Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

Csütörtök, 1987. március 1!). 5 Harminc éve bontott zászlót a KISZ Egy alapító tag elmondja... ... hogy tulajdonképpen azt sem tudja pontosan, mikori keltezésű első KISZtagkönyve. Az ünnepet ugyan március 21-hez köti a történelem — az ellenforradalom után újjászerveződő ifjúsági szövetség születésnapja ez — na, de kinek volt kedve, s főleg alkalma akkoriban ünneplésre, tagkönyvkiállításra gondolni. — Túl erősen élt még bennünk 56 októberének emléke — kezdi visszaemlékezését Stanzel Antal, aki ma 49 évesen is tagja az ifjúsági szövetségnek. — A forrongás, a l^ncshangulat szülővárosomat, Ozdot sem kerülte el. Sőt... A vasműben, ahol akkoriban a város első tanult martinászaként dolgoztam, értettem meg — mire képes a csőcselék. A kemence mellett, amibe élve akarták bedobálni a kommunistákat. A kemence mellett, ahol volt olyan nap, amikor már csak ketten maradtunk, de maradtunk. Mert tudtuk, Ózdon megáll az élet, ha a martinkemencében kialszik a láng. — Tehát az 56-os élmények? — Igen, és a családi hagyományok, a nevelés késztetett arra, hogy az ifjúsági szervezet meghirdetését követően azonnal kérjem felvételemet. Mire kiérdemeltük a tagkönyvet — igen, akkoriban ilyen szokás járta —, már nekiláttunk egy KISZ-utca építésének, részt vettünk téeszekben a nyári aratáson, s persze szerveztünk, agitáltunk. Stanzel Antal KISZ-es munkakedve nem csökkent a hadseregben, majd Szegeden sem, ahol leszerelése óta él. — Egy baleset miatt nem maradhatta"m á szakmámban, könnyebb munka(után kellett néznem. KISZ-ajánlással kerültem a sereg után a Szegedi Kábelgyárba, vagy ahogy akkor hívták, a Sodrony- és Kábelművekbe. Öntödéhez szerződtem, de mivel abból végül is nem lett semmi, anyagmozgatóként alkalmaztak 1961 februárjában. Azóta ki tudja hány tanfolyamot végeztem már, megismertem a kábelgyártás szinte minden fogását, s mi tagadás, meg is szerettem a gyárat. Tudom, néhányan meglepődve olvassák ezeket a sorokat, hisz Szegeden Stanzel Antalt inkább mint amatő^ művészt ismerik. Szobrai, fafaragásai, a megyei és országos alkotótáborokban készült művei tették ismertté nevét. — A kábelgyártástól enynyire elütő tehetség kibontakozását is netán a KISZ-nek köszönheti? — Ha a KISZ alatt közösséget, baráti társaságot, öszszetartó csapatot ért, akkor igen. A különböző alkotótáborokban ma is él az a hangulat, amely annyira jellemezte a 60-as évek mindenben változtatni, jobbítani akaró ifjúságát. Szerveztünk mi akkor röplabdacsapattól szocialista brigádig mindent. Ha kellett kommunista műszakra készültünk, ha meg úgy engedte az idő, MHSZklubba. — Szavaiból mintha az csendülne ki, a mai KISZ-es generáció korántsem ilyen lelkes. — Ez nem igaz. Volt ugyan egy mélypont, amikor az alapítók kiöregedtek, az újak pedig nem értették, mit is kellene tenni ma, a megváltozott viszonyok között. De úgy érzem, ebből a betegségből már kezd kilábalni a KISZ. Annak ellenére, hogy a 80-as évek gazdasági nehézségei, az emiatt vállalt pluszmunkák, a géemká komoly ellenfél. Persze általánosítani nem l^het, az ifjúsági mozgalom helyzete is munkahelyenként, alapszervezetenként változik. Nálunk például tavaly nyár óta, az új KISZ-titkár munkába lépésével változott sokat a KISZ, pezsgőbb, érdekesebb lett a mozgalmi élet. Erre