Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

10 Péntek, 1987. február 20. A Tower-bizottság jelentése az iráni fegyverszállításró Reagan felelőssége bebizonyosodott A bizotUiágot Reagan el­nök hozta létre még a múlt ev végén, elsősorban azért, hogy megvizsgálja, mi volt a nemzetbiztonsági tanács apparátusának szerepe a titkos manőverben,, milyen következtetéseket kell le­vonni a jövőre nézve. A háromtagú testületet John Tower volt republikánus szenátor vezette, tagja volt Edmund Muskie volt de­mckrata párti szenátor és Külügyminiszter, és Brent Scowcroft nyugalmazott tá­bornok, Ford elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadó­ja. A több mint 300 oldalas jelentés súlyosan elmarasz­talja a Fehér Házban ki­alakult állapotokat, amelyek lehetővé tettek, hogy a tit­kos manővert gyakorlatilag ellenőrzés nélkül, a szüksé­ges felülvizsgálat nélkül olyan személyek hajtsák végre, akiknek erre gyakor­Jalilag felhatalmazasuk sem volt. Mindezért Reagan el­nök vezetési stílusát hibáz­tatja, megemlitve, hogy az elnök nem gyakorolt kellő személyes ellenőrzést. A leg­főbb vétkeseknek azonban Reagan közvetlen munka­társait. mindenekelőtt Do­nald Regan fehér házi ka­binetfőnököt és John Poin­dexter volt nemzetbiztonsá­gi tanácsadót tekinti. Regan az értesülések szerint eset­leg lemond tisztéről, Poin­dextert már a múlt évben felmentették. A jelentés leszögezi, hogy az Iránnak teljesített fegy­Reagan elnök szemé­lyes felelősségót is alá­húzza az iráni—nicara­guai politikai manőver­ben az úgynevezett To­wer-bizottság csütörtö­kön közzétett jelentése. A háromtagú bizottság elemzése az első részle­tesebb összefoglalás az iráni titkos fegyverszál­lítások és a nicaraguai ellenforradalmárok tör­vénybe ütköző felfegy­verzése ügyéről. verszállítások célja a Liba­nonban fogva tartott ame­kai túszok kiszabadítása volt, bár a kormányzat azt hangoztatja, hogy elsősorban az iráni „mérsékelt elemek" jóindulatát akarta megnyer­ni. A terjedelmes dokumen­tum személy szerint aláhúz­za az ügyben szerepelt ket volt nemzetbiztonsági ta­nácsadó, Robert McFarlane és John Poindexter súlyos felelősségét. Bírálja a CIA időközben lemondott veze­tőjét, William Caseyt is, Shultz külügyminiszter és Weinberger hadügyminisz­ter pedig azért kap bírála­tot, mert — az akció ellen­zése után — gyakorlati­lag kivonta magát a szük­séges ellenőrzési folyamat­ból. Ugyanakkor a bizottság megállapítja, hogy az - úgy kulcsszereplőit nem tudta kihallgatni, így a felelősség megállapítása sem teljes, A jelentés legterjedelme­sebb fejezete azt élemzi, hogy „mi volt a hiba". A főbb következtetések közé az tartozik, hogy az önnma­gában is hibás politikai döntés eleve ellentétes volt a kormányzat meghirdetett „terroristaellenes" politi­kájával. A döntés végrehaj­tása felelőtlenül, ellenőrzés nélkül ment végbe, alkal­mat adott arra, hogy meg­kerüljenek minden törvé­nyes előirást az akció „ama­tőr jellegű, nem kielégítő" lebonyolítása során. A bizottság nem tudott pontos képet kapni arról, hogyan használták fel az iráni fegyverszállítások hasznát a nicaraguai ellen­forradalmárok törvényelle­nes felfegyverzésére. A je­lentés megállapítja, hogy 'erről nincsenek dokumentu­,mok. Atomrobbantás Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön, moszkvai idő szerint 8 óra 00 perckor a Szovjetunióban atomrobbantást hajtottak végre a szemi­palatyinszki körzetben lévó kísérleti telepen. A robbantás hatóereje 20 kilotonna volt. Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) nács elrendelte, hogy ezeket az illetékes szervek körülte­kintőeq, érdemben vizsgál­ják meg, mérlegeljék meg­valósíthatóságukat, és intéz­kedéseik kiadása előtt kon­zultáljanak a szövetkezeti mozgalmak vezetőivel. A szóvivő a Nemzetközi Búzatanácshoz történt ma­gyar csatlakozást kommen­tálva (a Magyar Rádió ér­deklődésére) rámutatott: minden fórumot igyekszünk felhasználni arra, hogy me­zőgazdasági termékeink nemzetközi kereskedelméhez minél jobb feltételeket talál­janak. A búzatanács mun­kájában valamennyi expor­tőr és jelentősebb importőr részt vesz; tagságunk révén közvetlenül képviselhetjük érdekeinket a gabonakeres­kedelemmel kapcsolatos tár­gyalásokon, s olyan termelé­si, piaci és árinformációkhoz juthatunk, amelyek növelik a hazai üzleti döntések meg­alapozottságát. A gépiparban, a könnyű­iparban és a feldolgozó vegyiparban már az első ne­gyedév végéig pótolni tudják a januári időjárás okozta veszteségeket — jelentette be az értekezleten (a Nép­szava kérdésére) Bányász Rezső. Egyes, folyamatos üzemben dolgozó vegyipari és kohászati vállalatok — tette hozza — az adott tech­nológiából eredően csak az első félév, részben pedig az esztendő végéig tudják be­hozni lemaradásukat, örven­detes, hogy a vállalatok többsége önerőből pótolja a veszteségeket, amelyek a különböző iparágakban elté­rőek, értékük összesen 2,8 milliárd forint. Egy kérdésre válaszolva (Magyar Hirlap) a szóvivő megerősítette, hogy a mun­kaidőalap védelmét célzó tervezett kormányzati intéz­kedések között szerepel az az elképzelés, hogy meg kel majd fizettetni a dol­gozókat kikérő szervekkel a kiesést. A kormány törekvése az, hogy a jövőbeni még a társadalmilag fontos rendez­vények esetén is csökkenjen a kikért dolgozók száma, s főként igénybe vételük idő­tartama. A nem közérdekű MkeresfcK. esetén pedig, va­!"szinűi' g már ez év tava­szától a kieső munkaidő kéltségéit a ¡kikérő szerve­zetek kötelesek lesznek a munkaadóknak .megtéríteni. Kitért arra is, hogy a jö­vőben az igényekkel össz­hangban várhatóan csökken­ni fog a hazánkban foglal­koztatott külföldi dolgozók száma. Jelenleg mintegy tizenegyezren vannak, közü­lük csaknem hétezer len­gyel, háromezer kubai és körülbelül ezer a határ menti kooperációban részt vevő szlovák .munkás. Az MTI tudósítójának kér­aesére úgy nyilatkozott, hogy nincs összefüggés a gazdasági munkaközössé­gektől, szakcsoportoktól árut, vagy szolgáltatást vásárló vállalatok, szövetkezetek ál­tal fizetendő, s idén január­tól 15-ről 20 százalékra emelt különadó, illetve a kisvállalkozások megszűnése között. Mint mondotta, va­lóban sok kisvállalkozás szünteti be működését nap­jainkban, de még több ala­kul, így összességében in­kább további növekedés ta­pasztalható. Az értekezleten szóvá tet­ték, hogy a tanácsi dolgozók egy része ellenzérzéssel fo­gadta az ügyfélfogadás új rendjét, amelynek értelmé­ben hetente kétszer meghosz­szabbitott munkaidőben, és szombaton délelőtt is az ál­lampolgárok rendelkezésére állnak (a Népszava (kér­dése). Erre reagálva Bányász Rezső hangsúlyozta: A ren­delkezés célja a tanácsi szolgáltatások bővítése es a munkaidőalap vedelme, s az ügyintézés lehetőségének szélesitése kedvezően érin­ti az ország lakosságát. Utalt arra, hogy bevezetése körül voltak viták, ugyan­akkor rámutatott: a tanácsi dolgozók a meghosszabbí­tott ügyfélfogadási időben nem túlmunkát végeznek, munkaidejük továbbra is heti negyven óra. A Vasárnapi Hirek kér­désére szólt arról, hogy a jövőben is folytatódik a Bu­davári Palota rekonstrukció­ja. A mostani tervidőszakra húzódott át a Sándor Palota külső homlokzatának hely­reállítása, emellett folytat­ják a várfalak megerősíté­sét, a közterületek általános rendezését és határozni kell néhány épület, illetve a be nem épített területek továb­bi sorsáról. Vannak már er­re is