Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

yiLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 44. szám 1987. február 21., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint A szocializmusfejlődésének időszerű kérdéseiről Szekcióülésekkel folytatódott Szegeden az elméleti tanácskozás A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseiről Szegeden kezdődött háromnapos tanácskozás pénteken szekcióüléseken folytatta munkáját. Az utóbbi időben megnövekedett a történelem, és ezen belül a felszabadulás utáni korszak története iránti érdeklődés — emelték ki abban a szekcióban, ahol Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója elnökölt. A „Történelmi utunk és a közgondolkodás" elnevezésű munkacsoport felszólalói rámutattak: hazánk felszabadulás utáni fejlődésének szinte valamennyi időszaka igen különböző módon tükröződik a köztudatban. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a szocialista építés első időszakára, az 1948-tól 1956-ig terjedő évekre. A szekcióülésen többen felvetették, hogy az ötvenes éveket vajon már helyesen értékeljük-e, s ugyanakkor hozzátették: az elmúlt három évtized értékelésének tekintetében még jócskán vannak fehér foltok. Mint mondották: ahhoz, hogy a szocializmus fejlődésének változásait pontosan fel tudjuk mérni, nagyon sok kutatásra van és lesz még szükség. A szekcióülésen a résztvevők visszatérően 6zóltak arról, hogy az ifjúság figyelmének előterébe kezd kerülni a múlt, különösen a sorsát közvetlenül befolyásoló közelmúlt. Csak akkor várhatjuk el az ifjúságtól a szocializmussal való azonosulást, ha nyíltan és világosan meg tudjuk a fiataloknak magyarázni, hogy a szocializmus, mint folyamat, meddig jutott el, s fel tudjuk vázolni társadalmi rendszerünk vonzó távlatait. Ehhez természetesen hozzátartozik a külső, a nemzetközi tényezők reális számba vétele is. Hazánk nemzetközi tekintélyéről, megbecsüléséről presztízséről is szó esett az ülésen, s mint elhangzott, a XX. századi Magyarországnak a szocialista Magyarország vívott ki nemzetközi presztízst. Ez olyan tény, amit sem itthon, sem külföldön nem lehet figyelmen kívül hagyni, megkerülni. A legutóbbi harminc év belpolitikája, a reform, a belső stabilitás, a magyar politika megújulási képessége, nyitottsága mind megannyi érték, amelyre ez a presztízs felépült. A világgazdasághoz való felzárkózás, a gazdasági szerkezet átalakításának kérdései voltak a központi témái a „Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista épités magyar gyakorlatában" cím.", korro,í',-/' ' • '•' z kapcsolódó szekcióban, amelynek munkáját Sípos Aladár akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója vezette. Heves vitát váltott ki az a hozzászólás, amelyben elhangzott: megnehezíti a világgazdasági változásokhoz való alkalmazkodásunkat, hogy késik az ipar szerkezetének az átalakítása, s a hagyományos, a fejlődés által túlhaladott ágazatok az alkumechanizmusok eredményeként újból és újból viszszaépülnek a gazdaságba, jelentős forrásokat elvonva a fejlődés lehetséges hordozóitól. Ezek a megoldások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jövőt nem lehet áldozatok nélkül építeni — vállalni kell a változtatásokkal együttjáró feszültségeket. A szekció tagjainak véleménye megegyezett abban, hogy a továbblépés lehetőségét az árugazdaság kereteti között kell keresni, aminek a feltétele az áru- és pénzviszonyok erősítése, a vállalati gazdálkodás szabadságának a fokozása, a gazdaságirányítás felelősségének növelése mellett. Abban már viszont eltértek a nézetek, hogy a