Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

2 Hétfő, 1987. február 16. Népművelő napok a főiskolán Az ifjúság, kultúra, köz­élet és egészségvédelem je­gyében rendezik meg a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskolán az idei népművelő napokat február 9. és 13. kö­zött. A megnyitót ma, hét­főn délután öt órakor tart­ják a főiskola dísztermében. Utána hat órától a Tamási Aron klubban L. Kecskés András ad hangversenyt. A lant évezredei az ősidőktől a XVIII. századig cím,mel. Ugyancsak ma — este nyolc­tól — a Sirtos együttes kon­certjét rendezik meg a dísz­teremben, ahol görög tánc­házzal fejeződik be az esti program. Kedden délután hatkor a díszteremben a Köröttem semmi című videofilmet ve­títik. majd hét órától Ifjú­ságpolitika — ifjúságkultúra címmel fórum lesz — Szil­vásy Györgynek, a KISZ KB egyetemi főosztálya vezető­jének és Nagy Józsefnek, a Művelődési Minisztérium munkatársának részvételé­vel. A holnapi programot az este kilenc órakor kezdődő költői est zárja a főiskolai klubban. Címe: Villon vilá­ga, közreműködik Högye Zsuzsa, Galkó Bence szín­művész és Kovács László gitárművész. A rendezvény­sorozat további programjáról lapunk kedden ad hírt. idegenvezetők Budapesten A világ minden részéből mintegy 800 idegenvezető vett részt február 2. és 6. között Bécsben e szakma képviselőinek második világ­kongresszusán. A kongresz­szus résztvevői közül több mint másfél százan döntöt­tek úgy, hogy a tanácsko­zások befejeztével Magyaror­szágra látogatnak, s részt vesznek az ajánlott, úgyne­vezett post congress-túrán, mely szombaton kezdődött. A túra keretében megismer­kednek egyebek között a fő­város, valamint Szentendre és Esztergom nevezetességei­vel. A külföldi idegenforgal-. mi szakemberek látogatása hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország szerepe tovább növekedhessen a világturiz­musban. A határ, mely összeköt... Szegedi és újvidéki televíziésok együtiműködése Élt egy „reneszánsz ember a századelőn" Szabadka vá­rosában. Éppen száz esztendeje született, 1887. február 13­án dr. Brcnner* József ügyvéd és Decsy Etelka első gyer­mekeként. Csáth Géza néven ismeri (ha ismeri!) a világ. A mindenre érzékeny fiatalember Pesten szerez orvosi dip­lomát, de már 14 évesen zenei tárgyú írásai jelennek meg a Bácskai Hírlapban, s festőművésznek készül. Huszonkét éves, amikor A varázsló kzrtje címmel megjelenik első verseskötete, 1911-ben bemutatják máig legismertebb drá­mai művét, A Janikát. Zenei tárgyú műveit a Zeneszerző portrék és a Muzsikusok című könyveiben gyűjtötte ösz­sze. Ez életének egyik oldala. A másikat fertőzi a nyug­hatatlanság, a morfium, a'háború, elhatalmasodó beteg­sége. Harminchárom épes életének végére zlöször a felesé­gébe eresztett revolvergolyó, majd a bzvett méreg tett pontot. E csodálatra méltóan érzé- Tiszát. Legutóbb, az elmúlt keny ember és a tragikus év öszén a Népzenei baran­sors kettős fénytörésben jele­nik meg abban a koproduk­ciós tévéfilmben, melyet az újvidéki tévé drámai osztá­lya és a szegedi stúdió for­gat márciusban Szabadkán, Szegeden és Szolnokon. Sza­golások a Vajdaságban és a Dél-Alföldön Című kétrészes programot sugározta a Ma­gyar Televízió. A műsorké­szítéskor olyan személyes, badkán Dévavári Zoltán iro- baráti kapcsolatok alakultak, dalomtörténész bocsátotta amelyek segítenek megolda­ni az ilyen összetett munka­folyamatok során elkerülhe­rendelkezésre szinte teljes Csáth-dokumentációját. A Csáth Géza születési centenáriuma