tervek, megvalósítá­suk főként az anyagi lehe­tőségektől függ majd. A szóvivő tájékoztatást adott arról is, hogy az Or­szágos Idegenforgalmi Hi­vatal adatai szerint az idei turistaforgalomban a kon­vertibilis devizabevételnél 6, a kiadásoknál pedig 4 szá­zalékos növekedést tervez­nek. Az idegenforgalomból Származó konvertibilis el­számolású bevételeink egyébként az 198i)-as 217 millió dollárhoz képest 1986­ban 364 millióra nőttek, a kiadások pedig 86,6-ről 164,9 millió dollárra. Gyarapodott a Nyugatra utazó magyar állampolgárok száma is — tavaly például 20 százalék­kal. Magyar-jugoszláv pártközi megbeszélések Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) pártközi tárgyalásokról, amelyeket tartalmasnak, minden lényeges kérdésre kiterjedőnek értekelt. Kádár János meggyőződését fejez­te ki, hogy a nyílt, elvtársi, baráti légkörű megbeszélé­sek újabb lendületet adnak Magyarország és Jugoszlá­via kapcsolatainak fejlesz­téséhez. Ehhez mindkét részről megvannak az adott­ságok és a szilárd akarat. Mint a mostani találkozón i.s kifejezésre jutott: a jól megalapozott , zavartalan magyar—jugoszláv kapcso­latok továbbfejlesztésére, elmélyítésére a párt-, az ál­lami, a gazdasági, a kultu­rális életben és a lakossági kontaktusokban egyaránt számos lehetőség kínálkozik, hiszen mindkét ország közös úton jár, a szocializmust építi. — Szomszédok vagyunk, s elveink, érdekeink össze­kapcsolnak bennünket — mondotta Kádár Jáno6. Magyarországon nagyra éltékelik, hogy a két ország viszonya jó és zavartalan. Ennek fejlesztése kívánatos az élet minden területén. E kapcsolatoknak megvannak az elvi alapjai is: mindkét állam tiszteletben tartja egymás önállóságát; hazánk a Varsói Szerződés tagálla­maihoz tartozik, Jugoszlávia az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának a tagja. Miként a találkozón is kiderült — mond'ta Kádár János —, nemes céljaink vannak, de a gondoktól sem vagyunk mentesek, csakúgy mint jugoszláv testvérpár­tunk. Mindkét nép a szo­cializmus építésének nehéz szakaszát járja; de mély meggyőződésünk, hogy mindkét ország népe meg­oldja az előtte álló felada­tokat és előre tud haladni a távoli célok felé, ame­lyeket úgy foglalhatunk össze: szocializmus és egy szilárdabb béke népeink és az emberiség számára is — hangsúlyozta az MSZMP főtitkára. Ennek szellemében az MSZMP és a JKSZ delegá­ciója — pártjaik és kor­mányaik álláspontját kép­viselve — egyaránt kifejezte a két ország népeinek óha­ját és szándékát a magyar —jugoszláv barátság további építésére, az együttműködés fejlesztésére. — Rokonszenvesnek tart­juk, tetszett mindaz, amiről Milanko Renovica elvtárs tájékoztatta a vendéglátókat, beszámolva a szocialista építés fő kérdéseiről, az or­szág fejlesztéséről az ideoló­giai és a politikai munka feladatairól — mondotta Kádár János. Befejezésül további sikereket kívánt a jelénlevö vendégeknek, il­letve rajtuk keresztül Ju­goszlávia népeinek hangsú­lyozva: a magyar népnek is érdeke, egy erős, fejlődő szocialista Jugoszlávia'. Ez felel meg elveinknek, baráti szolidaritásunknak. Milanko Renovica vála­szában köszönetét fejezte ki a meghívásért, a szívélyes vendéglátásért. Milanko Renovica kije­lentette: a két ország viszo­nyának alakulásában külö­nös jelentősége van a párt­közi kapcsolatoknak, a fo­lyamatos politikai párbe­szédnek, a kölcsönös biza­lomnak és a nyílt véle­ménycserének. A maj tár­gyalások ebben a szellem­ben, ilyen légkörben foly­tak. Ezért is megvan min­den ok az elégedettségre a kapcsolatok fejlődését ille­tően, ugyanakkor nem sza­bad megállni, állandóan ke­resni kell az együttműködés további útjait, lehetőségeit. A nemzetiségiek helyze­téről szólva Milovan Reno­vica megállapította: a Ma­gyarországon élő szerbek, horvátok és szlovénok, mi­ként a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség helyze­tének megítélése azt bizo­nyítja, hogy e népek másik országban élő tagjai a köze­ledés tényezői. — ön már említette — folytatta a jugoszláv párt vezetője —, hogy ma a szo­cialista építés egy nehéz időszakát éljük. Nincs okunk azonban, hogy elégedetle­nek legyünk az eddig elért eredményeinkkel: a szocia­lista Jugoszlávia a forrada­lom győzelme óta többet ért el fejlődésben, mint ko­rábban bármikor. Jelentősen megváltoztak a feltételek a gazdaságban, a kultúrában és minden más területen. Ugyanakkor nem tagadhatjuk: nehézsé­gek is hátráltatják fejlődé­sünket, részben saját belső gyengeségeink, részben pe­dig a nemzetközi gazdasági folyamatok miatt. Rendel­kezünk azonban olyan erő­vel — a munkásosztállyal, egész népünkkel, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségével, mint a társadalom vezető eszmei politikai erejével —, hogy meg­oldjuk problémáinkat. Éppen ezért fogadtuk el a gazdaság stabilizációját célzó programunkat, s vizs­gálatot folytatunk annak érdekében, hogy egyes in­tézményeink tevékenységét alkotóbbá, hatékonyabbá te­gyük. Véleményünk, értékelé­sünk egybeesik az európai biztonságért és bizalomért folyó harc kérdéseiben is — mondotta Milanko Re­novica, s végezetül sok si­kert kívánt a szocializmust építő magyar népnek. A díszebéd után a jugo­szláviai vendégek program­ja üzemlátogatással folyta­tódott. Milanko Renovica és a pártküldöttség tagjai,, a budapesti Híradástechnika Szövetkezethez látogattak. A delegációt elkísérte Kótai Géza. Az üzemlátogatás során a vendégek megtekintették a Híradástechnika Szövetke­zet néhány termelőegységét. A jugoszláviai pártkül­döttség este hangversenyen vett részt a Bartók Béla Emlékházban. (MTI) Erzsébet-díj 0 Washington (MTI) Kétszázezer dolláros alapítványt létesített egy, az Egyesült Államokban élő magyar asszony, Spéter Er­zsébet az élőszóban előadott magyar irodalom elő­mozdítására, rangos színpadi, filmen, vagy elektro­nikus úton rögzített új irodalmi alkotások születésé­nek ösztönzésére és a kiemelkedő alkotások jutalma­zására. Spéter Erzsébet, aki korábban már jelentós összeggel járult hozzá az új Nemzeti Színház felépí­téséhez, csütörtökön hazánk washingtoni nagykövet­ségén jelentette be szándékát az „Erzsébet-díj" léte­sítésére. Az alapító szándéka szerint az alapítvány kama­taiból minden évben tíz díjat adnak ki, már az idei évtől kezdve, november 18-án, Erzsébet napjának elő­estéjén. Díjazzák az elmúlt évad legjobb férfi és női színpadi alakítását, operaszinpadi, film- és rádió, il­letve televíziós műben nyújtott alakítását. Ugyan­csak díjban részesitik az évad legjobb magyar nyel­ven írott színpadi művét, és életműdíjat is kiadnak. A dijakat társadalmi zsűri ítéli oda, a különböző in­tézmények javaslatai alapján. Az alapítvány nyitott: ahhoz bárki hozzájárulhat újabb összegekkel. Házi Vencel, Magyarország washingtoni Nagykö­vete meleg szavakkal mondott köszönetet Spéter Er­zsébetnek a nemes kezdeményezésért. Megállapította: mind rendszeresebbé, gyakoribbá válik, hogy külföl­dön élő magyarok jelentős kezdeményezésekkel mu­tatják ki kötődésüket hazájukhoz, a magyar néphez, annak nyelvéhez. Ezek sorába tartozik most ez az új, jelentős kezdeményezés, a szép magyar beszéd elő­mozdítására tett alapítvány. A DÉLTEX KERESKEDELMI VÁLLALAT kedvezményes öltönyvásárt rendez 20 százalékos árengedménnyel a Szeged Nagyáruház konfekcióosztályán 1987. március 2—15-ig! KEDVEZŐ AR^K NAGY VÁLASZTÉK SZEGED NAGYÁRUHÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents