Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

Péntek, 1987. január 9. 7 Ha este premier a Kisszínházban Simeon a mában Scrkadi Imre immáron klasszikusnak nevezhető darabját, az Oszlopos Simeont mutatja be Arkosi Árpád rendezésében a Kisszinház ma, pénteken este 7 órai kezdettel. A rendező a premier előtt arról beszélt: mivel az író közvetlenül a hatvanas évek legelején írta e müvét, a Simeon-„példázat" — nem is nagyon közvetve — az ötvenes évekhez látszik kapcsolódni. Holott... — ... nagyon is sok köze van a „legmaibb mához". A létező legaktuálisabb életérzés föl fedeztetésére alkalmas az Oszlopos Simeon, s az sem igazán véletlen, hogy annyiféle színpadi megvalósításával kísérleteztek már az egész országban. — A szegedi előadáson Arkosi Árpád mit kiván láttatni a maga Simeonjával? — Teljesen realista, tradicionális, „életszerű" előadásban, semmiféle külön rendezői „üzenetre" nem hegyezvén a dolgot (ilyesmire a darab szerintem különben sem alkalmas), egész egyszerűen az életet megfogalmazni igyekvő produkciót szeretnék. Meggyőződésem, hogy Sarkadi nem direkte politizáló darabot írt: s ha ez a mű különböző korokban kellő hangerővel meg tud szólalni (márpedig tud), nem feltétlenül szükséges a kiábrándult értelmiség sorstragédiáját egyetlen korszakhoz kötni. — Egyszóval nagyon is mai, a közvetlen utalásokon messze túlmutató Simeont látunk? — Igen. Remélhetően a Cseh Tamás-dalok, Csengey Dénes szövegeivel, még bizonyosabbá teszik, miről is van szó. Miként az egész előadás, amelynek díszleteit egyébként Mira János, jelmezeit Molnár Zsuzsa tervezte, a főbb szerepekben pedig Kovács Lajost, Zsila Juditot, Holl Zsuzsannát, Högye Zsuzsát és Kőszegi Ákost láthatja a közönség. D. L. * A nagyszínház avatása, a gála óta a három játszóhelyen (azaz a nagy- és a kisszínházban, a stúdiószínpadon) 15-féle előadás váltogatja egymást. Három hónap alatt hét új darabot vittek színre, közülük kettő ősbemutató, további nyolcat pedig felújítottak, illetve folyamatosan műsoron tartanak. Számolhatni a plakáton: januárban 18 estére kínálnak más és más programot. A műsorcsúcsot a szegedi produkciókon kívül a vendégjátékok sora magyarázza. Egy hét múlva, pénteken a Békéscsabai Jókai Színház kezd az Uri murival a kisszínházban, 17-én a Pincejátékkal a stúdiószínpadon. A két város színházai közt régóta hagyományosan jó a kapcsolat, minden esztendőben cserélnek előadásokat. A szegediek idén a Három cilindert vitték. Január 20-án Puccini operája, a Turandot csendül fel a nagyszínházban, az újvidéki szerb nemzeti színház előadásában. Régen várt művet, Páskándi Gézának eredetileg a szegedi deszkákra szánt „polgári tragédiáját", A szélmalom lakóit játssza ugyanitt 27-én a Budapesti Nemzeti Színház. A szinlapon többek között Sinkovits Imre, Béres Ilona, Kertész Péter, Hámori Ildikó, Agárdi Gábor, Oszter Sándor, Harsányi Gábor. Ken Kesey világhírű regényének színpadi változatát (Kakukkjeszek) mutatja be a Székesfehérvári Vörösmarty Színház a Komárom Megyei Játékszínnel közösen, 31-én a nagyszínházban. A szereplők: Bujtor István, Eperjes Károly, Meszlényi Judit, Szilágyi István, Sáfár Anikó, Jakab Tamás. Ez idő tájt a szegediek a Nemzetiben a Hegedűs a háztetönnel, a Tháliában az Egy pohár vízzel, Székesfehérváron Az örült és az apácával lépnek fel. A sorozat februárban „tánckóstolóval" zárul. A színház szándéka, hogy felmérje, milyen igény mutatkozik a balettműfaj iránt. Február 7-én a pécsi társulat, A balett-terem fantomja címmel három egyfelvonásost visz színre. Közülük kettő Pavel Smok prágai művész, a harmadik a pécsi Tóth Sándor koreográfiája. Tóth Sándor neve nem ismeretlen a szegedi közönség előtt, a tavalyi Hair óta többször dolgozott itt vendégként. Másnap, február 8-án, a Néphadsereg Művészegyüttese a Magyar Elektra és a Kocsonya Mihály házassága című Nóvák Ferenc-koreográfiákat táncolja a nagyszínházban. Az operatársulat január 25-én nyugat-európai turnéra indul, s február 14-e körül érkezik vissza. Az évad második felében a jövő heti, négyes szereposztású Aidapremieren kívül a továbbiak: a nagyszínházban február 21-re tervezik Schiller Don Carlosát, március 21-re a Csárdáskirálynőt, április 10-re Wagner: A bolygó hollandi, májusra pedig három egyfelvonásos opera. Felújítják a Cosi fan tutiét, a Parasztbecsületet, Bajazzókat, Lammermoori Luciát. A kisszínházban Ödön von Horváth: Kazimir és Karolinját, a stúdiószínpadon Boris Vian Medúzafőjét láthatjuk, valamint különleges összeállítást a francia forradalom dalaiból. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik az operafesztivál, melyet április 27-e és május 3-a között rendeznek meg Szegeden, a győri, pécsi, budapesti, debreceni és a Népszínház társulatának közreműködésével. Júniusban pedig a „műszak" kerül előtérbe, a színháztechnikai napokon. V. E. A holland változat Hágában a holland kulturális minisztérium felhőkarcolója messzi délen, a Rijsunjfc-negyedben található: érjek oda az érkezés napját követő délelőttön, tíz órára. Addigra nagyjából már sejtem: a pontosság ebben az országban elemi követelmény, méghozzá úgy tapasztalom, nem precizkedő parancs-uralmi lélekmögöttesek, hanem nagyon is mélyen európai várakozások alapján. Olyaténképpen, hogy a kulturáltság alapja nemcsak az lehet, olvastad-e A varázshegyet vagy tudod-e, mit írt Istenről Spinoza; az is, hogyha valahol várnak, percre pontosan, időben érj oda. Mert a pontosság tulajdonképpen annyi, mint embertárs-megbecsülés. E becsülés meg minden alkotás örök eszmei alapja. A minisztériumban kulturális ösztöndíjasnak lenni maga a földi paradicsom: az aranyos Mrs. Boschtól egy egész irattáskára való tájékoztató anyagot kapok, egy kávé, sok kedves mosoly és határtalanul korrekt segítőkészség kíséretében. Irodalomról, filmről, színházról, képzőművészetről — amit csak lehet. Ingyenes, névre szóló belépőjegy minden múzeumba, albumok és prospektusok, holland történelem és a nyelv históriája, magyar —holland kapcsolatok és a mai holland művélődéspoli4. Európa levetkőzik tika összefoglalása. A bőség már nem is csak zavart — tökéletes tanácstalanságot szülne, ha nem volna valami a mázsányi papírhalom között, egyetlen vékonyka kéziratfüzér, ami talán kulcsot jelenthet mindehhez. Amszterdam: Európa kulturális fővárosa — ezt hirdeti a szöveg, mellette pedig az évszám: 1987. Arról tájékoztat, hogy idén, Athén és Firenze után, „logikus lépcsőfokként" egy teljes esztendőre Amszterdam válik földrészünk művelődési fővárosává. A Holland Színházi Intézet és a Hollandia Fesztiválbizottság közös