Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

Szerda, 19S7. február 4. 3 Varroda a tanyán Lázár Mihály felvitele A Szegedi Ruhagyár termékeinek nagy részét közületi ve­vők vásárolják, mig a fennmaradó kapacitást teljes egé­szében exportra kötötték lc. Megrendelés, munka bőven akad. így a varrodai teendők ellátására kooperációs part­nereket foglalkoztatnak. Ötszáz lánynak, asszonynak bizto­sítanak így munkát a megye területén. Képünkön: az ásotthalmi, bogárzószéli tanyai iskolában kialakított, 30 fős kisüzem látható. Tavaly közel 60 ezer női köpeny ké­szült itt. A helyi Felszabadulás Tsz a dolgozóit naponta szállítja ide a faluból! s műszak végén vissza. A téesz és a ruhagyár szerződése egy évben 10 hónapra szól, a fenn­maradó részt a női munkát igénylő mezőgazdasági kam­pány idejére tartogatják. Az együttműködés bevált, így a belterületi „öreg" iskolát is átépítették, most várják a gé­peket, berendezéseket — újabb 25 helybélinek adva biztos kereseti lehetőséget Országos konferencia A családi eseményeket szervező intézetek és irodák, valamint az ezek tevékeny­ségét segítő állami és tár­sadalmi szervezetek képvise­lői országos konferenciát rendeznek a hét végén a Parlamentben. Megvitatják: mit kell tenniük azért, hogy megvalósíthassák a családi események társadalmi meg­rendezésének továbbfejlesz­tésére nemrégiben hozott minisztertanácsi határozatot, s számba veszik a módosított családjogi törvényből adódó feladataikat. Várhatóan szóba kerül a tanácskozáson, hogy az utóbbi évtizedekben egyre többen igényelték a legfon­tosabb családi események — a névadás, a házasságkötés, a temetés — társadalmi ren­dezését. A helyi tanácsok — a párt- és társadalmi szervek közreműködésével — 140 te­lepülésen létesítettek ezzel foglalkozó intézetet vagy iro­dát, amelyeknek a munka­társai a társadalmi szerveze­tek aktivistáinak, pedagógu­soknak, művészeknek a köz­reműködésével megszervezik a családi eseményeket. Hire szólít a munka? Az ember ne a rr • i gyOZZOn, tél! „A középfeszültségű há- torai törték az ólomesö Nemcsak sok-sok lakóhá­kérgesítette havat. S bizony zat, tanyát láttak el villa­volt úgy, hogy az emberek mos árammal a Ságvári 2ába szárára fagyott a Endre brigád tagjai, hanem 6zített erővel folyik" — így nadrág, de mentek. Volt, amint a naplók őrzik mun­adták hírül az újságok ja- aki azt kérdezte: meddig kájuk eredményeit, részt nuár derekán, hogy mire jutunk, meddig birjuk? Né- vettek óvodák, bölcsődék, szólította a munka azokat, ha megálltak szusszantani iskolák áramellátásának ja­akik részben ezt a 'hálózatot egyet s aztán mentek to- vitásában is, társadalmi vább, másztak oszlopra, sze- munkában is. Újabban az relték a .20 kilovoltos veze- iskolák sportudvarait villa­gvázzák. Akkoriban első- ték kapcsolóját ott, ahol mosították, s ebből a mun­sorban Nagykőrös térségére átívelt a villanyáram és el- kából kivették részüket a volt jellemző ez az állapot, égette a berendezést. így régiek, a kitüntetettek mel­de jogos volt a félelem Sze- szólt a munka parancsa, lett az újabb tagok is. Ez ged környékén, a falvak- Nemcsak szólította, hanem is jelzi, hogy az elmúlt ban, a tanyavilágban is, szorította a munka az em- évek sikerei ütőképes kö­bogy a zord időjárás, a ha- bert, a Ságvári brigád tag- zösséggé fogták