alkalmából ké­szülő műsor csak egyik a két stúdió együttműködési prog­ramjából. A közös adáskészí­tésnek, a kapcsolatuknak már bevált hagyományai vannak. Bemutatták a ma­gyar közönségnek az öt nyel­ven napi nyolc-tíz órát su­gárzó újvidéki tv-stúdiót, melynek bővítése, gyarapítá­sa most van folyamatban. A Pola-Pola, Fele-fele című szórakoztató műsor az együttműködés lényegére is rávilágított. Készült portré­tetlenül fölmerülő problémá­kat. Erre az alapra épül a mostani együttműködés is. A Csáth-műsor mellett még két koprodukció szere­pel az idei tervekben. Az egyik munka címe: Festők a Tisza partján. A közös fo­lyó, a Tisza évszázadok óta meghatározója az itt élő em­berek életének. Egyszerre barát és ellenség, kenyéradó és nehéz munkát követelő, páratlan szépségeit bőséggel szóró és orvul hátba támadó, szek ezt a különös, titkokat rejtő világot. A következő terv, ha meg­valósul, vajdasági és dél-al­földi muzsikusokat, kamara­zenekarokat szólaltat meg természetes „díszletek" kö­zött. Megismerhetjük például Ivan Dinic zongoraművészt, a Pancsovai vonósnégyest, az újvidéki zenei központ kamarakórusát és a város fu­volatrióját, a határon innen­ről a szegedi Régi Zene Együttest, a Rézfúvós kvar­tettet, a Danubius vonósné­gyest, a Cantrcum kamarakó­rust. A zenékhez pedig a péterváradi vár, a becsei Dudnyevszky-kastély, egy újvidéki modern -városrész, a karapancsai kastély, a gyulai vár, a kecskeméti városköz­pont és a mezőKegyesi lovar­da lesz a díszlet. Irodalom, képzőművészet, zene, építészet — művésze­tek, melyek nem ismernek határokat. Műsorok, melyek­nek az a céljuk, hogy segít­ségükkel újabb kézfogások erősítsék az együttműködést, egymás jobb megismeré­sét... Tandi Lajos II balett-terem fantomja A pécsiek vendégjátéka Jelenet a Symfonicttából Rés járt nálunk a Pécsi Mint a nem tematikus, osa­° " ...... i . t ' — A1 1 -t t •-«•» hiiaI , »1 Balett, rég hallottunk felőle. Az utóbbi esztendőkben a sajtó figyelme jobbára a másik vidéki társulatot, a győrieket kíséri, bemutatóik­ról, terveikről, személyi s hangulati változásaikról ér­tesülünk rendre. Am a Me­csek alján sincs igazán ok panaszkodni: a „felnőttek" élete csendesebb, egyhan­gúbb, mint a — a Pécsi Balett immár hu­lekmény nélküli műveknél általában, a tanckoito a hangulatot igyeKezett megra­gadni, olyan erzelmeket iel­viiianiant, melyet a zene éb­reszt. Smok napsugaras fa­lusi eletkepet Komponált a kétségtelenül nepi, morva ihletesű muzsikára. Janacek — Dvorak és Smetana mel­lett a legismertebo cseh ze­viharos ifjaké neszerzo — sem közvetlenül tűzdeli tele népi motívumok­kal müvet, a Koreográfus is szonhetedik evet tölti . .. megtalálja a tisztán balett­Másrészt a kevésbé látva- elemeket, hogy paraszttánc­nyos időszak kitűnő alkalom hatást erjen el. Igaz, mint a Tanecni Listy kritikusa írja: „rusztikusabb a magasfoKÚ lehet a koncentrált műhely­munkára. Ennek eredményét bizonyítja a társulat szom bat a nagyszínházbán. - A prágai ^PavelSmok ko stilizáltsággal dolgozó Jana­ceknél". Egeszében azonban esti vendégszereplése is kiss« tünékeny élmény (ta­lán az „idegen kéz" teszi?) a pécsiek előadásában, ked­ves. könnyed, már-már súiy­reográfiái fogták közre Tóth talan. Bevezetés az est to­Sándorét a három egyfeívo- vábbi reszeihez. násosböl összeállított balett­esten. Smok Csehszlovákia Élni vagy meghalni — te­szi fel a költői kérdési Tóth Sándor Von* Chung zene. alatestesevel. A Pécsi Baiett igazgatója vendegként a sze­gedi színházban is népszerű, a