Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

Pcntck, 1987. február 20. 5 Városrendezési fórum Az újszegedi November 7. vét szeretnék az érdeklődők zsa Ferenc sugárút északi Művelődési Ház az elmúlt években már több alkalom­mal is rendezett kiállítást és fórumokat a magánlakás­építés iránt érdeklődők szá­mára. A programsorozatot minden esetben nagy érdek­lődés kísérte. Ez nem is cso­da, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Szegeden felépülő lakások több mint háromnegyed része ebben a formában készül. Az építé­szeti kiállítások sorát az idén a Dél-magyarországi Tervező Vállalat munkáiból összeállított bemutatkozás­sal folytatják. Február 23­tól 26-ig „Újszegedre ter­veztük" címmel tervek, ma­kettek, térképek kerülnek bemutatásra, valamint há­rom egymás utáni napon fórumot is rendeznek a mű­velődési házban. Első alkalommal február 24-én, kedden este 6 órakor Újszeged csatornázási ter­veiről hallhatnak az érdek­lődök. Az elképzelésekről, építészszakemberek útmuta­tása alapján kaphatnak ké­pet a vendégek. A város megkezdte a Ró­kust követő építési területek előkészítését. Két fórumon — jövő szerdán és csütörtö­kön este — az ide vonatkozó elképzeléseket kívánják be­mutatni a rendezők. Egyik alkalommal a Szőregi út és a Holt-Maros közötti terü­let rendezési javaslatát, va­lamint a Szőregi úttól délre eső, Dél-Ujszegednek neve­zett terület szabályozási ter­eié tárni. Az elképzelések az újszegedi lakosok mellett szá­mot tarthatnak a- magán­épittetők érdeklődésére is, mert ezen a területen a tö­meges lakásépítés mellett, nagy számú egyedi építke­zésre is lehetőség nyílik majd. A Szőregi út—Kamara­töltés—Lövölde utca—Alsó Kikötő sor által határolt dél­űjszegedi területre már ko­rábban elkészült rendezési tervek ezt a városrészt Sze­ged egyik nagytávú fejlesz­tési övezeteként jelölték ki. A lakásépítések mellett, az iparterület bővítése és a vá­rosliget átformálása is sze­repelt az elképzelések között. Időközben azonban — gaz­dasági lehetőségeink meg­változásával, űj igények megjelenésével — átértéke­lődtek a fejlesztési elképze­lések. A most kiállított ter­vek már az új elgondoláso­kat mutatják be. A módosí­tás elsődleges célja az volt, hogy nagyobb területet biz­tosítson a magánerős, első­sorban családi házas építés­nek. Így bizonyos területeket lakóterületekké minősítettek át. Ezért a korábbi zártker­tek helyén az eddig szabály­ellenesen felépített közel száz lakás megtartása mel­lett, további kétszáz családi ház megépítésére nyílik majd lehetőség. Harmadik alkalommal, jö­vő csütörtökön este is izgal­mas téma kerül terítékre. A marostői városrészben a Ró­oldalán, a Fülemüle utcátJi keletre eső részen a közel­jövőben megkezdik nyolc­vanegy telek közművésítését, majd értékesítését. A fóru­mon az itteni elképzeléseket és lehetőségeket fogják a tervezők és a tanács képvi­selői ismertetni. Erre a terü­letre ugyanis a sugárútra merőlegesen induló, hurok­szerűen kialakított utcákban egy-két emeletes, zártsorú kistársasházak építésére nyílik majd lehetőség a ter­vek szerint. A város felé eső tömbben átriumházakat, az utcák másik oldalára pedig sorházakat álmodtak a ter­vezők. De helyet kapnak ezen a területen szabadon álló és ikresített családi há­zak is. Az elképzelések szerint az utak lakó- és pihenőövezet­jelleggel épülnek ki, négy­méteres szélességben. Vár­ható, hogy a Rózsa Ferenc sugárutat két és fél