Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

2 Csütörtök, 1987. február 19. Számítógép-művészet Szombathelyen, a megyei művelődési és ifjúsági központban megnyílt a „Digitart" című számitógép-művészeti kiállítás. A Magyar Tudományos Akadémia és az Üj Impulzus szerkesztősége szervezésében létrejött kiállítás célja. hogy megmutassa a mindennapjainkat átszövő informatikai forradalom hogyan formálja át létünket és tudatunkat. A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődők megbarátkozhassanak a computer art már létező irányzatával Budapesti szegediek találkozója A Budapesten élő szegediek baráti köre e napokban jött össze idei első találkozójára. A kör új tagokkal gyarapodott tagsága ezúttal fehérasztalnál találkozott egymással. A hangulatos összejövetelen Szeged korábbi éveiben népszerű két operaénekese: Szabó Miklós és Vadas Kiss László, az Állami Operaház tagja lépett föl a résztvevők meleg fogadtatásától kisérve. Az esten ezúttal is többen képviselték a „szerette várost", köztük Csonka István, a megyei városi tanács általános elnökhelyettese és Csákány Béla professzor, a József Attila Tudományegyetem rektora. A baráti kör legközelebbi összejövetelét március 17én, kedden estére tervezik, amikor Szeged tudományos életéről hallgatnak meg tájékoztatást a két egyetem vezető képviselőitől. Kegyetlen románc Színei, szinkronizált szovjet film. Osztrovszkij színműve nyomán irta cs rendezte; Eldar Rjazanov. Fényképezte: Vagylm Aliszov. Zene: Andrej Petrov. Főbb szereplők: Alisza Frejndlih, Larisza Gtizcjcva, Nyikita Mih&l kov, Andrej Mjagkov, Alekszej Petrcnko, Viktor Proszkurin. Majdnem minden szempontból jó film a Kegyetlen románc. Valószínűleg elsősorban az irodalmi alapanyagnak? Osztrovszkij Hozomány nélküli menyaszszony című drámájának köszönhetően — igaz, nincs elég veretes mű, amit kellő „tehetséggel" ne lehetne elrontani. Hírlik pedig, a rendező jócskán átgyúrta az eredeti matériát. S mivel a drámával való összehasonlítás minden bizonnyal keveseknek adatik meg, maradjunk csak Eldar Rjazanov keze munkájánál. Uj film Az elszegényedett, de jobb sorsra érdemes nemesözvegy hozomány nélkül próbálja férjhez adni legkisebb lányát, miután a két idősebb viszonylag tűrhető partit csinált. Larisza amolyan ártatlan homlokú, tengerkék tekintetű, nádszálkisasszony, szinte a puskini időkből. A történet napjainknál úgy száz esztendővel korábban játszódik. Számtalan hódoló zsongja körül, ő természetesen Paratovnak, a város közszeretetnek örvendő, jóvágású bohémjának ajándékozza szívét. Aki pedig nem veszi „úgy igazán" komolyan, hízeleg neki a szép nő szerelme, de érdekei felülkerekednek: dúsgazdag menyasszonyt választ, idegen országban. Larisza csüggedten az ügyefogyott postaIdei munkaprogramok Jobb érdekvédelmet, érdekképviseletet. Ezt sürgetik a tegnapi Medosz-ülésen megtárgyalt munkatervek. A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók szakszervezete megyei bizottságának ez évi programja egyebek között felhívja a figyelmet a vállalati szakszervezeti közreműködés fontosságára a tervező munkában. A szakszervezetek továbbá ellenőrizzek, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei összhangban javulnak-e a gazdálkodás eredményeivel. A személyi bérezésben. jutalmazásban érvényesüljön az eredményes termelést ösztönző érdekeltség. A munkavédelemre. a szociális körülmények javítására fordított összegek segítsék elö a biztonságosabb. egészségesebb munkakörülmények létrejöttét. * A Medosz megyei bizottsága mellett működő gazdasági bizottság idei programjában például azt tervezik, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a jóléti alapok felhasználására. A társadalombiztosítási tanács 1987-ben felméri a nyugdíjasok helyzetét, életkörülményeit. Az ifjúsági tanács kezdeményezi az ifjúsági tagozatvezetők