Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

4 Csütörtök, 1987. január 8. A csatornasztori Amerika felfedezése volt a „harmadik" Európa és Ázsia nagy viszonyában. A történelem egyik nagy pil­lanata volt, amikor Francisco de Balboa 1513-ban, Pana­mában 1 hónapi dzsungel­pokoljánis után meglátta Ma del Sur-t, a Csendes­óceánt. Azt már a konkisztádorok is megsejtették vagy tudták, hogy a földszoros átvágá­sával kilométerek ezreit, hajórakományok ezer ton­náit, s hajóhadnyi aranyat nyerhetnek. Magellán leg­kisebb. mai mércével mér­ve vízibusznyi hajója, a VICTÖRIA fűszerszállít­mányával egymaga kifizető­dövé tette 3 év gyötrelmes kalandját. Még ábrándozni is szédítő lehetett arról, hogy nem a Horn-fok vi­hartépett sziklái, hanem a panamenók földjén át is vezethet jóval rövidebb út. Tervek születtek, de csak tervek. Már a Fáraók (II. Fülöp és utódai) idején felmerték az előnyeit egy csatornának, de az akkori .technika a megvalósítást lehetetlenné tette. A XIX. századig 5 helyen került szóba: Mexikó, a Tehnante­peci földszoros; Costa Ri­cában egy, Nicaraguában kettő vizi út és Panama. Az elképzelések csak a Szuezi-csatorna megépülése után (1859—69) kezdtek álomból valósággá válni. A 165 km hosszú átjáró épí­tője Ferdinánd de Lesseps volt, a nemzeti hőssé lett francia,aki a Panama-csa­torna épí tésében is oly nagy szerepet játszott. Előző, sikerekben ragyogó vállalkozás után ez a má­sodik a nehézségek miatt elcsüggesztö, eredményekben vérszegény és kudarc-gyanús volt, később nemzeti gyászt kiváltó bukás lett belőle. Az ügy érdekfeszítő, regé­nyes fordulatokban gazdag anyagát már többen meg­írták. A teljes történetet olvas­hatjuk az amerikai Dávid Me Cullongh tollából. Az „Óceántól-óceánig" a Pana­ma-csatorna építésének tel­jes története: 8L1 oldalon. Az ún. oknyomozó történet legjobb példája. Az adat­tenger észrevétlen maradt, inkább a krimi izgalmat lehet érezni olvasás közben. A szerző a bevezetőben utal rá, hogy Panama szinte egybeforrt a világpolitiká­val. Franciaország a sedani vereség, a kommün bukása után nemzeti ügyként ke­zelte a vizi út építését. Maga a csatorna 1881— 1914-lig épüllt, 1903-ig 60 millió köbméter, 1904— 1906-ig 5355 millió köb­méter, 1907—1914-ig 171 millió 900 000 köbméter földet mozgattak meg. A költségek együttesen 639 millió dollárt tettek ki. Az épitkezés egész ideje alatt 5609 ember halt meg, eb­ből 4500 volt fekete. Az óriási vállalkozás első fejezete az ún. FRANCIA KORSZAK. 1881-től 1903-ig tartott. A szakíró joggal Az emberiség nagy emlékművei a termé­szettel vívott csatákra emlékeztetnek. Már az ókor 7 csodája közül jó néhány összefüggött a tengerrel, később pedig az ösztönökbe ivódott a NAVIGARE MECESSE EST paranesa. Ez veze­tett az óceánok kék si­vatagában Japán és Kí­na, majd a fuszerszigc­tek felfedezéséhez. Ázsia volt a mágnes, amely Európát először a kereskedelmi haszon­nal vonzotta; azután a felfedezések rajongá­sából a hódítás házassá­ga lett, de az igény, a vágy c vidékek köny­nyebb elérhetősége mindvégig megmaradt. állapítja meg, hogy legalább 3-as feladatot kellett (vol­na) elvégezni az építőknek: mérnöki, társadalmit (orvo­si, szociális, ellátási felada­tokat) és politikai-diplo­máciait; az építkezés terü­lete a vonakodó Kolumbiá­hoz tartozott. Technikailag a Szuezi­csatorna rossz példa volt; mert a kedvezőtlen talaj­viszonyok és tengerszint azonosság miatt zsilipelésre gondolni