méter­rel kiszélesítik, leállósávval toldják meg. A gyalogjárda és az úttest közé kerékpár­utat terveztek, amely a már meglevő sugárúti szakasz folytatása lesz. Ízelítőül a városrész átala­kítási terveiből talán ennyi is elég. A részletekre is kí­váncsiak a jövő hét három napján a helyszínen kaphat­nak tájékoztatást. A rendez­vénysorozat további prog­ramjairól és a pontos kez­dési időpontokról lapunkban később tájékoztatjuk olva­sóinkat. R. G. A nizzai karnevál Szeged és a francia Rivié­ra csodálatos városa, Nizza közötti baráti kapcsolatok új eredménye: ismét részt vesznek a világhírű februá­ri nizzai karneválon szege­di művészeti csoportok. Ne­vezetesen: a Szeged Tánc­együttes és a Szegedi Népi Zenekar néven az alkalom­ra alakult, 20 tagú cigány­zenekar. Az előbbi művészeti cso­portot aligha kell bemutat­ni; az is közismert, hogy tavaly ilyenkor kaptak elő­ször meghívást a „virág­karneválra", s azóta is jár­tak Nizzában az utánpót­llás csoportok. Most 16 pár táncos és a zenészek Nagy Albert művészeti vezető irányításával kalotaszegi, dél-alföldi, marosszéki, szat­mári, széki és cigánytán­cokkal szerepelnek ismét a tengerparti Angol sétányon rendezett "karneváli felvonu­lásokon, valamint a Fran­cia Vöröskereszt által szer­vezett gálakoncerten. Az indulás előtt — a saját ha­gyományaikhoz híven — bemutatót tartanak a ven­dégszereplés táncprogram­jából. Székházukban, a Tol­buhin sugárúton ma, pén­teken este 7-kor gyönyör­ködhetnek az érdeklődők műsorukban. Természetesen a Szegedi Népj Zenekar is készül a franciaországi szereplésre: Dankó-nótákkal, tempera­mentumos csárdásokkal, Liszt-rapszódiákkal. Brahms magyar táncaival,- Berlioz Rákóczi-induló-feldolgo­zásával. A cigányzenekar tagjai korábban valameny­nyien profi zenekarokban (Rajkó, Állami Népi Együt­tes, Néphadsereg Művész­együttes) muzsikáltak, je­ilenleg pedig szegedi ven­déglátó helyeken dolgoznak. Vezető prímásuk, Káté Kálmán szerint a nizzai szereplés után. itthon is terveznek együttes fellépé­seket. A két csapat hétfőn, 23­án indul Szegedről, és már­cius 11-én érkeznek haza. Egy sípszóra léptek.. Az úttörőszövetség meg­alakulása óta minden kis­dobos és úttörő „egy sípszó­ra lépett" ismerve az éves feladatokat, és aszerint te­vékenykedett. Az úttörőve­zetők VIII. országos konfe­renciája nagy változást ho­azt csinál, amit akar, ha- feltételezi a gyermek- és nem az ajánlásokból váló- felnőttvezetők mozgalom gatva a helyi adottságoknak és feltételeknek megfelelően saját testükre (csapatukra) szabott módszerekkel tervez­nek és végeznek mozgalmi munkát. Figyelembe veszik zott a csapatok életében az az egyén és gyermekközös­önállóság területén. A köz- ségek ötleteit, javaslatait, ponti feladatokat irányelvek váltották fel, amely biztosít­ja, hogy az úttörőcsapatok, önálló közösségek fejlettsé­güknek és adottságaiknak iránti elkötelezettségét, a felelősséggel önként és örömmel — a közösségben a közösségért — végzett mun­kát. Cz. J. * megfelelően a helyi nevelés kialakuló rendszerében a többi- nevelőtényezővel kényszerét „választhatják' együttműködve dolgozhassa- A megújulási és önállósági nak. törekvések még elég gyak­Az önállóság fontos té- ran ütköznek akadályokba, nyezője az adott feltétel- Az új felé való indulás rendszer, amelyben élnek, az eltelt három évben még Eltérő a lakóhely, a kör- igazán nem hozta meg a nyezet, a működés anyagi, várt és remélt eredménye­tárgyi, személyi