Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! - n )ELMA6YAR0RSZA6 77. évfolyam 41. szám 1987. február 18., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Gazdasági körkép '86 A szegedi vállalatok működéuéneK tapasztalataiból emlékeztetőül csak annyit, hogy árbevételben s tőKent nyeresegben komoly visszaesesek tapasztalhatóak. A kep még kedvezőtlenebb lenne, ha az infláció torzítását kiküszöbölő összehasonlító árakat használnánk. A külpiaci egyensúlyjavitást favorizáló gazdaságpolitika kényszerű velejárójaként evek óta a kívánatosnál kevesebb lehetőségük van a vállalatoknak a fejlesztésekre, beruházásokra. Az állami költségvetés növekvő kiadásait zömmel a vállalatok egyre erőteljesebb adóztatásával, szigorű szabályozással fedezi. Sok olyan területen, ahol korábban állami feladatnak tekintették a beruházásokat, most a, vállalatok önállóságának hangsúlyozása maradt. Az alapelv helyes, s ösztönző is lehet, de csak abban az esetben, ha a kívánalom nem lehetetlen. Gondoljunk bele, hogy a gabonaipar, vagy a tejipar egy százalékhoz közelítő árbevétel-arányos nyeresége mire elég. Hogy fejlesztésre nem, az biztos. Könnyű lenne rájuk fogni, hogy magukra vessenek, miért élhetetlenek. Csakhogy a felvásárlási árak es a fogyasztói árak ebben a körben zömmel kötöttek. A költségcsökkentést szoktuk ilyenkor előhozni, de itt ez se megoldás. A termelési érték meghatározó hányada anyagköltség, viszonylag gépesített, szalagrendszerű a feldolgozás, robbanásszerű eredményjavulást várni egyszerűen naivitás. Ezen a szimulált piacon versenyre kényszerített gazdálkodó szervezet nem tud mást csinálni, alkalmazkodik az éppen aktuális lehetőséghez. Legyen az világbanki hitel, vagy konvertibilisexportösztönző pályázat. Vagyis a termelés magasabb szinten való állandó reprodukálása nem magának a gazdasági folyamatnak az öntörvénye. A csúcs sem túl magas Ha a táblázatra pillantunk, egyből az egymilliárdos összeggel fejlesztő NKFV tűnik fel. De csak akkor, ha nem gondoljuk végig. Megnyugtatásul csak annyit, a nyereség és árbevétel is hasonló nagyságrenddel magasabb a többi vállalaténál, vagyis az arányokkal nincs baj. Az algyői olajmező leterheltségével párhuzamosan a kisebb mezők jelentősége megnőtt, s ezek termelésbe vonása bizony nem kis öszszeg. Az is tény, hogy egyre mélyebb rétegekbe kell behatolni, hogy az egetően szükséges energia rendelkezésünkre álljon. A többi beruházásból leginkább a dorozsmai tankállomást emelhetjük ki. A szalámigyár kétszázmilliója sem lebecsülendő tétel. Egy biztos: szükség volt rá. A vágósor rekonstrukciója a higiéniai követelmények teljesebb kielégítését szolgálja. Ezek után több esély van a minden piacon eladható termékek előállítására. Hogy mit sikerül a lehetőségekből realizálni, bizony sokrétű az előzetes vélekedés. Egyelőre — Véleménye szerint az évi nemzeti jövedelem hány százalékát kellene tudományos, műszaki fejlesztésre forditani, és mely területeknek lenne primátusa abból a célból, hogy kilendüljünk jelenlegi helyzetünkből? Szilágyi László docens: — A műszaki fejlesztést eredményező innovációs láncot a tudományos kutatás láncszeme indítja el. Csak a tudomány által feltárt szellemi nóvum tárgyiasulhat a műszakitechnikai eszközökben. Műszaki színvonalunk űj minőségi pályára „lendítése" tehát mindenekelőtt a tudományos kutatási eredmények jelentős