sem kellett, ezt a franciák Panamában is így akarták megcsinálni. A Canal Interocéanique de Panama részvénytársa­ság vállalkozásában főrész­vényes volt Garibaldi egy­kori harcostársa Türr István tábornok, mint diplomata, s pihenést nem ismerő szervező. Részben az ő mű­ve a Kolumbiával 99 évié megkötött egyezmény, amely arról szólt, hogy Bogotá a csatornaterületért kb. 250 ezer dollárt kap. (Ez ke­vesebb volt mint a pros­peráló Panama vasútért ka­pott összeg). Apropó vasút. Ez volt a legfontosabb az egész nem­zeti üggyé lett vállalkozás­ban. Lesseps — Me Cul­longh szerint — ebbe bukott bele. Egyetlen vasúti mér­nököt sem vitt magával, gépparkjuk kicsi, túlságo­san Sokféle volt a feladat­hoz képest, s kevesebb költ­séggel számoltak. A trópusi pokolban nem ismerték fel, i 11. nem tudták leküzdeni a sárgaláz és a malária pusz­títását. Az 1889—1904-ig tarló szélcsend alatt az ameri­kaiak készülődtek. Amíg .Franciaországban 800 000 ember siratta pénzét, Pá­rizst antiszemita hecchul­lámok, politikai csatározá­sok zavaros vizein küzdött, AZ Óceáni maják oldalán felismerték a vizi út világ­politikai jelentőségét. Az AMERIKAI KORSZAK 1904—1914-ig tartó tíz év alatt Theodore Roosevelt elnök felismerte az emberi­ségnek adott jótéteményben a hasznot, a vállalkozásban a hatalmat. Kezdeti nicara­guai tervek után döntölt úgy, hogy a félbehagyott csatornát kell befejezni. Az író a legalaposabb do­kumentációra alapozva, de egy krimiíró tudásával me­séli el a diplomáciai csatá­rozásokat. A gyenge, gya­nakvó. teljesen ismeretlen és kiismerhetetlen, tehetség­telen diplomatái miatt amúgy sem túl rokonszenves Kolumbiára . újabb szerző­dést kényszeritettek. A Hay­Burau Verilla egyezmény­ben 1903-ban megszületett az alázatos Panamai Köztár­saság. Amikor 1914-ben az első hajó méltóságteljes lassú­sággal áthaladt Miraflores zsilipjein, mindepki tudta, •hogy a hajózás, és az em­beriség történetében új kor­szak kezdődött el. (Magvető) Rozsnyai Jenő Alfa holdbázis A modern tudomány vív­mányai, amelyek az űrállo­másokat földkörüli pályára juttatták, lehetővé tennék azt is, hogv kutatóbázis épüljön a Holdon. Egy ilyen holdbázis létesí­tése jelentős, népgazdasági­lag hasznos lépés lenne. A holdkőzetet nemcsak helyben használhatnák fel, mint épí­tőanyagot, hanem alumíniu­mot, vasat és titánt nyer­hetnének belőle lent a Föl­dön. A kis nehézségi erö és a ritka atmoszféra kedvező feltételei között 25 méter lencseátmérőjű — a földiek­nél százszor érzékenyebb — szuperteleszkópokkal kém­lelhetnék az eget. Földtörté­neti ismereteinket kiegészít­hetnék olyan közetek, ame­lyek évmilliárdokkal ezelőtt gigantikus vulkánkitörések során kerültek bolygónkról a Holdra. Nincs kizárva az sem, hogy a távolabbi jövőben a holdbázis műszereinek, gé­peinek és melegházainak energiaellátását a Hold na­pos és árnyékos oldalai kö­zötti 500 fok-Celsius hőmér­séklet — különbség felhasz­nálásával oldanák meg. Kukoricavetőmag Mintegy 4600 tonna hibrid­kukorica-vetőmagot dolgoz­nak fel az idén a debreceni hibridüzemben, csaknem kétszer annyit, mint az el­múlt években. A termeltető vállalat nyolcszáz tonna ve­tőmagot rendelt a hajdúsági gazdaságok részére, a kiváló minőségű vetőmag nagyob­bik részét pedig exportálják, folyamatosan indítják útnak a szállítmányokat több nyu­gat-európai országba. A fel­dolgozással jóval előbbre tartanak, mint a múlt év elején, s január végére program szerint