és pedagó- ket, ennek egyik oka lehet giai feltétele, mások a szo- a csapatvezetők gyakori cse­kások, hagyományok, külön- réje, a másik a környezet bözőek a gyerekek, úttörő- ellenállása az új kezdemé­vezetők, a külső segítők igé- nyezésekkel szemben. A nyei és elvárásaik. Termé- gyermekmozgalom vezetői szetesen az iskola, annak ezen próbálnak segíteni az típusa, nagysága döntően éves felkészítéseken, szek­befolyásolja, fontos mégha- ciófoglalkozásokon, a kezdő tározója a csapat önállósá- csapatvezetők felkészítése, a gának. felnőtt- és gyermekvezetők A helyi önállóságot és képzése során, adottságokat kihasználva jó A csapatok, gyermekkö­azonban gyakran találkoz- Tegnap délután tartotta hatunk sablonos, ötletsze- soros ülését a MÜSZ Szeged gény, az életkori sajátossá- városi elnöksége Szabó gokat figyelmen kívül ha- Ágnes városi úttörőelnök gyó tervekkel, amelyekből a vezetésével. A napirendek gyermekközösségek csak az között szerepelt az a jelen­elfogadás, a végrehajtás tés, amely az úttörőcsapatok önállóságának alakulásáról szólt, Kókai úttörőtitkár, ben. Zoltán városi előterjesztésé­Q szavak és tettek egysége Mint mondta, a legfonto­sabb történelmi eredmény maga a Szovjetunió népei­nek erős és korszerű közös állama, azoknak a politikai, gazdasági és szociális vív­mányoknak sora, amelyeket a szovjet nép elért a szocia­lista építés útján. Az évforduló alkalmat ad a múlt átgondolására, a je­len figyelmes és kritikus ér­tékelésére és a jövőbe tekin­tésre — mondotta, majd fel­hívta a figyelmet, hogy mos­tani utazása az első az SZKP KB januári ülése után, így természetesen sze­retne minél többet megtud­ni az embereknek az üléssel kapcsolatos véleményéről. Az utcákon, a vállalatoknál, mezőgazdasági üzemekben és üdülőhelyeken folytatott beszélgetések azért is fonto­sak — mutatott rá a főtitkár —, mert most első ízben jár Lettországban. •Emlékeztetett: nehéz és bonyolult volt a Baltikum népeinek a szocializmushoz vezető útja. Az októberi for­radalom után Lettországban, Litvániában és Észtország­ban mindössze néhány hó­napig, szinte csak egyet­len történelmi pillana­tig létezett a szovjethatalom. A Baltikumban a szovjetha­talom kikiáltásáért, helyre­állításáért és megerősítéséért vívott egész hősi harc arról tanúskodik, hogy nem lehet megtörni a népek forradal­mi akaratát, nem lehet visz­szafordítani a történelem menetét. E három köztársa­ság a Szovjetunióhoz 1940­ben történt csatlakozás után, A nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulójának évében a Szovjetunió népeinek van mondanivalójuk a világ számára, van mit megünnepelniük, van mire büszkének lenniük, és van mit a történelem mérlegére helyezniük — mondotta csütörtökön Rigában Mihail Gorba­csov a Lett Szovjet Szo­cialista Köztársaság párt-, tanácsi és gazda­sági aktívaülésen elmon­dott beszédében. egyesítve anyagi és szellemi erőforrásait a többi szövet­ségi köztársasággal, lehető­séget kapott arra, hogy az egész ország népgazdaságá­nak hatalmas erejére tá­maszkodjék. Ez nemcsak az erők összegezése, hanem megsokszorozása is volt. Az 1940-es évvel összehasonlítva például az ipari termelés Lettországban és Észtország­ban majdnem 60-szorosára. Litvániában pedig csaknem 80-szorosára nőtt. A szocia­lizmus széles utat nyitott a Szovjetunió minden népének és nemzetiségének nemzeti újjászületéséhez. Mihail Gorbacsov a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a