Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

3 Hcifo, 1987. január 5. i Több csapadék kellene Tél a mezőgazdaságban A télies időjárás rányom­ja bélyegét a mezőgazdasági üzemek tevékenységére. Az állattelepeken jól védeti környezetben tartják az ál­lományt, és folyamatosan gondoskodnak etetésükről, ellátásukról. A határban nincs most különösebb ten­nivaló: az őszi mélyszántás országszerte befejeződött. Az őszi kalászosok jelenleg többnyire hótakaró nélkül telelnek. A tél eddig eltelt időszaka nem enyhített a természet csapadékadósságán. Az el­múlt napokban vastagabb hótakaró csak az ország északi vidékein és a Bala­ton-felvidéken alakult ki, ám az év végi enyhülés alaposan leapasztotta a hóréteget, s így a növények ki vannak téve az erős lehűlés ártal­mas következményeinek. A MÉM adatai szerint a Du­nántúlon közepes minősítést kaptak az Ő6zi vetések, to­vábbra is rossz a helyzet azonban az Alföldön, ahol sokfelé még ki sem kelt az ősszel elvetett mag. Továb­bi csapadékra lenne szük­ség ahhoz, hogy feltöltőd­jenek a talajok. A mező­gazdászok most inkább na­gyobb havazást vennének szívesen, a hóbunda ugyanis kellő hőszigetelést biztosítana a zsenge növényeknek. A kertészetekben, az üveg­házakban és a fóliával vé­dett területeken tavaszias a hangulat. A kertészek most a hajtatással foglalkoznak, és sokfelé szedik a paprikát és a paradicsomot. Az állan­dó hőmérsékletű helyeken fölkészülnek a palántázásra is. Javában tart az őszi gép­javítás. Az alkatrészellátást segítette, hogy az Agroker­vállalatok több gazdaságban konszignációs raktárakat létesítettek. Az innen el­szállított alkatrészekért a termelőknek csak akkor kell fizetniük, amikor föl­használják a raktárban levő anyagokat, készleteket. (MTI) Senior tréningruhák A Váci Kötöttárugyár Senior márkajelzésű sport­ruhái kedvező fogadtatásra találtak a szovjet piacon. Az első tételeket tavaly szállí­tották a Szovjetunióba, fő­ként az élsportolók számára, s ennek nyomán az idén 225 ezer pamut- és poliamidfo­nalból készült tréningruhát rendeltek, ami a gyár éves terhelésének 15 százaléka. A jövőben még tovább szeret­nék fokozni a szovjet ex­portot, ehhez azonban több neves külföldi céggel is meg kell küzdeniük, erősödik a piaci verseny. Ezért most különböző fejlesztéseket haj­tanak végre az önköltség csökkentéséért, és a minő­ség javításáért. A gondo­sabb szabással már sikerült az anyagveszteséget csök­kenteni, miután a szabászok közvetlenül is érdekeltek az anyagtakarékosságban. Most egy svájci céggel együtt­működve tartósabb, nem fa­kuló színeket adó festési el­járást vezettek be. Az első idei szovjet exportszállítmá­nyokat január vegén indít­ják útnak Kijevbe, Moszk­vába, Leningrádba és Vla­gyivosztokba. Vasúti tanácskozás Szegeden Magyar—román vasúti ta­nácskozás kezdődött tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a MAV Igazgatóság épületé­ben. A két szomszédos or­szág határforgalmi vegyes­bizottságának ülésén a MÁV Vezérigazgatóság, a szegedi és debreceni, valamint a ko­lozsvári és temesvári igaz­gatóságok és a bukaresti központ képviselői vesznek részt Lovász Lázár szegedi igazgató és Nicola Chertes kolozsvári főigazgató vezeté­sével. •A háromnapos tanácskozás során értékelik az 1986. évi személy- és áruszállítási (ex­port, import és