befejezik a munkát. (MTI) Szakszervezetek és robotok A szovjet gazdaság inten­zifikálásában különösen je­lentős a termelés robotizá­lása. Vaszilij Grigorjev, az ágazati szakszervezet köz­ponti bizottságának elnöke a gépipari és műszeripari vállalatok példáján arról tájékoztat, hogy milyen sze­repet játszanak a szakszer­vezetek a program megva­lósításában, a felmerülő problémák megoldásában. — Az elmúlt öt évben ágazatainkban több mint 21 ezer robot, manipulátor és robottechnikai komplexum állt munkába. Ezt a terme­lés műszaki innovációjának komplex terve irányozta elő, amelyet az ágazati mi­nisztériumok a szovjetszak­szervezetek központi bizott­ságával közösen dolgoztak •ki, és amelynek megvalósí­tása ugyancsak a mi ellen­őrzésünk mellett folyt. Ez a Megélénkült a bankélet Az új, országos hatáskörű pénzintézetek létrejötte nyo­mán megélénkült a bankélet Baranyában is. A pénzügyi élet élénkülését jelzi a köt­vénykibocsátások és a lízing­ügyletek szaporodó száma, nem különben az első nem­zetközi (magyar—olasz) vál­lalkozás is Pécsett. A legjelentősebb új pénz­intézet, a Magyar Hitel Bank Rt. pécsi igazgatósága mintegy száz munkatárssal kezdte meg a tevékenységét. Buttinger János igazgató el­mondta. hogy a bank jelen­leg másfélszáz baranyai cég­nek, köztük a MAV, a Pos­ta és a Közlekedési Minisz­térium regionális szerveze­teinek számláját vezeti, ami által az egész Dél-Dunántúl­ra kiterjesztette működési körét. A Budapest Hitel és Fej­lesztési Bank Rt. fiókot nyi­tott Pécsett. Indulásként az energiaszektor — a Mecseki Szénbányák, a Pécsi Hőerő­mű, a Dél-Dunántúli Aram­szolgáltató és Gázszolgáltató Vállalat — pénzügyeit keze­li. Az Országos Kereskedel­mi és Hitel Bank Rt. Mohá­cson és Siklóson létesített fiókot. A két város térségé­ben lévő tanácsok, termelő­szövet kezetek, fogyasztási szövetkezetek és vízgazdál­kodási társulatok tartoznak az ügyfeleik közé gyakorlat, mellesleg, jellem­ző a népgazdaság más ága­zataira is. A Szovjetunióban a szak­szervezetek maximálisan támogatják a termelés ro­botizálását, mivel az a ter­melékenység növekedése mellett alapvetően megja­vítja a munka minőségét és feltételeit is. Például öt év alatt 70 ezer ember szabadult meg a két­kezi munkától azzal, hogy élenjáró technológiát (bele­értve a robottechnikát is) vezettünk be a gép- és mű­szeriparban. Hangsúlyozom, ezek az emberek csak a kétkezi munkától mentetsültek, de senki nem került az. utcára. Az állami szervek a szak­szervezetekkel együttműköd­ve gondoskodtak a munká­sok átképzéséről és elhelye­zéséről. Az elmúlt évben a Minsz­ki Óragyárban például 38 robot és robottechnikai komplexum bevezetése mi­att 96 alacsony képzettségű munkást kellett máshová beosztani. Erről időben ér­tesítették őket. A munkások többsége (83 ember) bele­egyezett abba, hogy szak­mai továbbképző tanfolya­mon vegyen részt (az okta­tás ingyenes), Egyesek a magasabb képzettséggel ke­zelök lettek a robotizált gépsorokon, mások szakmát változtattak, és átkerültek a szomszédos műhelyekbe, A maradék tizenhárom mun­kást pedig, ugyancsak bele­egyezésükkel, Minszk más vállalatainál, korábbi szak­májűkban helyezték el. így hát munka nélkül senki sem maradt. — Emellett — folytatja V. Grigorjev — a robotizálás folyamatában más, talán még ennél is bonyolultabb problémák is felmerülnek, mint például a munkavéde­lem kérdése. Milyen lehető­ségei vannak itt a szakszer­vezeteknek? A legfőbb