szocializmus még többet adhat a dolgozóknak, ha a néptömegek alkotóerejének és kezdeményezőkészségé­nek fejlesztése, a megújulás az átalakítás útján halad. Ma rendkívül fontos, hogy ne keletkezzék szakadék a poli­Budapestre látogat Milanko Renovica Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségé­nek elnöke, pártküldöttség élén, a közeli napokban hiva­talos, baráti látogatást tesz hazánkban. Czinege Lajos Délkelet-ázsiába utazott Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csütörtökön Délkelet-Ázsiá­ba utazott. A kormány el­nökhelyettese ellátogat a Kambodzsai Népköztársa­ságba. a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságba ülésszakain. é6 a Vietnami Szocialista Köztársaságba, hogy a két­oldalú gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködési bizottságok társelnö­keként részt vegyen a bi­zottságok soron következő Lengyelország Az USA föloldotta a szankciókat # Washington (MTI) sa, és az Egyesült Államok Reagan elnök csütörtökön löbbé nem támaszt akadá­személyesen jelentette be, lyukat állami hitelek folyo­hogy az Egvesült Államok sítása elé sem. Néhány más, feloldja a Lengyelország el- a szükségállapot után beve­len 1981-ben elrendelt gaz- zetett amerikai gazdasági dasági szankciókat. Az in- szankciót már korábban tézkedés eredményeként feloldottak Lengyelországgal kapcsolat­ban ismét érvényre jut a legnagyobb kedvezménye­zettség elvének alkalmazá­példa a jó hagyományok ki­alakításában a Dorozsma II., a Gedó, Gera, Mező, Ma­dách, a Napos úti, a Ko­dály téri és a Petőfi iskolák csapatai. zösségek önállóságát nem lehet irányelvekkel, hatá­rozatokkal egyik napról a másikra megteremteni, ez hosszú távú kölcsönös tár­sadalmi, nevelési folyamatok Az önállóság persze nem eredményeként jöhet létre, jelenti azt, hogy mindenki amely kiindulási alapként Tanulmányi verseny Tegnap fejeződött be az a tömörkényis Kókai Ivett — orosz nyelvi középiskolai ta- tanára: Oláh Jánosné —, nulmányi verseny megyei míg a harmadikon a radnó­fordulója. tis Barcza Mihály (tanára: A szakközépiskolai diákok Agostos Károly) végzett, összesített versenyében Ist- A speciális nyelvi tagoza­ván Ildikó, Tóth Tünde — tos és fakultatív tantárgy­mindkettő Révész Istvánné blokkos csoportok városi tanítványa — és Vidács Ani- versenyében a radnótis Ni­kó (tanára: Nagy Lászlóné), kolényi Csaba, Kovács Al­a szegedi Körösy József bert és Kispál Tamás került szakközépiskola tanulói bi- a képzeletbeli dobogóra. Ta­zonyultak a legjobbaknak. náruk: Takács József. A gimnáziumi általános Az áprilisi országos döntő­tantervű csoportok városi be a versenyzők a mostani versenyét Pete Klára, a Ság- helyezés és egy most meg­vári gimnázium tanulója írt írásbeli teszt összesített nyerte. Tanára: Roczkó eredménye alapján kerül­Krisztina A második helyen nek. A politikai okokból alkal­mazott amerikai kereskedel­mi szankciók komoly gaz­dasági károkat okoztak a Lengyel Népköztársaságnak. A kétoldalú kereskedelem jelentősen visszaesett, egye­bek között a lengyel textil­árukra kivetett magas vá­mok miatt. Reagan döntését lengyel származású amerikaiak egy csoportja előtt jelentette be. Az elnök ismételten azt mondotta, hogy az intézke­désekre annak idején azért került sor, mert az Egye­sült Államok „nem marad­hatott közömbös a szabad­ság megteremtésére irányu­ló kísérlet brutális eltiprá­sa iránt". Washington an­nak idején