szervezésében tévéfesztiváloktól kiállításdömpingig, könyvbemutatóktól filmes, zenei és színházi programokig felsorolhatatlanul gazdag választék kínálkozik: a tervek között 15 kiállítás, 500 színielőadás és koncert, 320 filmvetítés — és összesen 165 „eseménynap" szerepel. A számok szédítőek, a méretek ugyancsak, miként az információs anyagmennyiség is, amit azonnal rendelkezésemre bocsátottak — a lényeg, ami e jelenségek mögött megbúvik, magyarázatként kell szolgáljon. Annyian, annyiféleképpen kutatták (elsősorban persze mifelénk, fájdalmas elvágyódások országaiban), mi is lehet igazából, milyen is ez az Európa-eszmény, ami kulZene, film, irodalom Lukács József halálára A hatvannégy éves korában elhunyt Lukács József akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai intézetének igazgatója, a Világosság című folyóirat főszerkesztője alkotóereje teljében távozott. A marxista humanizmus nemzetközileg ismert és elismert gondolkodója, a marxista valláselmélet es vallástörténet nagy tudósa, a marxisták és hívók hazai és nemzetközi párbeszédének, együttműködésének elkötelezett kezdeményezője, fáradhatatlan szervezője volt. Harmadik évtizede főszerkesztője a Világosság című materialista világnézeti folyóiratnak, vezetője a marxista ateizmus es valláselmélet nemzetközileg megbecsült hazai műhelyének. Egyetemi oktató, propagandista és közéleti ember. Történelmi jelentőségű az a személyes munkálkodás, amit a marxizmus reneszánszáért, a marxista történelem- és emberfelfogás rekonstrukciójáért, a dogmatikus torzításoktól való megtisztításáért, a példaadó szocialista egyházpolitika elméleti megalapozásáért és gyakorlati kibontakoztatásáért kifejtett. „Igent mondani az emberre" — egyik könyvének címével is vallotta törekvéseinek lényegét. Legutóbb megjelent írásában is hangsúlyozta, hogy — ,,az a valláskritika, amely — Marxszal és Engelsszel szólván — ,a vallási illúzióval, istennel való harcot csempészi be megint a valóságos harc helyébe', akadályozza a tényleges feladatok tudósítását." A társadalmi valóság emberhez méltó gyakorlati átalakítása a különböző világnézetű, hitvallású emberek együttműködésének nagy lehetősége és feladata. Tengernyi dolga közben is gyakran, járt Szegedre vallástörténeti előadásokra az egyetemi hallgatók közé, elméleti vitákra a marxista társadalomtudományi szakemberek közé, s a párbeszéd elősegítéséhez is régiónkba, mint legutóbb 1986 elején. Most újra vártuk tájékoztató előadásra a professzori kerekasztalbeszélgetésekhez a dialógusról, s az országos szocializmus konferenciára előadásra—vitára. Nagy fájdalom most már hiába. . . Besenyi Sándor Hazánk kulturális, társadalmi és gazdasági életének bemutatásában, eredményeinek népszerűsítésében immár több évtizede töltenek be jelentős szerepet a külföldi magyar kulturális intézetek. E központok — a jelenleg Berlinben, Prágában, Szófiában. Varsóban, Bécsben, Helsinkiben, Párizsban, Rómában és Üj-Delhiben működő intézetek tavaly, számos színvonalas, sikeres rendezvénynek — találkozóknak, szimpóziumoknak, irodalmi és előadóesteknek, könyv-, film- és videobemutatóknak, koncerteknek és kiállításoknak — adtak otthont. A Liszt-évforduló kapcsán például a berlini, a bécsi, a párizsi és a római intézet rendezett a magyar és az ottani