Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

3 « Kedd, 1987. március 3. Új típusú kapcsolatok Sötétben tapogatózva gyárott jó hosszú ideig a Ti­sza Cipőgyár. Sajnos hama­rabb ismerte a francia vagy a nyugatnémet vásárló pilla­natnyi igényeit (s így tudta is teljesíteni), mint a hazai közönség elvárásait. Ennek oka pedig nem volt más, minthogy a nagykereskedel­men keresztül lebonyolított áruelosztás során a gyár „el­szokott" a piaci igények ál­landó figyelemmel kísérésé­től, naprakész ismeretétől. Nem a kellő időben, nem a kívánt minőséget és megle­hetősen magas áron kínált. A cipőipar fejlődését is hát­ráltató akadály elhárítása, a tényleges piaci viszonyokra való felkészülés, immáron el­odázhatatlan és alapvető ér­deke lett a gyárnak. E cél vezérli akkor, amikor egy országos mintabolthálózat kiépítését szorgalmazza: te­hát közvetlen kapcsolatot kí­ván teremteni vásárlóközön­ségével. Tegnap, hétfőn nyílt meg az országban a harmincegye­dik, Szegeden a második Ti­sza-márka bolt. A megnyitó alkalmával rendezett sajtó­tájékoztatón Sohajda Fe­renc, a gyár bolthálózati osz­tályvezetője mondta el, mi célból szerveződik e már­kabolthálózat. A gyár a nagykereskede­lem kiiktatásával tétrehozott cipöüzleteitől mindenekelőtt azt várja, hogy a vevőkkel való közvetlen kapcsolat ré­vén minél gyorsabban és pontosabban megismerheti a vásárlók igényeit. Visszajel­zéseikre támaszkodva folya­matosan, időben és elfogad­Nagy László felvétele ható áron szállítja terméke­it. S ez utóbbi igen fontos, hiszen e közvetlen kápcsolat — gyártó és vásárló között — biztosítéka annak, hogy védettek maradnak a cipő­ipar kialakította alacsony árak. ­A szegedi Komplett Kis­kereskedelmi Vállalattal kö­zösen üzemeltetett Lenin körúti márkaboltban pedig azt tapasztaltuk, valóban kaphatók — a magas cipő­árakhoz szokott szemünknek megdöbbentő — olcsó lábbe­lik. A cipőgyár alapvető tö­rekvése — anélkül, hogy a nagykereskedelem feladatait át akarná vállalni — az, hogy a vevők pénztárcájának megfelelően az olcsóbból több legyen. K. K. 16 úton a sándorfalvi áfész A Sándorfalva és Vidéke Áfész a nagyközség és Dóc, valamint a környező tanyai területek kereskedelmi el­látását végzi. A legfonto­sabb szövetkezeti cet to­vábbra is a közel 2 ezer 200 főnyi tagság, s rajtuk ke­resztül az itt élő lakosság fogyasztói és kistermelői érdekeinek szolgálata. Te­vékenységét a sokrétűség, az alkalmazkodókészség es a dinamizmus jellemzi. A közös érdekek kifejezője az alap- és célrészjegy, amely tavaly közel 5 millió forint­tal nőtt. s tevékenyen járult hozzá a fejlesztési célok Üzlet és felelősség tek el. Bővítették beszerzé- gyobb szerepet szánnak az rfi forrásaikat, és növelték általuk irányított termelte­a közvetlen ipari szállítások tésnek. arányát. A vas-műszaki bolt a gázszerelésekhez jelentős mennyiségű készüléket és szerelési anyagot biztosított. A kereskedelmi hálózat készletgazdálkodása lénye­gesen javult, s ez is a nye­reség növelésének egyik eszköze. A vendéglátás forgalma gyakorlatilag stagnált, en­H Létrafokok ála az egyre szélesebb mederben végzők között. Akit képességei az ügyes Az idén az ABC-k-isáru­házban húsrészleget alakí­tanak ki, tervezik egy új iparcikküzlet létrehozását is, amelytől a papír-írószer, játék és ajándékcikkek jobb kínálatát várják. T. Sz. I. megvalósításához. A körzet nek egyik oka, hogy s'zege_ lakosságának száma az utób­bi időkben folyamatosan nő, s ez jelentős feladatokat ró a szövetkezetre. A kereskedelem, a ven­déglátás és a felvásárlás 265 millió forintos árbevételére 10 millió forintot meghala­dó nyereség jutott. A meg­növekedett feladatokat ke­vesebb létszámmal oldották meg, a kereseteket az előző évinél jobban