Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évíoJyam, 7. szám lí)87. január 9., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Százmilliók, észrevétlenül Elkészült az újszegedi szennyvízátemelő Az átemelő működtetésére mindössze ketten felügyelnek Becs' szóra: nem szoktam csukott szemmel járni a városban. Újságot naponta olvasok. A kommunális vállalatok tevékenységét „területfelelősként" is figyelem. Mégis, mindezek ellenére meglepődtem, amikor Börcsök László, a vízművek gépészeti osztályának vezetője elkísért Újszegedre, hogy megmutassa a városrész szennyvízátemelő telepét. Azt hittem ugyanis, megállunk majd a Torontal téren, ahol már évek óta munkagépek, barakkok, aknák utaltak rá: valami készül a mélyben. Ez egyébként igaz .. . Mégsem abban a hídfőben leltük a látnivalót, hanem a szövőgyár és a gabonakutató között, tudják ott, ahol a vasúti töltés ki•fut az Alsókikötő sorra, az egykori vasúti hídfőhöz. Igen ám, csak a töltés 120 méteres, utolsó darabját már hiába keresnénk! * A füvészkert felé vezető út bal oldalán klinkertéglás új épület takarja a mögötte elbontott töltést. A medenceszerű mélyedésben betonepítmények, szivattyúaknák, vastag csővezetékek: ez az átemelőtelep. Üj még: a műszaki átadása december végén volt. A próbaüzemre csak néhány napot kellett szánni, mert az évvégi esőzések igazolták a számításokat: a szivattyűrendszer jól bírta a terhelést. Azaz ma már Újszeged csapadékés szennyvizei e berendezéseken át, rácsokon megszűrve jutnak a Tiszába. A 117 milliós beruházás megérdemli, hogy felelevenítsük a történeti előzményeket, Bórcsök László segítségével. — Újszeged szennyvízcsatornái a második világháború után épültek. A Székely sori főgyűjtő végpontja a Torontál térre került, ahonnan átemelő juttatta a szennyvizeket a Tiszába. — A hullámtéren, nyílt árokban, a szabadstrandon keresztül, parti beömléssel... — Épp emiatt nem járultak hozzá a hatóságok, hogy amikor meglévő rendszerét Újszeged kinőtte, a Torontál téri átemelőt bővítsük tovább. A mai műszaki, közegészségügyi, környezetvédelmi szempontokhoz társult az az igény is, hogy egyszer majd a város szennyvizei csak tisztitottan ömöljenek a Tiszába, azaz megteremtődjön az űjszegedi és a Már gép tisztítja újszeged szennyvizeit jobb parti csatornarendszer összekötésének lehetősége, e vizek együttes tisztítása a déli, hattyasi átemelő mellett építendő szennyviztisztítómüben. — Ehhez azonban a Tisza alatt át kell majd vezetni az újszegedi szennyvizeket... — ... s erre gondolva jelöltük ki az újszegedi telep helyét. A főgyűjtőt a Népkert sor és Vedres utca alatt vezetjük a vasúti hídfőnél kiépült átemelőig, ahonnan zárt rendszerben jut a szennyvíz a Tisza sodorvonalába. E rendszer továbbépíthető a már említett déli átemelőig, a majdani tisztítóig. De hadd tegyem hozzá: a szennyvizek máris gépi tisztítású szűrőrácsokon át jutnak a folyóba! — Kérem, adja közre az átemelőtelep „személyi adatait"! — A Jankovich utcától a Torontál térig 297 méter, onnan a vasúti töltésig 624 méter hosszú a főgyűjtő, mely felszíni földmunkák — tehát a forgalom zavarása — nélkül, úgynevezett sajtolásos módszerrel épült. Az indítóaknából különleges berendezéssel nyomatták előre a betongyűrűket. melyek „iránytartását" lézersugár szabályozta. A rendszer mai teljesítménye 0,73 köbméter másodpercenként. — S ha Újszeged tovább épül? — A telep kapacitása kétszerezhető. — A szülőatyák? — A tervek a Mélyéptervnél készültek, a generálkivitelező a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dorogi és kazincbarcikai telepe, az alvállalkozó: a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat. — S gondolom, akadt tennivalójuk a vízmüvek gépészettel foglalkozó munkatársainak, is akiknek egyébként az elmúlt években volt egy másik nagy próbájuk. Az északi vízmű. Hogy győzték? — összeszokott csapat a mienk. A csapat munkájáról hadd mondjuk el, hogy az utóbbi negyedszázadban megnégyszereződött