Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

2 Csütörtök, 1987. február 19. Csatornáznak Móravárosban Hiszem, hogy ¡fontos a környezetvédelem. Mégin­kább, ha a lakosság érdeke­it is szolgálja. Természete­sen a kettő nem választható el egymástól. Ezúttal a csatornázásról van szó. Az ősi emésztögöd­rök már nem felelnek meg a követelményeknek, képte­lenek teljesíteni funkcióju­kat, mivel a korszerű ház­tartásban a korszerű vegy­szerek „korszerűen" szeny­nvezik az ember környeze­tét. A csatornahálózat fej­lesztése azért is fontos, mert a talajba szivárgó mérgező anyagok pusztítják, használ­hatatlanná teszik a termő­földet. Móravárosban fogtak hoz­zá a szennyvízelvezető csö­vek lefektetéséhez. Az épí­tésre társulatot szervezlek. A hosszú előkészítő munka után alakult meg ez a kö­zösség. A 47-es választókör­zetben a településfejlesztési hozzájárulást is erre a ha­laszthatatlan beruházásra szavazták meg. Ez az ösz­szeg persze csak töredéke ai költségeknek, még úgy fis kevés a pénz, hogy a lakos­ság külön hozzájárul a ki­vitelezéshez. Erre a munkára 55 millió 600 ezer forint áll rendelke­zésre. Ebből a lakosság 12 millió 351 ezret vállalt ma­gára. a vízügyi alap támoga­tása 15 millió, a tanács tá­mogatása pedig 28 millió 203 ezer forintot tesz ki., A be­ruházó vízművek és fürdők vállalat, amely a Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Építő Vállalatot bízta meg az épí­téssel. Az első ütemben két mel­lékgyűjtőt kell kialakítani a Hajnal és a Lajta utcák­ban. Ezekre csatlakoznak a Katona, Remény, Korda, Ré­pás, Szekeres, Farkas és az Alkotmány utcák, valamint a Mura. Kismartoni, Ruszti és Rohonczi utcák csator­nái. «A munkát megkezdték már. A második ütemben majd a Szél utca, Gólya ut­ca. Cserepes sor, Fraknói utca határolta terület kap csatornát. A hermadikj ütemben a Korda utca, Szél utca és a Tolbuhin sugárút által határolt móravárosi részen fektetik le a szenny­vízvezetéket. A teljes Móraváros csa­tornázása természetesen hosszú időt igényel. Kérdez­hetnék: miért éppen Móra­városbp.n építenek csator­nát, hiszen más városrészek is akadnak — sajnos —, ahol szintén elkelne ez a közmű. A válasz egyszerű: mert volt annyi pénz, ami­vel -hozzáfoghattak a beru­házáshoz, s éppen ez a te­rület az, ahol a megvalósí­tás feltételei adottak voltak. LogikuS: az összegyűlt pénzt vétek lett volna úgy elfecsé­relni, hogy a város külön­böző pontjain belekezdjenek a csatornázásba. Üigy csak félkész „termékek" szület­tek volna. Végül is, valahol el kellett kezdeni. Ez a va­lahol most Móraváros. Acs S. Sándor ^ r • r ír (Gépjármű­javítás Többeh állítják; már van valós piaci verseny a szege­di* gépjárműjavítók között. Egymástól hódit el megren­delőket az Autófer leányvál­lalata, a Szervo es a Gépjár­műjavító Ipari Szövetkezet. S természetesen egyre in­kább kell számolni a ma­gánvállalkozókkal is. Mégis, amikor most egy megegye­zésről adunk hírt, senki se gondoljon valamiféle kartell létrejöttére. Szombatonként — nemcsak télen — keve­seknek jut eszébe a kocsit szervizbe vinni. (Hiába még ez a tevékenység sem fér bele a hét végi tennivalók körébe.) De ugyanakkor elő­fordulhat egy ekkora város­ban, annyi hirtelen meghi­básodás, ami sürgős javítást igénnyel, hogy egy szerviz­nek legalább fogadni illik a kuncsaftokat. Egynek és nem valamennyinek. Erre kötöttek megállapodást a város legnagyobb