mondják ugye — személyi feltételek. Ha pedig egy jó vezető mellé ügyes, valóban dolgozni akaró csapat áll, már nem lehet gond. Több mint fél órája beszélgetünk, amikor feltűnik — egyes szám első személyben szinte semmiről sem szólt. „Mi... ők... a csapat... a közösség." — Nem túlzott szerénység ez egy olyan embertől, aki a három évtized alatt ennyit tett az ifjúsági szövetségért? — Túlzott szerénység? Talán inkább kötelesség. Hiszen a KISZ-ről beszélgetünk, nem igaz? Ott pedig egy ember ... Ugye, érti? r • Igen, értem, nemcsak én ... Remélem, Bátyi Zoltán /ró, aki egyetemet létesített Háromszázötven éve, március 19-én 1 hunyt el Pázmány Péter ¡Háromszázötven éve, március 19-én hunyt el Pázmány Péter, a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja. Osi nemesi családban született, s mint oly sok katolikus hittérítő, ő is református família gyermeke. Tizenkét éves korában rekatolizált, a kolozsvári jezsuita kolostorban nevelkedett. Bécsben és Rómában tanult, később egyetemi tanár lett. 1608-tól végleg hazatért, esztergomi érsek, bíbornok lett. A nagyszombati egyetemet 1635-ben alapította. Miért fontos tudnunk, hogy ki volt Pázmány? Túl a teológiai és a politikai értékeken, megfontolásokon, leginkább azt kell aláhúznunk, hogy ő az irodalmi barokk stílus legnagyobb képviselője magyar földön. Elnnek a kevésbé ismert stílusnak lényege az, hogy a mandandót a 6zerző érzékletes képekben fejti ki. Pázmány a klasszikus allegóriákat és a magyar népi közmondásokat ötvözi nyelvezetében. Ezzel válik mássá, újjá és korszakos jelentőségűvé. Kevesen tudják, hogy Magyarország az 1580-as években egységesen protestáns volt. Az esztergomi 'érseki szék is betöltetlen maradt 13 évig. Magyardrszágon, Horvátorezágban és Erdélyben együtt csak két felszentelt püspök volt. Ebben a helyzetben indított (ellentámadást a katolikus restauráció három fő ereje: a Habsburgház, a nagybirtok és a jezsuita rend. Sokszor tűzzel és vassal érveltek a rekatolizáció mellett, ugyanakkor a hitvitázó művek magyar nyelven íródtak és az egymást követő bibliafordítások is segítették a nemzeti nyelv csiszolódását. Pázmány ájtatossági műveket írt, vitairatokat és prédikációkat. Lefordította Kemips Tamás De imitatione Christi (Krisztus követéséről) című művét, megfogalmazta a jezsuita hitvédelem alapelveit (Kalauz) és szellemes, bár a korra jellemző, meglehetősen durva hitvitázó stílusban porrá zúzta Alvinczi Pétert — öt szép levelében. Hogy betekintést nyerjen az olvasó e lentebb-fentebb stíl fordulataiba, íme egy példa arra, hogy az irodalmi viták már akkor sem voltak mentesek a személyeskedéstől: „Valylyon Alvinczi, neveztelek-é én valaha téged disznónak? kurvának? pelengér alá valónak? paráznának? világ latrának? veröártánynak? genyetségnek? Hitetőnek? Bolondnak? Pokolból származottnak? Te pedig orcátlan nyelveskedéseddel mind ezeket s több hozzád illendő rútságokat kérödől rám; sőt ezeket (phui büdös szájú), islógoknak (annyi mint ékszer) nevezed." Az egyetemalapító pap műveinek — teológiai kötöttségük ellenére — lényeges szerepük volt a magyarnyelvűség diadalában. Pázmány utóéletének egyik igen fontos eleme, hogy öregkori politikai nézeteit Zrínyi Miklós merészen tovább tudta fejleszteni. D. I. Szentendrei tavaszi napok A Pest Megyei Művelődési Központ harmadik