szocializmus viszonyai között hogyan értelmezzük a piac szerepét, s az milyen mértékben válhat a gazdasági döntések alakítójává. Ugyanakkor — mutatott rá az egyik felszólaló — a valóságos piaci folyamatokat sem ismerjük eléggé, bizonyos mechanizmusairól még most is hamis, konzervatív elképzeléseink vannak. Többen foglalkoztak a tudományok közvetlen termelőerővé válásának szükségességével. Ezzel kapcsolatban elmondották: az innovációs folyamatot 'lassítja, hogy az újabb kutatásokra még mindig nem a valós piaci igények ösztönöznek, holott ép(Folytatás a 2. oldalon.) Egységes rendszerben Készül a KGST-tagországck egységes minőségértékelési és -tanúsítási rendszere, amely a tagországok között gyorsítja az áruforgalmat, s egyben garantálja a termékek kifogástalan minőségét. Az új rendszer bevezetésével az exportáló országok maguk tanúsítják a megrendelőhöz szállított termékek jó minőségét, s azt az átvevő ország minőségellenőző szerveinek már nem kell megvizsgálni. A minőségellenőrzésre és -tanúsításra valamennyi KGST-tagországban a vállalatoktól független laboratóriumokra bízzák a minősítést. Ezek a laboratóriumok érdekeltek lesznek abban, hogy a valóságnak megfelelő minőségi tanúsítványt adjanak ki a termékekre. Számítógép a postahivatalokban A posta azt tervezi, hogy a tavaly indított sikeres soproni kísérlet nyomán fokozatosan több postahivatalban is bevezeti a számítógépes kiszolgálás rendszerét. Ennek elősegítésére az idén 20 millió forintért vásárolnak mikroszámítógépeket. Elsőként — még márciusban — a szombathelyi 1. számú hivatalt, a főpostát gépesítik: a hat munkahely mindegyikét számítógéppel látják el. Ezzel lehetővé válik, hogy az ügyfelek — a csomagfeladás kivételével — bármely ablaknál valamennyi postai szolgáltatást igénybe vehessék. A számítógép tárolja az egyes szolgáltatások díjtételeit, a különböző tarifákat és más adatokat, így például valutaárfolyamokat, neveket, címeket. Könyveli, összesíti a forgalmat, automatikusan elkészíti a napi elszámolást, jóváírja a kamatot. Számottevően könnyíti a gép a postai dolgozók munkáját, kezelése egyszerű, hamar elsajátítható. Az ügyfelek számára is kedvező az új rendszer, mert ha egyszerre kívánnak például levelet és pénzt feladni, táviratozni, képeslapot, lottót vásárolni, vagv éppen takarékbetétkönyvet váltani, nem kell más-más ablaknál sorba állniuk, mindent egy helyen elintézhetnek. A gép gyorsan és megbízhatóan segít a kívánt szolgáltatások teljesítésében. Az évtized végéig további nagy forgalmú postahivatalokban is bevezetik a számítógépes kiszolgálást. Erre a célra 60 millió forintot fordít a posta. Jelentős ez az összeg, de a posta megítélése szerint megéri a befektetés, mert ugrásszerű javulás várható a szolgáltatások színvonalában. Zárszámadás Mihálytelken n feldolgozó üzemeké a fő érdem A Szegedi Üj Élet Tsz tevékenységi köre jól mutatja a város közelségét. A növénytermesztés. és állattenyésztés bevételeit, s nyereségességét egyaránt meghaladják az utóbbi években folyamatosan felfuttatott feldolgozó üzemek produktumai. A félmilliárdnyi árbevételből 310 millióval részesedik a szárító-, a baromfifeldolgozó és a tésztaüzem. Ezeknek a tevékenységeknek jó felvevőpiacai a város élelmiszer-ipari üzemei, s a fogyasztók. Árendás József elnök és Schüller Ferenc főkönyvelő a tegnap, pénteken délelőtti zárszámadó küldöttgyűlésen nehéz évről és kedvező eredményről számolhatott be. A nyereség az utóbbi időben folyamatosan javul, a stabil gazdálkodás feltételei adottak. A 22 milliós eredmény talán több is lehetett volna, ha a szántóföldi