Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

Szombat, 1987. február 21. 3 S5S&' Ezt a klubban elmesélem a Tiszaiái szerkesztőivel Tegnap Szegeden Berecz János, az MSZMP KB titkára — programja keretében — találkozott a Tiszatáj című folyóirat vezetőivel. szerkesztőivel: Tóth Bélával, a szerkesztőbizottság elnökével, Kaposi Márton főszerkesztővel és Lengyel András főszerkesztőhelyettessel. Az eszmecsere keretében a folyóirat vezetői szóltak a Tiszatáj közeli megjelenő, sének előkészítésével összefüggő tartalmi és szervezőmunkáról. A szerkesztőség, — programjának megfelelően — törekszik a folyóirat korábbi, irodalmi, kulturális értekeinek es eredmenyeinek folytatására. A Tíszatáj munkájában kiemelt szerepet kap a szocialista értékrend talaján született alkotások publikálása. Továbbra is fontos része a folyóirat munkájának a szomszédos országok kul. turális értekeinek bemutatása, a nemzetisegek hídszerepének ápolása. A megbeszélesen szó esett a szerkesztőség terveiről, a folyóirat irodalmi, művészeti, kulturális feladatainak társadalomtudományi témakörökkel való gazdagításáról, valamint a lap értelmiségpolitikai és közművelődési lehetőségeiről. A találkozón részt vett Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára. Igencsak késő délután van. A Technika Házában azonban még nagy a sürgés-forgás. Az egyik teremben a számítógépek billentyűit általános iskolás nagy fiúk és lelkesedő nyugdijasok nyomogatják. A kisebb-nagyobb képernyők azonnal szemléltetik, hogy mit tud a soksok egyedi program. Van példa mérések utáni értékelésekre, különböző nyilvántartások, összesítések, csoportosítások, a gep számára adott utasítás utáni gyors elvégeztetésere. S természetesen egy újszerű, elmés játékprogram környékén szaporodnak rögtön a figyelő szempárok. A Commodoreklub tartja éppen foglalkozását. Ez a legnépesebb szekció a mikroszámítógépéi klubon belül, amelynek a Neumartn János számítógép-tudományi társaság Csongrád megyei szervezete a gazdája. Jól dolgozik a másik két csoport is. A gépépítők és a sinclairesek kéthetente gyűlnek össze, Kevesebb azoknál az érdeklődő, mint a commodore-oisoknál, de ez a foglalkozások témájából is adódik. Egyre többek birtokában van ma már az idehaza legelterjedtebb és talán legnépszerűbb géptípus valamelyik fajtájának egyegy darabja. A szekció egyik irányítója Szerencsés György matematikus egéez hosszú klubtörténetet állított össze számomra. Az írásműhöz természetesen a saját maga által készített szövegszerkesztő programot használta. S végül saját számitógépe printerével íratta le szépen Programbörze a Commodore-klubban rendezett sorokba. (Bár csak ilyen „tisztán" mehetnének át a kéziratpapírok szerkesztőségünkből a nyomdába!) A kronológiából kiderül, hogy 1984 az alapítás éve. Az első gépeiket a saját maguk által szervezett tanfolyamokra befizetett részvételi dijakból vásárolták. A klubban nemcsak szegediek fordulnak meg. Viszsza-visszatérö látogatójuk van például Orosházáról, Szentesről, Csongrádról, Kiskunhalasról. A legkülönfélébb az ide járók foglalkozása is. Az élőbb már esett szó az általános iskolás nagy fiúkról.. Persze, hogy jönnek középiskolások és Hétfőn Szegeden Koszorúzási ünnepség A Vörös Hadsereg szüle- jai február 23-án, hétfőn kötésének 69. évfordulója al- szorúzási ünnepséget rendezkalmából a Hazafias Nén- nek. A koszorúzás a Dugofront és a KISZ Szeged Vá- nics temetőben 15 órakor, a rosi Bizottsága, valamint az Széchenyi téren 16 órakor MSZBT városi tagcsoport- kezdődik. Népesedési értekezlet Budapesten A jövő héten. — február 24. és 27. között — a magyar fővárosban rendezik meg az európai regionális népesedési értekezletet. A rendezvény az első azoknak a regionális