össze együt­széj jel tépheti jait, hogy valóban az em- tesüket, amilyenre oly nagy hálózatot, ber győzzön és ne a tél. szükség van a téli nehéz Mi állami díjas brigád napokon, vagyunk. Nem dol­lózatban a legtöbb baj a 'Démász területén adódott. A hibák elhárítása megfe­építették, másrészt az áram­szolgáltatást hivatalból vi­rapos hideg az elektromos mint két évvel ezelőtt. Ag­gódtak az emberek, hogy tagjai ismét előkerülnek a petró- gozhatunk ma sem leumlámpák, a gyertyák, gébb eredménnyel, mint an tétlenségre ítéltetnek a ház- r.ak idején, amikor a kitün­táji gazdaságok gépei. tetést kaptuk.de holnap sem A hidegben ezen a vidé- — vallják nemcsak a régi ken is nagyra nőttek a fel- hanem az új tagok is. adatok, a bosszúságok. Volt, amikor Mórahalom, halom határában a Mit jelent ez a szinten Ásott- tartás a gyakorlatban? Va­tanya- lójában ma sem többet, szigetek egy része a hófúvás mint biztonságos .villamos­szorításában várta mot. — Erre kötelez bennün­ket a 12 évvel ezelőtt ka­pott Állami Díj — mondják. — Ezért érzik közösségü­ket sikeresnek? — kérdez­tem Katona Lászlót. — A mi munkánkat nem lehet nem szeretni. Ehhez értünk, ezt szeretjük, ez ad sikerélményt számunkra. Ismerjük eredményeinket, energia-szolgáltatást, esetleges üzemzavar gyors lehetőségeinket, korlátain­— Milyen rendkívüli fel- elhárítását, a javítómunka kat- Sose akarunk többnek adat megoldása hárult a idejének lerövidítését,ahogy látszani, mint amilyenek Démász mórahalmi kiren- ezt tették az elmúlt év au- vagyunk. Megdolgoztunk 12 deltsége Ságvári Endre ál- gusztus 19-en is, amikor ^e1 ezelőtt is az elismere­Jami díjas brigádjára? — Küszködtünk a hideg­gel, a faggyal, a hóval, de nem volt ez rendkívüli. Igaz, hogy Asotthalom tereégében teszik ezt: tanúsítják az él­és Gátsoron elpattant egy- múlt napok. Nem állt meg egy helyen a légvezeték s a hálózatfejlesztés, a beren­egy 20 kilovoltos hálózat- dezések korszerűsítése, nem ban is kár keletkezett a rekedhetett meg a szakmai jegesedés miatt — mondja ismeretek bővítése sem. Elég Katona László, a kirendelt- csak arra utalni, hogy Ka­ség vezetője, aki 12 évvel tona László, aki tagja volt ezelőtt még maga is tagja a brigádnak, ma kirendelt­volt a brigádnak. — Télen ségvezető; vagy Németh mindig számítani kell a Imre a helyetlese azóta hidegre, a hóra, arra is, érettségizett és szerzett hogy vihar megtépázhatja technikusi oklevelet; vagy a az elektromos érhálózatot. közösség legaktívabb tagja. Megszakadt ugyan az áram- Kiss Ferenc csoportvezető, szolgáltatás, de csak róvid Időközben pontosabban 1983­időre. Voltak, akik türelmet- ban tüntettek ki az együt­vihar szaggatta meg az sért, s újra megdolgoztunk elektromos érhálózatot kör- Ez volt, és ez lehet zetünkben. Azt, hogy milyen közos és maganéletunk igazi eredménnyel tették, vagy tartalma. Nagy Pál lenkedtek, sürgették a se­gítséget, mert féltették a test a Tröszt Kiváló Bri gádja címmel. Akkor is, virágkertészetet, az ólakban most is azt tartják: a bri­nevelkedő sok ezer csirkét, gád csak úgy képes meg­Nem kellett sokat várakoz- elégedésre dolgozni, ha lé­niok, embereink, segítettek, pést tart a gyorsan gyara­Embert próbáló, szocialista podó szakmával, brigádot megmérő munka A brigád tagjai népsze­volt ez, mégha nem is rend- rűek a kirendeltséghez tar­kívüli. A hóakadályokkal tozó községekben. Szakmai teli utakon a gépkocsikkal tekintélyüket most az nö­egyes helyeken úgy tudták velle, hogy időben eljutot­megközeliteni a megrongá- tak Gátsorra, Domaszékre. lódott vezetekszakaszt, hogy ahol már-már türelmetlenül az egyéni gazdaságok trak- vártáit a segítséget. 