tudták növel­ni, így érték el a jelenlegi 65 ezer 783 forintos évi szintet. A bolti kiskereskedelem 213 milliós forgalmat ért el a tervezettnél kisebb növe­kedéssel. Az élelmiszer-for­galom stagnálásában közre­játszott egy szegedi üzemi boltjuk megszüntetése. A ruházati bolt választékát az igényeknek jobban megfele­lő cikkekkel bővítették, dert üzemi éttermet szün­tettek meg. Az egysegek zö­me szerződéses üzemelési formában működik, a gaz­daságosságban nem merül­tek fel komolyabb nehézsé­gek. A közétkeztetés zavar­talan ellátása érdekében megkezdték a Fecskefészek vendéglő felújítását, a foly­tatáshoz azonban tanácsi támogatásra is szükség lesz. A felvásárlás mennyisége csökkent ugyan, de a nyere­ségesség 31 százalékkal ja­vult. Ezt elsősorban a me­gyén kívüli kedvezőbb ér­tékesítési lehetőségek kiak­názásának és a szakcsopor­ti termeltetésnek . köszön­hető, A fejlesztésben jelentős összeget tett ki három üz­letük fűtés-korszerűsítése, a gázbevezetés. Üj süte­,, . . , , , ményboltot nyitottak, s az emellett engedmenyes ruha- eg jk élelmlSzerbolt felújí­zatj vásárt is tartottak, a tására sor került megnövekedett bevételek a változtatás létjogosultságát bizonyítják. A vegyesipar­cikk-forgalom nem esett vissza, s ebben nem kis sze­rep jutott a tüzéptelepnek, ahol az építkezések számá­nak csökkenése és a tüzelő­kereslet megcsappanása el­lenére szép eredményt ér­Az idei tervek figyelembe veszik a lakosság vásárló­erejének- mérsékelt fejlődé­sét. Nagyobb figyelmet for­dítanak a jövedelmi viszo­nyoknak megfelelő differen­ciált árukínálatra. A felvá­sárlás további kiterjesztését szorgalmazzák, s az áruala­pok megteremtésében na­hömpölygő tömegtájékoztatásnak, hovatovább annyiféle információt csipeget föl innen-onnan az ember, hogy néha azt hisszük, képzett orvosként, pe­dagógusként, építészként alkothatunk vé­leményt a világról. Mari néni például legutóbb közgazdásznak csapott föl, ami persze nem csoda, hiszen mostanság min­denféle fórumon a gazdasági szakemberek hányják-vetik, hogy miként tovább, mer­re és meddig. Nos, Mari néni — aki egyébként szorgos kőműves férje mellett htb. vadonatúj, emeletes: házukban — kerekasztal-beszél­getést rögtönzött néhány, hozzá betévedt szomszédasszonyának. A nyugdíjas óvónő, a biológus kutató meg a fizika szakos ta­nár szájtátva hallgatta Mari néni újság-' cikkek, rádió- és tévébeszélgetések elhul­lajtott építőköveiből fölépített, kissé in­gatag' elméletét. Eszerint ugye a munka az, amit a két kezével csinál az ember. Veszi az asztalos a fát meg a szerszámo­kat, aztán egyszer csak ott áll előtte az asztal. A szabó ruhát, a kőműves házat hoz létre. A vak is látja, hogy ez az em­ber hasznosan bánt a rábízott anyaggal, és valamit előteremtett, ami annak előt­te nem volt „Ez gazdagítja a társadalmat, és úgy van jól, ha ezt megfizetik" — mondta számlatartozásaik kiegyenlítésére váró szomszédainak Mari néni, majd így folytatta: „Ha valaki csak üldögél nap­hosszat, meg álmodozik, s nagy lustán csak az esze kerekit forgatja, abból nem lesz se asztal, se ruha, se ház. De kér­dem én, mibe öltöznek, miben laknak ezek az úgynevezett okos emberek?" A vendégek válasz helyett rendezték adós­ságukat, s ki-ki sietősen búcsúzott, mert halaszthatatlan „álmodoznivalójuk" volt kezűek: a szabók, a kőművesek, az asz­talosok táborába verbuváltak, azok is mennyiségben és minőségben különböző „mesterművet" alkotnak. Saját „létrafo­kukon" foglaljanak el előkelőbb helyet a tehetségesebbek, gondosabbak; megbízha­tóbbak, nehogy kedvüket szegje igazság­talan elbírálás. Mert ez kárt a törekvők­ben okoz, az ő lelkesedésüket, igyekeze­tüket töri le. Miért ők — meg a silány munkától szenvedő közösség tagjai — le­gyenek a vesztesek? De indokolt a meg­mérettetés a társadalmi hasznosság szem­pontjából is. Ezzel már szélesebb spekt­rumban vizsgáljuk a munkamegosztás egyes tevékenységeit, önmagunkat csap­juk be, s önmagunk, fejlődésünk ellen ható tényezők előtt tárjuk ki a kaput, ha nem teszünk különbséget egyes foglalkot­zások között. Bűn „lefokozni" olyan szak­mákat, amelyek művelésére kiváló adott­ságú emberek vállalkoztak. Olyanok, akik képesek az elvont, a lényeget átlátó, alkotó gondolkodásra. Akik képesek tudásukat, tapasztalataikat ügy hasznosítani, hogy az emberiség eddigi ismereteit magasabb szintre emeljék, s valami újjal gazdagító sák. M' ari néni — a létra igen magas fo­káról — azonban idáig nem lát, pedig fölülről tekintve lefelé, jobb a rálátás... ö csak azt tudja: férje föl­épített egy házat, tehát minden elismerés, amely szóban és forintokban éri, jogos. Míg a mérnöké? Istenem: „álmodozott" néhány órát tervezőasztalnál. Hogy a tég­lát bonyolult gépsor készítette? Hogy té­len is lehetett betonozni, mert a cement­hez keverhető bizonyos anyag ezt lehetős­vé tette? Hogy a különleges szigetelők összetételét előzőleg valami „álmodozó" még odahaza. Kinek a kétszobás meghitt kikísérletezte? Ez eszébe se jut." Miként az L * n I r. r»i-Wo « / i / f+l n 1 h+ir ntnn.« I Irt kis lakásban, kinek az albérletben. De hát úgy is van ez rendjén — gondolták —. elvégre Mari néni helyére tette a dol­gokat: aki nem „dolgozik", annak nem is jár több e földi javakból. . Nem tudom, ha történetesen a Nobel­díjas Szent-Györgyi Albert lett volna Ma­sem, hogy vajon kinek-kiknek „köszön­heti" azt, hogy egy gombnyomásra a szo­bájába „repül" Pestről vagy a világ más tájáról a színes kép, sztereóban a hang, hogy autóval mehet bevásárolni, hogy ha fáj a feje, egy pötty tabletta elmulasztja a szenvedést, hogy a mosószer kioldja a rí néni szomszédja, netán Rubik Ernő, aki- szennyeséből a koszt, s hogy egyáltalán, kor se ingott volna meg hite saját „rövid- ¿g a lakásban a villany, s hogy érettsé­látó" elméletében? De hagyjuk a végle- gizett lanya mar azt is tudjai mitől. teket, hiszen Mari néni meg a Nobel-díj i_,e a -kalappal Mari néni férje előtt, között van még ezernyi foka annak a lét- Fölépített egv házat, szakértelemmel, rának, amely igenis létezik a demokrácia tisztességgel. Ha rosszul dolgozott volna? hirdette egyenlőség jegyében is. Mert összedől a ház. Aki társadalmi méretek­hogy az emberek nem egyformák: gén- ben „építkezik"?. Az nagyobb kockázatot jeik kapcsolódása, neveltetésük mindig is vállal, de esetleges tévedéséért többet is más-rhás életútirányt szab mindenkinek, s f,zet s fizetünk valamennyien. Ha meg ennek a létrának is más-más fokára ültet az brök „álmodozót" nem hagyjuk szár­bennünket, tehetségünk, teljesítményünk nyalni, hanem mélyrepülésre kényszerít­szerint. Csak így legyen, s feje tetejére juk_ akkor> attól tartok, nemhogy össze­ne állítsuk ezt a természettel, emberi igazságérzettel összeegyeztethető értékren­det! S ha ezt megússzuk? Akkor tudo­másul kell vennünk azt is, hogy nem illet meg mindenkit a létrának a legmagasabb foka. Bele kell törődnünk, hogy ezenkívül dől, föl se épül közös otthonunk. Mari néni érdeke is az. hogy a vilá­gért se cseréljük össze a létra alsó fokát a legíölsővel! ö is akkor jár jól, ha e közbülső fokokat is a közérdek rangsorol­ja. Az. kj mennyire képes húzni előre a • —- , J " • 4 iiíVÍIHJ »i V liuoill V4U4 V, U is vannak egészen tisztességes magaslatok, közösség, az emberiség szekerét. S akkor ahol szintén elégedetten és jól. érezheti talán a közgazdászok sem emlegetik a magát az ember. differenciálás sürgetésekor az „trigység­Az egyenlőség tulajdonképpen az esély- faktort", mint