értekezleteknek a sorában, amelyeket az ENSZ 1984-es mexikóvárosi nemzetközi népesedési konferenciája után tartanak. A budapesti tanácskozáson áttekintik a Mexikóban elfogadott akcióprogram regionális ajánlásait, és elemzik az európai kontinens különleges népesedési helyzetét. A magyar kormány az ENSZ felkérésére vállalta a rendezvény lebonyolítását. Az értekezleten — a hasonló ENSZ-tanácskozások gyakorlatának megfelelően — kormányképviselők vesznek részt, mondják el álláspontjukat a népesedési és a népesedéspolitikai kérdésekben. A tanácskozásra meghívták valamennyi európai országot, valamint az Egyesült Államokat és Kanadát. flz új illetékkódex A nemrég életbe lépett il- kiadvány az új rendszerű letéktörvénnyel kapcsolatos házadóval, s közli a televítudnivalókat ismerteti a Há- zió Jogi esetek novemberi zi Jogtanácsadó most meg- — a bérlőkkel foglalkozó — jelent januári száma. A adásának teljes szövegét. Pénzügyminisztérium közreműködésével készült összeállítás áttekinti a vagyonszerzési és az eljárási illetékekre vonatkozó alapsza-. bályokat, s részletesen taglalja egyebek között az öröklési és ajándékozási illetéket, és a velük kapcsolatos kedvezményeket. Magyarázza a visszterhes vagyonátruházási illetéket, és tájékoztat az államigazgatási eljárási, a bírósági eljárási illetékekről, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárási szabályokról. Részletesen foglalkozik a Alfa Tourístprogramok A napokban jelent meg az Alfa Tourist idei programfüzete, ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak pénteken, a Stadion Szállóban, az Észak-Budai Munkás Áfész utazási irodájának vezetői. Az utazási iroda 15 millió forint értékű utazást kínál az idén, a programfüzetben 120 fajta túra szerepel. Az ajánlatok fele 4000 forintnál olcsóbb, az utak 60 százalékának ára nem éri el az 5000 forintot. A legdrágább út 18 ezer forintba kerül, a legolcsóbb 200-ba. Ez is mutatja, hogy az iroda elsősorban diákoknak, ifjúsági szervezetek tagjainak, nyugdijasoknak, illetve szövetkezeti tagoknak nyújt utazási, pihenési lehetőségeket, s más szolgáltatásokat itthon és szocialista országokban. Különösen gazdag a kínálat bulgiiriai tengerparti programokból, érdekesnek ígérkezik a 12 napos szovjet . közép-ázsiai utazás, valamint a kaukázusi fővárosokat bemutató körút egyetemisták is. De be-benez nyugdíjas egyetemi tanár, ideggyógyász szakorvos és szerszámkészítő lakatos is. Aki nyilvántartásukban szerepel, az őt érdeklő témákra külön meghivót kap, postán. Mik azok a programok, amelyekre egyesek képesek 80 kilométert is autózni? A legnépszerűbb mind között a börze. Ezzel kapcsolatosan idézzük csak Szerencsés György írását! „1985-ben már áttevődött a hangsúly a programozási tapasztalatok cseréjére. Egyre több előadó vállalkozott arra, hogy valamilyen ötletét közzétegye. Rendeztünk is tippek és trükkök börzéjét. Ennek nagy sikere volt. Néhány téma: Hogyan lehet önindító programot írni? (olyat, ami betöltés után rögtön átveszi a vezérlést), Elképzelhető-e a Basic-program listázásának megakadályozása? Mire figyeljünk a lemezműveletek során? Ezek után következik jó néhány, a haladó programozók számára érdekesnek bizonyult előadás felsorolása. A legutóbbi időben a Plus 4-es gépekkel kapcsolatban nőtt meg az érdeklődés. Az elmúlt év végén Szeged boltjaiban több száz darabot adtak el ebből a típusból, és a következő hetekben talán megint érkezik majd valamennyi. A klubban szívesen fogadják olyan előadók jelentkezését, akik valamilyen új programnyelv megismertetésére, vagy valamilyen más számítástechnikai újdonság — esetleg saját találmány — bemutatására vállalkoznak. Rádióban, televízióban, sajtóban, mindennapi társalgásban hányszor