Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

Ivódd, 1987. február 10. 3 Pácolt-füstölt sonka Ilyen hideg, havas időben még messzinek tűnik a tavasz, de a Munkás A fősz kiskundorozsmai vágóhídján már a húsvétra készülnek. Mint Ars S. Lajos elnök elmondta, körülbelül 8 vagon füstölt terméket állítanak elő az ünne­pekre. melyek elsősorban Szeged ellátását szolgálják. Bő­ven jut az üzletekbe a házias ízesítésű pácolt-füstölt áru­féleségekből, mint például füstölt-darabolt comb, füstölt sonka, császárhús, angol teaszalonna, füstölt tarja, csülök és fehérpecsenye várja a húsvéti vevőket és egyetem megállapodása Tegnap, hétfőn Szegeden Papp Gyula, Szeged Megyei Városi Tanács elnöke és Szi­lárd János, az orvostudomá­nyi egyetem rektora újabb öt évre szóló együttműködé­si megállapodást kötött. A tanács, illetve az orvosegye­tem vezető képviselői átte­kintették az eddigi kölcsönös támogatás tapasztalatait, va­lamint azt, hogy az együtt­működés miképp mozdította elő a szegedi betegellátás színvonalának emelését. Számba vették a jövő felada­tait, a gyógyítás körülmé-1 nyeinek javítását. Szó volt a 410 ágyas klini­kai tömb kivitelezéséről, mű­ködésének várható kezdeté­ről és a szakemberszükség­letről. Az egyetem új intéz­ménye több száz ápolót, la­boránst, orvost foglalkoztat majd. A szakemberellátás biztosítása érdekében a ta­nács messzemenő támogatást nyújt a letelepüléshez és ott­honteremtéshez. Esti ivók Neumann­emlékiinoepségek Neumann János matema­tikusnak, a számitástechnika úttörőjének munkásságát méltató 3 napos rendez­vénysorozat kezdődött hét­főn Budapesten — jelentet­lék be a szervezők az Orszá­gos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban megtartott 'sajtótájékoztatón. Az 1903-ban Budapesten szü­lelett és 1957-ben Washing­tonban elhunyt tudós mun­kássága ma is meghatározó jelentőségű a világ műszaki és tudományos haladásában. Neumann János tudomá­nyos örökségét ebben az esz­tendőben világszerte több nemzetközi rendezvényen méltatják. A programsorozat hétfőn Budapesten, az Or­szágos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban megnyitott kiállítással kez­dődött. I Félidei turnéjelentés Sikerek Svájcban Mint arról már beszámol­tunk, immáron „évi rendes" nyugat-európai turnéján tar­tózkodik a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata: a Landgraaf-ügynökség szer­vezésében idén az Aidát ad­ják elő olasz nyelven, három szereposztásban Svájcban, az NSZK-ban és Hollandiában. Györkéi Sándor gazdasági igazgató a napokban érke­zett haza. Félidei turnéjelen­tésünk tőle származik: — összesen 16 előadást tartunk, Svájcban hatot, az NSZK-ban kilencet, Hollan­diában egyet. A svájci Win­terthurban január 27—31. között ötször ment az Aida, s minden túlzás nélkül je­lenthetem; hatalmas siker­rel. A telt házak, a pótszé­kek, a sajtóvisszhang egy­aránt bizonyíték. Ügy 4300— 4400 néző látta itt a szegedie­ket. Még a félidő vége előtt láthattam az NSZK-beli ' Markoberdorfban és Otto­brunnban is két előadást, és csak hasonlókról számolha­tok be. Azt hiszem, olyan mérleg vonható, hogy az ope­risták egyértelműen öregbí­tették a magyar kultúra és a szegedi opera hírnevét. Egyébként arról is beszámol­hatok, hogy ez idő alatt kü­lönböző előzetes tárgyaláso­kat is folytattunk — már az 1988-as, illetve 89-es turnét illetően... — Hadd intimpistáskod­junk kicsit: a nyugat-euró­pai nézők milyen áron lát­hatják a szegedieket? — Svájcban a legolcsóbb jegy 8, a legdrágább 39 frankba került. — A második félidő? — Még kilenc előadást je­lent, az utolsót Nürnberg­Fürthben. Előreláthatólag február 13-án éjfél körül, vagy 14-én hajnalban érke­zik haza a társulat. D. L. Ötvenéves a magyar szénhidrogén­bányászat Százezer méter kutatófúrás Fél évszázaddal ezelőtt, 1937. február 9-én találták meg Magyarországon az el­ső szénhidrogén-lelőhelyet a Zala megyei Budafapusztán. Ez a dátum a hazai szén­hidrogén-termelés születés­napját, a helyszín