Hair és az Aida táncbelé­a Prágai Kamara Balett ve­zetője. Régi, a hatvanas években kezdődött barátság fűzi a pécsiekhez. Gondol­kodásmódjuk, elképzeléseik a szakmáról, a táncművészet teit készítette itt. Modern lehetőségeiről és feladatairól szintetizátorzenére mai té­nagyon hasonloak, egymás alkotói módszereit, tapaszta- ma: az infarktus. A tortenet latait szívesen s gyakran óhatatlanul Bob Fosse film­cserélik ki. Ennek példája jét, a „Mindhalálig zenét" az első darab, a Symfoniet­idézi, még a díszlet is: hatal­ta, mely a Prágai Kamara .... Balett megalakulásának tíz- mas erhalozat. A szivszelhu­éves jubileumára készült, dés fenyegette férfit asszo­film az újvidéki avantgárd szőkének énekelt és szeny­költő-színészről," Ladik Kata­linról, vendégeskedtek egy­más szerkesztőségeiben a Ti­szatáj és a Letopis Matice munkatársai, forgattak közös komoly és könnyűzenei, va­lamint folklórműsorokat, be­mutatták a közös folyót, a nyekkel veszélyeztetett. Nem lehet véletlen, hogy a Tisza mellett hosszan sorakoznak a művészkolóniák Szolnok­tól Csongrádon, Mártélyon, Szegeden át Zentáig, Becséig, Zrenyaninig. A film azt ke­resi, miként látják a művé­Fórum kisvállalkozóknak A Magyar Kereskedelmi Kamara már évekkel ezelőtt megalakította a kisvállalko­zói tagozatot, amelynek ke­retében a különböző típusú kisvállalkozások (kisszövet­kezetek, géemkák, polgárjo­gi társaságok) képviselői hallgathatnak meg rendsze­resen aktuális kérdésekről szóló előadásokat, vitathat­ják meg egymással és illeté­kes szakemberekkel a műkö­désükkel kapcsolatos gond­jaikat. A kedvező tapasztalatok indokolják, hogy a központi tagozattal együttműködve a Magyar Kereskedelmi Ka­mara területi bizottságai is kiemelt figyelmet fordítsa­nak a kisvállalkozások prob­lémáira. A rendszeres mun­ka előkészítéseként a Kama­ra dél-alföldi területi bizott­sága 1987. február 12-én 10 órától megbeszélést szervez Szegeden Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megye kis­vállalkozói részére, a Csong­rád Megyei Tanács székhá­zában. Az érdeklődők megis­merkedhetnek a kisvállalko­zói tagozat tevékenységével, az ezt követő konzultáció so­rán pedig választ kaphatnak kérdeseikre. Ez alkalommal megalakul a területi bizott­ság kisvállalkozói munkacso­portja is Nyári kérdések Kisszabodtérik Már tavaly érzékelhetővé vált egyfajta kísérlet a ko­rábbi szerkezet megújítására Szeged nyári fesztiválján. A Dóm téri előadások mellett nemcsak kisoperákra, de drá­majátszásra is vállalkoztak a tanácsháza addig „csak mu­zsikáló" udvarán; Görgey Gábor kétszemélyes játékában Tolnay Klári és Mensáros László sikere egyszersmind azt is jzlentette, valami elkezdődött ott. Az idei nyár menetrend­je nagyjából ismeretes, már ami a Dóm teret illeti. Több, régóta megszokott hétvégi, úgymond „frekventált" elő­adási nap viszont üresen marad — mutatja a naptár. Kivált feltűnő ez augusztus 7—8—9-én, amikor az ide­genforgalom általában tetőz­ni szokott a városban. A fo­gadalmi templom előtt ak­kor kezdik próbálni a Nyo­morultakat, Claude Schön­berg musicaljét — önkénte­lenül adódik a kérdés: eze­ken a napokon kulturális­művészeti ajánlat nélkül ma­radunk? S ha nem, mennyi­ben használják majd a társ­színhelyeket, az úgynevezett kisszabadtériket? Mint a szabadtéri játékok igazgatóságán megtudtuk: annak dacára, hogy az anya­gi lehetőségek természetesen semmivel sem kedvezőbbek a korábbiaknál, elsősorban a szabad hétvégekre — de ál­talában az egész nyárra — kiegészítő programokról