és hányszor előkerülő téma a hagyományos közösségek felbomlása. Talán nemcsak egyszerűen érdekesség, hogy a huszadik század utolsó évtizedeire talán legjellemzőbb eszköz, a számítógép köré új közösség szerveződhet, ha igazán tartalma van az együttlétnek. Nem is túlságosan erőszakolt a századelő falusi és tanyai tollfosztói és fonói, valamint a számítógépes klub közé párhuzamot vonni. Közös jellemzőjük: a hasznos időtöltés és a jókedvű együttlét. B. I. Környezetvédelmi filmszemle Kazincbarcikán az idén már második alkalommal rendezik meg az országos környezetvédelmi amatőrfilm- és videószemlét — május 15. és 17. között. A szemlére április 15-ig lehet nevezni a KISZ Kazincbarcika Városi Bizottságán (3700, Lenin utca 34., telefon: 12-129. ügyintéző-informátor: Széli Gábor é* Molnár Zsuzsa) A szemlére olyan alkotásokat várnak, amelyek bemutatják a környezetszenynvezés okozta károkat, a ¡környezetünk védelmét 6/olgáló törekvéseket, létesítményeket, azt. hogyan védjük meg természeti kincseinket — magunk és az utókor számára. Nevezhet minden olyan egyenileg vagy közösen (klub, stúdió, keretében) készített amatőrfilmmel, videóval, amely szakosított filmszemlén még nem szeTepelt. A filmek lehetnek normál 8, szuper 8 milliméteresek, VHS és BETA videótechnikával készítettek. magnetofonos hangosításűak, mágnes-csíkosak, fényhangosak, A kiírás szerint a „húsz percnél hoszsznbb filmeket a zsűri íoko. zott (szigorral bírálja" Növekedni muszáj M

inden gazdaság, függetlenül termelési-társadalmi viszonyainak jellemzőitől, nőni, erősödni kíván. A gazdasági növekedés, a bővített újratermelés az anyagi javak, a szolgáltatások mind nagyobb menynyiségét, választékát állítja elő, a tágabb értelemben vett termelő tevékenység mind több új értéket — nemzeti jövedelmet — hoz létre, aminek gyarapodása végül is meghatározza, milyen mértékben növelhető a bővített újratermelés célját szolgáló felhalmozás, az életszínvonalat alakító lakossági fogyasztás és a társadalmi közfogyasztás. A gazdaságtan a jó és rossz egyaránt a tegnapban, a közelmúltban gyökerezik. Gazdasági növekedésünk a világgazdasági korszakváltás évtizedében — a hetvenes évekről van szó — kedvezően indult, pontosabban folytatódott: a nemzeti jövedelem évente 6,3 százalékkal nőtt, ennél dinamikusabb gazdasági növekedést a megelőző évtizedekben is csak egy alkalommal, 1966—1970 időszakában értünk el. 1973—1974-ben bekövetkezett az első olajárrobbanás, s nyomában a nyersanyag—késztermék árarányok utóbbiak rovására történt átrendeződése. Mindez 1975-ig csaknem 17 százalékkal rontotta a magyar külkereskedelem cserearányait, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az egységnyi import ellenértékeként 17 százalékkal több exportot kellett teljesíteni. Ennek figyelembevételével érthető, hogy az évtized második felében, 1976—1980 időszakában a gazdasági növekedés üteme öt év alatt 17 százalékkal lassult, ám 1971—1975-höz viszonyítva még mindig 27 százalékkal gyarapodott. A gazdasági növekedés irányés ütemtévesztése az új évtizedben, a VI. ötéves tervidőszakban (1981—1985) következett be, amikor a nemzeti jövedelem öt év alatt mindössze 6,6 százalékkal emelkedett, az éves növekedés átlaga az egy évtizeddel korábbi 6,3 százalékról alig 1,3 százalékra esett vissza. A gazdasági növekedés visszaesésének számos indítéka 1976—1980 időszakában keletkezett. Az ekkor elért 27 százalékos nemzetijövedelem-növekedés ugyanis nem írható teljes egészében a gazdaság egészséges működésének, még kevésbé a hátrányos világpiaci változásokra való aktív reagálás, az árveszteségek, a cserearányromlás részbeni ledolgozásának javára. Abban a tervidőszakban a gazdasági növekedést nem kis részben külföldi