Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

Csütörtök, 1987. január 15. 3 Alapító munkásSrök Apa és f ia... Priskin Sándor jellegzetes alakját sokfelé ismerik Szegeden. Munkája révén találkozhattak vele a Szegedi Nyomda szedőtermeiben, a Tömörkény művészeti szakközépiskola grafikai műhelyében, a szerkesztőségek és a Lapkiadó Vállalat folyosóin, szobáiban. Nyomdász az ólombetűk világából, alapító munkásőr. Amikor felkerestem, csendes szavakkal, nemes szerénységgel beszélt történelmünk legutóbbi három évtizedéről, s magáról. 1956. október 28-án kerültek olyan helyzetbe, hogy mindenki kezében lehetett fegyver, csak az övékében nem. Akkor egy pártértekezleten Komócsin Zoltán beszélt a munkásőrség megalakításának lehetőségéről, illetve szükségességéről. A nyomdából hárman vállalták elsőként. Az első nagy demonstrációjuk a március 15-i felvonulás, majd áprilisban az első század megalakulása, augusztusban pedig az ünnepélyes eskütétel a Széchenyi téren volt. Akkor és azóta is eltökélt szándéka, vállalt kötelékében az eltelt harminc év alatt sok minden megtörtént, változott. Erről kérdezve így beszélt: „Katonásabbak lettünk. A kiképzés tervszerű és koraz 1978-as május elsejei moszkvai felvonuláson. Befejezésül kértem, meséljen egy vidám történetet, s ő mosolyogva mondta el a következőt: „A sándorfalvi erdőben egyszer, a parancs szerint kiküldött jelzőket kellett elfognunk. Egy tisztás közepén álló bokorcsoportot felfedezve egy pár bakancsot pillantottam meg. Lopakodva megkerültem a bokrot, de ismét szembekerültem a lábbelikkel. Negyed óráig kerülgettük egymást, ami kőris kiderült, hogy majdnem saját rajparancsnokomat ejtettem fogságba." Priskin Sándor 66 éves. 1982 óta nyugdíjas, mégsem tette le a fegyvert; ahogy ígérte, ma is aktív munkásőr, és a Lapkiadó Vállalat szerű lett. A munkásőrség nyugdíjas dolgozója. Érdebármikor hadrafogható. Ott segítünk, ahol kell. Védjük a munkáshatalmat, szocialista vívmányainkat, segítjük a közrendet és a közbiztonságot biztosító szerveket. Munkahelyünkön pedig példát mutatunk a többieknek. Munkaidőn túl a szabad hogy míg elbírja a fegyvert szombatokon, vasárnapokon részt veszünk a kiképzésben és gyakorlatokon, s szívesen tesszük ezt." És a család? Fia nemrég vette át a 10 éves szolgálatért járó elismerést. Nemcsak szakmájában — ö is a — amit a munkáshatalom, és annak eszméinek megvédésére adtak kezükbe — munkásőr marad. Marosvásárhelyen született, és ott lett szervezett munkás. 1938-tól folyamatosan tagja a szakszervezetnek. 1944 óta Szegedi Nyomdában nyoma pártnak is. 1943-ban köl- dász — a munkásőrségben is tözött át a szomszédos me- követte apja példáját. Nagy gyébe, Csorvásra, oda nősült, élmény volt számára, amiOtt érte a felszabadulás is, kor a nagy októberi szomajd Szeged következett, cialista forradalom tiszteleHarminc évvel ezelőtt éj- tére rendezett megyei munszakai laptördelőként dolgo- kásőrrajok versenyén 1977zott. ben elsők lettek. Jutalomként A munkásőrség önként fiával együtt részt vehettek A szakmaközi bizottság ülése Gazdasági szemüveggel Elegendő lesz-e a szegedi ségvetésből gazdálkodó invárosi tanács idei költség- tézményeket ösztönözni kelvetósében a kiadásokra ter- lene bevételeik növelésére, vezett, közel 2 milliárd fo- Továbbá a tanácsi lakástárint? Mely területen várha- mogatásokat a leginkább tók feszültségek? Miért nőtt rászorulók kapják meg. a színház költségvetése? Fraknóy Gábor a közgazdaEgyebek között ezeket a sági szemléletre hívta fel a kérdéseket tették fel az figyelmet. Racionális, takaegy begyültek tegnap dél- rékos gazdálkodással valaután a szakmaközi bízott- mennyi területen előbbre ság ülésén Szegeden, a juthatunk. Dobóczky Kászakszervezeti székházban, rolyné azt hangsúlyozta, az A .testület meghívott vendége, előadója Csonka István, a szegedi városi tanács elnökének általános helyettese volt, aki válaszolt az észrevételekre, a 'dilemmákra. Ugyanis a szakmaközi bizottság elé került a szegedi városj tanács idei költségvetési és fejlesztési terve. Csonka István elmondta, nem lesz látványos év az idei