alkalommal rendezi meg a szentendrei tavaszi napok rendezvénysorozatát, amely elsősorban a megyei és a helyi hagyományok ápolását, az itt élő német, szlovák, szerb nemzetiségiek kulturális értékeinek jobb megismerését szolgálják. A programok sora csütörtökön, március 19-én, este a Vujicsics együttes hangversenyével indul. Szombaton nemzetiségi néptáncegyüttesek adnak találkozót; a Fő téren és a művelődési központban tíz együttes tart bemutatót. Vasárnap fúvószenekarok lépnek fel. Több képzőművészeti kiállítás is nyílik a városban. A Rozmaring Tsz virágkötészeti kiállítást nyit a Hazafias Népfront székházában Miért kell kavarni? tüzet is eloltották". (Ki tudja, miért kell betegnek lennie egy tűzoltónak ahhoz, hogy a fecskendője kilyukadjon? Miféle fecskendőre gondol a szerző? E se füle, Eddig sem volt, ezután sem lesz szokásunk helyt adni műkritikára reflektáló írásnak lapunk hasábjain. Hogy most mégis kivételt teszünk, részben azzal magijarázható, hogy érzékeltetni szeretnénk, mennyire szélsőséges vélekedések is lehetségesek ilyenkor, részben pedig, hogy a jövőre nézve nyomatékosan hangsúlyozzuk: mi vagyunk és se farka tanmesének egyet... j. , ul. i. ii, , - ,• len eleme sem vág, nem lemi leszünk mindig a legboldogabbak, ha lelkendező kritikákat adhatunk közre a Délmagyarországban a város színházának produkcióiról, ahelyett, hogy azt kellene szomorúan konstatálnunk egy premier szünetében a nézőtérre visszatérve, hogy a következő felvonás elejére megritkult körülöttünk a közönség. Meggyőződésünk, hogy vitatkozni het mit kezdeni vele — nincs más funkciója tehát, mint hogy a kritikus humorizáló készségét bizonyítsa. (Isiem bizonyítja!) Másfelől hogyan lehet egy ,. . . . ,,. . .. , , bemutatón — mely egyébahgha a szubjektív, am szuveren újságírói műfajban dol- ként iemérhetö, zajos sike,.t gozó kritikus stílusáról kell. De gustibus non est dispu- hozott — vagy netán föprótandum, ízlésekről nem lehet vitatkozni, mondták a lati- bán bukásnak minősíteni nok is. Természetesen a kritikus is tévedhet, ami pedig Görgey Gábornak, a színházzal jó ideje kitüntetetten jó kapcsolatban levő, a teátrum alkalmazásában álló irodalmi vezetőnek-dramaturgnak eme írását illeti: minden további következtetést és kommentárt az olvasóra bízunk — egy produkciót és „eleve kudarcra" ítélt vállalkozásról írni, amikor ezt csak a közönség dönti majd el? Véleményt, nemtetszést nyilvánítani — természetesen joga és , , feladata a kritikusnak. Buaki nézőként jelen- vagy tavolletevel amugyis mindig egy- kasr,j| eleve kudarcról írni értelműen szavaz egy-egy színielőadás minőségéről. (A azonban enyhén szólva preSzerk.) koncepció, erőteljesebben szólva hitelrontás. Mint . , , ., „, , , . , „ • ahogy annak nevezhető az a Minden emberi tevekeny- Ebbe a „kavarasba , mint félreinformálás is hogy az ségnek van etikája, de a írásának gondolati vezérfo- eiöadas .közel négy "teljes nyilvánosság mindennél nalába, a kritikus nagyon dr;in lart "(Mellesleg: többre kötelez. Különösen az beleszeretett, mert nem ké- vagy közel" vagy „teljes" újságíró végzi olyan széles pes tőle szabadulni. Már a négy ¿rá'ról lehet csak' írni, a nyilvánosságú közegben a kritika címe is úgy szól, keUŐ egydft nem megy.) A munkáját, hogy közlendőjének minden elemére ügyelnie kell. Ugyanis nem a feleségének