11 búza meg a konkoly N' "em vagyok pirulós alkat, de mos- töt, nem a magas hivatástudatban meg­tanában föl-fölszalad a fejembe a őszült tanítónőt, nem a betegeihez kismo­vér. Mintha gyakrabban kellene torral igyekvő orvost, s nem is a fóliázót, röstellkednem olyasmi miatt, hogy egy-egy hanem a könnyen vagy bár gyanúsan, de közéleti, netalántáh pártbeli ember erkö'.- mesésen egzisztáló akárkit, immár szak­cse megbillen. Nem egy társaságban a mától, tudástól, társadalmi elismertségtől képemre is kenik, hol viccesen, hol némi is függetlenül. A meggymagost, a „totókt­cinizmussal: kikkel nem cseresznyézek rályt", a szellemi botrányon kupeckedót, a egy tálból!? S mondják mindjárt a pél- menő rockért, a prókátort, aki nem átall dákat, amikért nem kell túl messze men- úgy nyilatkozni, hogy mindenki a zsebé­ni. Mondják az agyalapi mirigyekkel tör- ben van... tént kufárkodást; a vállalati igazgató tár- Csoda, hogy közéjük keverednek néhá­sasház-építési kalandját; a szentesi „sport- n.van abból a sorból is, ahonnan tényleg maffia" esetét... mikor pedig még mindig végképp nem várnánk? Nagyanyám nem próbálom magamtól elhárítani a szemre- volt marxista, sem erkölcstantanár, hányásokat, a lapok virágzó bűnügyi ro- mégis azt mondta ilyen esetekre: „Kon­vataiból szúrnak meg újabb jeles példák- koly nélkül búza sincsen ..." kai. Most magam vagyok, hadd számoljak el ezzel a szégyennel. Mi is jut eszembe? Hogy is vagyok én ezzel? róla Könnyű volna Np de ennyi konkoly?! — már hallom is. De aki kérdezi sem számolt utána. Magam őszintén sokallom, de nem vagvok emajitani . p„kko. "¡»W- US.jSK "ZZJJSL*" 0 _ i.„-„x„í »„„,, ^„„í, , •, átlagnál". Bizonyosan nagyobb viszont a mondjuk, azzal, nem én loptam; Csak hat durranaíia Igaz lehct r<f eltűntek ez önmagamnak vegkeppen nem c eg. Mas . _ . , „ , „,, . , .. „ ,,„,„ „ emberek kozeleti polcokrol apro kommu­szajat ta an betömhetnem vele, s megtold- .„L ,„,, , -..••„ • , , , ' . , . . , . . nikekben. Értette a közönség azt a nyel­hatnam indulatokkal — am ettől a lelkem & ' nem nyugodna meg. Hogy is van ez? vet is. Ha az volt az írásban, hogy „ér­• -..-.. , „ 7 „-, . demei elismerésével" tudtuk, hogy kiöre­É tink, novunk egymás mellett, dolgozunk, .elfáradt. Ha nem járt vele kitün­vitatkozunk, szemináriumokra járunk, f az ¿rd€mek is rejtJve maradtak _ oktatjuk, es faragjuk egymást; latunk te- hát egyszerűen leváltották no mert alkal Kétségét, buzgóságot, elhivatottságot, még TitSc t A h?rtK gyo ?omho^H?k eevT.etSL Herékhn°ronn- n' mellőzésekről viszont mindig tudn felre­lombosodik, egyszercsak derekba roppan. ,„,, . . „, .. , . ,. ., . Kerülgetjük, félretoljuk az útból, de belül h;EJnnvaS belelepett az elv­rágní kezd bennünket valami. Hogy jutott ta Me"?V n VVi" ^ ke,teU '!* • de' az az ember? Sohasem tudjuk igazán aTlnnek L kt ér'thető ngü^rái TkkoMs megfejteni. Kezdettől romlott volt? Talán tak e"n ** a k?