sem. Sok új létesítmény átadásáról nem adhatunk hírt. Központi helyen a lakásépítés, -gazdálkodás áll, de szükséges egy új középiskola felépítése is. A fenti témához többen szóltak hozzá. Hartai Pál annak a félelmének adott hangot, hogy a kórházak, rendelőintézetek kiadásait nehezen fogja fedezni a tervezett 224 millió forint. Kevés pénz jut az egészségügy területén felújításra és fejlesztésre is. A betegek pedig joggal elégedetlenkednek, ha nem kapják meg a szükséges ellátást. Pap Jánosné a tan teremgondokról beszélt. Különösen a középiskolákban okoz nehézséget az elsősök fogadása. Több helyen kihelyezett osztályok is működnek, ahol a váltott műszak sem ritka. Pap Jánosné aziránt is érdeklődött, mikor kerül kiosztásra a kedvezményes •lakásépítési alap. melyet a pedagógusok már nagyon várnak. Horváth András arról szólt, hogy a tanácsi költintézmények legyenek érdekelve a jobb gazdálkodásban, bevételi forrásaik növelésében. Az ülés hátralevő részében Horváth András értékelte a szakmaközi bizottság tavalyi munkáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy mennyi haszonnal járna, ha a testület tagjai a munkahelyükön is szólnának a bizottság elé kerülő témákról. Végül a résztvevők elfogadták a szakmaközi bizottság idei munkatervét. B. E. Szerdán megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Elsőként, mint már több éve, ezúttal is a Komárom megyében levő Aszárj Aranykalász Tsz vezetősége számolt be a tagságnak a múlt év eredményeiről, gondjairól. Az ászári közös gazdaság az 1985. évi eredményekhez képest 21 százalékkal növelte a termelési értékét — ami így 153,2 millió forintot tett ki —, nyeresége 25,7 millió forint volt, ez, akárcsak a tagok, illetve az alkalmazottak személyes jövedelme, három százalékkal emelkedett. meit elismerve többek között kitüntették a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, a Felszabadulási Emlékéremmel, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával. Cz. J. fl legnagyobb kedvezmény elve... és gyakorlata Balástya a korai krumpli hazája, az Alkomány Tszben is úgy gondolták, az idén már ők is kötnek szerződést a termelőkkel, abból a meggondolásból, hogy a saját tagjaik minek vigyék máshová, Sándorfalvára, vagy Ópusztaszerre az átvevőhöz a kötelezően előírt szerződésre az árujukat. Amit ők vesznek át, az mégiscsak saját forgalom, a velejáró haszonnal, no meg a kedvezőtlen termőhelyi adottságra kapott ártámogatással együtt. Mint sok más kérdésben, a megyei tanács mezőgazdasági osztályától kértek instrukciót, hogy szabályos és törvényes legyen az eljárásuk. Meg ajánlás, mely Nem két fillérről van szó, tudja ezt jól a balástyai termelő is. Ha érvényes termékértékesítési szerződést mutat be a boltban, 40 százalék kedvezményt kap a fóliára és a vázszerkezetre. Az állami pénz hasznos célt szolgál, primőrök előállítására serkenti a kistermelőket. Gondolná az ember, ha súlyos ezrekről van szó, akkor a játékszabályok is ehhez méltóan egyértelműek. jobban bízik saját magában. Kibéreljük a téesz kocsiját és felvisszük a Bosnyákra a maradék mennyiséget. Takács József a sándorfalvi áfésznél kötött novemberben „egy kilogrammos'" szerződést. — Máskor is velük voltam kapcsolatban, itt ez a feltétel. Kettőért tán nem is érdekelt volna az egész. Mondják, hogy azóta itt is felemelték két kilóra az újonnan szerződőkkel a mennyiséget. Emitt meg 20 ezer négyzetmétert kötött a téeszátvevő, s állandóan szekálják a tagok, hogy érje már el a mérséklést. Hogy dást, az egyenlő feltételek nem tudja, nem mindenki hiis jött az érdekében. Ilyen papírt szi. szerint egy azóta sem hozott a posta, s Nehéz ebben az ügyben elnégyzetméter felületre 2 ki- nem is biztos, hogy reális igazodni, a megyei tanácsnál iogramm krumplit kell a termelőnek leszerződnie. Egy lenne a csökkentés, hisz egy is a MÉM-től várják az álnégyzetméteren 4 kilónyi lásfoglalást. Ugyanis az ő faluban nem maradhat titok krumpli is megterem, vagyis ajánlásuk nem kötelező az az, ami foglalkoztatja az embereket, így hamar kiderült, hogy egyes téeszekben, áfész-felvásérlótelepeken