Szeged vízfogyasztása, s nem csak hogy nincsenek vízkorlátozások, de valamennyi régi víztermelőbázist felújították, újat helyeztek üzembe Algyőn, főgyűjtőt a város alatt, szennyvízátemelöt Hattyason. S most Újszegeden! Tegyük hozzá elismerésként: észrevétlenül! Pálfy Katalin A bős-nagymarosi építkezések A bős—nagymarosi erőmű és vízlépcsőrendszer múlt évi építkezéseiről és az idei esztendő tervezett munkáiról hangzott el tájékoztató csütörtökön Győrött. A beruházás Magyarországra eső részének zöme a Szigetköz-, ben, Dunakiliti térségében valósul meg. Itt az elmúlt évben 1,5 milliárd forintértékű munkát végeztek, az idén pedig 4,2 milliárdos programot kiviteleznek 1986-ban 1100-an dolgoztak Dunakilitinél, s ez a létszám az idén tovább növekszik. Ami a részleteket illeti: jelentősen előrehaladt a dunakiliti duzzasztómű építése. A földmunka nagyobb részével elkészültek, az osztrák kivitelezők befejezték a duzzasztómű résfalazását Összehívták a városi tanácsot Végrehajtó bizottsági ülés Szegeden Tegnap, csütörtökön ülést tartott Szeged Megyei Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Egyebek között a testület döntött arról, hogy a városi tanács idei első ülését január 22-érc hívja össze. Az elfogadott javaslat szerint a végrehajtó bizottság a tanács ele terjeszti a város ötéves ifjúságpolitikai programjának tervezetét, az 1987. évi pénzügyi-gazdálkodási elképzeléseket, valamint a szegedi népi ellenőrzési bizottság idei munkatervét, jóváhagyás végett. A végrehajló bizottság tegnapi ülésén számos kérdést megvitatott. Egyebek között azt a jelentést, amely a Szegeden élő cigány lakosság helyzetét elemezte. A testület ele terjesztett anyag átfogóan elemezte a cigányok helyzetét a városban, különös tekintettel az utóbbi évtizedben a helyzetük javítása érdekében megtett lépésekre. Magyarországon 1961-ben született meg az a párthatározat, amely komplex programot adott a hazai cigány lakosság helyzetének folyamatos javítására. Szegeden azóta e határozat szellemében számos jelentős lépés született, s a cigány lakosság helyzete jelentősen javult az utóbbi években. Jelenleg,mintegy 1500 főre becsülik létszámukat a városban, s mintegy egyharmaduk él zártabb közösségekben, telepi körülmények között. Nagyobb részt Dorozsmán, a Cserepes soron és a repülőtéren. A helyzetük javítására hozott intézkedések alapvetően azt a célt szolgálták és szolgálják, hogy Szegeden megteremtsük a beilleszkedésüket megkönnyítő feltételeket. Vagyis alapvetően nem karitatív, jótékonysági akciókról van szó, hanem olyan irányú segítségről, amely lehetővé teszi, hogy sok tekintetben eltérő életformájuk, kulturális hagyományaik ellenére szervesen integrálódhassanak a magyar társadalomba. Annak hasznos tagjai lehessenek, úgy, hogy közben önmaguk számára is megtalálhassák az egyéni-családi kibontakozás, felemelkedés lehetőségét. Alighanem ennek a megközelítésnek az eredménye, hogy Szegeden a munkaképes korú cigányok 87 százaléka aktív kereső. Az arány nyilván azt is jelzi, hogy közülük is egyre nagyobb számban vállalnak munkát a nők. A számukra nyújtott társadalmi-tanácsi segítség valóban komplexnek tekinthető. Kiterjed arra is. hogy már gyermekkorban elősegítse későbbi társadalmi beilleszkedésüket. Például óvodai elhelyezésük segítése, ami fontos feltétele annak, hogy eredményesebben végezhessenek iskolai tanulmányokat. Ez annál is fontosabb, mert a telepi közösségben élő cigányság helyzetét még mindig nagymértékben nehezíti alacsony képzettségük — most is sok közöttük az analfabéta, szakképzettséggel szinte egyáltalán nem rendelkeznek, csak segéd-, legföljebb betanított munkára vállalkozhatnak stb. Biztató viszont, hogy az utóbbi években egyre nő azoknak a családoknak a száma, amelyek folyamatosan integrálódni kívánnak a társadalomba, s amelyek változtatni kívánnak helyzetükön. A tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén éppen ebből kiindulva