képzését, továbbképzését. A testnevelési és sportbizottság ped;g szorgalmazza a mezőgazdasági üzemekben a tömegsport szélesítését A munkatervek kapcsán több vélemény hangzott el. Török György az új szabadságolási rendelet visszhangjáról beszélt. Judjuk, milyen 6zerepe van a másodgazdaságoknak életünkben. A munkáltatói szigor kedvezőtlen hatást váltott ki a dolgozókban. A szabadság kétharmadával ugyanis a munkaadók rendelkeznek, ami háttérbe szoríthatja a másodgazdaságokat. Az intézkedést egyéni szabadságjogukba való beavatkozásnak tekintik a dolgozók. Szél Ferenc arra kérte az egybegyűlteket, hogy a munkabizottságok tagjai minél gyakrabban jussanak ki az életbe, a szakszervezeti alapsejtekhez. A közvetlen érdekvédelmi munkát pedig az sürgeti, hogy egyre nő a panaszügyek száma. Továbbá ellentmondást lát a személyi besorolások és teljesítmények között, az aszinkron sokáig nem tartható. Kovács Lajos arra ösztönözte a munkabizottságokat, hogy mélyítsék el a feltáró tevékenységet a rájuk bízott területeken. Hallgassák meg a véleményeket, mert a szakszervezeti munkát így lehet csak társadalmasítani. A munkastílus, -módszer, fejlesztése érdekében pedig igen fontosak a tapasztalat cserék tisztviselőnek ígéri kezét. Paratov az esküvői ebéd napján állít be... s az események végzetes fordulatot vesznek. Azon tűi, hogy minden szereplő jellembeli telitalálat, a film kétségtelenül Nyikita Mihalkov jutalomjátéka: gáláns fehér hercege kellően romlott ahhoz, hogy ellenállhatatlan legyen. A románc áldozata, Larisza Guzejeva — amilyennek lennie kell — decens, törékeny testileg-lelkileg. Kiváló színésznő Alisza Frejndlih, eszével a lánya sorsáért aggódó, ugyanakkor végsőkig megértő, együttérző édesanya. Mézszinben, aranybarnában, füstszürkében füröszti mindannyiukat az operatőr, mozgékony kamerája az emberi .érzelmeknek széles és hiteles skáláját fényképezte. Határozottan, de nem erőszakosan vezeti a stábot Rjazanov, két és fél órás alkotásában kiegyensúlyozott ritmust tartva, épp idejében töri meg a mármár túlzott érzelmességgel fenyegető jeleneteket. ellenkező hangulattal. Kifogásolnivalót alig találni, ha csak nem, hogy időnként gyanúsan búsan peng a gitár, s látni meghatottságtói homályos szempárt, sőt könnypatakot is • .. V. E. Szerzői est, növendékhangverseny Ismét újabb portréval gazdagodott hétfőn a szegedi mai magyar zene hete arcképcsarnoka. Balassa Sándor beszélt ars poeticájáról, életútjáról, s a zeneszerzés titkairól. Faggatójának, Vántus Istvánnak pedig lényegretörő, jó kérdéseivel ezúttal is sikerült kellemes, ám emelkedett légkört teremtenie. Balassa pályafutása ékesen példázza azt az ismert mondást, hogy az igazi tehetség minden körülmények között érvényesül. Fizikai munkát végző fiatalemberként találkozott össze, s kötött életre szóló szövetséget a komoly zenével; 19 évesen próbálta először kikívánkozó mondanivalóját zenei hangokba, kompozíciókba formázni. Senki nem fogta a kezét, nem tanította még a szakma fortélyaira, amikor hat Bagatelljét (kis zongoradarabok) saját magának szánt stúdiumanyagként papírra vetette, hasonlóan Bachhoz, aki feleségének, Anna Magdalénának írt kis zongoradarabokat. Maczelka Noémi szólaltatta meg korrekten a kis iskolaminiatűröket, melyekben az ifjú, akkor még autodidakta fiatalember ösztönösen nyiladozó tehetségére figyelhettünk fel. Az első zeneszerzői próbálkozások tovább mélyítették azt a talentumkutat, melyből olthatatlan erővel feltörő tudásszomja táplálkozott. így került felszínre az a két, figyelemre méltó belső világot sejtető, őszinte, lírai vallomás — Két dal Kosztolányi Dezső verseire —, amellyel zeneakadémiai felvételt nyert a tehetséges fiatalember. Jván Ildikó szívmelengető tolmácsolásában hallottuk a sorsdöntő. dalokat. Maczelka Noémi zongorakíséretével. A Dimensioni fuvolára