Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAÍ, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 47. szám 1987. február 25., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint flz együttműködés hosszú távú programja Az Országgyűlés 1985. évi, tavaszi ülésszaka elfogadta a terület- és településfejlesztés hosszú távú irányelveit. Az országos koncepció fi- velelmények a következők: a Mórahalom és környéke avelembevételével készültek el a megyék, a városok és a kiemelt községek hoszszű távú terület- és telepütelepüléscsoport természeti, gazdasági és társadalmi erőforrásainak ésszerű felhasználására való folyamatos tölésfejlesztési feladatait meg- rekvés; a termelési szerkehatározó dokumentumok. A zet korszerűsítése; a mezőCsongrád Megyei Tanács gazdaságban és az iparban anyagi támogatásával az dolgozóki jövedelmének kiÉpítésgazdasági és Szervezé- egyenlítése, si Intézet kapott megbízást, hogy készítse el javaslatait Mórahalom és környéke településfejlesztési politikájának megalapozására. E minmondván, hogy e körzet legtöbb tekintetben az alföldi településekhez viszonyítható. Mórahalom és térsége jövőbeni feladatainak meghatározásánál — vetette fel az egyik hozzászóló — számolni kell a hagyományos mezőgazdasági kultúrával, a kiterjedt tanyavilággal, a munkaerőhelyzet alakításá,.,,,. . ,„.,,.„ . nál pedig Szeged közelségées gazdalkodas javitasa er-, " hoSSZÚBtóvii elkéDze dekében tovább kell korsze- vel' A hosszu Uvu elkePze A mezőgazdasági termelés rűsíteni a nagyüzemi termeden részletre kiterjedő, ¡és szerkezetéi és alkalmazni elemző munkát tárgyalta tegnap, kedden a HNF Csongrád megyei településpolitikai és az szmt területpolitikai bizottsága Mórahalmon. Az írásos beszámoló első a korszerű technológiákat. A körzet gazdasági fejlődésének-fejleszlésének súlypontja továbbra is a mezőgazdaság. A termelés javításának érdekében e területen új munkahelyek terésze a terseg gazdasagi, remthetők meg. A szolgáltársadalmi és infrastruktúra- tatásban pedig azoknak az lis fejlodeset, valamint a te- ágazatoknak kell elsőbbsélepülések (Asotthalom, Pusz- get biztosítani, amelyek a tamerges, Ottomos, Rúzsa, iakosság közvetlen napi elZákányszék) közötti kapcso- iálását teszik lehetővé, latokat elemzi. . ., . f , . . „ . Az egyik legfontosabb fejKedvezo változásként ér- lesztésj terület az infratekelheto, hogy az elmúlt struktűra. Ennek érdekében évtizedekben a morahalrni feltárásra várnak a hasznokorzet gazdasagi bazisa ero- sítható, felszabadult tanyasodott: a mezogazdasagi ter- épületek. Ahhoz pedig, hogy meles megtöbbszöröződött: az iparosítás pedig jelentőa körzet települései jobb — mondhatni, városiasabb — sen csökkentette a foglal- ellátásban részesüljenek, kökoztatás helyi gondjait és mérsékelte az ingázást. A községekben részben felújították, részben pedig pótolták az intézményeket, lerakták a közműhálózat alapjait, aminek következtében ugrásszerűen javultak az életkörülmények, s egyben megalapozódtak a további fejlődés lehetőségei. * A környék községeinek együttműködése ma még elsősorban szakigazgatási-hatósági területre koncentrálódik, de néhol már pénzügyi koordináció is van. A közös érdek felismerése és ésszerű kihasználása tükröződik a vezetékesgáz-ellátás megteremtésében. Rúzsa 1985, Mórahalom és Zákányszék mutatás a közép- és hosszú 198« végén juthatott vezeté- távú tervek kidolgozásához, kes gázhoz. A közel 20 mii- A Mórahalom és a környező lió forintos beruházás költ- települések együttmüködéséségeit csak úgy lehetett elő- nek hosszú távú programja teremteni, hogy nemcsak az összefoglaló elnevezéssel ilutóbbi két község fogyasz- lethető tanulmány két alaptói, hanem az akkor már vető céllal született: fejvezetékesgáz-ellátást élvező lessze a települési rendszer rúzsai gazdálkodó szenek versenyképességét, illetve szintén hozzájárultak anya- javaslatokat tegyen a térgilag az átadóállomás kapa- ségben lakók életminőségécitásának bővítéséhez. Ered- nek javítására. zös alapokra van szükség. A gazdasági erőforrásokkal történő gazdálkodás egyik sarkallatos pontja, hogy a mórahalmi körzet fejlesztésében a jövőben erőteljesebb szerepet kell kapnia a terület határ menti fekvéséből nyerhető előnyöknek * A részletes írásos anyagot. Kóródi József, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet tudományos osztályvezetője — e munka irányitója — egészítette ki. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum nem terv. hanem olyan kísérleti munka összegzése, amely alkalmas a jövő helyi településfejlesztési politikájának a megalapozására. Segítő út menyes együttműködés tapasztalható az egészségügyi és szociális ellátás terén, ahol is a legfontosabb cél az alapfokú igények helyben történő kielégítése. Ugyancsak jó a kapcsolat a közlekedésben. Az oktatási és közművelődési munka összehangolását pedig a segítségnyújtás jellemzi. A mórahalmi térség fejlesztésével kapcsolatos köA szóbeli kiegészítőt követően hozzászólások hangzottak el. A hozzászólók többsége terjedelmesnek ítélte az írásos anyagot. Kifogásolták többek között azt, hogy egyes megállapításai túlságosan általánosak, és ennek okán az ország más térségeire is ugyanúgy