beszél a konyhában, s ha tán valami igaztalan csúszik ki a száján, legfelhogy: „Kavarjak . Majd azt háromfelvonásos előadás — írja: a színpadi terben „ka- a két szünettel együtt — hávarták, csak kavarták egyre rom és fél óra Egy ilyen a dolgokat a szereplők". valóban hosszú produkció(Ezeket a „dolgokat", ahogy nál nem közömbös az olvasó a kritikus a cselekményt e és a lehetséges néző számájebb bocsánatot kér az asz- találó es erzekletes szóval ra a kritikában nagyvonalúszonykától — hanem nagy jellemzi, írta meg öt felvo- an odacsapott fél órás többtömegű olvasónak és nyom- násban Schiller. Ki tudja, |ef A háromszor 1 órás feldafestékkel nyomatékosít- minek bajlódott ennyit?). vonásokat sokállhatja a kriva. Korrekcióval, különösen Később megint felbukkan a tikus habár az így is kóa magyar sajtóviszonyok és vezérfonal: a cselek- r(jlt>elül felére húzott dráma -szokások közepette, rendkí- ményt már csak azért is ka- a kritikus által említett vül ritkán találkozunk. Amit várják, mert a megírt pom„pompás szerepeiből" mi valamiről vagy valakiről az pás szerepek éppen ezáltal maradt volna? De nem lehet újságíró kijelent, annak mó- felelnek meg önnön létjogo- sokallani egy nem létező jádositására vagy finomítása- sultságuknak." (Ha ez igaz tékidőt Mert ez ellenpropara többnyire csak úgy kerül — feltételezve, hogy e mon- ganda sor, hogy az újságíró négy- datnak van értelme — ak-szemközt azt mondja az érin- kor mért olyan nagy baj, Végül a színészelemzésről tettnek: pardon! Egyik olda- hogy kavarják a szereplők, néhány S7-ót. Mensáros Ion tehájt a több tíz- és száz- amikor kavarás nélkül nem László Fülöp királyáról apézréÁ nyilvánosságra rpáslk is volna létjogosultságuk?) rólékos részletezéssel annyit oldalon ' fcclifc a négyszem- Végül a lendületes kritikus ír a kritikus, hogy joközt lebonyolított intim he- — miután kimondja a mell- szándekuan fogalmazva — lyesbítés. Micsoda különb- bevágó aranyigazságot, hogy mégsem volt elementáség! minden klasszikust csak két- ris..." Magáról az alakítás„ . . féleképpen lehet interpretál- ró1 ez a mondanivalója. •De az ujsagiro szakman j ió, rosszu, _ Mert az „egyébkénf-rovatbelul van egy mu aj, mely a békélten visszatér rögeszmé- ban ellejtett piruettek a többinél is felelossegtelje- jéhez. De ezek iUen most nagy szinész nem itt és most sebb merlegelest kivan. Ez a ' p látható kvalitásairól: nem műkrftika. Újságcikkre vá- csak kavarjak. Én mondom, mondanak semmit Nem va_ laszolni ugyanis, bár nem hogy kavarjak." gyok tekintélytisztelő. De az gyakori, de elvileg lehet. Per ha ő mondjai ak_ a tény, hogy Mensáros Kritikara valaszolm - sze- kor más a helyzet Akkor Lászlót sikerült Szegedre leoda kell figyelni, hiszen a csalogatni, állandó tagként, duzzadó fontosságtudat óriási nyeresége a színhózlegalább annyi óvatos ta- nak és a városnak. Ezt a vápintatot érdemel, mint egy ros közönsége immár másojól fejlett kisebbrendűségi dik évadja zajos ünnepléssel komplexus. Annyit azonban nyugtázza. Mensárost is lea legtapintatosabb kezelés het természetesen kritizálni, kritikai, főként színikritikai mellett is meg kell kérdezni: Érvelve és analizálva, De divat. Valószínűleg az úgy- kik ama bizonyos „ezek it- sosem szerettem a tüntetően nevezett „rendezői színház" ten"? Netán a forgószínpad függetlenkedö