megnövekedését igényli, így ennek kell primátushelyzetet biztosítani. Magyarország a nemzeti jövedelmének már hosszú évek óta 3 százalék körül mozgó hányadát fordítja kutatásfejlesztésre (KF). Ez az arány lényegében nem marad el a fejlettebb szocialista, de még a fejlett tőkés országok átlagától sem. De hogy csupán a nemzeti jövedelem, illetve bruttó nemzeti termék ugyanolyan százaiékas aranya milyen potenciális hatékonysággal lendíti előre a KF-et, az lényegében függ az illető ország, illetve nemzet jövedelmének abszolút nagyságától is. Ugyanis ugyanannyi százalék nemzeti jövedelem egy nagyobb volumenből nagyobb fejlesztési összeget jelent. Ezért hazánkban „kis ország — kis nemzeti jövedelem", csak a százalékos arány lényeges növekedésével, legalább megduplázásával (6 százalék körül) tartom a kérdezett célt elérhetőnek. A korszerű termékek értékében (árában) nemzetközileg már 50-60 százalék az újdonság (KF-j-új technikában, technológiában való tárgyiasulásának egy termékegységre jutó költségaránya) értékaránya. Sajnos, számszerű magyar statisztikai adat nem áll rendelkezésemre, de közvetett becslésem alapján a mi termékeink átlagában ez jó, ha eléri a 20 százalékot. csak 70 százalékban kihasználtak a kapacitások. Kevés a feldolgozandó áru, ha ebben nem sikerül változást elérni, bizony kidobott pénz is lehet a nagy befektetés. A középmezőny nem túl népes A Hungarohemp következik a sorban. Az összeg megítélésénél nem árt figyelembe venni, hogy a tröszt több vállalata osztozik ezen. De igy is jelentős az érte tett vállalás, 20 százalékos tőkésexport-növelés. S egy örvendetes szegedi összefogás képe is kirajzolódik a tervekben. A Taurusnak olyan szöveteket fog szállítani, amely a hevedergyártásra alkalmas, s lehetővé teszi a környezetkímélő vizes technológiát. A konzervgyár a 75 milliót is kevésnek találja. Akkora a korábbi évek lemaradása, hogy ez az összeg a minimálisan elvárható munkafeltételekhez is kevés. Elsősorban a húsüzem korszerűsítésére fordították, de a növényi termékek egyegy fajtájára is sor került. Éltek a pályázatok és a lízingek lehetőségével. Az energiamegtakarítást szolgáló pályázat 50 milliós fejlesztést biztosított néhány év alatt. Ha nincs pénz, ott a kínálkozó lehetőség, a lízing, vagy szabad fordításban a „haszonbérlet". Az idén is szereznek be feldolgozó gépsorokat ebből a forrásból. A Paprikafeldolgozó Vállalatnál a csomagolás a kulcskérdés. Az új gépsorok jelentős előrelépést eredményeztek. Hogy a minőség is megbízhatóbb, állandó lehessen, adott hozzá minden feltétel. Még a számitógépes paprikakeverö prototípusa sem elérhetetlen, egyelőre hiányzik az érdeklődés. Hogy meddig? Tulajdonképpen vállalati belső ügy. A ruhagyárban a fejlesztések legfőbb forrása a lízing. Tavaly a kis állóeszközértékhez viszonyítva jelentős arányt képviselnek az újdonságok. A Pfaff pantallógyártó sor 4 hónap után már 20 százalékos többletet produkált. A bevezetett számítógépes szériázásnak és anyagoptimalizálásnak jórészt az iden várható a látszata. A textilművekben a gépesítés az egyenletesebb minőség záloga. Az Ikarusban a gyártás és gyártmányfejlesztés 26 új terméket ós konstrukciót eredményezett. A továbblépés feltétele a műanyagok erőteljesebb felhasználása. Ehhez kevés a saját tapasztalat, sajnos, külső partnert sem sikerült ezidáig találniuk. A Medikémia Ipari Szövetkezetben