fékező tényezőt, hiszen így egyenlőség megteremtésében valósulhat a, pénz, az egyéni tóiét a társadalmilag meg. Abban, hogy ki-ki adottságaihoz hasznos munka értékmérőjévé is válik, mérten a legtöbbet nyújthassa, s ezért Olyan munkáé, amelytől nemcsak a munr cserébe a teljesítményének megfelelő fii- kavégző, hanem valamennyien -gazdag» zetséget kapja. A megmérettetés minden- dunk. képpen indokolt az azonos jellegű munkát Chikán Ágnes A szőregitakarék­szövetkezet mérlege Kilencezernél több tagja és 43 millió forint értékű részjegyállománya van már a Szőreg és Vidéke Takarék­szövetkezetnek, amely nem­csak a tiszántúli részekre, hanem Gyálára, Hattyasra, Ságváritelepre és a szegedi Belvárosra kiterjedő föld­rajzi területen dolgozik. A múlt év zárszámadásából is­merjük ezeket az adatokat. A hétfői küldöttgyűlésen hangzottak el, több más jel­lemző mutató társaságában. A takarékszövetkezeti mozgalom dinamizmusára is jellemzőek a szőregiek ada­tai. A betétnövekedés egy év alatt 43 százalékos volt pél­dául, s ma már meghaladja a 323 millió forintot. Ezzel párhuzamosan a szövetkezet hitelezési tevékenysége is bővült — pontosabban ép­pen megduplázódott, az év végén meghaladta a 70 mil­liót, amiből 9 millió terme­lési célokat szolgáló hitel. Sokirányú pénzintézeti szol­gáltatásaival a szőregi taka­rékszövetkezet komoly nye­reséget, közel 12 millió fo­rintot ért el, 80 százalékkal többet, mint 1985-ben. A takarékszövetkezet az idén 'további újdonságokat vezet be. Kölcsönpolitikájá­ban a háztáji és kisegítő gazdaságok termelést fokozó kezdeményezéseit kiemelten támogatja; 50 millió forintos hosszú lejáratú hitellel tá­mogatja Tiszasziget, Üj­szentiván és Deszk lakossá­gának önerös gázvezetési vállalkozását; kiterjesztik az ingatlanforgalmazást csalá­di házak vételére és eladásá­ra, közvetítésére; bekapcso­lódnak a kötvényforgalma­zásba; szegedi belvárosi ki­rendeltségük megnyitásával bekapcsolódnak az idegen­forgalmi és valutáris tevé­kenységbe. Agrárgazdasági kooperáció Az idén tovább bővül a magyar—jugoszláv határ menti agrárgazdasági együtt­működés; a Baranyában előállított mezőgazdasági termékek egy részét a szom­széd országban dolgozzák fel, s cserébe készterméket, vagy más árucikket kapunk vissza. Egyes jugoszláv üze­mek nem tudják teljes egé­szében kihasználni a feldol­gozó kapacitásukat, mert nincs elegendő nyersanya­guk, a baranyai gazdaságok viszont — amelyek termelé­keny növénytermelési és ál­lattenyésztési ágazatokat fejlesztettek ki — a feldol­gozó kapacitás hiányával, vagy szűkösségével küsz­ködnek. A két határ menti terület érdekei így találkoz­nak egymással. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a becsei So­japrotein Vállalat ötéves keretszerződést kötött egy­mással 1984-ben. A magyar gazdaság nyers szóját szál­lít a jugoszláv gyárnak, amelytől különféle készter­mékeket kap vissza: emberi táplálkozásra alkalmas szó­jafehérjét, állati takarmá­nyozásra szolgáló szójada­rát, és ipari célra felhasz­nátható szójaolajat, a fel­dolgozásért kiváló minőségű vetőmaggal fizet a bólyi kombinát. A kooperáció keretében évről évre nő a feldolgozott szója mennyisé­ge. s az idén éri el a célul kitűzött évi tízezer tonnás mennyiséget. A szállítós ol­csó vízi úton — a Dunán, illetve a Tiszán — bonyoló­dik le Mohács és Becse kö­zött. Ugyancsak eredményesnek bizonjoil az a határ menti gazdasági vállalkozás, amely szerint a Baranyában ter­mett cukorrépát a Dráván túli gyárakban dolgozzák fel. A Sajtóház jól gépeló adminisztrátort keres hirdetési csoportjához, azonnali belépéssel. (Tanácsköztársaság útja J0.). Jelentkezni lehet: munkanapokon 9—IS óráig MEZ0 LASZLÓNÉ íőkönyvelönél.

Next

/
Thumbnails
Contents