Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

4 Kedd, 1987. február 17. Családépítés és társadalom Három teljes hónapon át beszélgettünk, vitatkoztunk — önmagunkról. A képzeletbeli kerékasztalhoz azzal a tiszteletre méltó szándékkal „ült oda" a szülő, a nagyszülő, a gyerek, lett légyen háziasszony, házfelügyelő, pedagógus, orvos, kutató avagy villamosvezető, hogy a jövő bölcsőjét ringató, manapság kissé betegeskedő családot megvizsgálja, s fölcpüléscre valamiféle gyógymódot javasoljon. A Családépítés és társadalom címmel, november l-jén megjelent vitaindító cikk után húsz alkalommal összesen ötvenegy hozzászólás jelent meg, kevesebb, mint ahányan eljuttatták hozzánk a témával kapcsolatos véleményüket. Akik gondolataikat nem látták viszont nyomtatásban, azoktól elnézést kérünk, abban a reményben, hogy ez a vita mindennapjainkban, közéletünkben folytatódik, s valamennyiünk számára hasznos intézkedések ihletőjévé válik. A hozzászólásokat ismét elolvasva markánsan kirajzolódott — főként az egyedi jelenségeken túllépő szakemberek levelei alapján —, hogy a család és a társadalom jelenlegi gondjai szorosan összefüggnek. Miként gazdasági életünk hullámvölgyéből, a családi élet betegségéből ás a reform segítségével tudnánk csak kilábalni. Mesterházy Akos javaslata szerint a gazdasági válság fölszámolása mellett elengedhetetlen a jövő generációjának nevelése szempontjából, hogy visszaadjuk a becsületes, jól végzett munka rangját. Hogy képessé tegyük a családot feladatai ellátására, a fő munkaidőben végzett munka — anyagi és erkölcsi — megbecsülését kellene megerősítenünk. így az apának is több ideje jutna gyermekei nevelésére. A nők kényszerű munkába állását sokan említették a családi kötelékek lazulásának okaként. És itt a kényszeren, a gazdasági kényszeren van a hangsúly: ideálisnak az látszana, ha a nők maguk dönthetnek el, életüknek melyik szakaszában van nagyobb szükség rájuk odahaza, mint a munkahelyen. Többen követelték, hogy sokkal nagyobb tisztelet övezze az anyaságot: ismerjük el a főhivatású anyaságot, s járjon nyugdíj ezért a sokgyerekeseknek. Sisák István szerint a házi munkáj is el kellene ismerni értékteremtő tevékenységnek. Volt, aki a két tizennégy éven aluli gyereket nevelő anyáknak napi két óra munkaidő-kedvezményt javasolt. Boda professzor fölvetette: nem lehetne-e a várandós és kisgyerekes anyákat a reprodukciós kor 8—10 éves időszakára (fizetéssel és megfelelő családi pótlékkal) teljes mértékben függetleníteni a munkától, s esetleg — ezt ellensúlyozandó — később mennének nyugdíjba? A levélírók túlnyomó többsége említette „betegségünk" fő okaként a nők túlterheltségét, amely felelős a kulcsos gyerekek hadáért, a feszült légkörért, a házasságok fölbomlásáért. Szinte senki nem az egyenjogúságot kárhoztatja emiatt, inkább a szabad választás lehetőségét szorgalmazzák, azt, hogy legyen rugalmas munkaidő, hatórás munkalehetőség és keltsük életre a bedolgozói munkaviszonyt. A két, három gyereket nevelő anyák így nem őrlődnének a kétféle, egész embert kívánó kötelesség között. Egy házfelügyelő helyesebbnek véli, ha nem a munkaidőt, hanem az elvégzett munkát kérik tőlük számon. Előbukkantak az elnőiesedő szakmákban rejlő veszélyek is a levelekből: az egészségügyben három műszakban