alkalmazhatók. Nehezményezték az itt szereplő számadatok országos összehasonlítását, Tóvédelmi világértekezlet A nemzetközi tóvédelmi bizottság kezdeményezésére a tavuk védelmével foglalkozó világkonferenciát jövőre hazánkban rendezik meg. A hírt Japánbon jelentették be, a bizottság ülésén. A jövő év szeptemberében Keszthelyen' megrendezésre kerülő világkonferencián UU ország mintegy 500 szakértője vesz majd részt. lések rögzítésekor pedig nem szabad figyelmen kivül hagyni a későbbi változások szülte lakossági igényeket. * A tanácskozáson még tájékoztató hangzott el az 1986. évi településfejlesztési társadalmi munka eredményéről, valamint a népfront megyei településpolitikai és az szmt területpolitikai bizottsága idei munkatervéről. K. K. Rajt az MO-áson Kezdődik a Budapestet majdan körülvevő, 90 kilométer hosszú MO-ás autópálya-gyűrű építése. A Közúti Beruházó Vállalat bonyolításában, az Aszfaltútépítő Vállalat kivitelezésében. a nagyszabású program részeként. az első 16 kilométeres szakasz kialakításához látnak hozzá a napokban az építők. Ez Budapest alatt az M5-ÖS és az M6-os utat köti majd össze, áthaladva a Csepel-szigeten. így a ráckevei Duna-ág felett és Hárossziget déli csücskénél két új híd is átível majd a folyón Ez az útszakasz egyelőre kétszer két sáv szélességben épül meg. A beruházás öszszesen 4,3 milliárd forintba kerül. Az építés 1990-ben fejeződik be, ekkor indulhat meg a forgalom. Ezután újabb 14 kilométeres szakasz következik, amely már az Ml-es útig halad, s így Budapest érintése nélkül futhatnak majd az autók az Ml-es, az M7-es, illetve az M5-ös út között, azaz például Győr és Szeged között megteremtik a közvetlen közlekedés feltételeit. Németh Károly Finnországban A Finn Kommunista Párt meghívására kedden délután magyar pártküldöttség érkezett Helsinkibe Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének vezetésével. Kíséretében van Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Gróf Ferenc, a KB munkatársa. A küldöttséget Helsinki repülőterén Esko Vainionpáá, a Finn KP főtitkára köszöntötte. Jelen volt Hargita Árpád, hazánk finnországi nagykövete is. II műszaki fejlesztés időszerű kérdéseiről Tétényi Pál tájékoztatója A műszaki fejlesztés felgyorsításának legfontosabb teendőiről tájékoztatta az újságírókat Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke kedden a Parlamentben. Elmondotta: az idén a vállalatok, szövetkezetek, A szalámigyár új arca A több mint százesztendős szegedi szalámigyártás históriájában az elmúlt években új fejezet kezdődött. Két nagyobb rekonstrukcióba is belevágtak. A régi. Maros utcai telep átváltozásának utolsó mozzanatait kapta lencsevégre Somogyi Károlyné fotóriporter. Megszoktuk már, hogy a Tisza-part arculatához hozzátartoznak a karcsú érlelőtornyok. Most fémlemezekkel takarták be, hogy csinosabb, tetszetősebb képet láthassanak az erre sétálók. Kívülről már teljesen késznek tűnik az új szociális épület is. A bekukucskálónak azonban még nem végleges arcát mutatja. Az utolsó simítások végeztével klub kap helyet itt. A mára már „világszínvonalúra" formált gyárban alighanem Pick Márk, a hajdani alapító is eltévedne, úgy megfiatalodott. kutatóintézetek összesen 30 milliárd forintot fordíthatnak kutatásra, fejlesztésre, n műszaki fejlesztés gyorsítására. Ennek jelentős részét a hazai feldolgozóipar korszerűsítésére, ezen belül a precíziós, a robottechnika elterjesztésére, az elektronikai, a mikroelektronikai fejlesztések felgyorsítására fordítják. Hazánkban a korábbi húzóágazatok — többek között a mezőgazdaság — jelentősége csökkenőben van, így elsősorban a feldolgozóiparnak kell olyan mértékben korszerűsítenie gyártmányszerkezetét, amely lehetővé tesz; a népgazdaság exportcéljainak teljesítését. Az ipari gyártmányoknak csupán 3,7 százaléka tartozik a kiváló minőségű termékek közé, s e helyzet megváltoztatásában a legfontosabb szerep a vállalatokra hárul. Korábban szétaprózott forrásaikat hatékonyan kell befektetniük, elősegítve a termelékenység növelését, a költségek jelentős csökkentését, a korszerű technológiák alkalmazását. A következő években jelentős összegeket fordítanak a robottechnika széles körű alkalmazására. 1990-ig mintegy egymilliárd forintot költenek a robotositás támogatására. ígv az évtized végére már több mint kétezer robot dolgozik majd a hazai vállalatoknál. A műszaki fejlesztés felgyorsításának fontos tényezője, hogy hazánk a korábbinál nagyobb mértékben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. A népgazdaság műszaki fejlesztési programjait a szakemberek folyamatosan öszszehangolják a KGST-tagországok hasonló irányú törekvéseivel. így a ráfordításokat néhány olyan területre koncentrálhatják, ahol a megvalósítás viszonylag kevés időt vesz igénybe. Tétényi Pál elmondotta: a vállalatoknál a műszaki fejlesztési alap kötelező képzésének megszüntetése szabadabb kezet biztosított a gazdálkodáshoz. A tervezett új adórendszer várhatóan tovább javítja majd a műszaki fejlesztés feltételeit. A hozzáadottérték -adózás ugyanis ösztönzi a kooperációs kapcsolatok szélesítését, a gazdálkodók növekvő költségérzékenysége pedig kikényszeríti a gyorsabb technikai fejlesztést.