autójaví­tói. Eszerint; minden hónap első, negyedik és — ha van — ötödik szombatján a Gép­járműjavító Ipari Szövetke­zetnél nem csengetnek hiába a bajbajutott autósok. A második és harmadik szom­baton a Skodákat. Trabanto­kat, Wartburgokat a Szervó­nál, a Ladákat, Dáciákat, pedig az Autófer leányválla­latánál javítják meg. A hét­végi ügyelet mindenütt egy műszakos, reggel hattól dél­után kettőig tart. A hét e'ső öt napján este 10 óráig tar­tanak ügyeletet a szervizek. Az új ügyeleti rendszer már életbelépett, február el­sejétől érvényes. Férges alma, mérges „alma" ? Mi a siker titka ? A,i.Tisza Halászati Tsz kollektívája tegnap, szerdán délután az újszegedi oktatási központban megtartott köz­gyűlésen kiugró eredmé­nyekről hallhatott Pelle László elnök beszámolójá­ból. A haltermelés megha­ladta az ezer tonnát, a mennyiségi növekedésnél jóval nagyobb mértékben nőtt a termelési érték, amely több mint másfélszerese az 1985-osnek. Az egy évvel korábbi nyereség megduplá­zódott, s 23 millió forint lett. Ekkora ugrás nem lehet a véletlen műve, hosszú évek alapozómunkája ért most be. Elsősorban a több­oldalú gazdálkodás az, ami a létbiztonságot jelenti. A ha­lászat 55 százalékot tesz ki az össztevékenységből. s el­mondható. hogy fellendülő­ben van. Ritka év a tavalvi. mind a nyílt vízi. mind a tógazdasági halászat ered­ményes volt. A busás haszon végre szó szerint értendő, ennek a növényevő halnak is volt keletje a szocialista piacon, 470 tonnányit szállítottak ki belőle. A tógazdaságban a busát ponttyal váltották fel. Első ízben próbálkoztak a nyári halászattal, ezt a száz­tonnányi mennyiséget jobb áron tudták értékesíteni. Az sem titok, hogy a bevétele­ket egyrészt a 10 százalék körüli áremelés is növelte, de nem ez volt a döntő. Eb­ben az évben kaptak először termelői árkiegészítést a balra, s ez »előre nem remélt bevételt hozott. A jövedelmezőség másik összetevője a költségcsök­kentés. Ezt szplgálta a saját ivadék és tenyészhalte­rtyésztés. A tavi halak eteté­sére olcsó élelmiszeripari hulladékokat is vásároltak, például a konzervgyártól hulladékborsót és paradi­csompaszírt. A halfeldolgozóhan 500 tonnányi konzervalapanyagot és tálcás halszeletet készí­tettek, s ez a mennyiség megfelel az igényeknek. Élő és csomagolt halból a hal­csarnokaikat és a nagyobb ABC-ket egyaránt ellátták A kereskedelmi tevékenység hasznot hozott, nem ügy mint a vendéglátás. Sajnos egyes szerződéses üzletek vesztesége miatt elmaradt az eredmény. A folyamatos munkalehetőséget biztosító műanyagüzem termékei ke­resettek, leginkább a fólia csomagolóanyagok népszerű­sége nőtt. A tevékenység bővülése 11 százalékos létszámnöveke­déssel járt, elsősorban a fel­dolgozóban és a kereskede­lemben. Az átlagkeresetek csak mérsékelt ütemben vál­toztak. Az eredményfelfutást a most kifizetendő 2.9 millió forint kiegészítő részesedés­ből érzékelik közvetlenül a dolgozók. Központi intézke­dés alapján a halászok a rendkívüli munkakörülmé­nyek^jniatt 20 százalék pót­lékot kaphatnak. Az össze­get 3 év alatt fokozatosan növelik erre az értékre, ked­vező adózási feltételekkel. A termelésbiztonság érde­kében tavaly a hűtőkapaci­tást bővítettek. A fejleszté­sek az idén is folytatódnak, most kerül sor a járműpark felújítására, a tógazdaság rekonstrukciójára, a halá-„ szok könnyen mozgatható szállítószalagokat kapnak, a röszkei tározót 10 