™ ° ¿,£™,tk,k'"¿"l. egész pályáján valami ilyesmire spórolt , . , és spekulált? Nem, ez lehetetlen. Ezért sagok ^ bíróságok, ismertetik gyűléseken n C OT ínC'tftA Zhnri mciírrtnN I rf nlnn/\o nnniln Most pedig tárgyalják fegyelmi bízott­nem kell annyit tanulni, dolgozni, izzadni, sokkal egyszerűbb fogásai vannak a bű­nös szerzésnek. Túl megfutott nekik, s azt hitték, nekik már mindent szabad? Magatartásbeli torzulásokig, jellembeli deformációkig el lehet jutni ezen a nyo­mon gondolatilag, de bűvös összefonódá­sig, szemtelen tolvajlásig talán mégsem. Ettől esetleg gőgös, antidemokratikus, bá­báskodó, úrhatnám, s még mi minden fajta lehet a gyöngébb jellemű ember, s erős, erkölcsös közösség vissza is fordíthatja, de hogy mindjárt vagy szoros összefüg­gésben ez következhetne, képtelenség. Mondják, azt a pillanatot csak III. Ri­chárdnál lehet tetten érni: „Elhatároz­és az újságokban, mégpedig alapos részle­tességgel, hogy tudja meg mindenki és lehetőleg utálkozzék tőle. Hogy lássa az egész közvélemény, nincs semmiféle rang, beosztás, korábban szerzett érdem, amivel be lehetne takarni, el lehetne rejteni a visszaélést, a bűnt, a törvénytelenséget. Hogy nem tarthat vissza bennünket a lel­künkben kétségtelenül rágó olyanfajta bá­nat és szégyenkezés sem, miszerint leg­jobb tudomásunk szerint volt vagy kellett volna lennie némely így bukott emberrel valamiféle világnézeti, erkölcsi, etikai kö­zösségünk is. Ügy tudtuk. Ügy gondoltuk. Ettől még nem rendülhet meg közösségi köreinkben a bizalom. Attól csak erősebb lehet egy-egy közösség, hogy néhányan tam, hogy gazember leszek!" De sok min­den kell ahhoz, hogy „egy minden gyanún kiesnek a rostája szemein, fölül álló polgár" megcsinálja egyszer a -ü, maga nagy stikljjét! Tisztán spekulatív I—( alapon sejtem, hogy amiről eddig papol- -L tam, mindnek szerepe lehet. A siker gőzei, tünk.e mindent''' a jellem horpadásai, a környezel mélysé­ges lebecsülése, az önértékelés súlyos za­varai, türelmetlenség, mohóság, kivagyi­ság ... s akkor már hadd mondjam el azt is: nincs is szükség olyasfajta bűn­tudatra, hogy vajon mi megtet­Meg olyasfajta tilta­kozásokra sem, hogy az esetek ismertelé­se árt az orvosok, az igazgatók, a sport­bizonyosan nagyon hosszú létrájuk van ennek illusztrálására. De akkor mért nem látszik ebből valami előzőleg? Mind nehe­zen rejtegethető, különösen olyan közeg­Nincsenek bűnös szakmák és hivatások, de vannak mindegyikben megtévedök, bűnre hajlók, s ellenállni gyengék. Sajnos, egyelőre világnézetek sem tudták még ga­ben, ahol ezek' tilalmi táblákra vannak rantálni, hogy legyen valami olyan szűrő, pingálva amelyik kepes föltartani minden tőle ide­Nem 'akarok előállni azzal az olcsó re- 8<:nt' ÉPPen ezért Jó tudnL> hoK.V ,ör" cepttel, amely szerint mindig a közösség Yeny van fnalunk- Ugyanazt a minősítést a hibás, mert nem észlelte, nem jelezte, es Paragrafust szabjuk idealistára és ma­nem tiltakozott olyan tempók ellen, ame- terialistára, pártonkivülire vagy pártbeli­lyek aztán részösszegek lesznek majd a re- kisbeosztásura vagy nagyfejesre — leg­végelsz.amo'ásnál. Ez a fajta logika később följebb az egyiknek sokkul nehezebb lesz csak arra jó, hogy az egyén felelősségét szembenézni azokkal, akiket megcsalt. olcsítsa. Olyanoknál pedig végképpen et- Legföljebb az egyiknél még a bíró is erő­gyöngül. akiknek egyebek között