zenetudósok, előadóművészek közreműködésével kollokviumokat, hangversenyeket, amelyeket kiállítások, filmbemutatók egészítettek ki. A párizsi intézet — amely decemberben a híres Quartier Latin-ben új székházba költözött — egyebek között Varga Imre szobrászművész kiállításában, az Eiffel-toronyban megrendezett magyar napok, valamint a dijoni magyar gazdasági és kulturális napok szervezésében működött közre, továbbá maga is számos vidéki magyar napot szervezett. A külföldi magyar intézetek 1987-ben is gazdag programmal várják az érdeklődőket. így idén egyebek között Berlinben, Prágában, Szófiában, Varsóban és Rómában rendeznek olyan irodalmi esteket, kiállításokat és vetítéseket, amelyeken megemlékeznek a Kassák-, a József Attila- és a Karinthy Frigyes évfordulókról. Több intézet tervében kap fontos szerepet az illető ország és hazánk történelmi, művelődéstörténeti kapcsolatainak feltárása: a szófiai intézet például egy, a magyar—bolgár művelődéstörténeti kapcsolatokkal foglalkozó tanulmánykötet szerkesztésében vállal részt. Számos hangverseny rendeznek, a fellépő hazai művészek koncertjei mellett két intézetben tartanak majd szerzői estet: Szófiában PetroVics Emilt, Párizsban Kurtág Györgyöt mutatják •be. A képzőművészeti — a mai magyar szobrászati, festészeti, grafikai, belsőépítészeti és fotóművészeti — kiállítások résztvevője lesz idén egyebek között Melocco Miklós, Somogyi Győző, Czinke Ferenc, Kiss Roóz Hona és Rév Miklós. A legújabb magyar játékfilm-termés folyamatos bemutatása mellett szemléken tekintik át majd például Berlinben és Prágában a legújabb filmművészeti tendenciákat. Ugyanakkor egyegy filmrendező teljes munkásságának reprezentálására is készüLnek idén: Szófiában Mészáros Márta, Varsóban Elek Judit, Párizsban Bódy Gábor, Helsinkiben Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza, Rómában Fábri Zoltán, Bécsben Jancsó Miklós, Lugossy László és Sándor Pál filmjeit vetítik. Párizsban a legutóbbi tiz év díjnyertes magyar filmjeiből rendeznek sorozatot. 1987ben az intézetek a magyar filmgyártást megisfriertető munkájában a kórábbinál jelentősebb szerepet kaDnak majd a rövidfilmek, a hazai népszerű tudományos, dokumentum és animációs filmek. s bemutatnak magyar stúdiókat is. Idén a tervek .szerint minden intézet kialakítja saját videotárát. (MTI) túrkörnél is többet — emberi létformaideált állított gondolkodó tízezreknek a história makacsul ismétlődő periódusaiban. Most itt, úgy veszem észre, Európa hanyag eleganciával és megragadó kedvességgel levetkőzik, akár egy tündérien kedves, nagyszerű nő. Azaz megmutatkozik, felfedi magát. Ám olyan döbbenetes, megragadó vehemenciával, hogy a lélegzet is eláll belé: itt a Rijksmuseum, ami külön regényt érdemelne, ám mögötte alig néhány méterre a Van Goghé, ahol most éppen a Monet Hollandiában című kiállítás vendégeskedik Párizsból, az egyetlen gigantikus sorbanállás-látványt nyújtva-: kilométer hosszan kígyóznak az utcán a bejutni vágyók a szemerkélő atlanti esőben: a kép torokszorítóan szép. Azután amott a City mozi, pontosabban mozicentrum, ahol hat akkora mozi van együtt, mint a pesti Corvin vagy az Uránia, és egyikben sem piff-puffok mennek, hanem a Psycho folytatása, meg Arthur Penn és Bertolucci meg Hal Ashby. Amott meg a Trópusi Múzeum, ahol a megszólalásig hű, tökéletes jelenlétillúziót adni képes indiai, arab meg jávai falvakban mászkálhat a néprajz örvényeibe csöppent látogató és amott... és ... A kultúrának e hihetetlen, szemérmetlen, szinte tolakodó fölkinálkozása lenne Európa: az európai szellem igazibb, mert drasztikusabban látható kisértetalakja? Ami után ezer éve ácsingózunk? Azt hiszem, igen. Csak éppen e fölismerés, állítom, semmiféle csalódottságot nem szabad eredményezzen. Könnyen meglehet, ez a kultúra Európája, igy, amint levetkőzik. Ez a kultúradömping, ez az állandó, szédületes mindenféle. Aggodalomra mégsincs ok. Még csak azt sem kell mondanunk nekik, mint annak idején a Párizsba érkező Rastignac a városnak, vagyis hogy majd megmérkőzünk egymással. Régóta folyik ez a meccs, és esküszöm, egyáltalán nem állunk rosszul. Persze, hogy erre azon a tájon annyira kevesen figyelnek, az egészen más kérdés. Domonkos László Csak fiataloknak llz ifjúsági ház programjai A Szegedi Ifjúsági Ház terveiről érdeklődtünk igazgatójától, információi szerint a következő programokat kínálja az érdeklődők számára az első negyedévre. Koncertek: februárban két holland rockegyüttest fogadunk, majd Katona Klári lép föl házunkban. Várjuk Koncz Zsuzsát, Bródy Jánost és az Európa Kiadó együttest. Az első negyedév kiemelkedő dzsesszkoncertje lesz Szakcsi Lakatos Béla és együttesének koncertje is. Az irodalmi műsorok sorában Keres Emil fellépésével Villon Testamentumát emelném ki, és Haumann Pétert és Galambos Erzsébet műsorát, valamint Mikó Istvánt és a Pastoral együttest. Vendégünk lesz még Voith Ágnes, Bács Ferenc, Hernádi Judit és Balázs Péter. Folytatjuk a Szegedi Nemzeti Színház művészeit bemutató sorozatunkat. Az első találkozás résztvevői Both András, Kaszás Géza, Zsiba Judit lesznek. Terveinkben szerepel ebben a sorozatban Gregor Józseffel és Tolnay Klárival való találkozás is. A „szinházbusz" kiemelkedő budapesti műsorokra indul, így a Jutalomjáték, az István, a király és a Macskák előadásaira. Természetesen folytatjuk a családosok és fiatalok napjait, a szegedi nagyüzemi KISZ-bizottságok segítségével a gyermekklub programjait, hetenként a Micimackó kuckóját és az Eszterláncot. A gyermekműsorok sorában meghívtuk a Szélrózsa együttest és Dettre Annamáriát, a 100 Folk Celsiust és a Bóbita bábegyüttest. Az első negyedév kiállítási terve: Titi Mária textilfestő, Király Sándor (Debrecen), Németh György és Dezső Mihály fotósok. Bodor Zoltán, Bakacsi Lajos és Kalmár Márton képzőművészek bemutatkozása. A már kipróbált és bevált programok közül ki kell emelni a Tinitanya havonkénti jelentkezését, a Tiniklubot és az olvasóköröket Nem új, de bevált program a diszkó és a videozsúr. A középiskolásoknak ajánljuk még a Szexről című sorozatunkat, melynek tematikáját I.ux Elvira állította össze, és országos hírű szakemberek előadásaival rendezzük meg. Folytatódnak a diákkörök és diákakadémiák sorozata is. Honismereti mozgalom Több, a múlt évben meg- sek arculatát kívánták megkezdett akció idei folytatá- örökíteni 1986-ban is az „or. ... ..... ,, ,. szágfényképezők", s a honsaro is döntött a Hazafias . „ / , , , , ' . . .. , ismereti klubok, szakkorok Népfront országos honisme- 1907-ben fejezik be ezt a réti bizottsága. A települé- munkát.