ezer köb­méterrel nöVelik. T. Sz. I. Nemrég tartotta tanszék­foglaló előadását a SZOTE-n Desi Illés, a közegészségtan és járványtan professzora. „A szervesfoszfátok neuroto­xikus hatásainak megismeré­se és kivédése" címmel. A té­ma nem csupán szűk szak­mai berkekben tarthat szá­mot az érdeklődésre. Jégtörő Mátyás napjához közeledvén egyre több földet, kertészke­dést kedvelő ember tenyere kezd bizseregni, vágyódva a kapanyél után. De addig is, amíg eljön a tavaszi mun­kák ideje, bizonyára többen belelapoznak a szakkönyvek­be, ismereteiket bővítendő. Az ő figyelmükbe is ajánljuk mindazt, amit az orvospro­fesszorral folytatott beszél­getésből megtudtunk a nö­vényvédő szerek hatásairól, veszélyeiről. * Manapság egyre többet, hallunk a biokertészetről, egyre több kiadvány jelenik meg a kártevők elleni ter­mészetes védelemről. Olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy Nyugat-Európa egyes piacain drágábban kínálják a férges almát, mint a mo­solygós épet. A gyümölcs hú­sában araszolgató kártevő ugyanis „ékes" bizonyítéka annak, hogy a fát vegyszer nem érintette... Nem az lenne hát. a jövő útja, hogy teljesen kiűzzük a mérgeke', a kertekből? Különösen ak­kor merül föl ez a kérdés, ha tudjuk: az' országban ép­pen itt a Dél-Alföldön fordul elő a legtöbb, permetezőszer okozta mérgezés, s egyre nő a véletlenségből bekövetke­zett haláleset mellett az ön­gyilkosságok száma is. A biokertészettel lehet si­kereket elérni a kiskertek­ben, ott is főként--akkor, ha a szomszédok vegyszerekkel irtják a kártevőket. Nagy te­rületeken azonban akár 30 százalékkal is csökkenhet a terméshozam, ha lemondunk a permetezésről. A feladat nem az, hogy betiltsák a nö­vényvédő szereket, hanem az. hogy kidolgozzuk az együttélés lehetőségeit. A tanszék kutatói — a megyei Köjállal karöltve — azt igye­keztek meghatározni, meny­nyi az a növényvédő szer, amennyi, ha bejut a levegő­be, a talajba, a vízbe, a nö­vénybe — illetve az emberi szervezetbe — még nem okoz kóros elváltozást. Olyan módszereket kerestek, ame­lyekkel még a kórosság hatá­ra előtt kimutatható a ve­Lakóterületi központ ülése A 2. számú lakóterületi központ (Felsőváros) ülést tar­tott, amelyen tájékoztató hangzott el a lakóterületi alap pályázatáról, az idei tanácstagi beszámolók előkészítéséről, a társadalmi munkák szervezéséről és Felsőváros közbiz­tonsága helyzetéről. A bizottsági ülésen a lakóterületi köz­pont vezetőjét, Tóth Zsuzsannát — más elfoglaltsága miatt, saját kérésére — felmentették tisztségéből. Az új vezető Gregus Zoltán lett Zsuzsanna-napi pac sirtaszó Határozottan tavasz il­lata van a levegőnek. Igaz még Tél-tavaazú felhők bújtatják a végtelen kék­séget, de itt lent a város­szélen ... Itt már hallani, ahogy fellélegzett a tó. A téli szélben sírt, zörgött a havas jégpáncél között, de most más nóta járja. Már muzsikál a nádas, a Déli szél beletutul a törött nád­sípokba, s szól a fehér-tói muzsika... A hó olvadá­sával eltűntek a téli ma­dárvendegek! Hofoszlányok maradékán varjak fürde­nek, s tunyán riszálják magukat. Vtdaman hall­gatnak, közben a maggs csomoros nyárfákra gon­dolnak — ahol égrenéző gömbölyű varjúfészkek — bölcsök — várnak a tata­rozásra. Párban járnak már a feketék, csillogó szemmel készülnek a csa­ládalapításra. Korrogó ro­konuk, az öreg hollópár már tojásain kotlik a kék­lő, párás masszi tiszai erdő ölelésében. A