pedig a bölcsőjét jelenti: e lelőhely feltárásával kezdődött meg hazánkban a rendszeres olaj- és földgáztermelés. Az olajbányászat jubileu­ma alkalmából hétfőn saj­tótájékoztatót tartottak Bá­zakerettyén. A kutatás, ter­melés történetéről, a báza­kerettyei, lovászi és nagy­lengyeli olajmező jövőjéről Trombitás István, a Kő­olaj- és Földgázbányászati Vállalat vezérigazgatója be­szélt. A többi között el­mondta, hogy a fél évszáza­da feltárt olajlelőhely új iparág kialakítását hozta magával, a lovászi és nagy­lengyeli olajmezők megtalá­lása pedig az egész környék arculatát megváltoztatta. Az olajkutatás és -termelés szakemberek egész sorát ne­velte ki, Zalában nevelődött az egész magyar szénhid­rogén-bányászat műszaki ka­ra. ötven esztendeje a má­sodjára lefúrt, B—2-es jelű kút hozta meg a sikert a bázakerettyei olajmezőn; ezt állították elsőnek termelés­be. A kút ma is megvan, bár olajat nem termel, de a bányászat szempontjából fontos szerepe van: rajta keresztül sajtolják a mély­be a szén-dioxidot, ami az olaj felszínre hozásához szükséges. A bázakerettyei mező kútjain keresztül a kezdettől napjainkig mint­egy hatmillió tonna olajat hoztak felszínre. A máso­dik világháború idején a rablógazdálkodás jellemezte az olajtermelést, ennek kö­vetkeztében gyorsan csök­kent a kutak hozama. Ezért — Közép-Európában elő­ször — már 1940-ben meg­kezdték a rétegenergiát pót­ló gáz besajtolását. A vezérigazgató tájékozta­tójában elmondta, hogy az eljárás hosszú távon gazda­ságos, általánossá tételével a következő években az olajtermelés növekedésére lehet számítani. A vállalat új lelőhelyek feltárására, és a meglevő lelőhelyek ter­melésének növelésére törek­szik. Az idén körülbelül százezer méter kutatófúrást végeznek Zalában, Somogy­ban, a Duna—Tisza közén, valamint a Kisalföldön, a zalai Szentgyörgyvölgy hatá rában pedig egy nagy mély ségű — csaknem öt kilómé teresre mélyített — kút fú rását tervezik. (MTI) Sorozatgyártás A győri Rába gyárban megkezdődött a 300-as tí­pusú traktorok sorozatgyár­tása. A továbbfejlesztett, 280 lóerős Rába-motorral fel­szerelt erőgépek kísérleti darabjait korábban sikerrel próbálták ki a különböző mezőgazdasági termelési rendszerekben. Az első, 12 gépből álló sorozatot is a négy nagy rendszer, az IKR, a KITE, a KSZE és a GITR vásárolta meg. B ordalok sokasága zengi, hogy inni jó. Mivel a dal dal, az is benne szokott lenni, hogy inni a legjobb. Búfelejtőnek, bátorítónak, jó barát elbu­csúztatójának is a pohár a legjobb. Fal­védőktől a verseskönyvekig róla szólnak a rímek, márpedig minálunk amire a rím kijön, az igaz. Kötni való gazember te­hát, aki még inni se enged. ' Ilyen szózatra akármelyik kocsma ki­nyílna előttem, és sokáig lehetnék szesz­testvérék vendége. Sokszorosan aggódom mégis, amikor tántorgó embert látok az utcán. Amikor már nem is dal ered a szájából, hanem pcsmányság és durvaság. Soha meg nem értettem, hogyan alacsonyodhat valaki ad­dig, hogy saját akaratából, saját pénzén naponta disznóval cserélje föl magama­gát. Azért nem értem, mert többségük ve­lem egykorú vagy nálam is fiatalabb. Lé­tezhetetlen, hogy ne hallotta volna szü­leinek és tanárainak intését. Ha évenként csak egy előadást hallgatott volna meg a rádióból, akkor is kitenne legalább ötve­net. ötvenszer elmondták tehát előtte már, hogy pénzeddel az eszedet is eliszod, hogy két sarokkal előre lerí rólad, hogy alko­holista vagy, hogy családod nyomorog, amíg a kocsmában vagy, amikor viszont hazamész, mindenki fut, amerre lát. Ki a szomszédba, ki a szárkúpba. Védhetnéd őket meleg kényelemmel, óvhatnád szere­tettel, de az ital után csak durvaságra telik. Annyira naiv soha nem voltam, hogy azt higgyem, jön egy társadalmi korszak­váltás, és megjavulunk mindnyájan. Itt van bizonyságul a nagy szomszéd példája. Határozott mozdulattal, kemény elszánás­sal rántották le végre a redőnyt, de még­sem hiszem, hogy akár tíz, akár húsz év múlva is levehetnék a