ta­lán az. hogy joguk van szakvéleményt mondani ar­ról. megfelel-e az új tech­nika a biztonsági előírások­nak. Ahhoz, hogy megelőzzük a bajt, mint például a sé­rülések, vagy a munkakö­rülmények romlása, szak­szervezetünk szakértői ala­posan megvizsgálják a ro­botokat, mielőtt azok soro­zatgyártásra kerülnek. Hogy szakértőink mennyire igé­nyesek. azt bizonyítja, hogy az elmúlt évben a bemuta­tott 400 műszaki megoldás és ágazati szabványtervezet (beLeértve a robotokra és robotkomplexumokra vo­natkozóakat is) közül 80-at utasítottak el, mivel azok nem feleltek tel'esen meg a biztonsági előírásoknak. Különös figyelmet fordí­tunk arra, hogy a kiszolgá­ló személyzet jó, egészséges munkafeltételek között dol­gozzon. Ezért alaposan és gyakran ellenőrizzük, nin­csen ek-e káros anyagok a robotizált munkahelyeken, betartják-e a vonatkozó normákat. (Szilícium tartal­mú pornáli ez egy milli­gramm köbméterenként!) Ólomtartalomnál — 0,007, higanytartalomnál — 0,005 a megengedett, a zajszint normája 80 decibel stb.) Ha a normát túllépik, a szak­szervezet és a megfelelő szervek haladéktalanul le­állíthatják a termelést, vagy bezárhatják az adott mű­helyt ¡yr Mi? Hol? Mikor? 1987. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: GYÖNGYVÉR A Nap kel 7 óra 31 perckor, ós nyugszik 16 óra 1» perekor. A Hold kel 11 óra 37 perckor, és nyugszik 1 óra 19 perekor. VIZAl.l.AS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 112 cm (áradó). NYOLCVANÖT ÉVES G. M. Malcnkov (sz. 1902) szov­jet politikus. I94íi-tól miniszter­elnök-helyettes, 1953 és 1955 közt miniszterelnök. 1957-ig Ismét mi­niszterelnök-helyettes. Ekkor kizártak a pártból, mert szembe­fordult az SZKP vonalával. HETVENÉVES Mahmúd Riad (sz. 1917) egyip­tomi politikus, diplomata. egy időben külügyminiszter. 1972 es 1979 közt az Arab-liga főtitkára. HATVANÉVES Battislig György (sz. 1927) álla­mi díjas villamosmérnök, a mik­rohullámú rádióhírközlés és hír­hálózati rendszertechnika fej­lesztésének egyik hazai vezetője. HOSZ ÉVE halt meg Zbigniew Cybulski (1927—1967) ismert lengyel szí­nész. A Hamu és gyémánt utat tévesztett Macck diákjának meg­személyesitöjeként nemzetközi viszonylatban is figyelemre mél­tó drámai alakitast nyújtott. Wroclawban vasúti baleset áldo­zataként halt meg. NAGYSZÍNHÁZ Ma este 7 órakor: Világszezon — Vaszy Viktor 1—2. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Legenda a szerelemről. I— II. (szines szovjet—indiai film. dupla helyár!), délután fél 4. há­romnegyed 6 és 8 órakor: Gengszterek klubja (szines ame­rikai film. II. helyár!). Szabadság: délután fél 4 és fél 7 órakor: Legenda a szerelem­ről. I—II. (szines szovjet—indiai film. dupla helyár!). Fáklya: délután háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Lady Chatterley szeretője (színes, m. b. francia—angol film. III. hely­ár! 18 even felülieknek!). Kiskörössy halászcsárda (vi­dcomozi): délután 4 és este 10 órakor: Megölni három férfit (szines francia film). Éva presszó (videomozi): este 9 órakor: A bosszú (színes fran­cia film). Kék Csillag presszó (video­film): este 8 órakor: Borsalinó és tarsa (szines francia film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIA1 FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbu­hin sgt. 57.) veszi fel. sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­aln krt. 20. szám alatti kórzetl gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden ás csütörtökön 18 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déU 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az ÜJszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart Ugyeletet (Szeged. Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­428. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: ll-ooo. 18.50: Süsü. a sárkány kalandjai — Sárkányellátó Vállalat — (ism.) 19.30: lltradó 1. 20.05: A szerencselovag — NSZK—csehszlovák tv-filmsorozat — 5. 21.05: Panoráma 22.05: A hét műtárgya 22.10: Híradó 3. 22.20: Himnusz BUDAPEST 2. 17.25: Képújság 17.30: Faluház — a Szegedi Körzeti Stúdió műsora — (ism.) 18.00: Pannon Krónika 19.00: Tv-torna 19.05: Az ellenállás nyolc nehéz éve — kínai rövidfilm 19.25: Hlue Slring 20.00: Bemutatjuk a Szeretlek Quiney cimü polréfilmet 21.00: Híradó 2. 21.25: Csapajrv — szovjet film 22.55: Képújság 23.05: Miisorzárás 16.45: 17.30: 18.00: 18.40: I9.II0: 19.15: 19.30: 20.00: 21.00: 22.30: 22.50: 23.20: 18.00 19.30 20.00 20.50 16.45: 17.30 18.00 18.30 19.15 19.30 20.00 20.55 23.05 BELGRÁD I. Híradó magyarul és szerbhorvátul Gyermekműsor Ismeretterjesztő műsor Vetélkedő Magazin Rajzfilm Híradó Magazin Reál—Zadar — BEK kosárlabda-mérkőzés lltradó Költészeti színház Hírek BELGRÁD 2. Belgrádi műsor Híradó Zenés műsor Filmoszkóp ÚJVIDÉK Híradó magyarul és szerbhorvátul Gyerekeknek Újvidéki képeslapok Tudomány Rajzfilm Híradó magyarul Elet és mese Filmoszkóp Híradó szerbhorvátul ni Rádió KOSSUTH 8.20: Miről fr a Társadalmi Szemle úi száma? 8.30: Edit Piaf énekel 9.00: Cimarosa: A hiszékeny egyfelvonásos vígopera 10.05: Diákfélóra 10.35: Muzsika gyerekeknek 10.50: Balettzene 11.30: A kelletlen leány — Veres Péter regénye — 3. 12.30: KI nyer ma? 12.45: Külpolitikai könyvespolc 13.00: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — (ism.) 14.26: A diadalmas asszony — részletek Csajkovszkij— Klein daljátékából 15.00: Attrakció-kávéház — Arkagvii Arkanov elbeszélése 15.28: Hétszinvirág 16.05: Révkalauz 17.00: Olvastam valahol — 1—2. 17.20: Mi a titka? 18.00: Menyasszony­vőlegény — magyar népdalfeldolgozások 19.15: Hang-album — Veres Péter — (ism.) 20.15: Nóták 20.52: Lcmezmúzeum 21.40: Értelem 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: MRT énekkara olasz madrigálokat énekel Jegyzet Operaest Himnusz 22.50 23.00 0.10 o.t5: — 4.20: Éjfél után ... 0, Tévé BUDAPEST I. 9.10: Hírek 9.15: Tv-torna nyugdijasoknak 9.20: szia. Mami! — (ism.) 9.50: Cervantes élete — 2. spanyol tv-filmsorozat (ism.) 10.40: Uj Reflektor Magazin — (ism.) 11.40: Képújság 17.10: Hírek 17.15: Reklám 17.20: Toronyóra — 5, 17.40: Sorstársuk — u Pécsi Körzeti Stúdió rehabilitációs magazinja 18.05: Tv-börze 18.15: Telesport 18.40: Képújság PETŐFI 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Indulók, táncok fúvós­zenekarra 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: A Népművészet Mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Lelátó 15.05: Néhány pere tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 13.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 17.08: A Synapsis együttes hangversenye 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.03: Operett kedvelőknek 20.00: A Pőptarlsznya dalaiból 21.03: Csőd — Rádiószínház bemutatója 21.33: Alpár Géza nótáiból 22.00: Teoytukoikép 23.20: — o 14: Keggae-ritmusok 0.13: ­4,20' Éjfél után .,

Next

/
Thumbnails
Contents