halastavak zöldülő bordáin felhangzik a cinkék rég várt dala; nyitni kék, nyitni kék .., Már egy hete megjött az első bíbic, magánosan ér­kezett, társai még marad­tak az olaszföldi lagúnák partjain. De megjött |a fehér-tavi madárországba a nagykócsagok előőrse, s a sürgő-forgó kacsanépség is folyamatosan érkezik. Gácsérok színes násztol­lai ragyognak, s szorgosan 6zűrik csőreikkel a plank­tonnal csak lassan népese­dő Jtideg vizet. A bíbic korán jött meg, ez jót jelent a népi csízió szerint. S ezt erősíti a me­zei pacsirták érkezése is. Sót „megszólalt a pacsirta" ma délelőtt, s éneke mái­több mint bíztató. Ver. senyt muzsikált a náddal, sietett az udvarlással, mert a kis talajmélyedés már­cius végére már tojásait várja. Gyurr.. pyurr.. szól a pacsirta, a nyulak ker­getik egymást a kurgánon. A Zsuzsanna napi pacsir­taszó üzenet.. a tavasz első hírnökei megjöttek, s ha még vissza visszatér a fagy.. mi már az igazi tavaszra készülünk . . higy­gyétek el.. Csizmazia György szély. A megelőzés helyes út­ja az lehet, hogy rendszeresen mérik, a permetezőszerek­kel foglalkozó dolgozók kü­lönböző életjelenségeit, s az első, időben elcsípett figyel­meztető jelre szüneteltetik az illető ezzel kapcsolatos tevé­kenységét. Az emlékezetes — hosszú távon, hosszan mér­gező — DDT helyeit 1970 óta a szervesíoszfát szárma­zékok terjedtek el, amelyek gyorsan ható anyagok. A je­lenleg használatos növényvé­dő szerek (peszticidek) nagy része idegméreg. Ezt a tu­lajdonságát használhatják ki a kutatók, hogy eljárásokat dolgozzanak ki a korai hatás kimutatására. A központi idegrendszer elektromos te­vékenységét vizsgálják, igen érzékeny módszerrel. A komplex számítógépes prog­ram az EEG-görbét földol­gozza, s objektív, gyors, kép­ernyőre vetített eredményt ad. , Az állatkísérletek alapján megállapították, hogy elő­ször, bizonyos szerek kisebb adagjára általában fokozott ingerlékenységgel válaszol a szervezet," majd a központi idegrendszer gátlása követ­kezik be, csökken a működé­se, végül a halált légzésbé­nulás okozza. A perifériás idegekben a peszticidek ha­tására csökken az ingerület lefutási sebessége. Figyel­meztető adatokat nyerhetnek az izmok elektromos feszült­ség különbségének mérésével is. Az érzékeny műszerek ki­mutatják, hogy csökkenhet a légzésszám, a szívfrekvencia, erősen megnövekszik az agyi görcskészség. Ezek az elvál­tozások igen kis adagoknál kimutathatók, s ha a vegy­szer alkalmazása megszűnik, ez a kísérőjelenség is nyom­talanul eltűnik. Érdekes eredményre vezettek a tanu­lás-és magatartásvizsgálatok. A szerves foszfáttal „kezelt" patkány korábbi önmagához képest megbutult: nem ta­lálta a labirintusból kiveze­tő utat, vagy csak rengeteg sikertelen próbálkozás után bukkant rá. Egyértelműen kiderült: minél hosszabb ideig érte a méreg hatása, annál inkább butult. Ezek az anyagok csökkentik az új is­meretek befogadásának ké­pességét, rontják a memóri­át. Ugyanezt bizonyították az emberekkel végzett pszicho­lógiai próbák, a szóemléke­zetet, a mechanikus memóri­át vizsgáló eljárások is. Jogosan merül föl a kér­dés; a laboratóriumi kísérle­tek eredményeiből mit pro­fitál az emberiség, legaláb­bis itt a Dél-Alföldön élő, vegyszerekkel dolgozó része? Az intézet — minisztériumi kiemelt témaként — három megye peszticidekkel dolgo­zó lakói között vizsgálatba kezdett, a Köjálok szakem­bereivel közösen. Nemcsak ipari és mezőgazdasági-mun­kások egészségi állapotát kí­sérik figyelemmel, hanem bevonják az érintett keres­kedelmi dolgozókat is. A ter­vek szerint öt esztendőn át, szezon kezdetén és végén, szűrik ezeket az embereket, ellenőrzik egészségi állapotu­kat. Ezt a komplex módszert — amely az említetteken kí­vül'elemzi a családi háttért, az életkörülményeket, vizs­gálja a feleség esetleges si­kertelen terhességének oka­it, — az országban egyedül itt alkalmazzák. S ha valami figyelmeztető, még nem kó­ros jelre bukkannak? A Kö­jál azonnal kizáratja a mun­kából a dolgozót addig, amíg tünetei nem rendeződnek. Ez az eljárás igen sok em­ber — talán a legveszélyez­tetettebbek — védelmére al­kalmas, de tudnunk kell: ugyancsak sokan vannak, akik kisiklanak az egészséf-. ügy látószögéből. Talán ép­pen a munka jellegéből adó­dik: gyakran cserélnek el­foglaltságot, munkahelyet ezek az emberek. Aztán a nagyüzemi növényvédelmi brigádon rajla a szeme a felügyelőnek, a Köjálnak, de azt már senki nem követi nyomon, otthon a háztájiban, a kiskertben ki mivel, ho­gyan és mennyi méreggel permetez. Vajon mindenki betartja-e a munka-egészség­ügyi, élelmezésügyi várako­zási időt? Mi várható a kis­kerttulajdonostól, ha a ko­moly szakember se veszi ko­molyan ezeket, mint néhány éve az a dunántúli is, ak'i a sárgaméreggel permetezett földekre 11 terhes asszonyt küldött répát szedni, mond­ván: „könnyű munka". Csak­hogy a méregtől többen ott elvetéltek, rosszul lettek ... Bírósági ügy lett ebből is, akár a Szentesen, gondatlan­ságból tönkretett paprikater­més miatt is: a vízügyi tár­sulat a rizs gyomtalanítása mellett „paprikátlanított" is. Létezik egy egészségügyi miniszteri rendelet, amely előírja: ha a magántermelő bárhol eladásra kínálja por­tékáját, be kell mutatnia permetezési naplóját, hogy kiderüljön, letelt-e a várako­zási idő. Nem tudom, há­nyan ismerik ezt áz .előírást, s ha Ismerik is, hányan tart­iák be. Föltehetően mi itt Magyarországon igen sok mérget nyeltünk már le, mint gyanútlan vásárlók, mert hogy nem becsüljük a férgesét. Pedig hát... A növényvédő állomás és a Köjál szúrópróbaszerű vizs­gálatai, a közegészségtani in­tézet kutatóinak minden igyekezete azonban önmagá­ban kevés, hogy biztonság­gal, egészségesen együtt él­jünk ezekkel az idegrend­szerre ható, veszélyes nö­vényvédő szerekkel. A kis­termelők egyéni felelősségér­zetére, intelligenciájára is szükség van, amelyet — vi­gyázat! —, mint már tudjuk, szintén károsítanak a helyte­lenül használt anyagok .., Chikán Agnrs Uj külszíni szénbánya Üj külszíni fejtést nyitot­tak a Borsod megyei Vadna község határában. Az igen gazdaságosan kitermelhető külfejtésen a fedőréteg eltá­volítása után már megkez­dődött az üzemszerű terme­lés: naponta átlagosan ezer tonna szenet szállítanak in­nen a berentei központi szénosztályozóba. A Borsodi Szénbányák űj termelőhe­lyén 1988 közepéig vájják a szenet a hatalmas markolók. A széntelep váltakozó mély ségben, 15-40 méteres taka­róréteg alatt fekszik, vastag­sága 2 és 3,5 méter között van. A külfejtésből kikerülő szén fűtőértéke megközelíti a két és fél ezer kalóriát, de vannak háromezer kalória fölötti rétegek is. A geoló­giai kutatásokat eddig mint­egy száz hektárnyi »területen végezték el, s úfjy becsülik, hogy a térség szénvagyona megközelíti a 3 millió ton­nát, (MTI) <

Next

/
Thumbnails
Contents