igazán szép számban létezlek új termékek. A hazai alapanyagok szűkös lehetősege a legnagyobb gond, hisz a tőkés import keretei visszafogják a lendületet. Példa erre a legújabb akrilfestékek bevezetési nehézsége. A tejiparban a tejcukorszegény, ízesített sűrített tej volt 1686 újdonsága. Vadonatújat kitalálni e termékcsoportban nem könnyű, inkább a választékbővítés a jellemző. A várhatóan a fogyasztás 10-15 százalékát kitevő féltartós tej előállítására sokat költöttek, az eredmény az idén lesz látható. A kevesebb Is Jehet hasznos A pincegazdaságban a kevés erőt a termékszerkezetváltásra koncentrálják. Az olasz gépsor a literes üdítőitalok nagyobb mennyiségét eredményezi. Pár millió is hasznos lehet, időt ad a nagyobb befektetések megkezdésének. Ideig-óráig a toldozás-foldozás is jobb a semminél. A kézlszerszámgyárban például csak a tmk-tevékenység korszerűsítésére áldoznak. Az új beruházások adóját elveszett pénznek tekintik, ehelyett kivárnak. A szabályozás változásának eddigi ütemét tekintve, elképzelhető, hogy nem reménytelenül. A nyomdában lízinggel kívánják a könyvek fényszedését megoldani. A komplett, átfogó rekonstrukció, ami alig odázható tovább, meghaladja erejüket. Ha a könyv és napilap valóban érték, az állami segítség sem tűnik indokolatlannak. Hogy mennyire elegendőek ezek, s a hasonló, de nem említett erőfeszítések? A jövő évi gazdasági körképünk teljesítményadatai bizonyára hiteles képet nyújtanak majd róla. Bőle István, Rafai Gábor, Tóth Szeles István A szegedi vállalatoknál fejlesztésre fordított összegek 1986-ban (millió forint) Kőolajkutató szegedi üzeme • NKFV szegedi üzeme 1000,0 Konzervgyár 75,0 Gabonaforgalmi és malomipari vállalat 61,7 Paprikafeldolgozó vállalat 72,7 Pincegazdaság 22,3 Sütőipari Vállalat (megyei) 18,3 Sütőipari vállalat (szegedi) 7,4 Szalámigyár 201,0 Tejipari vállalat 31,1 Budalakk szegcdi gyára 0,9 Taurus szegedi gyára 17,0 Medikémia Isz 49,8 Neokorr Kisszövetkezet 1,1 Ikarus leányvállalat 33,0 Autófer 6,6 Kábelgyár 4.0 Kéziszerszámgyár 14,0 Öntöde 3,4 Hungarohemp 142,0 Minó szegedi gyára 3,1 Pannónia szegcdi gyára 0,2 Ruhagyár 72,0 Textilművek 65,8 Dcfag 26,0 Gyufagyár 5.3 Nyomda 8,1 Délép — szesz 1.6 SZMMV 20,3 * Megjegyzés: a kőolajkutató szegedi üzemében a vállalatitól elkülönítve nem tartják nyilván ezt az összeget. Lázár György Olaszországba utazott Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bettino Craxi olasz miniszterelnök meghívására kedden hivatalos látogatásra Olaszországba utazott. Útjára elkísérte felesége. Lázár György kíséretének tagjai: Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, a magyar—olasz gazdasági vegyes bizottság magyar társelnöke, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Kovács László külügyminiszterhelyettes. Misur György, hazánk római nagykövete Olaszországban csatlakozik a kísérethez. Lázár Györgyöt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Ott volt Salvatore Cilento, Olaszország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar kormányküldöttséget a római Ciampino repülőtéren Bettino Craxi kormányfő, valamint az olasz miniszterelnökség és a külügyminisztérium képviselői fogadták. A Minisztertanács elnökét a magyar és az olaáz nemzeti zászlókkal díszített légikikötőben katonai tiszteletadással köszöntötték. Az ünnepélyes fogadtatás, majd a két kormányfő rövid