napirendről. Szen­vedélyről van szó, és a szervezet köve­teli, amit addig megszokott. Akkor is, ha méreg. A múlt bogarászói hittel állítják, amed­dig az emlékezet visszanyúlik — segítsé­gül híva az írást, néha a régészetet is —, soha nem termett hiába a szőlő. Ahol nem élt meg, a kancatejet is megerjesz­tették, és talán a bocskortalpból is főztek pálinkát. Könyveink őrzik az emlékét, hogy az Alföldön a középkorban nem vi­zet ittak az emberek, mert a kutak rossz vize betegségeket terjesztett, hanem bort. Hány ember van ma is, aki vizet csak akkor lát, ha borotválkozik! Attól félne, hogy béka nő a hasában? Vagy vízi bor­nyú? Jó, ne menjünk vissza Noé apánkhoz, messze van ő tőlünk, álljunk csak meg a középkornál. Ügy is mondhatnánk, a kö­zépkor óta egyfolytában terhelt nemze­tünk. Genetikusok biztosan még tudják mondani, milyen változást hozhatott ez az állapot génjeinkben. Lehet, hogy a mosto­ha sorsot segítette átvészelni, de az is le­het, sokkal gyatrábbak lettünk általa. Ki szoktuk húzni magunkat, és fönnhangon mondogatjuk, az egész világot ellátta ez a kis ország nagy emberekkel, de azt nem mondjuk hozzá, hány gyerekből lehetett volna ugyanúgy világot megváltó koponya, ha a középkori örökség nem hatna még ma is. Jött időközben az autó és a KRESZ. Ez­rével reménykedtek, ha megveszne a ko­csit, nincsen többet pohár. Vannak, akik megtartóztatják magukat valóban, de rendőrök hadának adja a kenyeret az a tábor, amelyik nem tudja megállni. Autók, kamionok, buszok lapulnak össze, és igen sokszor pusztul az, aki semmit nem vé­tett. Hajszálra olyan az italos sofőr, mint a lapos tető: előbb-utóbb elázik. És törik­szakad minden, akár van csontja, akár nincsen. Sokan vannak azonban, akik egész nap egy csöppet sem isznak, ennélfogva a bal­eseti statisztikánkat legföljebb akkor sza­porítják, ha áldozatok lesznek. A legtöbb azonban úgy megy haza, hogy azonnal a hűtőszekrényt nyitja, és kiveszi belőle a sört, vagy meghúzza odalent a hordó slagját, ügy érzi, kivasalódnak idegei. Végre elfelejti azt az őrültet, aki a kocs­mához úgy kanyarodik be előtte gázpalac­kos Diciknjévei, csak az őrangyala őrizte meg, hogy palacsinta nem lett belőle. Azt is, aki előzéskor volt szemtelenül disznó, azt is, aki a kereszteződésben felejtette el, melyik a jobb karja, és azt is, aki még mindig nem tanulta meg, hogy befordulás előtt kötelező jeleznie. Végre itthon va­gyok, végre nyugodtan szusszanhatok! Áldott jó asszony a feleségem, legalább hat üveg sört hozott haza. Persze, azért is, mert akkor talán nem megyek át kocs­m^zni, azért is, mert akárki jöhet barát­kozni, de tán azért is, mert neki is jól­esik. Olyanok is vannak, akiknek semmit nem készít be a hűtőbe az asszony, viszik tehát magukkal. Már a söntésben fölbon­tatnak egyet vagy kettőt, de a többi ve­lük ér haza. Ha választani kéne a sok rossz közül, biztosan ezt választaná er­kölcseink csősze is. Igaz, egykettőre szel­lemi toprongy lesz belőle otthon, mert nem tudja megállni még a harmadik üvegnél se, ha sörről van szó, és ha bor­ról, azt is kiissza fenékig. Almainak is jól bealmoz vele, szuszog és röfög egész éjjel. Élete párja, aki eddig a szentet lát­ta benne, hamar észreveszi, a szentek nem röfögnek. Hasa úgy megnő közben, fél óráig az megy be az ajtón, és csak utána következik ő maga. Élete párja, aki eddig a legszebb férfit látta benne, megint ész­reveszi, nem a legszebb már. •Akárki kitalálhatja, az a szervezet, ame­lyik egész nap szinte kiszikkad az igye­kezettől, és csak este töltődik fel, de ak­kor mértéktelenül, nem bírja sokáig. Ha csak azt a sok vizet kell a szívnek és ve­sének átdolgoznia, és azt a szeszt, ami benne van, a májnak kell megőrölnie, már kész is az intelem: csak keveset! Senki statisztikája meg nem mondja, az a középkortól egyfolytában terhelt szer­vezet, amelyik napi ezer idegeskedés után löketszerűen kapja este a szeszt, milyen utódot tud nemzeni. A szerencsétlen gye­rekek sokaságát őrző és fölnevelő