Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-07 / 5. szám
3 Hcifo, 1987. január 5. i Több csapadék kellene Tél a mezőgazdaságban A télies időjárás rányomja bélyegét a mezőgazdasági üzemek tevékenységére. Az állattelepeken jól védeti környezetben tartják az állományt, és folyamatosan gondoskodnak etetésükről, ellátásukról. A határban nincs most különösebb tennivaló: az őszi mélyszántás országszerte befejeződött. Az őszi kalászosok jelenleg többnyire hótakaró nélkül telelnek. A tél eddig eltelt időszaka nem enyhített a természet csapadékadósságán. Az elmúlt napokban vastagabb hótakaró csak az ország északi vidékein és a Balaton-felvidéken alakult ki, ám az év végi enyhülés alaposan leapasztotta a hóréteget, s így a növények ki vannak téve az erős lehűlés ártalmas következményeinek. A MÉM adatai szerint a Dunántúlon közepes minősítést kaptak az Ő6zi vetések, továbbra is rossz a helyzet azonban az Alföldön, ahol sokfelé még ki sem kelt az ősszel elvetett mag. További csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy feltöltődjenek a talajok. A mezőgazdászok most inkább nagyobb havazást vennének szívesen, a hóbunda ugyanis kellő hőszigetelést biztosítana a zsenge növényeknek. A kertészetekben, az üvegházakban és a fóliával védett területeken tavaszias a hangulat. A kertészek most a hajtatással foglalkoznak, és sokfelé szedik a paprikát és a paradicsomot. Az állandó hőmérsékletű helyeken fölkészülnek a palántázásra is. Javában tart az őszi gépjavítás. Az alkatrészellátást segítette, hogy az Agrokervállalatok több gazdaságban konszignációs raktárakat létesítettek. Az innen elszállított alkatrészekért a termelőknek csak akkor kell fizetniük, amikor fölhasználják a raktárban levő anyagokat, készleteket. (MTI) Senior tréningruhák A Váci Kötöttárugyár Senior márkajelzésű sportruhái kedvező fogadtatásra találtak a szovjet piacon. Az első tételeket tavaly szállították a Szovjetunióba, főként az élsportolók számára, s ennek nyomán az idén 225 ezer pamut- és poliamidfonalból készült tréningruhát rendeltek, ami a gyár éves terhelésének 15 százaléka. A jövőben még tovább szeretnék fokozni a szovjet exportot, ehhez azonban több neves külföldi céggel is meg kell küzdeniük, erősödik a piaci verseny. Ezért most különböző fejlesztéseket hajtanak végre az önköltség csökkentéséért, és a minőség javításáért. A gondosabb szabással már sikerült az anyagveszteséget csökkenteni, miután a szabászok közvetlenül is érdekeltek az anyagtakarékosságban. Most egy svájci céggel együttműködve tartósabb, nem fakuló színeket adó festési eljárást vezettek be. Az első idei szovjet exportszállítmányokat január vegén indítják útnak Kijevbe, Moszkvába, Leningrádba és Vlagyivosztokba. Vasúti tanácskozás Szegeden Magyar—román vasúti tanácskozás kezdődött tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a MAV Igazgatóság épületében. A két szomszédos ország határforgalmi vegyesbizottságának ülésén a MÁV Vezérigazgatóság, a szegedi és debreceni, valamint a kolozsvári és temesvári igazgatóságok és a bukaresti központ képviselői vesznek részt Lovász Lázár szegedi igazgató és Nicola Chertes kolozsvári főigazgató vezetésével. •A háromnapos tanácskozás során értékelik az 1986. évi személy- és áruszállítási (export, import és tranzit) teljesítményeket, és egyeztetik a további feladatokat. Ugyancsak sor kerül a szállítással kapcsolatos költségek elszámolásának egyeztetésére is. Ez utóbbi vonatkozásában fontos szerepet kap Kürtös közös határállomás munkája, a közös technológiából adódó költségek kiegyenlítése és elszámolása. Magyarország és Románia között a korábbi évekhez képest tavaly emelkedett