döntött úgy, hogy a szegedi cigány lakosság helyzetének további javítása érdekeben elfogadott feladatterv központi kérdése az legyen, mi módon segíthetnénk leginkább azokat a törekvéseket, amelyek saját helyzetük javítására irányulnak. Ezért is került a feladattervbe első helyen munkába állításuk segítése, amely a legközvetlenebbül szolgálhatja beilleszkedésüket. Nemcsak a biztosított jövedelem által, hanem, mert a rendszeres munka egyúttal megszervezi az ember, a család életviszonyait is. A programban emellett szerepelnek a kulturális, képzettségi helyzet javítására, az egészségügyi felvilágosításra és feltételek javítására, a segélyezésre vonatkozó célkitűzések is. Mindez abban az irányban hat majd az elképzelések szerint, hogy lehetővé tegye a cigány lakosság egyedeinek, családjainak fokozatos, helyzetük lépcsőzetes javítása által kibontakoztatható, gyorsított ütemű integrálását. Külkereskedő szövetkezetek A Mészöv elnökségének ülése Szerencsés helyzetben van megyénk kereskedelme, mert a szomszédban lelhetők fel a jugoszláv és a román partnerok. így aztán a testvérmegyei kapcsolatok mellett kialakult a kölcsönös előnyökön nyugvó kishatár menti forgalom. amelyet főként a megye közös szövetkezeti cége, a Konkordia bonyolít le. Egy esztendővel ezelőtt viszont megyénk fogyasztási szövetkezetei is közvetlen módon kapcsolódtak be a külföldi kereskedelembe. Élve nagykereskedői jogukkal, a Hungarocoop és a Konsumex külkereskedelmi vállalatok közreműködésével, saját maguk hozzák be a társszövetkezetek portékáit. Tegnap Szegeden, a szövetség székházában éppen azt vitatta meg a Mészöv elnöksége, hogy melyek a kezdő, az 1986-os év kereskedelmi tapasztalatai. A megye öt szövetkezete, a csongrádi, a szentesi, a Kisteleki Egység, a Szegedi Dél-Tisza Menti, a Makói Maros Menti kapta meg egy esztendeje a külföldi áruházi csereakciók jogát. Partnerként Bulgária, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK szövetkezeti kereskedelme jelentkezett. A gyakorlati munka során elutaztak külföldre a megyei küldöttek és jöttek a partnerok. Még tavaly tavasszal kölcsönösen bemutatták a cserére szánt árukat, bevagonírozták a portékát, és megcímezték az együttműködő szövetkezetek valamelyik ABC-je, vagy nagyáruháza részére. Itthon pedig meghirdették a bolgár, a lengyel, vagy éppen a román hetet, és vásárolhatott mindenki kedve, ízlése, pénztárcája szerint. Az áruházi csereakció tavalyi előmérlege szerint az export-import kereskedelem olyan 90 millió forintra rúg az öt szövetkezetnél. A megyei közös vállalat forgalmán túl. Első helyen áll a Szegedi Dél-Tisza Menti Afész 40 millió, majd a Makói Maros Menti olyan 27 millió forintos összeggel. A Mészöv elnöksége javasolta: a megye külkereskedő szövetkezetei folytassák itthon a/, árucserét. Megoldható, hogy a bolgár árufelesleget kicseréljék csehszlovákra vagy románra. Igv tovább növekedhet a választék, a kínálat. Befejeződött a cukorgyártás A cukorgyárakban befejeződött a répa feldolgozása. A Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatnál elmondták: az ország tizenegy gyárában a felvásárolt 3 millió 577 ezer tonna répából az elmúlt idény alatt 454 ezer tonna cukrot állítottak elő. Ez még kiegészült azzal a 30—32 ezer tonnával, amely — magyar alapanyagból, szerződés alapján — jugoszláv cukorgyárakban készült. A tavalyi aszályos időjárás a vártnál végül is kisebb kiesést okozott a cukorrépa-termesztésben; bár a növény átlagtermése nem lett magas, a gyökér cukortartalma mégis fölötte volt az elmúlt tíz év átlagának. Ezzel párosult, hogy a feldolgozó üzemek az eddigi legnagyobb cukorkihozatalt érték el, vagyis; ebben az idényben egy tonna répából csaknem 130 kilogramm kristálycukrot nyertek A közös vállalat szakemberei szerint az elmúlt időszakban megvalósult fajtaszelekció szintén jótékonyan hatott a termés minőségére. Magyarországon köztér* incszlésbeii van mái' a világ legjobb tíz cukorrépafaj tája.