gyógy­pedagógiai intézetek lakói ritkán szerepel­nek statisztikáinkban, AZ a rengeteg em­beri tragédia se, amelyik hasonló esetből származik. Ha mindep gyerek csak egy lépcsővel lehetne följébb a képességek útián, már dudálni kellene az emberi fe­lelősségnek: este se igyál! Megint egy ki nem mutatható tény: a válások özönében mennyi keletkezik az esti italtól? Ezrével vannak, akik az első hívó szóra hagyják el szüleiket, de alig éri meg házasságuk az egy esztendőt. Pe­dig ők is boldogságra, örömre, gyönyörre születtek! Későn veszik csak észre, hogy házasságból soha nem lehet úgy kilépni, ahogy belépett az ember. A ki mindezt simán elereszti a füle mellett, annak hadd mondjak még valamit. Tudom, otrombaság ki­mondani, de még nagyobb elhallgatnom. Két ünnep közötti újságunkban erősen föl­fölszaporodtak a gyászhírek. Az egyikben hét olyan esetről tudatták a kedves isme­rősöket, amikor erősen föltételezhető az öngyilkosság. Az emberhez legméltat­lanabb halál. Ki tudná megmondani, hányba szólt bele az ital, hányba a be­tegség, és hányba a magány. Hát azt ki tudná megmondani, hány betegség eredt korábbi italtól, és hány magány gyökere is ide lóg vissza! ' Nem lenne szabad tovább őriznünk ter­heltségünket. Gyerekek, legalább nektek legyen több eszetek! Horváth Dezső Megfelelő az élelmiszer-kínálat A kereskedelmi ellenőr­zések tavalyi tapasztalatai-' ról, s idei terveiről sajtótá­jékoztatót tartottak hétfőn a Belkereskedelmi Miniszté­riumban. Giltner László, az Országos Kereskedelmi Fő­felügyelőség vezetője el­mondotta, hogy a kereske­delmi felügyelőségek ellen­őrei tavaly 26 ezer áruház­ban, üzletben, tüzéptelepen és raktárban, valamint 600 vállalati, szövetkezeti köz­pontban vizsgálták a forga­lomban levő áruk minősé­gét, s az árusítás körülmé­nyeit. Az ellenőrzések so­rán megállapították, hogy változatlanul • jó az élelmi­szer-kínálat. A kistelepülé­seken a boltfelújítások, re­konstrukciók eredményeként javult az ellátás, jobbak let­tek a technikai feltételek, így az áru minőségének megóvása is biztonságosabbá A kereskedelmi ellenőrzésekről vált. Változatlanul gond viszont a tőkehúsok és egyéb húskészítmények minőségé­nek ingadozása, ami rész­ben az ipar technológiai hiá­nyosságaira, részben pedig a minőségi átvétel lazaságára vezethető vissza. A vendéglátásban nem sokat változtak a problémák az előző évekhez képest: a vizsgála éttermek, vendég­lők, presszók kétharmada nem felelt meg az osztályba sorolási követelményeknek, mindössze a felújított ven­déglátó helyeknél tapasztal­ható némi javulás az ételek minőségében és a szolgálta­tások színvonalában. Az építőanyag-kereske­delemben csökkent a vá­lasztékhiány, viszont a ter­mékek minősége nem javult a kívánt mértékben. A bű­torszakmában is lényegesen kisebb a hiány, ám az el­múlt évben az ellenőrzött bútorok 40 százaléka nem felelt meg a minőségi elő­írásoknak. Emiatt hétmillió forint értékű árut kellett ol­csóbban forgalomba hozni. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a Belkereskedelmi Minisztérium az építőanyag­és bútorforgalmazó vállala­toknál kezdeményezte ami­nőségi átvételi rendszer fe­lülvizsgálatát, illetve meg­változtatását. Az elmúlt esztendőben ta­pasztalt hiányosságok miatt a kereskedelmi felügyelősé­gek 8971 esetben jártak el a kereskedőkkel szemben, Idegenforgalom Szentesen Tegnap délután a Hági ét­terem különtermében tartot­ta soros ülését a Tisza—Ma­ros Vidéki Idegenforgalmi Bizottság. Bevezetőül a bi­zottság elnöke, Szabó János­né, a megyei tanács elnökhe­lyettese tartott tájékoztatót az ülés programjáról, majd az eddigi határozatok vég­rehajtásáról. A résztvevők ezután beszámolót hallgat­tak meg Szentes idegenfor­galmának helyzetéről, a fej­lesztési elképzelésekről, majd a bizottság számára juttatott idegenforgalmi fejlesztési alap felosztását vitatták meg a tagok. Végül az ifjúsági tu­risztikai albizottság munka­programját ismertették. V » \

Next

/
Thumbnails
Contents