Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

Szombat, 1987. február 14. II Lesz-e barack? Lázár Mihály felvétele Nyolcvan hektárnyi barackost megmetszeni, nem megy egyik napról a másikra. Az optimális tavaszi időt ezért nem tudják kivárni a Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz-bcn. Január első napjaiban elkezdték, s a nagy hidegek idején is csak kétheti szünetet tartottak. Naponta húsznál töbhen csattogtatják az ollót, fűrészelik a nagyobb, beteg ágakat. Jobbára a felső ágakat hagyják meg. mert abban reménykednek, hogy ezek rügycit kevésbé károsította a mínusz 20 fok alatti fagy. Nehéz még felbecsülni a károkat, dc közepes termésnél jobbra aligha számíthatunk. Képünkön: Szél Pálnc es Király János iparkodik az őszibarackosban, egy fáért tíz forint jár, sok gallyat el kell csippenteni, hogy kijöjjön a tisztességes „napszám" Jó együttműködés Tegnap tanácskoztak a Szeged Városi Tanács és a Szeged városi KISZ-bizottság vezetői. Értékelték az 1986. évi munkát, majd az ez évi feladatokról tárgyaltak. A munkamegbeszélésen Papp Gyula, a városi tanács elnöke és Tóth Tamás, az ifjúsági szövetség városi bizottságának első titkára tájékoztatót tartottak várospolitikai kérdésekről, ezen belül az ifjúsági mozgalom és a tanácsi apparátus közös teendőiről. A hétfői tanácskozás az évek óta hagyományosan jónak minősíthető együttműködés konkrét bizonyítéka. A közös politikai munkák közül súlyponti témaként szo repeltek a városért végzendő társadalmi munkák, a környezetvédelem, az ifjúsági ház tevékenysége, és a lakáskérdés megoldásának lehetőségei. A kislakást keresik Rajtunk múlik! Ingatlanforgalom a szabadpiacon Jó szeizmográfja az ingatlanforgalom a városépítésnek. Sok mindenre le.net következtetni a keresiel-kiná. lat törvényéből. K'iderül a lakásért, mint Rókuson. •vesítsék a házhelyeket. Tapéldául, hogy melyik város- Ez érthető, hiszen a hiányzó nácsi lakást is többen leadrészben építkeznek sziveseb. infrastruktúra csökkenti az nának, ha volna elegendő ben a szegediek, mekkora összkomfortok értékét. Leg- olcsó építési telek, hiszen lakásban szeretnek élni... drágábban Újszegeden, Tar- a használatbavételi díj ötA szabadpiaci ingatlanfor- jánban, Felsővároson adják- szőrösét kapják vissza a galom ezúttal is sok érde- veszik a lakásokat. Néhány bérlők. kességgel, meglepetessel ár a vásárlások forgataga- Elapadt a garázspiac. Tarszolgál. Az INLAK-nál szer- ból: az Alsó Kikötő soron jánban üres gépkocsitárolók zett információk segítségé- 49 négyzetméter 609 ezer, várnak gazdára. A Belvável haladjunk sorjában. a Sárasi utcában (Északi rosban, ahol nincs hely a Örömmel adhatok hifi város) 49 négyzetméter 550 garázsépítésig, továbbra is hogy a .szabadkereskedelem- ezer forint. Makkosházán a hagy pénzeket kérnek a ben — általában — megállt Gát utcában 35 négyzetmé- kocsik szállásához, örvenaz összkomfortok árainak •ter 450 ezer, Újszegeden detes, hogy az INLAK megemelkedése. Az elmúlt esz- téglablokkos házban a Kő- kezdte a társasházak építétendőkben évente kb. 1000 zép fasorban 50 négyzetmé- sének szervezését. A Sz.illéri forinttal növekedett a laká- ter 630 ezer, Csongrádi sugárúton 23 lakásos sok tarifája — négyzetmé- sugárúton panel 53 négyzet- házat 11 ezer 500 főterenként. Tavaly ezt már méter 65!) ezer, Tarjánban rint négyzetméterenkénti nem tapasztalták a szakem- a Budapesti körúton 72 áron húznak fel. Sajnos a berek, aminek sokféle ma- négyzetméter 880 ezer fo- hagyományos kivitelezéshez gvarázata lehet. Sok ember- rintért kelt el. Legkeveseb- továbbra is hiánvoznak a nek csökkent a jövedelme, bért, 10 ezer forint négyzetTelitödik a lakáspiac, roha- méterenkénti áron a szolmosan zuhan a panel nép- noki házgyár termékeit tudszerűsége és mivel hagyó- ták- eladni, mányot; módon jóval keVe- Kíváncsi voltam, az új sebb otthon készül el, mint adórendelet miképp befolyáházgyári technológiával, az soija a magánházak adásemberek nem mozdulnak, vételét. Nos a jogszabályok legkeresettebb a másfél, il- piaci hatását egyelőre még letve kétszobás lakás — nem lehet felmérni. Ettől bármilyen technológiával független, hogy az egymillió •készült is. forint érték feletti családi No, persze nem azért házakat nehéz eladni. Akinépszerű a kislakás, mert a nek egymilliója van, hitenagyban kényelmetlenül lekkel felvértezve, inkább éreznék magukat a tulajdo- építkezni kezd. A kertes nosok. A vásárlók széles magánházakból a keresletrétegeinek a horribilis la- nél nagyobb a kínálat. BizoIkásárak miatt általában 'nyos övezetekben eladhacsak a 40—50 négyzetméte- tatlanok.a nagy alapterületű resre van pénzük. A kis angol típusú társasházakalapterületű otthont mindig kai együtt, el lehet adni. Különösen Nem mennek a nagy kószákkor jó üzlet, ha magas pénzeket igénylő tranzakaz OTP-részlet. A kislaká- riók, de a nehezebb gazdasok paneles kivitelben is sági körülmények között is kelendők, míg a tágasabb sokan akarnak telket venni, beton-otthonok nehezebben házat építeni. Legtöbbször találnak gazdára. Hamarabb az álmok és a lehetőségek megveszik a téglablokkos messze esnek egymástól, ott épületben a negyedik eme- keresik a házhelyet, ahol leti komfortot, mint a má- nincs osztás, vagy eladó szasodik szinten levő paneles had porta. A piaci tapaszösszkomfortot. Részben a lalat szerint leginkább az magas üzemelési költségek újszegedi, alsóvárosi és a miatt sok helyen eladó a belvárosi telek iránt érdeknagy alapterületű lakás. Ám lödnek. Mérsékelt a kereslet ily módon a szülök, a gye- Dorozsmán, Tápén, Algyőn. rekek otthonteremtéséhez Átlagosan jelenleg a házhely próbálnak anyagi segítséget 150—300 ezer forint. Ezt a nyújtani. tarifát csak a nagyobb állaA négyzetméterek tarifája mi telekkínálattal lehetne övezetek szerint változik, letörni. Sajnos a tanácsokRégebbi lakótelepen, mint nak nincs elegendő pénzük, Tarjánban, többet kérnek hogy nagy területen közműmunkáskezek. Halász Miklós A

„ha nem vesszük észre, akkor nincs is" szemlélet korábban sem sok jót hozott, napjainkban pedig egyre inkább bizonyitódik kártékony volta. Társadalmi cs gazdasági életünk jó néhány torzulása figyelmeztet arra, hogy a létező, de tudomásul venni nem akart, negatív jelenségek végül is „kiverekszik maguknak" azt, hogy foglalkozzunk velük — oldjuk meg azokat a problémákat, amelyeket jelentenek. Minél tovább néztük el, hallgattuk el, annál nehezebb lecke lesz a megoldás keresése, s annál többe kerül. Amit a saját bőrünkön érzünk. Ezt elkerülendő, nyíltabb szemlélettel kell szembenézni a gondjainkkal. Nyíltabban kellene beszélni például arról, hogy manapság, sajnos, egyre szélesebb körben érezhető bizonyos tétovaság, kételkedés, elbizonytalanodás, siránkozás vagy nemtörődömség. Vannak, akik teljesen pesszimistán ítélik meg helyzetünket, helyzetüket (történelmi tenyészetű magyar népkór?), vannak, kik csak a köz dolgait látják sötéten és „kiábrándultan", elhúzódnak annak közeiébői, s vannak, akik közösségi és egyéni sorsukat illetően is elbizonytalanodtak. Akár szépítjük, akár nem, tény: gyarapodott a kételkedők, a tétovázók, a fásultak száma. Az olyanoké, akiktől azt lehet hallani, hogy: nem látom én ennek a sok gondnak a megoldását, nem rajtam múlik ez; nem tesz más se semmit, én se teszek; hiába teszek én egyedül, ha más nem; ha tennék, sem lennék jobb vele; minek pont én törjem magam; majdcsak lesz valahogy. Ilyen és hasonló magyarázkodásokkal, sajnos, sokan vonulnak ki mostanában a közös és egyéni boldogulásunkért, gyarapodásunkért tenni akarók sorából. Pesszimistán, siránkozva, kételkedőn, vitatkozva, kivárásra számítgatva, saját érdekeket dédelgetve, vagy semmivel sem törődve húzódnak el a cselekvéstől. Pedig egyre kevésbé engedhetjük meg magunknak, hogy ne vegyük észre: a kétkedők, a siránkozók, a tétovázók, az ambícióvesztettek, a tennivalókból nem a lehetőségeik és képességeik szerint vállalók kárunkra vannak. A jövő felé csak a bizakodók és cselekvők útja visz. Azoké, akik vállalni, tenni szeretnének, mert hisznek abban, hogy csakis cselekvéssel lehet előbbre jutni. Felvállalva olyan tetteket és konfliktusokat melyek éppen a bizonytalankodókkal, a számítgalókkal, a munkához nem megfelelő módon hozzáállókkal ütköztetnek. Mindennapos, apró ütközeteket kell megvívni. Felmérve és vállalva a realitásokat — például a szerényebben élés gondjait', a több munkát, a jobb lehetőségekért való hadakpzás szükségességét — kell meg- és felo'ldalni az ellentmondásokat. A helyi konfliktusokat csak emberközelben oldhatjuk meg: vitázva, vállalkozva, cselekedve! Mindenekelőtt a visszahúzó erők és tényezők ellen. Vállalkozva például a vitára, a lemaradozók noszogatására, meggyőzésére, aktívabb tevékenységre serkentésére, Nem tűrni szó nélkül munkatársak körében a lazsálok munkamorálját, lezserségét, rendetlenségét. Tenni az ellen a „stílus" ellen, miszerint „kéz kezet mos; ma én nézek félre neked, holnap le nekem". Leleplezni az egyéni haszonszerzést célzó összefonódásokat, korrupciókat. Rápirítani a kötelességmulasztókra, a pazarlókra. Szót emelni azért, hogy ne legyen elvtelen béregyenlősdi, ne becsüljék le a szakértelmet és a tisztességesen végzett munkát. Szorgalmazva azt, hogy aki a követelményeknek nem akar vagy nem tud megfelelni, annak máshol a helye. Hátráltatják a jobb munkavégzést és a hatékonyabb tevékenységgel megteremtett gyarapodásunkat, jobb lehetőségeink, jobb életünk megteremtését. Amihez a jövőbe vetett saját hitünk mellett igenis szükség van arra, hogy naponta vállaljuk a konfliktusokat, lépjünk fel a negatív morális jelenségekkel szemben is. A saját ambícióinkat, bizakodásunkat, erkölcsi tartásunkat erősítve, próbáljuk reménykedőbbre formálni a szemléletmódot! Hiszen csak azzal szolgálhatjuk a jövőt! Akarjunk, merjünk, legyen alapunk szólni, lenni érte! Saját környezetünkben, saját munkahelyünkön mérve fel elsősorban a realitásokat, látni, tudni, hogy mit kell, lehet javítani, és hogyan. Emberközelben, konkrétan segítve az MSZMP KB 1986 novemberi határozatában megfogalmazottak megvalósulását, miszerint: „A becsületesen élő és dolgozó túlnyomó többség segítségével, a törvényes eszközök alkalmazásával határozottan kell védeni a társadalmi tulajdont, felelősségre kell vonni a munkájukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közösségeket megkárosító, a törvényeket, szocialista normáinkat megsértő személyeket." lindezt azért, mert — mint a hatáM rozatban a KB hangsúlyozza — legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok és termelőirányzatok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása". Ami nemigen sikerülhet okkor, ha nem veszszük észre és nem próbáljuk visszaszorítani időben a negatív jelenségeket, a haladást gátló tényezőket. Amik vannak és jó néhány már „ki is verekedte magának", hogy foglalkozzunk velük. Akár azonnal kezdhetjük a pesszimistáknál, a bizonytalankodóknál, a nemtörődömöknél, a kivárásra számitgatóknál, vagy a viszszahúzódva vegetálóknál. Ki-ki a saját környezetében — konkrétan. Szabó Magdolna Az ipar helyzetéről Ma, kedden délután 1 órakor a PM Bevételi Főigazgatóság épületében (Londoni körút 13.) a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete ipari szakosztálya szervezésében Varga Béla, az Ipari Minisztérium közgazdasági főosztályvezetője iparunk helyzetéről és a középtávú fejlesztési elképzelésekről tart előadást. 0 Újítási verseny A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója a gazdaságpolitikai célkitütisztelctére a szocialista munkaverseny keretében a Szak- aesek elérése céljából öszszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa, az Iparjogvédelmi tönözzék a vállalati, üzemi Egyesületek Csongrád Megyei Szervezete, a KISZ Csöng- versenyek szervezését, a tórád Megyei Bizottsága, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági megbázis növelése érdekéSzövetkezetek Szövetsége és az Országos Találmányi Ili- ben fokozzák a műszakiak, vatal a megyénkben dolgozó munkahelyi kollektívák, szo- a szocialista brigádok, bricialista brigádok, műszakiak és munkások részére 1987-re gádtagok — aktív bekapújítási versenyt hirdet. csolódását az újitó-feltaláló mozgalomba, és biztosítsák A verseny meghirdetésé- bevonására. Az