és brácsára már a felnőttfejjel megélt tanulóévek útkeA mai magyar zene hete reséséről, az életet halálosan komolyan értékelő, a szívszaggató, idegtépő szorongásait jajduló muzsikusról vall. Rendkívül nehéz feladat elé állítja főként a brácsán játszó művészt. Ezúttal Nagy Ágnest, aki Román Zoltánnal együtt igen magas színvonalon, nagy felelősséggel mutatta be a kompozíciót. Az utolsó pásztor cimű, gordonkára írt mű már az érett .muzsikus megnyilatkozása, melyben a világ elembertelenedése ellen emeli fel szavát. Sin Katalin ihletetten tolmácsolta a gondolatébresztő, finom kompozíciót. Végül Weöres Sándor verseire írt öt gyermekkarából hallottunk hármat, az Erdösné Fagler Erika vezette Bartók gyermekkórus előadásában. Sajnálatos, hogy objektív akadályok miatt Balassa oratórikus, illetve nagyobb előadói apparátust igénylő •műveiből nem hallottunk, így tehát nem teljes a kép, amit a komponistáról kaphattunk. Pedig zeneszerzői hitvallása művei meghallgatására inspirál. Hite szerint a művészet értelme: segítse az embert, hogy megtalálja helyét a világban. „Szeretném vállalni a vörös vérsejt szerepét, amely az oxigént szállítja" — mondotta búcsúzóul. Kedden a jövő hangverseny-látogatóit, illetve leen-» dő zenetanárait (esetleg művészeit) hallottuk korunk hangján megszólalni. A Liszt Ferenc zeneiskola tanárai — Aracsi Lászlóné, Bódásné Vanyiska Zsuzsa, Demeterné Dányi Júlia, Dillmann József, Ormándlaky Péter, Stanics Béla, Szél Pálné és Szélpál Szilveszter — ismét nagyon szép munkát végeztek. Tanítványaik valamennyien igényesen, szépen muzsikáltak. Bódás Zsuzsa magabiztos, frappáns előadásában Sári Józset Rondóját hallottuk. Említésre érdemes a 3. zeneiskolai osztályos Molnár Gábor ügyes klarinétjátéka is. Dubrovay Szvitjét hallottuk tőle. Bravúros hegedűprodukciókra is sor került. Így Czutor Zsolt szép hangon, kitűnő formálással bemutatott Sugár Concertinójában és Rácz Géza határozott előadói kvalitásokról árulkodó, színes dinamikájú játékában (Farkas: Szonáta) gyönyörködhettünk. A Tömörkény István zeneművészeti szakközépiskola növendékei szintén igen magas színvonalon szerepeltek. Tanáraik: Aracsi l.ászló, Gál Tamás, Gévayné Janurik Márta, Kerek Ferenc, Lass Zoltán, Lucz Ilona, Meszlényi László és Simon István. Igen tetszett Szűcs Györgyi karakteres, színes, hibátlan fuvolajátéka (Mező Imre: Szvit). Papp Lajos Vázlatok című darabját Gaál Tünde mutatta be. Szuggesztíven játszott, s magától értetődő természetességgel élte át a gesztusgazdag zenét. Hidas Frigyes Fúvósötösét szép, csiszolt előadásban hallottuk a fúvós tanszak növendékeitől. Búcsúzóul az Aracsi László vezette vonószenekar lépett fel. Maros Rudolf fantáziadús művét, a Tájképek cí-' műt játszották. Legutóbb általam hallott szereplésük óta igen szépen fejlődött a zenekar tónusa. Kellemes, szép, telten zengő. Produkciójuk gondos munkát bizonyított. őszinte indulatoktól fűtött, ízlésesen formált előadást nyújtottak. Berényi Bogáta Rendszerelemzési tanácskozás Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián a rendszerelemzéssel foglalkozó kutatók, mérnökök és közgazdászok részvételével tanácskozást rendeztek, amelyen megvitatták a módszer alkalmazásának hazai eredményeit és jövőbeli lehetőségeit. A rendszerelemző szakemberek a gazdasági és társadalmi élet legkülönbözőbb területein, a bonyolult helyzetekben meghozandó döntések előkészítéséhez adnak módszertani segítséget. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság, az MTA és az OMFB által összehívott tanácskozást Csurgay Árpád, az Akadémia főtitkárhelyettese nyitotta meg. Ezt követően tíz előadás hangzott el a hazánkA gyerek vétett; gyengébb a bizonyítvány. A papa büntetett: nem lesz zsebpénz. A fiú tiltakozott: zsebpénz manapság minden gyereknek jár, akinek nincs, azt cikizik a többiek. A szigorú atya a többieket és azok kedves szüleit szapulta meg a mai morált. A mama — úgyis mint a családi békemozgalom egyetlen harcosa — elment tanácsért csemetéje osztályfőnökéhez. Az csak a fejét ingatta és elsorolt zsebpénzügyben némely kirívó, problémákat okozó jelenséget. Például, hogy mennyi rossz percet okoz, indulatot szit a gyerekek között az, hogy egyeseknek túl sok, másoknak igenigen kevés a zsebpénze. A felvágás, a hencegés, a könnyelmű költekezés gesztusai együttjárnak mások pironkodásával, szégyenlősködésével, netán az agresszivitással, az irigységgel, a rosszindulattal. A nemtörődöm szülök zsebnyi pénzzel „megvett" és társaihoz képest „tehetős" gyerekeinek lelki krízisei, más fiúkhoz, lányokhoz való viszonyának probléZsebpénz mái sokszor megoldhatatlan feladatok elé állítják a pedagógusokat. Akik nem győzik'eleget •mondani a kedves szülőknek, hogy: a zsebpénz nem jutalom; a heti zsebpénzt a ima érvényes szokások szerint adni kell a gyereknek. De nem számolatlanul! Hanem úgy, hogy ne okozzon gondot a családi költségvetésben — és ne szüljön iskolatársak közötti egészségtelen versengést! Úgy, hogy minden szülő vegye végre tudomásul: a zsebpénznek van nevelő szerepe is! Takarékosságra, •beosztásra, de könnyelműségre is szoktathat. Mert ez olyan pénz, amit tulajdonosa önállóan gyűjthet össze vagy költhet el — s általa „gazdálkodási tapasztalatokat" szerezhet. Mi több: élettapasztalatokat! Például azt, hogy a pénzzel több dolog elérhető, óhajok teljesíthetők vele; de nem minden. Ha meggondolatlanul költi a gyerek (s nincs mindig pótlás, kiegészítés) sokszor nem marad neki arra, amire igazán kellene. Ha pedig próbálja beosztani (és segítünk neki ebben okos felnőtt szóval, de nem paranccsal) többre juthat. Több öröme lehet benne, mint csalódása. Es a zsebpénz éppen erre való: apró örömszerzésre. Meg a fontos és kevésbé fontos vagy éppen haszontalan, örömtelen dolgok közötti különbségtétel tanulgatására. Amihez persze kell némi szülői segítség és kontroll (önkontroll is). Mit megadni 6okkal nehezebb. mint „büntetésből" elvonni a zsebpénzt vagy „törődéspótlásként" 6okat adni. A büntetés ezúttal elmaradt. A mamát meggyőzte a gyerek tanára. S némi gondolkodás után a papa is belatta, hogy a zsebpénzben nem elsősorban a pénz a fontos, hanem az. amit jtlenthet a gyereknek. Amitől ha megfosztjuk, hosszabb távon talán a jövendő felnőtt társadalmát büntetjük — s nem zsebpénzszinten! Szabó Magdolna ban csaknem másfél évtizede alkalmazott döntés-előkészítési módszer gyakorlati eredményeiről. Az OMFB rendszerelemzési irodájának képviselői elmondták, hogy a számítógépek elterjedésével mind több vállalatnál, intézményben és társadalmi szervezetnél alkalmazzák a rendszerelemzést. Ennek ellenére, még ma is gyakori, hogy az érdekeltek fontos kérdésekben részleges információk alapján, ösztönösen döntenek. A rendszerelemzést hazánkban az elsők között a vízügyi szakemberek alkalmazták, a víztározók több célú felhasználására. A Balaton vízminőségének javítására készült tervek összeállításánál ugyancsak felhasználták a rendszerelemzés vizsgálati módszereit. A dorogi hulladékégető mű telepítésénél a lakosság, a gyógyszeripari vállalatok, az Ipari Minisztérium, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal érdekeinek valósághű feltárását, és problémáik pontos megfogalmazását segítették a rendszerelemzők. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az érdekeltek megfelelő információk birtokában tárgyalhattak, és megegyezésre jutottak. Többen beszámoltak arról, hog/ a mezőgazdaságban, a vegyiparban, valamint a tudományos pályázatok elbírálásánál a rendszerelemzők milyen módszerekkel segítették a döntéshozókat. Az előadások után a tanácskozás résztvevői döntés-előkészítési eljárásokat bemutató számitógépes programokat tanulmányoztak, (MTI)