csak egy kilót kell lekötniük. No, erre kérte a téesz a mezőgazdasági osztályt, hogy bőven marad így is a sza- áfészekre nézve. Az áfészek badpiacra a megtermelt áru- a Szövosztól várják az irányból. mutatást. Gombos László még az juhtsz Vendel, a Mészöv ősszel 400 négyzetméterre ¿fész-titkárság főelőadója kötött szerződést a áfésznél egy kilójával. — Nem biztos, hogy helyi így oldják fel ezt az ellentmon- jobban járok, de az ember Jobb vételt! (3.) Beszélgetés Valter Ferenccel, a Magyar Posta elnökhelyettesével Nemzetközi összehasonlításokat is figyelembe véve, a ben. A 2. műsort jelenleg tíz hazai postai szolgáltatások közül A rádió- és televízió- gerincadó továbbítja. Ehhez műsorszórás minősége — mint szolgáltatásé — megelőzi a további hat épül a mostani telefonét és a hagyományos postáét. Így vélekedik erről a tervidőszakban Vasváron, lakosság is, legalábbis az a része, amelyik részesülhet Nagykanizsán, Sopronban, ezekből a szolgáltatásokból. Mert mindenki, sajnos, ma Békéscsabán, Gerecsén és még nem. A várható fejlesztésekről beszélgettünk dr. Valter Ferenccel, a Magyar Posta elnökhelyettesével. Csengődön. Épül rajtuk kívül a két műsorhoz körülbelül negyven átjátszó adó is, elsősorban a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Mindezek segítségével az 1es műsort három, a 2-est 10 — Napjainkban termesze- telmében — a soIti 2000 kilotes szolgáltatás, hogy az em- wattal a Magyar Posta kiber bekapcsolja a rádióké- használta minden lehetősészüléket. a televízióját, s jó gét. Legalábbis a Kossuth- százafékkaf na~gyöbVtórülemmosegben veheti az adást, műsorra. A rövidhullám lehet majd látni 1990Hány százalékán érvényes ez azonban adva van: a posta a „természetesség" az or- jászberényi rövidhullámú szágnak? é rádióállomása tizenkét esz— Ez idő tájt középhullá- tendeje dolgozik, s most 1 . mon és URH-sávban együtt éve új szolgáltatást is végez. KosVuth-müsör a Rádió Kossuth-műsora az A korábbi harminc-negyven fiátvására hat ben, mint most, A körzeti rádióműsorok, a külföldi turistáknak szerkesztett programok, és a sztereósuadóállomás ország területének 93 száza- perces, magyar és idegen kezd működni" az éíkövetke iekan vehető kifogástalanul, nyelveken sugárzott műso- zendő években méghozzá az A Petőfi kilencvenen, a 3. rai jócskán kibővültek, hi- egész Európábán használamusor pedig — csak URH-n szen az állomás naponta ti- los <X!IR normában Ilyen — szintén az ország 93 szá- zenhat órán át továbbítja adó már kettő működik hazaiékan. Senki se képzeljen 900 kilométeres körben a zánkbarli az egyik Kabheazonban egy éles határvona- Kossuth-műsort. Az eredgyen, ez sugározza az idelát, amelytől innen jó a vé- mény tehát: gyakorlatilag — genforgalmi szezonban a tel. s amelyen tul nem hall- megfelelő készülék esetén Danubius műsorát németül, hato semmi. Olykor, egé- persze — százszázalékos lett ^ másik Budapesten van szen kivételesen kialakuló jó Magyarországon a rádió fő Hangminőségük sokkal jobb veteli viszonyok mellett ha->nűsorának vétele. Arról a ná]unk eddig használatos zanktól távol is hallgathat- nem is szólva, hogy tengere- oiRT-normás URH-nál. ket járó hajósaink, külföldön Érdekesség, hogy az URHdolgozó vagy utazó honfitár- adóháiózat többszörös kisaink ugyancsak szívesen használása módot nyújt egy hallgatják. közlekedési információs — Es mi a helyzet tele- műsor létrehozására. Mindvízióműsorokkal? azok, akiknek erre alkalmas — Az 1. műsort az ország autórádiójuk lesz, akár gyáterületének 93, a 2. műsort rilag, akár mert adaptert sze82 százalékán lehet látni ki- reinek bele, a hallgatott műtűnő minőségben, már per- sor automatikus megszakitásze, ha nemcsak a készülék sával esedékes közlekedési jó, hanem az antennája is. híreket vehetnek. A tervidőKülönösen a 2. műsor továb- szak vegere befejeződik a ják turistáskodó honfitársaink középhullámon a hazai híreket. A dolog azonban elég bizonytalan, mert a domborzati és időjárási viszonyokon túl a helyi adók is korlátozó hatásúak. Az „éteri zűrzavar" pedig egyre nagyobb. A prognózisok szerint számítani kell rá, hogy a