tranzit) tel­jesítményeket, és egyeztetik a további feladatokat. Ugyancsak sor kerül a szállí­tással kapcsolatos költségek elszámolásának egyeztetésé­re is. Ez utóbbi vonatkozásá­ban fontos szerepet kap Kürtös közös határállomás munkája, a közös technoló­giából adódó költségek ki­egyenlítése és elszámolása. Magyarország és Románia között a korábbi évekhez ké­pest tavaly emelkedett a tranzitforgalom. A két vasút képviselői szeretnék, ha ez a kedvező folyamat tovább folytatódna, hiszen ez több­let devizabevételt jelent, és ennek a szállításfajtának a legjobb a vasút számára a nyereségtartama. Személyszállításban ki­emelt feladatnak tekintik ha­tárátmenetekben a vonatké­sések csökkentését, a kultu­rált utazás javítását és a szolgáltatások . színvonalá­nak további emelését. A tár­gyaláson nagy súlyt helyez­nek a vasutasok munkáját segítő egyéb szervek (így a határőrség, a vám- és pénz­ügyőrség, valamint az állat­és növényegészségügyi szol­gálat) tevékenységének az összehangolására, a vasúti munka gyors és zavartalan végzésének biztosítására. G. J. Beavatott emberekkel L A z MSZMP Központi Bizottságának határozata újból megerősítette, hogy elő kell segíteni a vesztesé­gesen és alacsony hatékonysággal gazdál­kodó termelőegységek munkájának gazda­ságossá tételét, a költségvetési támogatás leépítését, a gazdaságtalan termelőtevé­kenység megszüntetését. Valamennyien tudjuk, hogy e program végrehajtása alapos és elszánt, körülte­kintő, egyben következetes döntést, végre­hajtást igényel. Hiszen gyakran nem kevesebbről van szó: be kell zárni az olyan üzemet, vagy gyárat, amely — ahe­lyett, hogy gyarapítaná — fogyasztja a közvagyont. El kell érni, hogy az ilyen gyár gépei, üzemcsarnokai olyan vállalat­hoz kerüljenek, amelyek nyereségesen gazdálkodnak. S minthogy még a legkor­szerűbb berendezés is csak holt tárgy ma­rad ember nélkül, az elérendő célok közé tartozik az is, hogy a régi, a veszteséges gyár dolgozói is váltsanak. Hogy ez miképpen megy végbe, az per­sze, korántsem mellékes. Elképzelhető, hogy az emberek a régi üzemcsarnokban dolgoznak továbbra is, de már egy másik vállalat munkásaként. Az sem kizárt — sőt, inkább gyakoribb —, hogy egy másik céghez kerülnek. A lényeg viszont mind­két esetben azonos: valami más, valami közhasznúbb tevékenységet folytatnak, mint idáig. Azért beszélünk — s beszél­nek ők is — váltásról. Kétségtelen, hogy ez végső soron a dolgozó érdekében történik. Könnyű be­látni ugyanis, hogy csak olyan országban boldogulhatnak munkájukból az emberek, ahol a termelés valóban gazdagítja a köz­vagyont. Csakhogy attól, hogy a józan eszemmel belátok, elfogadok valamit, még nehéz, akár keserves is lehet az ilyen vál­tás, a vezetőnek és dolgozónak egyaránt. De még a nehéz döntés is könnyebbé válhat, ha a vállalatok vezetése megoszt­ja a váltás gondjait, de várható előnyeit is a dolgozókkal, bevonja óket a döntésbe, beavatja őket a tervekbe, elképzelésekbe. Ezt annál is inkább érdemes hangoztat­ni, mivel számos példa bizonyítja, még a jó szándékkal elhatározott átcsoportosítás­ból, változtatásból is kínos ügyek szár­maztak csak azért, mert időben nem tájé­koztatták a dolgozókat, az érintetteket. Például helyes intézkedéssorozatot meg­kérdőjelező közhangulat alakult ki a vi­déki nagyvállalat budapesti egységében, amiatt, hogy a