nagy reménye­ket fűzött a Szolidaritás-fé­le mozgalomhoz és a külön­böző ellenzéki csoportokhoz, s hosszú időn át életben tartotta a „büntető" rendel­kezéseket. tika és a gyakorlat között. Ezt a követelményt, a szavak és tettek egységét mindig szem előtt kell tartani — mondotta. A főtitkár hangsúlyozta, hogy nem lehet visszatérni a múlt gyakorlatához, amikor nemritkán hiányzott az össz­hang a szavak és a valóság között. Ez a kettősség el­torzította az erkölcsöt, rossz hatással volt az emberek hangulatára, a gazdasági és társadalmi tevékenységhez való viszonyukra, kedvezőt­lenül hatott a felnövekvő nemzedék állampolgári ma­gatartásának alakulására. A Központi Bizottság ja­nuári ülése különleges mér­földkövet jelent a gyorsí­tás, az átalakítás útján — állapította meg. — Az 1985. áprilisi plénum lehetőséget adott arra, hogy átgondoljuk az országban kialakult hely­zetet, és meghatározzuk a legfontosabb körvonalait an­nak a jövőbeni politikának, amelyet az ország társadal­mi és gazdasági fejlesztése meggyorsításának nevez­tünk. Az áprilisi ülést kö­vető egyéves munka lehe­tővé tette, hogy átgondoljuk ezt a politikát, és tovább­fejlesztve terjesszük a kong­resszus, az ország és a vi­lág színe elé. Korábban is előfordult — folytatta —, hogy átfogó, nagy politikai és stratégiai jelentőségű döntéseket hoz­tunk, de ezeket nem haj­tottunk végre következete­sen, nem ültettünk át az életbe. A Központi Bizottság januári ülésének feladata olyan intézkedések elfoga­dása volt, amelyek végrehaj­tása egyben a kongresszu­sunk által jóváhagyott po­litika megvalósítását jelen­ti. Ezután arról szólt, hogy a kongresszus és a januári KB-ülés határozataiból ere­dő számos kérdést — min­denekelőtt az átalakítás kulcsfontosságú, nagy hord­erejű kérdéseiről van szó — a párt országos konfe­renciáján fogják megvitatni. Ennek összehívásáról a Központi Bizottság egyik, a közeljövőben megtartandó ülésén határoznak. Ezen az értekezleten áttekintik mind­azt, ami a párton belüli te­vékenységgel, az SZKP belső életének fejlesztésével függ össze, beleértve a választá­sok jellegét, a választott pártszervek létrehozásának módját. Beszédében Mihail Gor­bacsov nagy figyelmet for­dított az ország gazdasági életében tapasztalható hiá­nyosságokra. Rámutatott, hogy a népgazdaság fejlesz­tésé még nem érte el a szükséges ütemet, és nem vált töretlenné. Amikor a változásokról, a társadalmi élet minden szfé­rájának átalakításáról beszé­lünk. akkor mindig hangsú­lyozzuk, hogy nem valami­féle kozmetikázó intézkedé­sekről van szó, hanem a társadalomban végbemenő mélyreható folyamatokról. Mindez új munkafeltételeket szab meg a pártszervezetek számára. A Központi Bizott­ság álláspontja szerint mind­azt. amit az SZKP XXVII. kongresszusa után társadal­munk átalakításában elkezd­tünk, magának a pártnak a káderek munkájának átala­kításával kell kezdenünk — hangoztatta Mihail Gorba­csov. Az aktívaülésen — a fő­titkár beszédét megelőzően — felszólalt a Lett SZSZK több vezetője. Tájékoztatást adtak a szovjet köztársaság­ban folyó munkáról, a párt-, tanácsi és gazdasági szervek tevékenységéről, gondjairól, problémáiról, to­vábbá állást foglaltak az át­alakítási politika kérdései­ben. Mihail Gorbacsov csütör­tökön Rigából Tallinnba utazott. Az észt fővárosban virágot helyezett el Lenin emlékművénél majd a szov­jethatalom védelmében el­esettek emlékművénél.

Next

/
Thumbnails
Contents