középhullámú frekvenciasáv telítettsége a különféle ipari zavarok, továbbá az idegen adoallomasok telje- sikerült az utóbbi Petőfi-műsor középhullámú sítményének novekedese oitasaDan si Került az UIODDI 7atának rekonstrukfolvtán az évtized végén leg- nehany evben fejlodest eler- adóhálózatának reRonstruktoiytan az evuzea vegen leg .1970-ben az imén- cioja. Mindjárt az iden megfeljébb, ha az ország háromnegyedén lehet majd elfogadhatóan hallani a Soltról sugárzott Kossuth-műsort. — Ez nem valami biztató... — Igaz, de csak a középhullámon van így. mivel ebben a tartományban ti arány mindössze 3 százalék volt, 1975-ben 33, 1980ban 54 százalék. hatók az évtized végéig? — A tv l-es műsorához felépül a tervek szerinti utolsó, vagyis tizenkettedik nemzetközi egyezmények ér- gerincadó Vasvár térségéIpari robotok Ipari robotok vezérlőegységeinek sorozatgyártását kezdték meg, szovjet megrendelésre, az Egyesült Izzó kaposvári elektronikai gyárában. Az idén mintegy 220, a következő négy év során összesen több mint ezer darabot állítanak elő. A kaposvári gyár kollektívája alig több mint fél év alatt készült fel a gyártásra, s az öt darabból álló nullszériát már a múlt év utolsó napjaiban átadta a megrendelőnek. Ezek a vezérlőegységek, az első visszajelzések szerint, megbízhatóan állják a „nyúzópróbát" a volgai autógyárban. lesz Marcaliban a kétszer öt száz kilowattos új adóállomás, decemberben megkez.... ... ... ... dődik a berendezés próbaüzeme. Néhány év múfva pedig Szolnokon kezd majd működni új adóberendezés. — A felsoroltak mennyiségi fejlődésre utalnak. Számíthatunk-e valami technikai újdonságra? — Megkezdődik a műholdas műsorszórás előkészítése: a KGST-országok várhatóan a kilencvenes évek elején kezdik meg közös szolgáltatásukat. Hozzálátunk egy személyhívó rendszer kiépítéséhez is, ami az URHadóhálózat segítségével fog működni. Speciális jelek továbbításával az URH-adók vételkörzetében mindenki elérhető lesz, ha rádiója olyan, hogy fogja a jeleket. Fejér Gyula szerint is országos állásfoglalás, egységes normatíva kellene. Ne a végrehajtók, a felvásárlók idegeskedjenek: vajon helyesen jártak-e el. A 40/83-as PM—MÉM rendelet •kiegészítéseként létezett egy iránymutatás, növényenként feltüntetve az ajánlott szerződendő mennyiséget, csakhogy azóta e témában a 40/84-es rendelet az érvényes. Egy eretnek gondolat is megfordult a fejemben. Miért jobb az a fogyasztónak, ha a termelő szerződésre szállít? Hisz amit megtermelt, bárhol értékesítheti. A kistermelő a fóliát jórészt zöldségtermesztéshez használja, vagyis megérdemli a támogatást. Esetleg nem lenne elég egy nyilatkozat „tisztességes" szándékáról: nem a Trabantját akarja télire letakarni. Ha viszont csak a szerződés az igazi garancia, akkor valóban egységes szabály lenne az igazságos. Legalább a következő primőrszezonra. Tóth-Szeles István Gázfűtés a tanyákon Példás a zsombóiak faluszeretete. Az elmúlt néhány évben 42 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a lakók, de az anyagiakkal sem fukarkodtak. Jól tudják, hogy minden általuk adott fillér és a rengeteg önkéntes segítség saját javukat szolgálja. Építik ö csónakázótavat és hamarosan hozzálátnak a fedett úszómedence készítéséhez. A község ékessége lesz az egészségház, amelyet az idén ősszel adnak át Természetesen mindezek a tanács pénzével együtt valósulhattak meg. A községben már természetes, hogy gázzal fűtenek, az viszont még újdonság — és az országban egyedülálló—, hogy a tanyában is élvezik már a korszerű energia áldásos melegét. A gyorsaságáról is híres Zsombó. A tanyavilágban a 12 kilométer vezetéket másfél hónap alatt fektették le. A Bába- és a Dózsadülökben 162 tanya kapcsolódhat a hálózatra. Ez a munka 5 millió 200 ezer forintba került, amit a lakók pénzben és társadalmi munkában adtak össze. Ez utóbbiban jeleskedett a Dégáz és a Csórni terv is. A tanyai komfort biztosítására az ivóvizet is kivezették a községből, 6Őt, tíz tanyához telefonleágazást építettek. Mindezt miért? A tanyák megmentéséért, az emberek jólétének, kényelmének biztosításáért. A. S. «i