dolgozó ápolónőt, a hajnalban munkába álló óvónőt fájdalmas válaszút elé állítja a saját gyerekeiért érzett felelősség. Igaza van annak az olvasónknak, aki azt állítja: a munkafegyelemnek árt, ha a vezetők méltányos alapon adnak engedményeket az anyáknak. Szerinte — és szerintünk is — tiszta helyzetet teremtene mind a munkavállaló, mind a család szempontjából, ha a gyermekes nőket törvény adta keretek között foglalkoztatnák részmunkaidőben. Van, aki nehezményezi, ha ezért anyagi hátrányba keiül, van, aki 3zt átmenetileg vállalná, hisz ellenkező esetben a gyerek felügyeletéért úgyis fizetnie kellene. Több levélíró is hangot adott annak, hogy a vezetők magatartása milyen sokat vet a latba a család hangulata szempontjából. Én minden esetre sajnálom azt a vezetőt is, akinek a gazdasági meg a humanitárius törvények sokszor ellentétes követelményei között kell vívódnia. Mert hogy munkafegyelem nélkül aligha érünk el termelési növekedést, s közhelyszámba megy: elosztani meg csak azt lehet, amit megtermelünk. Magyarán: a családok kaszszájába is csak fegyelmezett munkával kerülhet több pénz, ami tudvalevő, szintén nélkülözhetetlen a közös életvitelhez, a gyermekneveléshez. Levélíróink jóvoltából bele is tekinthettünk néhány családi költségvetésbe: bizony nem lettünk derűsek tóle ... Van, aki hatvanévesen, munkás évekkel a háta mögött mint volt szakszövetkezeti dolgozó, még nem kap nyugdíjat. Csoda-e, ha nem érti, miért elégedetlenek a fiatalok. Talán nem tudja, hogy van, aki ötödmagával egyik napról a másikra él, a fizetést elviszik a kölcsönök, a rezsi ,a túl drága gyermekruhák. Kiderült: sok fiatal bizony kénytelen a még kereső vagy a már nyugdíjas szülők anyagi segítségét is igénybe venni. Különösen c.z otthonteremtés tűnik szinte „kilátástalan vállalkozásnak" a mai fiatalok szemében: 1—2 évtizedes anyagi és idegi megterhelést kell vállalniuk érte. A családteremtés javát szolgálná, ha o kétgyerekeseknek soron kívüli járandóság lehetne a lakás — írja Boda professzor. Onozóné szerint a fiatal házasoknak legalább egyszobás lakást adhatna az állam, s megteremthetné a rugalmas lakáscsere lehetőségét: ki-ki a család létszamának alakulása szerint költözhessen megfelelő méretű lakásba. Abban mindenki egyet ért, hogy árt a családi békének, ha több generáció szűk helyen kénytelen együtt élni. Nem azért, mintha nem lenne meg az igény, hogy egymás közelében, egymást 6egítve, de egymástól függetlenül töltsék napjaikat a gyerekek, unokák és nagyszülők. Az építészetnek adja föl a leckét az élet, ám a kissé „túlméretezett" családi házat most adóval 6Újtja egy új rendelet. A jogalkotas is megkapta vitasorozatunkban emiatt a kritikáját. A gazdasági, társadalmi feszültségek „lenyomatai" felfedezhetők a családban, az egyes családtagok lelkületében is. Az egymáshoz közelítő vonzás helyett taszító erők léptek működésbe. A meghitt együttlétek, a példás családi modell hiánya, az, hogy megszakadt a hagyományok láncszeme, a jövő iránti aggodalommal tölti el a gyermekgyógyász Szúts Pétert csakúgy, mint jó nénáy édesanyát. Vajon miféle mintát, miféle útravalót nyújtanak át a mai 20—40 évesek a következő generációnak? — kérdezik. A gyermekintézmények nem pótolják — nem is pótolhatják — a család meleg légkórét. Több bírálat érte az iskolát is: napi 6—7 órában nem képes megtanítani a gyerekeket arra, amire az eletben szükségük van. Baj, hogy az iskola a szülőre, a szülő az iskolára mutogat, s így kerül a gyerek két szék közül a pad alá. Pedagógus írta a tanárok felelősségéről: vállalniuk kell a példamutatást, a beleélés és együttérzés képessége elengedhetetlen ezen a pályán. Es hozzáteszi, ha nem is így, szó szerint: de ennyiért? (Egy kőműves órabére háromszorosa az egyetemet végzett tanárénak...) Szóval, a „pad alá" került gyerek élmények, őszinte eszmecserék nélkül, elfojtott gondolataival és érzéseivel magára marad. Emiatt bizonyos érzelmi elszürkülést tapasztal a gyerekek körében a családkutató Szabó G. Mária, s egyetértenek vele többen is: a szeretet devalválódása, az örömadó képesség, az egymás iránti türelem hiánya pedig végképp eltávolít egymástól embereket, még a vér szeMi? Hol? Mikor? rint összetartozókat is. Míg egyik oldalon a szegénység gátolja a család épülését, máshol a meghatározó élményeket, a szeretetet, törődést „dologi ellátással" pótolják. A pszichiáter Pető ¿oltán szerint az egyik fő baj az, hogy a szamtalan céltudatos cselekedetünk közepette egyre inkább kifelé, feladataink felé fordulunk, s nem bejeié, egymásra tekintünk. Nem figyelünk a másikra, arra sem, mit mond, mondataink tele vannak félelemmel, fönntartásokkal, pedig családon belül éppen az érzelmi biztonságra kellene törekednünk. Családi kapcsolatainkat is a hasznosság, a teljesítménycentrikussag határozza meg, ahelyett, hogy embercentrikusok lennénit. Fölnőtt és gyerek rohan, egyre nagyobb sebességgel, hogy eleget tegyen a teljesítményorientált világ követelményeinek, s azon vesszük észre magunkat, hogy elszáguldottunk egymás mellett, míg elszán guldott velünk az élet is... Számos olvasónk, aki nem a lélek szakembere — alátámasztja mindezt azzal, hogy az örök emberi érzés, a szeretet nélkül aligha leszünk úrrá a család ezernyi külső és belső baján. A gyeden lévő mérnökpapa szavaival: „be kell látnunk, hogy ez a rohamosan változó kor megváltoztat mindent. A családi életről szüléinktől kapott tudnivalók nagy részét félre kell tennünk, és a saját életünkre szabottan új rendszert kell kialakítanunk. Sók kínlódással jár az alkalmazkodás, de megéri: kislányunk szépen fejlődik." S nogy minden családban legyenek szépen fejlődő kislányok és kisfiúk, a felelősen gondolkodó szülőkön kívül — amint a gyermekgyógyász professzor fogalmazott — az egész társadalomnak, mindent megelőzve kellene a középpontba állítania a család és a gyerekek ügyét. Hogy mitől válik életképesebbé a magyar család? Egyetlen receptet adni erre nem képes a mi közös gondolkodásunk sem. Bizunk abban, hogy segítettünk fölállítani a helyes diagnózist, s a gyógyszer összetételéhez is adtunk néhány ötletet. S talán az sem mellékes körülmény, ami a három hónapos „vizsgálat" során kiderült: a „beteg" nem adta föl, maga is gyógyulni akar. Chikán Ágnes 1987. FEBRUÁR 17., KEDD — NÉVNAP: DONÁT A Nap kel 6 óra 48 perckor, és nyugszik 17 óra 9 perckor. A Hold kel 21 óra 16 perckor, és nyugszik 8 óra 14 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétlőn plusz 115 cm (áradó). HAZASSAC Kónya Dezső és Nagy Andrea, Nógrádi István és Fehér Hona Irén. Apáti András és Kiss Anita Tünde, Varga Pál és Makai Etelka, dr. Gerda Sándor és Ágoston Aranka Márta, Palásti Ferenc és Csányi Ágota, Farkas Sándor és Balogh Andrea Eva, Nagy Gergely és Dimovlcs Erzsébet. Dávid László és Kovács Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Gábor Lajosnak és Sípos Ágnesnek Zsuzsanna. Besenyei Sándornak és Farkas Ágnesnek Dénes Sándor, Besennyei Ferencnek és Acs Viktóriának Ferenc. Kecskeméti Jánosnak és Kecskeméti Rozaliának Zsófia Rozália, Németh Istvánnak és Dudás Magdolnanak Szilvia, Németh Attila Zoltánnak és Borcsök Editnek Zoltán, Fodor Sándornak és Terhes Márta Annának Eva, Gottlieb Gábornak és Szanka Erikának Orsolya. Katona Andrásnak és Szabó Juliannának Kitti, Kis Tamásnak és Juhász Ágnesnek Andrea, Németh István Imrének és Judik Ilonának Norbert. Czirok Tamásnak és Répás Gizellának Dóra, Bojtos Lajos Tamásnak és Szabó Évának Renáta Anett, Kónya Ferencnek és Bozsogl Annának Edit. Kiss Tibornak és Sziveri Zsuzsannának Adrienn, Kiss Sándornak és Sári Zsuzsannának Enikő, Csatlós Zoltunnak és Kanalas Erzsébetnek Dániel, Nyinkó Mihálynak és Révész Annának Norbert Mihály, Nagy Lajosnak és Költő Máriának Barbara Etelka, Rekett-Nagy Mihálynak és Faragó Irénnek Anita Marietta. Imre Lászlónak és Bán Zsuzsannának Tamás, Papp Imrének és Tóth Ilona Rozsának Edina, Szurcsik Istvánnak és Bancsa Klára Piroskának Beáta, Király András Családi események Jenőnek és Dékány Arankának Anita. Molnár Károly Endrének és Vineze Rozáliának Dániel, Nyári Péter Pálnak és VargaSzalonnás Eszternek Krisztián János, Németh Jánosnak és Balázs Ildikónak András. Balázs Imrének és Berndt Gabriella Honának Krisztián Imre, Borbély Lajosnak és Dékány Eva Ibolyának Péter. Franko Andrásnak és Török Évának Luca, Gera István Mihálynak és Sárközi Erzsébetnek Dávid, Gudlin Péternek és dr. Kovács Ibolyának Györgyi, Czirok Sándornak és Varga Veronika Máriának Csaba, Tari Mihálynak és Veres Mária Évának Levente. Horváth István Jánosnak és Kozma Ibolyának Gábor, Bárányi Józsefnek és Mucsi Anna Máriának Eva, Nagy Bélának és Püspöki Ilonának Béla Zoltán, Petneházi Lajos Lászlónak és Bökényi Mártának Anikó, Petneházi Lajos Lászlónak és Bökényi Mártának Andrea, Adok Gyulának és Monda Évának János Balázs, Posztós Antal Istvánnak és Cserny-Kuhn Ilona Erzsébetnek Mónika Ilona, Kriszt Antalnak és Járfás Gabriellának Antal, Miklós Józsefnek és Nagy Erzsébet Magdolnának József, Jakus Andrásnak és Kothencz Ildikónak András, Kazi Antal Jánosnak és Bus Erzsébetnek Sándor Antal. Zsódi Attila Andrásnak és Faragó Juditnak Dóra, Róvó Gábornak és Prágai Hajnalkának Renáta Hajnalka, Kovács Lászlónak és Horváth Mariának Dávid László, Daru Sándornak és Szakács Elvirának Zsolt, Pósa Sándornak és Krammer Gabriellának János Mihály, Gulicska Györgynek és Csikós Gyöngyi Arankának Anett Ilona, Tóth Andrásnak és Nagy Annának Péter. Vidács Istvánnak és Terhes Ildikónak Mónika, Farkas Gábornak és Kocsis Gyöngyike Andreának Renáta, Dudás Imrének és Nagy Évának Imre, Pálfl Sándornak és Kathi Juliannának Xénia, Katona Jánosnak és Nemes Gyöngyi Ágnesnek Zsófia, Straub Janosnak és Faragó Magdolna Máriának Zsuzsanna nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Fischer Ferenc, Tanács Jánosné Jójárt Julianna, Kiss Pál, Csáti Miksáné Harangozó Margit, Gera György, Dobó Antal, Becski Lajos, Tóth Sándor, Kószó István, Földi József. KosFarkas Antalné Horostyák Mária, Balogh Péter Pálné Zádori Viktória. Lakatos János. Laczkó Istvánné Kovács Erzsébet, Pap Imréné Jakus Erzsébet, SzögiFodor József, Vidéki Antal, Sánta Mihályné Kovács Piroska, Barna István, Tarján Károly, Tóth Istvánné Laczkó Franciska, Homola János, Gombos Levente János, Molnár-Tóth Pál, Börcsök Vince. Décsi István, Laczi István, Borbola Gézáné HajóKálmán Mária, Seres László Gyula, Koncsek Lajosné Králik Rozália, Varga Sándorné Kocsis Anna. Péter Ferencné Jenei Julianna, Jovánovics József, Miklós Istvánné Gera Viktória, Balázs Lajos, dr. Katona Miklós, Csurgó Zoltán István. Hegedűs János, dr. Boros Sándor, Hódi Andrásné Tombácz Etelka, Bozóki Péterné Szabó Anna, Bálint Istvánné Ördög Ilona, Varga Jánosné Tanács Ilona, Szűcs János. Vari Sándor, Babcsák Jánosné Maresak Matild. Molnár istvánné György Margit meghaltak SZÁZÖTVEN ÉVE lőtte magát agyon menekülése közben, sebesülve, Sobri Jóska, iRazi nevén Pap József <1809— 1837) hírhedt dunántúli betyár. Mesék, dalok őrzik nevét. SZÁZHÚSZ ÉVE született Némethy Emil <1867— 1943) gépészmérnök, a repülés egyik magyar Úttörője. A repülésről felállított elméletét 1903ban meg is jelentette. Első gépét 1900-ban építette meg; ez ugyan emberrel nem repült, de üresen siklórepülést végzett a papírgyár tetejéről. SZAZ ÉVE született Czcbe Gyula (1887— 1930) tanár, klasszikus filológus. 1919-ben a görög nyelv tanára a Pesti egyetemen. Ezért megfosztották állásától, ekkor a Magyarországi Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének főtitkára lett. Balatonszentgyörgynél vizbe fulladt. HATVANÉVES Orosz György <sz. 1927) Jászaidíjas rendező, a miskolci, debreceni, 1981 óta a budapesti gyermekszínház főrendezője. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Banánhéjkeringő (színes magyar film). Szabadság: fél 4 órakor: Tizedes meg a többiek (magyar film), háromnegyed 6 és 8 órakor: Szállodai szoba (színes, m. b. olasz filmvígjáték. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Annié (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda: délután 4 és este 8 órakor: Modern Monté Cristo (színes, m. b. francia kalandfilm). Filmtéka: délután 6 órakor: Manhattan (m. b. amerikai filmvígjáték). Éva presszó: este 8 órakor: Halálos játszma. II. (színes hongkongi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es. Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanspokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvost ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel S órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészetl ügyelet az ÜJszegedi Gyermekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37,). Telefon: 22355. Egyéb napokon a Fül-OrrGége Klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1-3. Telefon: 14«20. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: U-ftPO. 21.00: 21.20: 22.20: 16.45: 17.10: 17.30: 18.00: 18.40: 19.00: 19.10: 19.30: 20.00: 20.05: 21.00: 22.15: 22.40: 23.25: 16.45: 17.30: 18.00: 18.30: 19.00: 19.15: 19.30: 20.05: 21.00: 22.15: Híradó 2. Az élet ilyen is, meg olyan is — NSZK tv-fílm KépUjság BELGRÁD 1. Magyar nyelvű tv-napló Krónika Gyerekeknek Művelődési műsor Vetélkedő Tv-kalendárium Rajzfilm Tv-napló Lottóhúzás Drágakő a koronában — filmsorozat Jelzések — kontakt magazin Tv-napló Könnyűzenei műsor Hírek ÜJVIDEK Híradó magyarul és szerbhorvátur Gyermekműsor A művészet világában Nyomok Ma Rajzfilm Híradó magyarul Drágakő a koronában — angol tv-film Kontakt műsor Híradó szerbhorvátul Rádió 8.20 9.44 : 9.53: 10.05 10.24 10.41 11.29 12.30 12.45 13.48 14.10 14.25 14.30 15.00 15.20 16.05 17.00: 17.30: 17.45: 19.15: 20.00: 20.30: 20.56: 21.06 21.30 22.20 22.30 23.30 0.15: 4.20: 8.05: 8.50: 9.05: 12.00: 12.10: 12.28: 13.05: 14.00: 15.05: 15.20: 15.30: 17.30: 18.30: 19.05: 20.30: plM Tévé 8.50: 8.55: 9.50: 10.00: 10.25: 11.20: 11.25: 16.20: 16.25: 17.55: 10.00: 18.50: 19.05: 19.10: 19.30: 20.05: 21.05: 22.05: 22.55: 16.55: 17.00: 18.00: 19.00: 19.25: 19.30: 20.00: BUDAPEST I. Tv-torna Iskola-tv Tv-lottósorsolás Delta — (ism.) A tenger — 5. — (ism.) Mozgató KépUjság Hirek Suliirodalom — (ism.) Három nap tv-müsora Kalendárium 1987 Képújság Mini-Stúdió '87 Esti mese Híradó 1. Mentők — csehszlovák tv-filmsorozat — 6. stúdió '87 Felkínálom — népgazdasági hasznosításra Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Északi sí-vb Dél-alföldi Magazin — a szegedi körzeti stúdió műsora Edenl kertek — 7. — (ism.) Tv-torna Angol nyelvlecke — (ism.) Stephane Grapelli Bécsben — (ism.) 21.05: 21.36: 22.26: 23.20: 0.14: 0.15: 4.20: 8.12: 10.03: 10.40: 11.40: 12.45: 13.05: 13.53: 14.39: 15.10: 15.25: 16.00: 17.00: 17.30: 18.30: 19.05 19.35: 20.30: 21.00: 22.00: 22.40: KOSSUTH Társalgó Citerafelvételek Lottósorsolás Éneklő Ifjúság Dallal üzen Ázsia — (ism.) Cid — részletek Massenet operájából Cserebogár, sárga cserebogár ... — 5. Ki nyer ma? Willem Mengelberg vezényli az .amszterdami Concertgebouw Zenekarát Madrigálok Magyarán szólva ... Orvosi tanácsok Dzsesszmelódiák Élő világirodalom Az Állami Népi Együttes felvételeiből A Nyitnikék postája Alkalmi tudóstársaságok — 5. Beszélni nehéz ... A Szabó család ... Gondolat Nóták Schumann: IV. szimfónia Kísérletező emberek A Rádió Dalszínháza — A költő — Karel Capek novellája Változatok a történelemre — 2. Tíz perc külpolitika Zempléni Kornél zongorázik Kb. A Lausanne! Énekegyüttes Giovanni Gábrielt motettákat énekel Éjfél után ... PETŐFI Slágermúzeum Tiz perc külpolitika — (Ism.) Napközben Hírek németül, oroszul és angolul Farsangi fúvósmuzsika Ifj. Sánta Ferenc népt zenekara játszik Popzene sztereóban Sokféle. .. Nóták Könyvről könyvért Csúcsforgalom Kamasz-panasz Talpalávaló Csak fiataloknak Most érkezett — kOtnyüzene Görögországból Thyl Ulenspiegel — De Coster regénye — 1. Operetthistóriák — 10. Bágya András szerzeményeiből Könnyűzene Éjfél után . .. 3. MŰSOR Kamarazenehangverseny Magyar művészek operafelvételeiből Töltsön egy órát kedvenceivel Romantikus muzsika Intermikrofon Az ókori görög kultúra — 2. — (ism.) Kb. Operarészletek Magyar zeneszerzők Nagy mesterek fUvósmUveiböl Zenei tükör — (ism.) Zenekari muzsika Iskolarádió — (ism.) Az álarcosbál — részletek Verdi operájából Na maternjem jeziku — a Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről In dor Muttersprache — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről Haydn-művek Fiatalok stúdiója Szimfonikus zene Eszmecsere Az 1986. évi frankfurti dzsesszfesztivál felvételeiből — 4