forrásokból, az eladósodás árán finanszíroztuk. Cáfolhatatlan bizonyítéka ennek, hogy 1976— 1980 időszakában a beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évi, ugyancsak magas szintet. A gazdasági növekedés felpumpálásának böjtje lett a nyolcvanas évtized, amikor a külgazdasági egyensúly helyreállítása, az adósságok esedékes törlesztése olyannyira szükséges, elkerülhetetlen lett, hogy a gazdasági növekedést, annak anyagi-műszaki igényeit is háttérbe szorította. Az első esztendőkben még érvényesült a korábbi beruházási fellendülés termelést és nemzeti jövedelmet bővítő hatása, 1981—1984 időszakában évente 2 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, az utóbbi két évben azonban már a beruházások drasztikus — volumenben 22 százalékos — mérséklésének konzekvenciái is hatni kezdtek: 1985-ben az ország nemzeti jövedelme csökkent, s azt az 1986. évi 0,5 százalékos javulás még ellensúlyozni sem tudta. . Tulajdonképpen a gazdasági növekedés vastörvénye is bőven megindokolja az élénkítés szükségességét. Az élénkítés azonban más nézőpontból is sürgetően időszerű. A maglyar gazdaságnak, amennyiben meg akarja őrizni nemzetközi hitelképességét, fizetőképességét, nemZeti jövedelmének 1-2 százalékát még jó ideig — exporttöbbletek formájában — adósságszolgálatra, törlesztésre, kamatfizetésre kell fordítania. A legutóbbi hét esztendőn keresztül a belső felhasználás korlátozása képzett ehhez eszközöket, árualapot, de ezén az úton már nincs tovább, most már a gazdasági növekedésnek kell létrehoznia áruban és nemzeti jövedelemben egyaránt mindazt, amiből futja a külgazdasági egyensúly javítására, s arra is, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása, a beruházás és a fogyasztás is, mielőbb jól érzékelhetően növekedhessen. Ide s tova, egy évtizede mondjuk, mondogatjuk, hogy a magyar gazdaság értékteremtő tevékenységét, a történelmileg kialakult, s másmilyen világpiaci árarányokra alapozódó termelési szerkezetét'a világgazdasági korszakváltás jelenségei — ide értve a műszakitechnikai haladás tendenciáit is — átértékelték, pontosabban leértékelték. Nem ma, hanem a hetvenes évek derekától kezdve. Tulajdonképpen azóta sürgetően időszerű, halaszthatatlanul szükséges a gazdaság termelési szerkezetének átalakítása,' a különböző piacokon versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek, termelési ágak dinamikus fejlesztése, a népgazdasági szinten gazdaságtalan termelés visszaszorítása, s ahol lehetséges, fokozatos megszüntetése. A világgazdasági változásokra aktívan reagáló — a cserearányromlás folyamatát visszájára fordító — struktúraváltás, fájdalmas operáció, amely a dolgozók százezreit érinti, érintheti, ám elmulasztása, további halogatása a gazdaságitársadalmi haladás esélyeit veszélyezteti. A termelési szerkezet megújításában szinte minden gazdálkodó egységnél megragadható, hasznosítható tartalék, erőforrás a műszaki fejlesztés, az olyan jellegű gyártmányfejlesztés, amely növeli a használati, a piaci értéket. A

ligha vállalkozhat bárki arra, hogy számszerűsítse a termelési feltételek szerkezetátalakításából, a műszaki fejlesztés gyorsításából, a szűkebb és tágabb értelemben vett gazdasági munka — ideértve a vállalat- és a gazdaságirányítási munka — fegyelmezettebb szervezettebb, jobb elvégzéséből származó előnyök hatását a gazdasági növekedésre. Csak az állítható százszázalékos bizonyossággal: határozott, célratörő cselekvés és változtatás nélkül a magyar gazdaság nem fog, nem tud kimozdulni az 1985—86. évi kritikus helyzetéből, a szerény mértékű gazdasági növekedésnek, az élénkítésnek most már a népgazdaság jobb üzemmódja, hatásfoka, hatékonysága a minimális feltétele. Garamvölgyl István