magyaros már nem is olyan új hulla- kezelői, akik valóban kavar- gögnek ama anekdotabeli mán felbátorodva, némely ják, ügyelői utasítás szerint? hencegését, mely szerint: kritikus szivesebben csillog- De még e névtelen műszaki- „Minálunk Galli Curcl is tatja saját szellemi szipor- ak is sérelmesnek érezhetik, megbukott!" káit, ahelyett, hogy eredeti ha csak így emlegetik őket: feladatával, a tárgyalt anyag „ezek itten". Mert azt nem is Mint ahogy nemcsak a elemzésével foglalkozna. Ki- merem feltételezni, hogy a na8y névvel, de az induló tealakult a humorizáló színi- hosszú heteken át keményen hetsegekkel is óvatosabban kritika válfaja Ezen írások d?íg°zó művészek - és eb- kellene bánni. Nem kritikát, . , ... bol a szempontbol mindegy, leginkább arról tudósítanak, hogy vaIakinek tetszik-e az hogy a kritikus valójában előadás vagy sem — lefityönálló opust is írhatna — máló aposztrofálása ennyi íme, ezek a szellemes és le- voIna: „ezek itten", bilincselő eszmefuttatások rintem ugyan helytelen szokásjog és etikett szerint — nem lehet. Illetlenség. Nem elegáns. Én most illetlen leszek. Fütyülök az eleganciára. Néhány éve kialakult egy lanul persze, elemezve és nyesegetve akár — de a munkájukat megbecsülő tisztelettel. Kőszegi Akos és Jakab Tamás — csupán kettőt említve — a jövendő Kavaráson és fitymáláson magyar színművészetnek is igazolják — de most ép- kívül persze az áhított es mjnden bizonnyal meghatáDen kénvtelen eev színielő hasznosítható analízissel rozó egyéniségei lesznek. Ezt pen keny e en egy szm.elo- adós marad a Uritikus. Mert már ^ tudni ,ehet adas taglalasahoz lealacso- miféle analízisnek nevezhe- büszke lesz Szeged arra, nyodni, holott elmeéle sok- tő az, hogy a „bukásnak mi- hogy innen indultak. Ügy nősíthető szegedi produkció volna jó, ha ók is mindig rendezője most úgy járt, büszkék lennének erre. És mint beteg tűzoltó a kai többre hívatott. Mert minek is tekinthető az a kritika, melyben Schiller Don Carlosáról ilyen mondatok olvashatók: „... adott egyfelől egy mostohaanyjába szerelmetes királyfi, kadtj és ráadásul közben a kvázi féltékenységi alaphelyzet atya és fiú között, azután egy cselvetésekbe fülledt spanyol királyi udvar, hol mindenki kavarja ám a dolgokat rendesen, miként Piszkos Fred a málnaszőrt." Őszintén szólva arra sincs kedvem, hogy ezt a stílust minősítsem — talán azért, mert nem is minősíthető — hiszen a klasszikusok agyoncsépelt kabarébeli paródiaszínvonalától is oly távol áll, mint egy jó vicc a rossz vicctől. Az egyiken nevetni, a másikon csak sírni lehet vesz- ebből a szemszögből — csakben: kétségbeesett jóakarat- is ebból — a város újságírótal vonszolta magát a tuz- ja és a város színháza ugyanhoz, ám mire odaért, vize ki- ahhoz a csapathoz tartozik, ömlött, fecskendője kilyuGörgey Gábor Vetélkedő A „Tiszta szívvel" címmel rendezett irodalmi vetélkedőn a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat szocialista brigádjai közül tíznek versenyzett csapata kedden, a Hági étteremben, A színvonalas küzdelemben — a zsűri elnöke Baranyai Zsolt, a JATE adjunktusa volt — végül holtverseny alakult ki az első helyen két egyenlő teljesítményt nyújtó gárda, a makói „Korona" szálló és étterem Május 1., valamint a szegedi vállalatközpont munkaügyi osztályának Ho Si Minh brigádjának csapata között