megbeszélése után a magyar vendégek gépkocsiba ültek, és szálláshelyükre indultak. Ütjük a Via Appián át a belvárosban levő Grand Hotelbe vezetett. A hivatalos magyar—olasz tárgyalások a késő délutáni órákban kezdődtek meg a miniszterelnöki hivatalbán, a Chigi-palotában. Este Bettino Craxi díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére az olasz kormány vendégházában, a Villa Madamaban. Kiegyensúlyozott vetőmagellátás A tavaszi vetésű növények szaporítóanyagából jó ellátást ígér a gazdaságoknak a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat. A nagyüzemek és a kistermelők számára mintegy 100 növényfaj több mint ezer fajtájának magját forgalmazzák; ezek egy részét már kiszállították a termelési rendszerközpontokba, a gazdaságokba és az áfészüzletekbe. A többit a vetés kezdetéig folyamatosan küldik a felhasználókhoz, illetve a kiskereskedelmi hálózat boltjaiba. A vállalatnál arra is felkészültek, hogy a gazdaságok pótolni tudják az esetleg kifagyott őszieket. A megrendelőket eddig szinte teljes egészében ki tudták elégíteni a legkorábban vetendő növények magjával. Némely növényt, az aszálykárra számítva tavaly a szokásosnál kétszer nagyobb területen termeltettek. Egy-két, viszonylag kisebb forgalmú növényfajta esetében az aszályos időjárás így is keresztülhúzta számításaikat. A kiesést azonban importtal pótolták, s külföldről ezekben a napokban is folyamatosan érkeznek a szállítmányok. A gyorsabb ellátás érdekében most már közvetlenül a felhasználókhoz küldik a vetőmagokat. A legnagyobb területen, várhatóan mintegy 1,2—1,4 millió hektáron termelt kukorica csaknem 40 hibridje között választhatnak a nagyüzemek. A vállalat több mint 35 ezer tonna kukorica-vetőmagot bocsát a gazdaságok rendelkezésére. A készlet mintegy 80 százaléka a nágy termőképességű Pionier fajtákból áll. Az idei kukoricavetőmag jobb minőségű, mintegy 25—30 százalékkal csíraképesebb a tavalyinál. Tavaszi árpát több mint 100 ezer hektáron készülnek elvetni a nagyüzemek. A vetőmagkészlet tizenkét hazai, illetve külföldi fajtája között van a jó termőképességű GK—59 hazai és az Orbit csehszlovák fajtajelölt. Burgonyából az eddig igényelt mennyiséget maradéktalanul kielégitették, márciusban újabb tízezer tonnát szállítanak a gazdaságokba és a kistermelőknek. A kertészeti vetőmagvakból ugyancsak kiegyensúlyozott lesz az ellátás. Zöldborsóból 10, paprikából pedig 3 új fajtát forgalmaznak. A tavalyinál jobb ellátást nyújtanak az uborka vetömagvából. A kistermelők számára 290 zöldség- és több mint 300 virágfajtából mintegy 47—48 millió színes tasakkal forgalmaznak. Lesz elég virághagyma is. Burgonyát az idén 5 és 20 kilogrammos csomagolásban is árusítanak, s idén először jelennek meg a Meriklon GT által vírusmentes körülmények között szaporított mini vetőburgonyával, amely azonban a szokásos méretű termést hozza. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank hitelfelvétele Az ez évi hitelfelvételi feladatok részeként a Magyar Nemzeti Bank képviselői kedden Budapesten 200 millió dollár összegű hitelfelvételről írtak alá megállapodást amerikai, japán és nyugat-európai bankokból álió bankcsoporttal. A hitelt — amelyet a Chemical Bank, New York és a Bank of Tokio szervezett — nyolc év alatt kell visszafizetni, kamata pedig 0,25 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat. (MTI)