a tranzitforgalom. A két vasút képviselői szeretnék, ha ez a kedvező folyamat tovább folytatódna, hiszen ez többlet devizabevételt jelent, és ennek a szállításfajtának a legjobb a vasút számára a nyereségtartama. Személyszállításban kiemelt feladatnak tekintik határátmenetekben a vonatkésések csökkentését, a kulturált utazás javítását és a szolgáltatások . színvonalának további emelését. A tárgyaláson nagy súlyt helyeznek a vasutasok munkáját segítő egyéb szervek (így a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint az állatés növényegészségügyi szolgálat) tevékenységének az összehangolására, a vasúti munka gyors és zavartalan végzésének biztosítására. G. J. Beavatott emberekkel L A z MSZMP Központi Bizottságának határozata újból megerősítette, hogy elő kell segíteni a veszteségesen és alacsony hatékonysággal gazdálkodó termelőegységek munkájának gazdaságossá tételét, a költségvetési támogatás leépítését, a gazdaságtalan termelőtevékenység megszüntetését. Valamennyien tudjuk, hogy e program végrehajtása alapos és elszánt, körültekintő, egyben következetes döntést, végrehajtást igényel. Hiszen gyakran nem kevesebbről van szó: be kell zárni az olyan üzemet, vagy gyárat, amely — ahelyett, hogy gyarapítaná — fogyasztja a közvagyont. El kell érni, hogy az ilyen gyár gépei, üzemcsarnokai olyan vállalathoz kerüljenek, amelyek nyereségesen gazdálkodnak. S minthogy még a legkorszerűbb berendezés is csak holt tárgy marad ember nélkül, az elérendő célok közé tartozik az is, hogy a régi, a veszteséges gyár dolgozói is váltsanak. Hogy ez miképpen megy végbe, az persze, korántsem mellékes. Elképzelhető, hogy az emberek a régi üzemcsarnokban dolgoznak továbbra is, de már egy másik vállalat munkásaként. Az sem kizárt — sőt, inkább gyakoribb —, hogy egy másik céghez kerülnek. A lényeg viszont mindkét esetben azonos: valami más, valami közhasznúbb tevékenységet folytatnak, mint idáig. Azért beszélünk — s beszélnek ők is — váltásról. Kétségtelen, hogy ez végső soron a dolgozó érdekében történik. Könnyű belátni ugyanis, hogy csak olyan országban boldogulhatnak munkájukból az emberek, ahol a termelés valóban gazdagítja a közvagyont. Csakhogy attól, hogy a józan eszemmel belátok, elfogadok valamit, még nehéz, akár keserves is lehet az ilyen váltás, a vezetőnek és dolgozónak egyaránt. De még a nehéz döntés is könnyebbé válhat, ha a vállalatok vezetése megosztja a váltás gondjait, de várható előnyeit is a dolgozókkal, bevonja óket a döntésbe, beavatja őket a tervekbe, elképzelésekbe. Ezt annál is inkább érdemes hangoztatni, mivel számos példa bizonyítja, még a jó szándékkal elhatározott átcsoportosításból, változtatásból is kínos ügyek származtak csak azért, mert időben nem tájékoztatták a dolgozókat, az érintetteket. Például helyes intézkedéssorozatot megkérdőjelező közhangulat alakult ki a vidéki nagyvállalat budapesti egységében, amiatt, hogy a fővárosi dolgozók az újságból tudták meg, mi a terv velük, üzemükkel. Történetesen több ezer, magát megcsalatottnak érző kispesti munkásról van szó, akikért mellesleg kapkodnak más üzemek, hiszen nem rajtuk múlott, hogy az egységben a tevékenység kilátástalanná vált. Joggal érezték, ha idejében szólnak, ők is idejében felkészülnek a búcsúra, sorsuk új útra vezetésére. Az emberek feje fölött intézkedni még az annyira áhított gazdálkodási cél érdekében sem lehet! Ez az eljárás azzal sem menthető, hogy a váltást bonyolult tárgyalások előzik meg, s nem könnyű meghatározni, mikor lehet érdemben tájékoztatást adni. A hibát általában előbb követik el. Ott, ahol a dolgozóknak meglepetéssel kell tudomást szerezniük arról, hogy