fővárosi dolgozók az újság­ból tudták meg, mi a terv velük, üzemük­kel. Történetesen több ezer, magát meg­csalatottnak érző kispesti munkásról van szó, akikért mellesleg kapkodnak más üzemek, hiszen nem rajtuk múlott, hogy az egységben a tevékenység kilátástalan­ná vált. Joggal érezték, ha idejében szólnak, ők is idejében felkészülnek a bú­csúra, sorsuk új útra vezetésére. Az emberek feje fölött intézkedni még az annyira áhított gazdálkodási cél ér­dekében sem lehet! Ez az eljárás azzal sem menthető, hogy a váltást bonyolult tárgyalások előzik meg, s nem könnyű meghatározni, mikor lehet érdemben tá­jékoztatást adni. A hibát általában előbb követik el. Ott, ahol a dolgozóknak meg­lepetéssel kell tudomást szerezniük arról, hogy eladják, átszervezik, átcsoportosítják üzemüket, vajon hogyan keresték előbb velük együtt a nagyobb gazdaságosság módját, a hatékonyabb tevékenység fel­tételeit? Mire mozgósították őket eddig, ha csak most tudják meg, hogy bajok voltak? Egy-egy ilyen, az emberek életét kezdetben talán kedvezőtlenül befolyásoló döntés előtt a vezetésnek el kell számol­nia azzal, mit tett a meglevő kapacitás hatékonyabb üzemeltetéséért, mi az a körülmény, amin változtatni nincs hatal­mában, és ami az adott kapacitás átadá­sát indokolja. De abban az esetben is, a dolgozók megértésére számíthat, ha új termékszerkezet, a nagyobb rend és fe­gyelem elérése miatt „mozdul meg a ta­laj" egyesek lába alatt. M ozdulni kell. Jelen terveink valóra váltása csak akkor lehetséges, ha gép, műhely, üzem nagyobb ha­tásfokkal, több hasznot hajt. Késlekedni sem szabad a változtatással, ha arra megérett az idő. Viszont, hogy megérett, azt a dolgozók tudatán is mérni szüksé­ges: vállalják-e az újfajta tevékenység kényelmetlenségeit a jobb boldogulás perspektívájával? Ez nem időhúzás, fe­lesleges akadékoskodás, soha véget nem érő viták indokolása, Meggyőződésünk, ha a dolgozók tájékoztatására is gondolnak, még meg is gyorsulhat az átszervezés. Márpedig ez a célunk. Komornik Ferenc Munkaidő, szabadnap A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén megvitatta annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyet a szak­szervezeti szervek a mun­kaidő betartásával, a túl­munkák elszámolásával és a szabadnapok kiadásával kapcsolatban végeztek. A vizsgálat megállapította: mind több helyen — első­sorban a kistelepüléseken — igényli a lakosság, hogy osztott munkaidőben, a délelőtti és délutáni órák­ban tartsanak nyitva az üzle­tek és a vendéglátó helyek. Mivel ez a munkaidőbeosztás a kereskedelemben dolgozók : többségidnek hátrányos, a szakszervezet továbbra is csak kivételes esetekben — a kisebb községekben, s ott ahol a bolt közelében lak­nak a dolgozók — java­solja a bevezetését. Feltét­lenül szükségesnek tartja a dolgozók hozzájárulását. A vizsgálat tanulsága szerint a rugalmas munkaidő több vállalat és szövetkezet köz­pontjában bevált, az üzlet­hálózatokban azonban en­nek bevezetésére kevés a lehetőség. A túlmunkára vonatkozó szabályokat a vállalatok és szövetkezetek kollektív szer­ződései tartalmazzák, a bi­zonylatolás, az elszámolás többségében megfelelően történik. A vizsgálatból az is kitűnik, hogy a túlmun­ka mértéke általában csök­kent az utóbbi időben. Fi­gyelemre méltó viszont, hogy nagyon sok helyen a napi fél-egy órai