ifjúság az a verseny sikeréhez szüksével azt a célt kívánjuk Újítási verseny kibontakoz- geK (eltételeket, szolgálni, hogy az újítómoz- ¡tatásáVal is szolgálja „A Javasoljuk, hogy ezen idögalomban levő lehetőségeket jövőnk a tét" elnevezésű ízak aiatt újítási versenyemozgósítsuk, ezzel is tovább- politikai akciót. ken kívül ötletnapot, kiáliejlesztve a politikailag és A verseny irányuljon az litást, újítási klubnapot és gazdaságilag egyaránt fon- újítási feladattervek megfő- egyéb ösztönző rendezvétos újitómozgalmat. Ezt galmazására és teljesítésére, nyeket is szervezzenek, igényli a népgazdusag, ami- az újítások széles körű üze- Kérjiík a gazdasági fezekor a korábbinál bonyolul- rai hasznosítására. Újítási löket, szocialista brigádvetabb feladatok várnak meg- napok, vagy hónap kereté- zetőket, hogy 1987. március oldásra mind az ipar, mind ben javítsák az újítási tevé- 28-ig • jelezzék a Szakszerve-. a mezőgazdaság területén, kenységet népszerűsítő pro- zttek Csongrád Megyei TaKúlonösen fontos a termelő- pagandamunkát, az újító- nacsának (Szeged, Eszperanerők továbbfejlesztése, a ter- mozgalmat akadályozó té- ló u. 3—5.) a versenyben melékenység fokozása, a ha- nyezők elhárítását, az újí- való részvételi szándékukat. tékonyság növelése, azener- tők és feltalálók anyagi el- Az éves „Újítási verseny" giahordozók ésszerű, takaró- ismerés melletti népszerű- során nyújtott teljesítmékos felhasználása, az im- sitesét. ötlet- és újítási bor- nyeket a meghirdető szervek portanyagok felhasználása- -¿ék szervezésével tegyék által látrehozott munkabinak csökkentése, a gazdasá- széles körűvé a dolgozók zcttság értékeli. A legjobb gos export fokozása. Mind- részvételét a gazdasági, mű- eredményt elérő gazdálkodó ehhez egy jól szervezett ují- szaki feladatok megoldása- egységet, brigádot, illetve tómozgalom, az újítók sze- ban, a másutt már alkalma- egyéni újítót a meghirdető les tábora igen nagy segít- zott újítások bevezetésében, s/.ervek elismerésben részeséget adhat a vállalatok- Felkérjük a vállalatok, sitik. Az újítási versenyben nak gazdaságoknak gyárak, mezőgazdasági sző- elért eredményeket figye' . . . .. , .. vetkezetek és az állami gaz- lembe veszik a jubileumi Az ujitasi verseny keiete- da>sagok vezetőit, hogy a munkaverseny eredményeiben számítunk a megye val- y ik érdekében, nek érlékeiésében, lalatai, gyarat, gazdasagai KISZ Csongrád Megyei Bizottsága, Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Szervezete, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, Országos Találmányi Hivatal, Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa kezdeményező, versenyt szervező munkájára, az újító-feltaláló tevékenység fokozott támogatására, különösen a szocialista brigádok, újitó kollektívák, továbbá a nők és a fiatalok Tározógát Több százmillió forint értékű munkát végeznek az idén a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezésein az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság brigádjai. Egyik iegfontosabb teendőjük a Dunakiliti fölött kialakítandó tározótó jobboldali gátjainak megépitése. A tározótó vízfelülete 60 négyzetkilométer lesz, hasonló nagyságú, mint a Fertő tó magyar oldalon levő része, átlagos vízmélysége pedig 6—8 méter. Üdülési, pihenési, idegenforgalmi hasznosítására külön terv készül, amelyen már dolgoznak a magyar és a csehszlovák tervezők. A 27 kilométer hosszú gát első néhány kilométeres szakaszát a győri brigádok már elkészítették, ebben az évben pedig meggyorsítják az építést. és már csehszlovákiai területen is dolgoznak. A gátakkal párhuzamosan kiépítik a 30 méter fenékszélességű szivárgó csatornát is, amelynek feladata a kiszivárgó víz elvezetése, hogy az ne okozzon belvizeket a térségben. A munka arányaira jellemző, hogy a gátak koronaszélessége hat méter, s magasságuk is jóval meghaladja azokét, amelyek a Szigetközt védik a Duna árvizétől. A győri vízügyesek Rajka térségében az idén ugyancsak megkezdik azt a munkát, amelynek célja, hogy biztosítsák a Mosoni-Duna állandó vízutánpótlását.