növénytermesztésre jobban rászolgál az időjárás. Az aszályt itt jégverés is tetézte. Az üvegházakban a szegfűből sok lefagyott a viharos jégverés pusztítása nyomán. A kertészet így a tervezett 37 millió helyett csak 32 milliós árbevételt adott. Az állattenyésztés megítélése árnyalt. A jövedelmezőségi gondok szerkezeti átrendezést sürgetnek. Az idén a tejhasznú szarvasmarhák arányát csökkentik, míg a húshasznúakét növelik. A központi telepről költségtakarékosabb, szabadabb körülmények közé telepítik az állományt. A helyére a jövedelmezőbb baromfi tartást szorgalmazzák. Ennek kidolgozása, a döntés számos körülmény mérlegelését igényli. Túl nagy beruházásba nem akarnak belevágni, mert így is magas az állóeszközérték. A korábbi kertészeti és állattenyésztési beruházások is nehezen tudják a befektetett pénzt viszszaadni. A fűszerpaprika-féltermékgyártás mellett már zöldségfélék bérszáritásával is próbálkoztak, hogy a szezonális jelleget megszűntessék. Egyre több, nyugat-európai exportot szolgáló saját felvásárlást és feldolgozást terveznek a jövőben. A feltételeket jelentős beruházásokkal teremtik meg. A 27 milligs összberuházásnak tavaly felét költötték erre a célra. Az energiaköltségben igen nagy megtakarítás, hogy az olajtüzelésről áttérhettek a gázra. A fejlesztésből még a baromfivágó részesedett, emellett 4 milliót fordítottak mezőgazdasági gépekre. Jól tudják, hogy ez nem elegendő a géppark felújítására, az idén 8 millió forintot terveznek erre a célra. Átalakítják a sertéstelepet, s a tésztaüzembe egy nagy teljesítményű présgépet állítanak be. A melléküzemágak tevékenysége az eredmény szempontjából jelentős. A csiszoló-és a lakatosüzem stabil bevételi forrás, az építők a saját beruházásokban jelentős megtakarításokat érhetnek el. A kertészkedéssel foglalkozó mihálytelekiek számítanak a tées/.átvevöre, a kistermelés nagyüzemi hátterére. A keresetszinvonal átlépte a 70 ezer forintos határt, a mezőgazdaságban ez az összeg a jobbak közül való. Ennek ellenére az állattenyésztésben, a három műszakos szárítóban nehéz a dolgozókat megtartani. Elsősorban a segédmunkásokból van hiány, még külföldi munkavállalókra is rászorultak. A megszokott juttatások mellett a szövetkezetben 900 ezer forint kamatmentes kölcsönt osztanak fel az igénylők között T. Sz. I. Klinikák és a gyógyítás Az orvosképzésről Pénteken délelőtt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében tanácskozott az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg a SOTE oktató-, tudományos éts gyógyító-megelőző munkájáról. Az írásos beszámoló megállapítja: az előző tanévben az intézményben 615-en szereztek oklevelet, A hallgatók gyakorlati oktatása mára átlépte az egyetem határait: a megnőve kedett társadalmi igényekhez igazodó orvosképzésben igen fontos szerepet kapnak az oktatókórházak. Jelenleg 11 budapesti és 6 vidéki kórház vállal részt a képzésben. Sokéves gond a hallgatók tankönyvekkel és jegyzetekkel időben történő ellátása. Változatlan a szerkesztett tankönyvek iránti igény, s az a törekvés, hogy a legújabb kutatási-tudományos eredmények mielőbb a hallgatók rendelkezésére álljanak. Az egyetemi klinikák gyógyító munkája szervesen illeszkedik a hazai egészségügyi ellátás rendszerébe. A huszonöt klinikán 3 ezer 366 ág,Vat vehetnek igényije a betegek. A tervidőszakban — ha lassított ütemben is — tovább folytatják a rekonstrukciós tervek megvalósítását. Erre az időszakra esik az egyszer használatos eszközök széles körű bevezetése, a gyermek-szívsebészeti és az ultrahang-diagnosztikai program fejlesztése is