többletmunkát a dolgozók természetesnek tartják. A vezetők ennek ellenértékeként esetenként hosszabb-rövidebb időre fel­mentik a beosztottakat a munkavégzés alól, s ezért ellenőrizhetetlenek a túl­órák. A heti szabadnap kiadá­sára általában mindenütt ütemterv készül, ennek be­tartását azonban a létszám­hiány, betegség, szabadság gyakran nehezítik. Vidéken a kis üzletekben minden váratlan esemény felbontja a nehezen kialakított sza­badnap-kiadási rendet. Még mindig több helyütt elő­fordul, hogy a szabadnapot csak két fél napban vehe­tik ki a dolgozók. Az elnökség felhívta a szakszervezeti szerveket, hogy segítsék az említett problémák rendezését. In­tézkedni kell a ki nem fize­tett túlmunka, a kiadatlan szabadnap pénzbeni megvál­tására, függetlenül annak bérkihatásától. Újra a gyermek- és ifjúságvédelemről Tavaly négy testület előtt számolt be Vidéki Ferenc, a megyei gyermek- és ifjúság­védő intézet igazgatója a gyivi munkájáról. A foko­zott érdeklődés magyarázata az, hogy nő a veszélyeztetett fiatalok száma. Az intézet közel négy és fél ezer kis­korút tart nyilván. Tegnap délelőtt Újszege­den, a gyermek- és ifjúság­védő intézet épületében a pedagógusok szakszervezeté­nek megyei bizottsága tar­tott kihelyezett ülést, mely­nek előadója ugyancsak Vi­déki Ferenc volt. v Emelkedik azoknak a 14— 18 éves fiataloknak a szá­ma, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Nem új je­lenség az agresszív magatar­Ne csak beszéljünk róla Sokszor észrevettem... ... mindenféle ürüggyel halogatjuk, hogy kocsinkat még akkor vigyük szerviz­be (legyen az állami, szö­vetkezeti, maszek vagy autóklubbeli), amikor iga­zából még nem nagy a baj. Csak egy kicsit csörög-kö­hög, csak egy kicsit többet fogyaszt a megszokottnál, valamivel feljebb hord a reflektor, jobban rá kell lépni a fékre ... őszintén szólva nem látok ebben semmi elitéinivalót, hiszen időben nem bővelkedünk manapság, naná, hogy ir­tózunk az akár félórás vá­rakozástól is. Van már ugyan a városban és kör­nyékén egy néhány hely, ahol telefonbejelentéssel időre várják a kuncsaftot, ám többnyire munkaidő­ben, azt meg, ugye, illik komolyan venni. Ezért is szerencsésnek tartható, hogy a Csongrád Megyei Közlekedési Fel­ügyelet a délutáni órákra időzítette szolgáltatásai új év eleji bővítését. Ügy okoskodtak: a hatósági műszaki vizsgáztatások után, délutánonként van még annyi szabad kapaci­tásuk szakembereiknek, hogy a Kossuth Lajos su­gárúti bázis tekintélyes műszerparkjára építve közlekedésbiztonsági át­vizsgálásra is vállalkoz­hatnak. Valamennyire is gyakor­lott autósnak nem kell bő­vebben fejtegetnünk, mit takar e kifejezés — min­den olyan mérést, ellen­őrzést, ami a zavartalan kocsihasználatot szolgálja. A vizsgálat tehát állapot­felmérés, melynek végezté­vel az esedékes hatósági vizsgára készülődök, vagy a kocsijukat sajátkezúleg „bütykölök" még alkat­részcserét nem igénylő be­avatkozásra is felkérhetik a diagnosztizáló szakembe­reket. Ott, helyben, feles­leges időtöltésre nem kényszerítve. Ugyancsak új évi új szol­gáltatásként vállalják a felügyelet munkatársai va­lamennyi gépjárműtípus fogyasztásának mérését is — ki, hogy kéri. Azaz csak városban, csak országúton, netán vegyesen — méghoz­zá úgy, hogy a tulajdonos vezeti a kocsit, egy műszer és egy szakember társasá­gában. (E lehetőséget kü­lönösen örökösen egymás­ra mutogató házaspárok­nak ajánljuk, akik között gyakori vitatéma, hogy biztos a másik vezetési stí­lusa miatt fogyaszt sokat az autó._ Most össze lehet vetni...f) S hátha kiderül, hogy már csak a rosszul beállított gyújtás miatt is érdemes volt bejelentkez­kezni a 13-251-es telefonon (munkaidő után üzenet­rögzítő működik!), vagy személyesen a felügyelet irodájában. P. K. tás, az érzelmi sivárság. Mindezek hátterét a rossz családi környezet adja. Nevelési segélyben az el­múlt évben több mint 1300 kiskorú részesült, a részük­re kifizetett összeg megha­ladta a 10 millió forintot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy még több család ne szo­rulna támogatásra. örvendetesen csökken az állami gondozottak száma. Mig 1984-ben megyénkben 1387-en voltak, jelenleg 1274 főt tartanak nyilván. A ja­vuló felderítő és megelőző munkának tudható be ez a tendencia. Nyugtalanító tények azért akadnak még bőven. Egyre nagyobb gondot jelent a 16 éven aluli (iskolába nem já­ró) fiatalok munkába állítá­sa. Az állami gondozott fi­úk szállásának biztosítása Szegeden jelenleg megoldat­lan. Tábori János véleménye szerint a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel kapcsolatos határozatok már megértek a módosításra. Sípos Sándorné azt kérdőjelezte meg, hogy stigma állami gondozottnak lenni. Ugyancsak ő arra ke­reste a magyarázatot, miért igyekeznek szabadulni az is­kolák a halmozottan hátrá­nyos helyzetű, veszélyeztetett gyerekektől. Gyuris Sándor arról beszélt, hogy a környe­zet visszahúzó hatásával szemben sokszor a pedagó­gus tehetetlen. Majd Fabula Andrásné felajánlotta a pe­dagógus-szakszervezet segít­ségét a gyermek- és ifjúság­védő intézetnek. B. E. Vegyes vállalati klub A Magyar Kereskedelmi Kamarában Joint Venture Club néven megalakult a külföldi részvétellel Magyar­országon működő vállalatok érdekképviseleti szervezete. A klub a Kamara szerve­zetén belül önállóan műkö­dik, saját alapszabállyal ren­delkezik. Gondoskodik arról, hogy a vegyes vállalatokat érintő, előkészületben levő, illetve már megjelent jog­szabályokról és intézkedé­sekről a tagok megfelelő tá­jékoztatást kapjanak. Talál­kozókat szervez más típusú gazdálkodó szervezetek ve­zetőivel, illetve a gazdaság­irányítás képviselőivel, hogy minden olyan kérdést meg­vitassanak, amely a vegyes vállalatok működését érinti. Lehetőség van arra'is, hogy a vegyes vállalatok működé­sét nehezítő gondok orvoslá­sára javaslatokat dolgozza­nak ki, s azokat a Kamara segítségével az illetékes mi­nisztériumokhoz, illetve fő­hatóságokhoz továbbíthat­ják. A klub ülésein rendsze­resen részt vesznek a Pénz­ügyminisztérium és a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank képviselői is. A klub tagjai a magyaror­szági székhelyű, külföldi részvétellel működő gazda­sági társulások és egyéb, kül­földi tulajdonú, önálló jogi személyiségű szervezetek, valamint külföldiek Magyar­országon létesített közvetlen kéDviseletei lehetnek. A ta­gok — amellett, hogy működésükhöz szakmai segítséget kaphatnak. — hozzájutnak a Kamara összes kiadványához is. Az alakuló ülésen a klub el­nökének Menyhárt Józsefet, a SpheroTEvig, az első ter­melő vegyes vállalat igazga­tóját választották meg. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents