Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

J? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 77. évfolyam 39. szám 19S7. február 16., hétfő A gondolat méltósága E

z igen! — csettintettem egy színes magazint lapozgatva az egyik hirdetési oldalnál. Rodin nagyszerű szobrát, a híres Gondolkodót applikálták egybe a holnap számítógépcsaládjával. Az ember i szellem plasztikai megvalósítása és az emberi gondolkodás praktikus találmánya ritka szerencsés egységben találkozott. A gondolkodás újabb diadalát segítve világra. Aztán, véletlenül-e, vagy a hazai gyakorlatban természetesnek mondható következményként egy helyi képes újság szerkesztése során kezembe került ennek a reklámötletnek honosított változata, tussal „kihúzva", feldilettáns módon, helyi számitógépes szolgáltatást népszerűsítendő. A gondolat profanizálása roppantul bosszantott, de mivel a hirdető fizet, ő határozza meg, mit és milyen módon, így hát ragaszkodik importált, szellemileg és anyagilag is szegényesebb viszonyaiból következően kialakult provincializmusához. Bizonyára sokan vagyunk, akiknek iskolai tantermeit jeles férfiak nagyszerű mondásai, vagy kiváló költőink örökbecsű verssorai diszitették, állandóan figyelmeztetve kötelességeinkre. Emlékszem, a mi osztályunkban az díszelgett egy üveglapra festve: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, ugy érdemes. (József Attila)" Azt sem felejtem el, hogy hiaba kérdeztük, melyik verséből van ez az idézet, és hogy van tovább, jiem tudta megmondani egyik tanár sem. Csak később, jóval később gondolkodtam el azon, vajon mit szólna J. A. e kiragadott gondolat láttán? Akkor, amikor megismertem e töredéket, s 1alán felismertem lényegét: Ne légy szeles. / Bár mvnkádon más keres — / dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / ugy érdemes." De látott már ennek az országnak népe sok jelszót, mozgósító jelmondatot, transzparensekre festett idézetet. Mert tény: a gondolatnak, az ember legmagasabb rendű produktumának hatása, mozgósító ereje, lendülete, méltósága van. Ilyen felismert szükségszerűségek, fölvillanó vágyak, elfojtott indulatok, szülték azokat a célokat, amelyek alatt forrongott, kínlódott, fölfénylett és megkínzatott a Kárpát-medence népe. Olyan időszak, társadalmi kor a mi közegünk, amikor a gondolkodásnak, mindannyiunk felelős gondolkodásának függvénye a közös továbblépés. Gazdasági bajaink, erkölcsi válságtüneteink, értékzavaraink közepette a tiszta gondolatok fényénél, a töprengő gondolatok parazsánál, a közös gondolkodás szivárványos levegőjében képzelhető el az egyre gyakrabban elhangzó modernizálás, gyorsítás, átrendeződés. Erre a nemzetre elég gyakran mondták mások, hogy szellemi nagyhatalom. Valóban, kiváló tudósok, művészek, gondolkodók indultak erről a földről a világhír felé. Azt mondta nemrégiben egy beszélgetés során a kultúrpolitikusként elismert funkcionárius, hogy Rodin Gondolkodója ma korszerűt-, len alkotás. Passzív figura, befelé forduló alak. aki önnön, gondolataival van elfoglalva, ahelyett, hogy kifejezné az együttgondolkodás és az aktivitásra serkentő töprengés ideáját. Merthogy nekünk most arra lenne szükségünk. Eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha tízmillió magyar ülne egymás mellett, s rodini pózban gondolkodna. Csakhogy a mi egyik társadalmi problémánk hosszú ideig épp az volt, hogy mások gondolkodtak helyettünk. S ezek a gondolatok, következtetések, premisszák mire a centralizmus grádicsfokain hozzánk értek, kifakultak, kiüresedtek, frázisokká merevedtek, hiteltelenné váltak. Nem is beszélve szónokokról, akik mások gondolatainak felkent terjesztőjeként még azokat is elriasztották a továbbgondolástól, akiknek hajlamuk és érdekük lett volna erre. Egyre többen érzékelhetik hazánkban, hogy vezető politikusaink saját gondolataikat is közkinccsé teszik, hogy a döntések előtt olyan élő demokratikus fórumok vannak kialakulóban, ahol gondolatok ütközhetnek, vélemények mérkőzhetnek egymással. Nem lehetünk persze még elégedettek. Az egyéni gondolattól, a más véleménytől, a más úton-módon levont következtetésektől még többen tartanak, mint kellene. Néhány héttel ezelőtt felhívott a tévé egyik népszerű műsorának szerkesztője, s tőlem, mint a tavalyi szegedi tévéműsor szerkesztőjétől és „keresztapjától" elkérte új műsora számára az Évgyűrűk címet. Kicsit meglepődtem, hiszen az eddigi gyakorlattól merőben mást tapasztaltam. Eszembe jutott nagy munkával összehozott írásom utóélete egy budapesti lapban, szó szerint, más név alatt. Aztán a sok fantasztának és kuruzslónak minősített „megszállott", akik nem csináltak mást, „csak" gondolkodtak, pechükre diploma és nagybácsi nélkül. Aztán fölrémlettek a vissza-visszatérő verssorok, költői képek máskmás alkotók köteteiben, kísértetiesen hasonló motívumok festők munkáin, zseniális játékok silány utánzatai. Merthogy a szellemi környezetvédelem, a gondolat méltóságának őrzése, a vélemények tisztelete még nem tartozik erősségeink közé. P

edig mind sürgetőbb feladat mindenkivel elhitetni: „Cogito ergo sum!" (Gondolkodom, tehát vagyok.). Vagy méginkább": Vagyok, tehát gondolkodom! Tandi Lajos Szűrös Mátyás Iranciaországi tárgyalásai Befejezte franciaországi látogatását Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki a Francia Kommunista Párt meghívására február 10. és 14. között tartózkodott Párizsban. Szűrös Mátyás tárgyalásokat folytatott Gaston Plissonnier-val és Maximé Gremetz-cel, az FKP Politikai Bizottságának tagjaival, a KB titkáraival. Tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről. Békefórum Moszkvában A világ nyolcvan országát képviselő kilencszáznál több külföldi és háromszázötven szovjet tudós, művész, üzletember, társadalmi, politikai és vallási személyiség kezdett kötetlen eszmecserét szombaton délelőtt Moszkvában a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésével és az emberiség fennmaradásának kérdéseivel foglalkozó nagyszabású bé'kefórumon. A mindeddig példa nélküli fórum megtartását a szovjet alkotó ér. lelmiség kezdeményezte. A résztvevők között ott vannak a ¡Szovjetunió és a világ irodalmának, képzőművészetének, zeneművészetének, filmművészetének, tudományos életének, üzleti köreinek és politológusainak legkiválóbb képviselői. Hazánkat is rangos személyiségek képviselik, köztük Berend T. Iván, Beck Tamás, Hollón Zsuzsa, Király Irtván, Szabó István, Töröczik Mari. A hét kerekasztal, a művészeké, a természettudósoké, a vallási személyiségeké, a politológusoké, az üzletembereké, az orvosoké és a környezetvédelem szakemberei különböző helyszíneken, szállodákban, az idegenforgalmi központban, az orvostudományi akadémia épületében kezdte meg munkáját. A vitacsoportokbnn rövid bevezetők hangzottak (•1 az ott megvitatandó legfontosabb három-négy kérdésről. majd megkezdődött a nyilt eszmecsere, amelyet a nagyobb létszámú kerékasztaloknál szekciókban folytatnak a résztvevők. * A békefórum vasárnap folytatta munkáját. A művészek kerekasztalánál délelőtt, a vallási személyiségeknél délután, a többieknél egész nap folyt a munka: a kerekasztalbeszélgetések szakiránya szerinti szempontokból vizs(Folytatás a 2. oldalon.) Mire elég 40 forint 87 fillér? Városi utak - hátrányos helyzetben — A közelmúltban e kérdéskörben kapott tájékoztatást a végrehajtó bizottság is. Ott hangzott el, hogy a főúthálózaton, a tömegközlekedési útvonalakon bonyolódik le a megye közúti forgalmának közel 75 százaléka. A Szegedi Közúti Igazgatóság kezelésében levő 1330,4 kilométeres hálózat forgalma az elmúlt öt évben 25, a tanácsok fenntartó tevékenységébe tartozó közel háromezer kilométeres hálózaté hét százalékkal nőtt. A növekedés különbségeit jelzi, hogy Szeged tanácsi úthálózatán a forgalom 1985ben húsz százalékkal volt nagyobb, mint 1980-ban. Adódik a kérdés; ezzel az ütemmel lépést tudnak-e tartani az utak gazdái. — A VI. ötéves terv eredeti programja, ami a tanácsi útfenntartást illeti, biztosította a szükséges üzemeltetési és korszerűsítési arányokat. Am az 1981-ben 710 millióról '330-ra csökkentett összeg, valamint a 46 százalékos útépítési árnövekedés a felújítási feladatok nagymérvű elmaradását, s ezzel összefüggésben a fenntartási igények növekedését eredményezték. Hasonló volt a helyzet az országos közutakra szánt pénzek változásában is. — Mit hozott a VII. ötéves terv? — E ciklus lehetőségei eleve szerényebbek, csak 1988 terve haladja meg a 80—85 közti évek átlagos. 126 millió forintos szintjét. Ebben a helyzetben az utak hirtelen tönkremenetelének megakadályozása lehet a cél. Ez a tömegközlekedési utaknál megerősítést, szélesítést, a többi főúton az út állagát néhány évre megóvó, vékony felületi bevonásokat jelent. A lakóutakon még erre sem futja. Az ok; 1986-ban 106 millióval gazdálkodhattunk, s ugyanennyivel 1987-ben. Ha ez a tendencia marad, a VI. ötéves tervi teljesítésektől 140 millióval maradunk el. Ennek következményeit hadd illusztráljam egyetlen összehasonlító adattal; 1980 —85 között Szegeden minden négyzetméternyi útfelület fenntartására 59 forint 11 fillér jutott. 1987-ben 40 forint 87 fillér! A megyei átlagösszegek „csak" 10 forinttal csökkennek. — Mi a Szeged esetében mutatkozó nagy különbség oka? Még nem remélhetjük, hogy vége a télnek, hogy több, tartósan fagyos nap nem virrad ránk, de már megállapítható: az idei hidegek kártétele az utak állapotában eddig is számottevő. Tudván, hogy már az elmúlt években sem volt pénzfeleslcgc egyetlen, az utak fenntartására hivatott szervezetnek, sejtvén, hogy az o célra fordítható erők ezután sem lesznek kimeríthetetlenek, sőt, elegendők sem, a jelenlegi útállapotok és a jövőbeni kilátások összegezésére kértük Ralló Zoltánt, a megyei tanács vb közlekedési osztályának vezetőjét. — Míg 1985-ig Szeged a többi megyei városhoz hasonlóan központilag kapta meg a maga pénzkeretét, a VII. ötéves tervben az elosztásnál a megye, s benne Szeged is kedvezőtlenebb pozícióba került. Ugyanis most a burkolt utak arányában osztották a pénzt, azaz az alacsony kiépítettségi szint a hátrányos helyzet oka. A központi fedezetet aztán a megyében is burkolatnemenként és — arányosan kellett felosztani. Ilyen körülmények, illetve „adottságok" esetén az útállapotok objektív adataiból kiinduló feladat-rangsorolásra lenne ézükség, ám az adatfeldolgozás elhúzódása miatt ezek az információk jelenleg csak Szegeden állnak rendelkezésünkre, a többi tanácsnál csak tapasztalati adatokra hagyatkozhatunk. — Mindezek alapján miben látja az útgazdák legfőbb