arra is teljesen hangsúlyozza az erkölcsi felelős­volt „jogosítványuk", hogy egy újfajta er- séget. Olykor pedig nemhogy enyhítené köles és etika propagandistái [egyenek va- az előélet a cselekmény súlyát — kifeje­lumilyen társadalmi dobogón. zetten növelheti, ha olyan minőségben kö­Akárhogyan is forgatom, csak oda ka- vették cl, amelyben pontosan ellenkező nyarodok, hogy a soronkívüliség „élmé- magatartást ír elő a hivatás és vár el a nyének" és „örömének" megszerzése a do- társadalom. bogó. Ezekben az esetekben a szükségnek. Ha ebben meg tudnánk egyezni, talán a végső ráutaltságnak semmi nyoma. Mind pironkodni sem kellene amiatt, hogy oly­luxusra ment. Kivagyiságra. És ha így kor a mi erdőnkben is elkorhad egy-egy van, akkor mégis marad közös megfontol- fa. De tán még nyugodtak és emelkedettek ni való. Tételesen, hogy ki ma a menő? is lehetünk, merthogy időben kivágtuk. Kit csodál ma a felszín? Nem az életmen- Sz. Simon István A települések tisztaságáért Új mozgalom A „Tiszta, virágos város, község, kerület" mozgalom elindítása érdekében ked­den a népfront székházában megalakult a Hazafias Nép­front Országos elnöksége környezetvédelmi bizottsá- indított mozgalomba bekap- lést övező külterület rend gának településtisztasági csolódhatna valamennyi tása, virágosítása, gondozá­sa, a szemét szervezett el­szállítása és a szeméttelepek korszerű kezelése, a lomta­Az elképzelések szerint ianítási akciók, hasznos hul­kitüntető cím eléréséért Iadékok gyűjtésé, a telepü­szakbizottsága. Az alakuló város, község, kerület - a je' tisztasága alaPjá" 'tó­ülésen megvitatták, hogy település tanácsa vagy elöl- majd meg, miként válhatna országo- járósága és népfrontbizott- A tervezet szerint a vá­san egységessé a több he- sága közös döntése alapján rosi, megyei tanácsok és a lyen, így a fővárosi kerüle- — ha ezt a szándékot be- népfrontbizottságok közösen tekben, városokban, közsé- jelentik a városi vagy me- ellenőrzik majd a vállaltak gekben már jó néhány éve gyei tanácsnak, illetve nép- teljesítését. Ennek érdeké­eredményesen működő, a írontbizottságnak. ben őszi, tavaszi település­szép, tiszta, lakóhely meg- A címet a szakbizottság éo határszemléket tartanak, teremtéséért folytatott kö- javaslata alapján a település nyilvántartást vezetnek. A zösségteremtő munka. A cél utcáinak és köztereinek tisz- szakbizottság javaslata sze­— fogalmazták meg a cél- tasága, a település gazdasá- rint az elbírálást a naptári kitűzést többen is, hogy a gí egységeinek, szövetkeze- évek befejezésével lenne cél­települések, munkahelyek, a teinek, üzemeinek belső szerű lezárni. A kitüntető tervidőszak végére tisztább, rendje, a „Tiszta udvar, címeket június 5-én a kör­rendezettebb képet mutassa- rendes ház" mozgalom ered- R.vezetvédelmi világnapon nak. ményei, a közterület fási- adnák át. Vezetői értekezlet A Magyar Néphadsereg vezető állományának rész­vételével kedden értekezle­tet tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter az értekezleten részt vevő parancsnokok, pártaktívis­ták és politikai munkatár­sak előtt értékelte a Ma­gyar Néphadsereg 1986. évi tevékenységét, és szólt a honvédelem soron levő leg­fontosabb feladatairól. A miniszteri értékelést és fel­adatmeghatározást hozzászó­lások követték.

Next

/
Thumbnails
Contents