkezeti tagok és más személyek tulajdona —, 222 ezer hektár pedig állami tulajdon. A törvényjavaslat (Folytatás a 2 oldalon.) Kiváló munka elismerése Vörös Vándorzászlóvol jutalmazták a Gladics József KISZ bizottságot Nem szeretem a hosszú felsorolásokat, de ebből az írásból nem hiányozhat a következő lista: Szegedi Közlekedési Vállalat, Szegedi Vízművek és Fürdők, Szegedi Ingatlankezelő Vállalat, Szegedi Patyolat Vállalat, Szegedi Fodrász Vállalat, Szervo Szegedi Autójavító Vállalat, Csongrád Megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat, Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat, Csongrád Megyei Beruházási Vállalat, Szegedi Városgazdálkodási Vállalat, Szegedi Elektromos Karbantartó Vállalat. S miért volt elkerülhetetlen ennyi szegedi cég nevének közlése? Mert az itt dolgozó fiataloknak köszönhető, hogy a Tanácsi Szolgáltató és Kommunális Vállalat Gladics József KISZbizottsága elnyerte az ifjúsági szövetség legmagasabb, szervezetének adható kitüntetését — a Vörös Vándorzászlót. Mielőtt részletesebben is szólnék a tegnapi zászlóátadási ünnepségről, néhány alapvető adat következzék: a bizottság irányítása alatt 15 alapszervezetben 479 KISZ-tag dolgozik. A kilenc éve alakult szervezet különösen az utóbbi években végzett elismerésre méltó munkát — valamennyi nagyobb városi rendezvény szervezésében, lebonyolításában részt vállaltak, tavaly már országos találkozónak is otthont adtak, társadalmimunka-akcióikat, politikai nevelőmunkájukat, párttaggá nevelő tevékenységüket kiemelkedőnek minősítették a felsőbb KlSZr fórumok is. A Tisza Szálló koncerttermében megtartott ünnepségen Kormányos Gábor, a Gladics József KISZ-bizottság titkára részletesen szólt az eddigi eredményekről, felvázolta a bizottság terveit is, majd Szűcs Gábor, a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának titkára adta át a Vörös Vándorzászlót. Ezt követően Tóth Tamás, a városi KISZbizottság első titkára adott át jutalmakat A KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlaját kapta az SZKV KISZbizottsága. KISZ KB Dicsérő Oklevéllel jutalmazták a Szegedi Vízművek és Fürdők ifjúsági szervezetét. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át Gidai Sándor (SZKV). Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott: Győri Sándorné (IKV), Varga Magdolna (IKV), Nyilasi Pétemé (Vízművek). KISZ KB Dicsérő Oklevelet vett át: Kiss József (IKV), Boksái Zoltánné (Patyolat). Majd átadták a kommunális KISZ-bizottság által alapított Gladics-díjakat, majd a vállalatok igazgatói jutalmazták kiváló munkát végző fiataljaikat. A kitüntetésátadást követő műsor után az ünnepség a DIVSZ-induló hangjuival fejeződött be. B. Z. Március 21-ére készülve A Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. és a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulójára, március 21-ére sokszínű kulturális és sportprogrammal készülnek' az ország minden táján. Szombaton Szekszárdon tartják az országos ünnepséget a Tolna megyei ifjúsági napok keretében: történelmi játékkal emlékeznek a Tanácsköztársaság 133 napjára. Az ünnepi megemlékezést a KISZ Központi és a Tolna Megyei Bizottsága rendezi. Budapesten a tavaszi fesztivál programjaihoz kapcsolódnak az események. Kiállítások, kórustalálkozók, utcabál, táncház színesíti majd a megemlékezéseket. A KISZ zászlóbontásának napján, emléktáblát avatnak az Erkel Színház falán. Este a Várszínházban a 30 éves KISZ tiszteletére ünnepi gálaműsor lesz. Balassagyarmaton Kun Béla-emlékművet avatnak, a város azonos nevű lakónegyedében. Csongrád városában az ifjúgárdisták megyei versenyen járják be azt az útvonalat, amelyen vöröskatonák vonultak felszabadító harcaik során. Szegeden március 2I-én, szombaton reggel 9 órától 30 éves a KISZ címmel ünnepi programra kerül sor az ifjúsági házban. A klubban a Jövőnk a tét! című film vetítésére várják az érdeklődőket, a társalgóban kerekasztal-beszélgetés lesz, Szegeden élő ifjúságmozgalmi vezetőkkel, azokkal, akik tevékeny részesei voltak a KISZ megalakításának. A kiállítóteremben dokumentumkiállítás nyílik Csongrád megye haladó ifjúságmozgalmairól. Délelőtt II órakor a Szegedi Nemzeti Színház melletti emlékműnél a Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. évfordulója alkalmából a hála és a tisztelet koszorúit helyezik el az MSZMP, a szakszervezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfront, a KISZ megyei és városi képviselői, fegyveres erők és testületek, valamint az üzemek dolgozói. Ünnepi beszédet. Germánné Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának első titkára mond. II munkásőrség köszönő levele A KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója alkalmából a munkásőrség köszöntötte az ifjúsági szövetséget. Az erről szóló levelet Fehér Béla, a munkásőrség országos parancsnokhelyettese adta át Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának, csütörtökön a KISZ KB székházában. A köszöntő levélben Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka megemlékezett a két szervezet immár három évtizedes kapcsolatáról, és szól a jó együttműködés folytatásáról. (MTI) V i /