gondjait? — A tömegközlekedési utakon a korszerűsítés elodázása gazdaságtalan beavatkozásokra kényszeríti Szegedet — például a Lenirt körút és a Hunyadi János sugárút esetében. A közmúhibák miatti útbontások után a szakszerűtlen helyreállítás vissza-visszatérő kátyúzásokkal terheli a makói, vásárhelyi tanácsokat. A községekben a kátyúzás gyakran elmaradt, tervszerű burkolatmegerősítésröl alig beszélhetünk. Nem gondozzák kellően az útpadkát, á burkolatok széle töredezettek, rossz a vízelvezetés, sok a felfagyás. Ez legalábbis a fe'.elösebb útfenntartási gyakorlat szükségességére utal. Amibe beleértünk n legkisebb változások figyelésétől a burkolatbontási engedélyek szigorításán át a forgalomtechnikai intézkedésekig egy sor lehetőséget. így adhatunk esélyt annak, hogy útjaink „romlási sebességét" lassítsuk... Pálfy Katalin menetrend szerint A tél folyamán lehullott nagy mennyiségű hó egy kiadós 50-70 milliméteres esőnek felel meg. Ránézésre bizony ennél többnek néz ki az olvadás okozta sártenger. Ennek is megvan az oka, a mélyebb rétegekben fagyos még a föld, nem tud minden vizet beszippantani. Szerencsére az idei február eleji olvadás nem hirtelen jött, így egy-egy nap olvadéka nagyreszt behatolt a talajba. Egy kis széljárás kellett csak, hogy a felszínt is felszárítsa. A hó utolsó maradványaiból van még, úgyhogy Vágás Istvánnak, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság főmunkatársának a szavaival „nem ette meg még a kutya a belvizet". Elég, ha a hét elején egy csöndes eső olvasztja el az utolsó párcentis réteget, s napokon belül kialakulhat a belvízveszély. Ezért erre az esetre is fel kell készülnie a vízügyieknek. A hét végén még nem volt rá szükség, hogy elrendeljék a védekezés első fokozatát. Eddig a legolcsóbb és legjobb „szivattyú", a napfény és a szél oldotta meg a gondokat. Egyelőre pihen a 27 torkolati és tíz esésnövelö szivattyú. A vízügyiek kezelésében levő 1800 kilométernyi csatornahálózat üres, nagy mennyiségű víz fogadására képes. A legkisebb árkok, csatornák a mezőgazdasági üzemeké, így a karbantartás is az ő gondjuk. Néhány jó irányba szántott barázda, s már szabad is a víz útja. Az átereszeket sem árt időben megtisztítani az odafagyott jégtől, törmeléktől. Több üzemre kiterjed a vízgazdálkodási társulatok hatóköre, itt is hasonlók a feladatok. A vízügviseknek jók a tapasztalataik, tavaly szervezettségből jól vizsgáztak a társulatok és üzemek. A „nagy víz" szerencsés levonulásának ez volt a legfontosabb alapfeltétele, Ez az Idei helyzetet tekintve ls jó előjel. Amint a Bajai úton jöttem, meglepetten láttam, hogy a Muty-éri evezőspálya olyan, mint egy üres teknő. Később megtudtam, hogy ez most: használaton kívüli, kijelölt belviztározó. Ugyanúgy, mint a folyók egyes holtágai. A belvíz birodalma szerencsére évről évre egyre kisebb. A metlorált területek zöme ezekre a mély fekvésű, rossz vízháztartású földekre esik. Itt a drénezett részeken nemcsak a felszíni vizek gondja megoldott, hanem még a talajvíz szintjét is szabályozni lehet, s a talaj szellőzése is biztosított. Az „alattomos" víz a lakott területeket sem kerüli el. A megoldás módját a tanácsoknak kell megtalálni, természetesen a lakosság aktív közreműködésével. Elég egy eliszaposodott, út alatti áteresz, s már úszik az egész utca. s a járda. Efféle helyi „belvizekből" Szeged külvárosi részei sem mentesek. No, de így volt ez tavaly is, akkor is felszáradt előbbutóbb. A nap és a szél nemcsak az AUvizignok dolgozik. T, Sz, I.