sze­retnének gondoskodni, mind az újszegedi szabadtéri szín­padon, mind a tanácsháza udvarán. Újszeged, mely a néptáncfesztivál révén egyébként sem maradna „el­látatlan", érdekes könnyűze­nei, humoros, erősen he­lyi kötődésű műsorok szín­helye lehet a már említett augusztusi hét végén. A bu­dapesti mintájára szerényebb létszámú, de válogatott erők­ből toborzott szegedi ci­gányzenekar adózhatna a vá­ros híres nótaköltője, Dan­kó Pista emlékezetének, ne­ves fővárosi műveszek kóz­reműködésevel. Másik este a Molnár Dixielandé és ven­dégeié a színpad, ahol a har­madik alkalommal a humor „verhetne tanyát". Vélhető­en nem szegedi ízek nélkül, hiszen olyan képviselői sze­repélnek a hazai élvonalban, mint az innen elszármazott Boncz Géza, Nagy Bandó András. Vagyis hát Újsze­ged nyáron a könnyű, de nem színvonaltalan szórako­zás terepe lehet. A másik színhelynek, a ta­nácsháza udvarának prog­ramján egyelőre dolgoznak. Annyi bizonyos, ide „fajsú­lyosabb" műsorokat szánnak. Valószínűleg ismét helyet kap a Szegedi Kisopera, mégpedig az eddiginél na­gyobb erkölcsi és anyagi tá­mogatással, ezért minőségibb igényeket is támasztva. Ros­sini és Donizetti ismertebb alkotásai kerültek szóba. Ja­pán gyermekkórus, francia sanzonénekesnő fellépése mellett prózai előadásokat is terveznek itt, nem elképzel­hetetlen, hogy a szomszédos jugoszláviai nagy, két hóna­pos Moliére—Shakespeare­fesztivállal együttműködve. V. E. nya, s kislánya próbálja visszacibálni az életbe. A táncosokat — köztük a két, ma is aktív alapító tagot, Uhrik Dórát és Dómján Ti­bort — láthatóan felvilla­nyozza a szívdobogás-ritmus, mintha e táncstílust éreznék inkább magukénak: mikor a lendületes. dzsesszbalettes mozdulatok kicsavart pózok­ban törhetnek meg. Uhrik Dóra (a Nö)' és Hajzer Gá­bor (a Halál) kettőse a leg­megkapobb. karakteres, kitű­nő. Lovas Pal (a Férfi) biz­tos, magas művészi színvo­nalon táncol végig s nem­csak a férfi szerepében, a Symfonietta szólóját s a har­madik jelenet táncosát is. A balett-terem fantomjá­hak zenéjet Oskar Nedbal­nak. a századforduló cseh balett- és operettszerzőjének rnűveiböl állították össze. Kacagtató vígjátékban talál­kozott a két koreográfus szemlélete: Smok inkább a szakma fonákságairól, Tóth Sándor a társadalom, az elethelyzetek visszásságairól szól a tánc nyelvén, ök ket­ten alkották talán a legtöbb balett-komédiát Európában. Most a balett-terem jelleg­zetes alakjai sorakoztak fel, nevetséges oldalukról mutat­kozva persze. A fantom sze­repében Hajzer Gábor tün­déri komikus, javára írandó, hogy egyéni gesztusai felis­merhetők a jelmez rejteké­ben is. Remek a balettmes­ter, Körmendy László, s a többiek, a balerinák, rend­örök, ápolónők is mind. Pe­dig nem is olyan egyszerű: hogy kacagtassanak, ponto­san tudniok kell, mit, hol s hogyan kell elrontani. Könnyen érthető, szóra­koztató, de színvonalas hát a program, melyet az alko­tók a közönség legjobb ke­gyeibe ajánlanak. Azokat is bízvást a színházba csaloga­tandó. akik eddig tartózkod­tak a balettől, annak elvont gondolatisága miatt. Varjú Erika Parthyscum­foglalkozások Holnap, kedden este 7 órai kezdettel tartja idei első foglalkozását a SZOTE Parthyscum kórusa, az or­vostudományi egyetem Lenin körút 107. szám alatti szak­szervezeti klubjában, Joó Ete vezetésével. Mindazok a fiatalok, akik énekelni sze­retnek, a minden héten ked­den és csütörtökön tartandó foglalkozásokon, a próbák helyszínén jelentkezhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents