Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

ÍO Szombat, 1987. március 14. A tiszta, virágos Szegedért Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, a Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága, a Szakszervezetek Szeged Városi Bizottsága és a KISZ Szeged Városj Bizottsága felhívással fordul városunk lakosságához, munkahelyi kollektíváihoz. Városunk polgárai, dolgozói az elmúlt esztendő-' ben is áldozatkészen és példamutatóan segítették várospolitikai céljaink megvalósítását. E társadalmi összefogással eredményesebben tudjuk biztosítani városunk fejlődését, életkörülményeink javulását. Ennek érdekében ismét arra kérjük a gyárak, üzemek, szövetkezetek, intézmények dolgozóit, a szocialista brigádokat, kollektívákat, fiatalokat. Szeged város lakosságát, hogy az 1987. évi terv társadalmi-gazdasági céljai megvalósításának érdekében újabb társadalmi munkák végzésével, társadalmi öszszefogással segítsék a várospolitikai elképzeléseink teljesülését. Az idei társadalmi munka célkitűzései a korábbi évek hagyományaira épülve a következők: — a város egész területén a környezeti kultúra javítása, szépítése, a lakóés munkahelyi környezet, a közterületek, a játszóterek tisztán tartása, gondozása, megőrzése. Az új lakóterületeken a megfelelő környezet kialakításában közreműködés. A gyermeknevelési, oktatási, egészségügyi és szociális intézmények, sportlétesítmények fenntartása, továbbfejlesztése. — A Sancer-tavak környékének rendezése, a szabadidőközpont kialakításának folytatása. — Az egészségmegőrzés társadalmi programjának kibontakoztatása. Meggyőződésünk, hogy társadalmi összefogással, jó' propagandával a szabadidő hasznos eltöltésében kollektív és személyes példamutatással eredményesebben előbbre tudunk lépni az egészségünk megőrzésében. Kérjük, hogy az üzemek, gyárak, intézmények kollektívái, szocialista brigádjai, dolgozói folytassák társadalmi munkájukat., tegyenek meg mindent a korábban megkötött és megújított együttműködési szerződések, megállapoFel hívás társadalmi munkára dások teljesítését. Javasoljuk, hogy társadalmimunka-felhívásunkra tegyenek újabb felajánlásokat. Kérjük, hogy a „Tiszta, virágos Szegedért" és a „Rendet, tisztaságot" munkahelyi környezetvédelmi akció keretében városunk polgárai a lakóhelyük, a munkahelyi kollektívák környezetük szépítését, gondozását vállalják el, különös tekintettel az állami-társadalmi ünnepekre, a város] eseményekre. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére a II. lakóterületi pártvezetőség által indított „Hét évtized, hét óra" társadalmimunkaakcióhoz csatlakozzanak a lakóterületi párt- és társadalmi szervek. A lakóházak környékének tisztán tartásában továbbra is kérjük a lakásszövetkezetek, a társasházi közösségek, a Hazafias Népfront körzeti bizottságok, az ingatlankezelő vállalat házkezelési decentrumai szervező-, mozgósító munkáját, városunk lakóinak aktív részvételét. Az „Egy üzem — egy park" mozgalomban részt vevő szocialista brigádokra, KISZ-szervezetekre, a tanulóifjúságra számítunk a közterületek, parkok tavaszi rendbe hozatalánál, azok folyamatos karbantartásánál. Az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok vállaljanak felvilágosító, tájékoztató munkát egészségünk védelme érdekében. Az elmúlt évek szép hagyományai alapján továbbra is javasoljuk a kommunista műszakok szervezését, és kérjük, hogy az így befolyt bérekből a munkahely] célokon túl a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és szocialista brigádok továbbra is támogassák a társadalmimunka-céljaink megvalósítását, valamint a „Rák ellen az emberért, a holnapért" társadalmi alapítvány számlájára történő befizetéseket a megelőzés meggyorsításának kiterjesztésére. Kérjük a lakosságot, a lakóterületi aktívákat, hogy a társadalmimunkafelajánlásaikat tegyék meg, azokat juttassák el tanácstagjaikhoz, vagy a városrészekben működő lakóterületi bizottságokhoz, illetve az üzemek, vállalatok, intézmények, szocialista brigádok kollektívái a városi tanács társadalmi munkát szervező bizottságához. Szeretnénk, ha a termelőegységeknél, az intézményeknél és városunk lakossága körében tovább folytatódna a szép hagyományokkal rendelkező társadalmimunka-kedv és öszszefogásunk eredményeként tovább gyarapodna, szépülne városunk. n szárnyaszegett holló Hétfőn Megkezdődnek a fanácstagi Március 16-án, hétfőn Szegeden is megkezdődnek a tanácstagok beszámolói. A városatyák számot adnak a testületi munkájukról, a település általános, s a lakóhelyi környezet speciális fejlődéséről. Lesz bőven mondanivalójuk a tanácstagoknak, hiszen hamarosan választási ciklusok felező idejéhez érkeznek. Az új választási törvény alapján megszerzett mandátumuk értéke ezúttal is megmérettetik. Annál is inkább, hiszen a területpolitikai tevékenység megpezsdült. Bár a korábbi tervidőszakhoz képest kevesebb a pénze Szegednek a látványos fejlesztésekhez, ám a helybeliek társadalmi összefogása egy új, a városépítés kiegészítő forrásává vált. A közhasznú munkák szervezésében a tanácstagok is szereztek érdemeket. Az évenként megtartandó beszámolók, a városdemokrácia fontos fórumai, ezért is nagy a jelentősége annak, hogy a helybeliek milyen arányban vesznek részt a rendezvényeken. A következő négy hét alatt városunk lakói szembesülhetnek láözös örömeinkkel és gondjainkkal, még jobban megismerhetik az előrelépés lehetőségeit, véleményeikkel alakíthatják a területfejlesztési elképzeléseket. Egyes városrészekben — elköltözés, illetve egyéb okok miatt — a lakó- és utcabizottságok sorai megritkultak. A tanácstagok beszámolóin — ahol szükséges — a rendezvények alkalmat adnak arra, hogy új tagokkal egészítsék ki a bizottságokat. * A beszámolók jövő heti menetrendje a következő: március 16-án, hétfőn délután 5 órakor az erdészeti kollégiumban (Munkácsy utca 9.) Bánfalvi Géza (5. választókerület), a Liszt Ferenc zeneiskolában (Tábor utca 3.) Csikós Ferenc (10. vk.), a népfrontszékházban (Bécsi körút 7.) Tényi Mária (16. vk.), a felsővárosi pártházban (Kereszttöltés utca 43.) Greguss Zoltán (20. vk), a tarjáni pártházban (Csongor tér) Csonka István, Palkó Péter (24., illetve 26. vk.), a gedói általános iskolában (József Attila sugárút 116.) Kovács Károlyné (33. vk.), a makkosházi általános iskolában (Ortutay utca 3.) Halászné Hetesi Erzsébet (36. vk.), a rókusi II. általános iskolában (Csáky utca 2.) Gulyás Andrásné (41. vk.), a 600-as Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben (Tolbuhin sgt. 84.) Katona Gyula (47. vk.), az alsóvárosi pártházban (Rákóczi utca 11.) Szkiva Tiborné (50. vk.), a Petőfitelepi III. Számú Altalános Iskolában (Balatoni utca) Kocsis Attiláné (65. vk.) találkozik a választóival. Ugyanezen a napon délután 6 órakor az algyői általános iskolában NagyGyörgy József (64. vk), a kiskundorozsmai ügyfélszolgálati irodában Bóka Imre (69. vk.) tart beszámolót. Március 17-én, kedden, délután fél 6-kor Újszegeden, a Tanácsi Oktatási Központban (Közép fasor 1—3.) Török József (83. vk.) tájékoztatja választóit. Március 18-án, szerdán, délután 6 órakor a dorozsmai II. Számú Altalános Iskolában (Jernei utca 2.) Link Mihály (71. vk.) tart beszámolót. Március 19-én, csütörtökön, délután 5 órakor az Egészségügyi Főiskolán (Odesszai krt. 31.) Nagy Mihály (77. vk.), délután fél 6kor a Gagarin Általános Iskolában (Kolozsvári tér) Csorba Erzsébet (46. vk.), délután 6 órakor a dorozsmai I- Számú Általános Iskolában (Felszabadulás utca 2.) Papp István (70. vk.) tanácstag ad számot munkájáról. Március 20-án, pénteken, délután 5 órakor a Tabán általános iskolában (Tabán utca) Tóth Zsuzsanna (18. vk.) tájékoztat tevékenységéről. Lassan, de bizonyosan jó néhány falunak, községnek, városrésznek tűnik el eredeti neve közigazgatási térképeinkről. Így járt Gyálarét is, a korábban önálló, községi joggal rendelkező település, hisz az 1970-es évek elején csatlakozott Szeged városához. A szegedi városi tanácsnál már nem is szerepel külön, így nem tudták megmondani, hogy most hányan élhetnek a város peremén. Az 1936-ban kiadott Révaykislexikonból megtudhatjuk, hogy a Torontál vármegyéhez tartozó településnek 260 lakosa volt akkor. Az új magyar lexikonban az 1960-as adatok szerint a szegedi járáshoz tartozó önálló község közel 600 lelket számlált. Utánajárásomra a Központi Statisztikai Hivatal a legutóbbi 1980-as népszámlálási adatokra támaszkodva 935 ott élő lakosról tud. Azóta 6 nyár telt el és az újonnan épült házak, a „főtéren" játszó, az óvodába induló csöppségek láttán becsült adat szerint 2-300-zal túlvannak az ezren manapság. A Szegedhez csatlakozást először örömmel fogadták, hitték, és remélték az itt élők, hogy így eljut a városból néhány alapvelő „áldás" a hozzátartozás jogán. Hogy eddig miért nem következett be, sokféle magyarázat lehet. Gyálarét legújabbkori történetének elkötelezett krónikásaként inkább a jelenlegi állapotokat adom közre, a megoldás reményének szándékával. Először nézzük azt a bizonyos mesebeli hollót, azt a madarat, melyet jelképül választott magának a távközlésért, kézbesítésért, e fontos szolgáltatásokért felelős posta. Kérdés: elegendő-e, ha csomagot, levelet, táviratot, pénzt küld valaki és hivatalos. szabályszerű címzés szerint adja föl, imigyen 6757. Szeged, x utca, házszám. Aligha! Elvileg igen, gyakorlatilag nem. Szakemberektől kért magyarázat szerint talán még érthető lenne. A városrésznek nincs önálló postája és az úgynevezett utolsó posta a Hattyas-telepi. Ez azt jelenti, hogy ugyan nem tartozik az l-es számú (Széchenyi téri) postához, mégis ott válogatják először szét a küldeményeket. Hattyason ismét válogatják, majd biciklivel, hóban, sárban, tűző napsütésben hozza a postás a várva-várt küldeményeket. A nyugdíjasok több mint egy hét alatt kapják meg járandóságukat, a csomagért a 3 kilométernyire levő említett postára kell bejutni. A legfontosabb expresszlevelek, táviratok pedig (szerencsés esetben) másnap vagy harmadnap délután érkeznek meg. A sokak által megrendelt napi friss újságok — ugyanannyi havi előfizetési díjért, mint a Belvárosban — igencsak jóval a déli harangkondulás után kerülhetnek kézbe. Még szerencse, hogy a XX. század végi technika csodájaként a rádió és a televízió adásait egy időben sugározza Sopronnak, Szegednek és a város legdélibb csücskének Gyálarétnek is. De ne legyünk igazságtalanok a címben szereplő általam csonka, szárnyaszegett hollónak titulált madárral, mert tud ő már hangospostát is közvetíteni, és a hang sebessége mint tudjuk ... Márcsak azért se bántsuk, mert a temető víz és villany nélkül van, vagy egy iroda,helyiségnyi alapterületű vegyesbolt szolgáltat, amely azért vegyes, mert hol ezt, hol azt nem lehet kapni vegyesen. És mire a városból, gyárakból hazaérkező ottlakók már zárvá találják azt. Megemlíthetjük a helyi közlekedésbe bekapcsolt 45-ös számú buszt is, mely ugyan három hónapja sűrítve jár, mégis elég rapszodikusan indul vagy érkezik meg. A nyugdíjasklub népdalokat szerető és éneklő közössége ezért ezek után fölveheti repertoárjába a „miért ritka a sűrű járat" című gyálai kesergőt. Reggelenként az iskolába induló gyermeksereg talán ha két buszra férne föl úgy, hogy a gyakorlatban tanulhassák meg a kulturált, udvarias közlekedést. Visszafelé sem jobb a helyzet, a szatyrokkal, csomagokkal, táskákkal és gyermekekkel fölszerelt apukák, anyukák ugyancsak olyan szardiniás dobozfélében érezhetik magukat és egymást. Az. algyői és a szegedi olaj- és földgáz, mezők áldása is Hattyasnál „elfogyott", pedig tanúsíthatom, hogy amikor a település közössége a tehóról döntött, jelentős társadalmi munkát és dupla tehót is vállalt volna érte. Postaügyben sikerült megtudnom valamit az illetékesektől. Egy halvány reménysugár erejéig. Ezek szerint tudnak a problémákról, régen tervezik azok megoldását, sőt napirenden tartják! Felelősséggel jelentették ki, hogy az egyes postahivatal a sürgős küldeményeket, expresszleveleket, táviratokat a hattyasi „pihentetőt" kikerülve. közvetlenül kézbesitik majd autóval. A többi ügy megoldása egyelőre csak remény marad a váras peremén. És még egy megjegyzés: Gyálarét a földrajzatlaszon még szerepel, hisz arról híres, hogy hazánk legalacsonyabb pontja, a tengerszint feletti 76 méteres magasságával és talán az egyetlen lakott település, ahol délutáni újság jelenik meg. Czakó János Apuit másik oldalán... Ki védi meg az eladót? Vagy szorul-e egyáltalán oltalomra? Általában szidjuk a kereskedőket, mert durvák, flegmák, semmibe vesznek bennünket. Már-már időnként azt; érezzük, mi vagyunk értük, és nem fordítva. Tudjuk, úgy kerek a világ, hogy ilyenek is vannak. A kedvesek, a szorgalmasak, a készségesek viszont még talán a legrigolyásabb vevők szerint is megérdemlik az érdekvédelmet. ' Mindez azért jutott eszünkbe, mert a KPVDSZ főtitkára, Vas János, a közelmúltban Szegeden aktívaülésen találkozott kereskedőkkel, vendéglátósokkal. Sejtésünk szerint, akár még vita is létrejöhetett volna, ha néhány jó szándékú vásárló, vendég is betéved a rendezvényre. Ennek hiányában mi próbáljuk előadni a vevő érveit. Nézzük először is a nyitva tartást. A negyvenórás munkahét az iparban — legalább a fizikai dolgozók körében — már általános. A kereskedők viszont a hét hat napján húzzák az igát. Többletjövedelemhez nem jutnak, a szabadidejük azonban lecsökken. Mit mondunk mi, kis nyuszi vevők? Egyhangúlag azt, hogy akarunk szombaton, sőt vasárnap is vásárolni, legalábbis élelmiszert. Hogy ez valami nem szocialista, elkorcsosult vágy? Nem hinném. A komfortosabb élet velejárója, talán a szolgáltatások színvonalának növekedését is jelezhetné. Persze, értjük a kereskedők elégedetlenségét. Húsz éve bérrendezés ezen a területen nem volt. A fizetések roppant alacsonyak, nem ritkák a 2 ezer 800-3 ezer 200 forintos jövedelmek. Hogyan lehet ebből megélni? A KPVDSZ nem titkolt szándéka, hogy az eladók, vendéglátósok bérét felhozzák a népgazdasági átlagra. Ügy gondoljuk, többet, jobbat csak megfelelő ösztönzéssel, elismeréssel lehet a fenti társadalmi rétegtől elvárni. Losonczi Pál újévi beszédében elmondta, hogy áruellátásunk színvonala nemzeti érték. Nálunk nincs sorban állás. Ez a tény a kereskedőknek presztízsbiztonságot adhat. És feljogosítja őket, hogy merjék megvédeni magukat. Természetesen az indokolt bírálatok elismerése mellett. Nem lehet lemondani olyan szakmai kritériumokról, mint az udvariasság, a kiszolgálási készség, az áruismeret és -ajánlás, Szakszervezeti szemmel az sem teljesen fair, hogy a szombati, vasárnapi nyitva tartásban csupán az állami üzletek vesznek részt. A kiskereskedők ugyanis többnyire már pénteken délután bezárják az üzleteiket. Változtatni kellene ezen is. Továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kereskedők munkáját alapvetően befolyásolja a kínálati helyzet. Termékeink minőségével nem mindig dicsekedhetünk. emiatt időnként az eladókon is csattan az ostor. A KPVDSZ szemmel láthatóan mind fontosabbnak tartja az érdekképviseletet, az érdekegyeztetést. Csak a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket, azaz a vásárlót. B. E. Gazdaságosabb anyagfelhasználás Befejeződött az a fejlesztés, amit hat kötő- és ruhaipari vállalat — a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Budapesti Finomkötöttárugyár, a Páva Ruhagyár, a Szegedi Ruhagyár, a Vörös Október Férfi Ruhagyár és a Zalaegerszegi Ruhagyár — hajtott végre a gyártás során keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére. Az' anyaggazdálkodás korszerűsítésében jelentős részt vállalt az Innovatext Textilipari Kutató- és Fejlesztő Vállalat, amely megvizsgálta az érdekelt hat üzem anyagfelhasználását, megkereste a munkafolyamatok kritikus pontjait, meghatározta az elérendő célokat és a megvalósítás reális lehetőségeit. A fejlesztő vállalat programot dolgozott ki a korszerűsítésre, amelyet az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 26 millió forintos hitel nyújtásával támogatott. Ebből modern gépeket, berendezéseket. túlnyomórészt számítástechnikai eszközöket, illetőleg a már korábban üzembe állított berendezések kisegítő részeit szerezték be a kötő- és ruhaipari vállalatok. Az Innovatext javaslatai alapján a szervezetlenségből adódó veszteségek csökkentésére és a dolgozók érdekeltségének fokozására is intézkedéseket tettek a vállalatok. Ennek eredményeként egy-két százalékos, abszolút számokban mérve évi 22,5 millió forint értékű anyagmegtakarítást értek el nem egészen egy év alatt. A hat vállalatnál bevezetett módszerek elterjesztésével több százmillió forintot takaríthatnak meg a kötőés ruhaiparban. A módszerek átadására az Innovatext Kutató ás Fejlesztő Vállalat, valamint a fejlesztést végrehajtó vállalatok bármelyike — némi díjazás ellenében — szívesen vállalkozik. (MTI)