eladják, átszervezik, átcsoportosítják üzemüket, vajon hogyan keresték előbb velük együtt a nagyobb gazdaságosság módját, a hatékonyabb tevékenység feltételeit? Mire mozgósították őket eddig, ha csak most tudják meg, hogy bajok voltak? Egy-egy ilyen, az emberek életét kezdetben talán kedvezőtlenül befolyásoló döntés előtt a vezetésnek el kell számolnia azzal, mit tett a meglevő kapacitás hatékonyabb üzemeltetéséért, mi az a körülmény, amin változtatni nincs hatalmában, és ami az adott kapacitás átadását indokolja. De abban az esetben is, a dolgozók megértésére számíthat, ha új termékszerkezet, a nagyobb rend és fegyelem elérése miatt „mozdul meg a talaj" egyesek lába alatt. M ozdulni kell. Jelen terveink valóra váltása csak akkor lehetséges, ha gép, műhely, üzem nagyobb hatásfokkal, több hasznot hajt. Késlekedni sem szabad a változtatással, ha arra megérett az idő. Viszont, hogy megérett, azt a dolgozók tudatán is mérni szükséges: vállalják-e az újfajta tevékenység kényelmetlenségeit a jobb boldogulás perspektívájával? Ez nem időhúzás, felesleges akadékoskodás, soha véget nem érő viták indokolása, Meggyőződésünk, ha a dolgozók tájékoztatására is gondolnak, még meg is gyorsulhat az átszervezés. Márpedig ez a célunk. Komornik Ferenc Munkaidő, szabadnap A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén megvitatta annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyet a szakszervezeti szervek a munkaidő betartásával, a túlmunkák elszámolásával és a szabadnapok kiadásával kapcsolatban végeztek. A vizsgálat megállapította: mind több helyen — elsősorban a kistelepüléseken — igényli a lakosság, hogy osztott munkaidőben, a délelőtti és délutáni órákban tartsanak nyitva az üzletek és a vendéglátó helyek. Mivel ez a munkaidőbeosztás a kereskedelemben dolgozók : többségidnek hátrányos, a szakszervezet továbbra is csak kivételes esetekben — a kisebb községekben, s ott ahol a bolt közelében laknak a dolgozók — javasolja a bevezetését. Feltétlenül szükségesnek tartja a dolgozók hozzájárulását. A vizsgálat tanulsága szerint a rugalmas munkaidő több vállalat és szövetkezet központjában bevált, az üzlethálózatokban azonban ennek bevezetésére kevés a lehetőség. A túlmunkára vonatkozó szabályokat a vállalatok és szövetkezetek kollektív szerződései tartalmazzák, a bizonylatolás, az elszámolás többségében megfelelően történik. A vizsgálatból az is kitűnik, hogy a túlmunka mértéke általában csökkent az utóbbi időben. Figyelemre méltó viszont, hogy nagyon sok helyen a napi fél-egy órai többletmunkát a dolgozók természetesnek tartják. A vezetők ennek ellenértékeként esetenként hosszabb-rövidebb időre felmentik a beosztottakat a munkavégzés alól, s ezért ellenőrizhetetlenek a túlórák. A heti szabadnap kiadására általában mindenütt ütemterv készül, ennek betartását azonban a létszámhiány, betegség, szabadság gyakran nehezítik. Vidéken a kis üzletekben minden váratlan esemény felbontja a nehezen kialakított szabadnap-kiadási rendet. Még mindig több helyütt előfordul, hogy a szabadnapot csak két fél napban vehetik ki a dolgozók. Az elnökség felhívta a szakszervezeti szerveket, hogy segítsék az említett problémák rendezését. Intézkedni kell a ki nem fizetett túlmunka, a kiadatlan szabadnap pénzbeni megváltására, függetlenül annak bérkihatásától. Újra a gyermek- és ifjúságvédelemről Tavaly négy testület előtt számolt be Vidéki Ferenc, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója a gyivi munkájáról. A fokozott érdeklődés magyarázata az, hogy nő a veszélyeztetett fiatalok száma. Az intézet közel négy és fél ezer kiskorút tart nyilván. Tegnap délelőtt Újszegeden, a gyermek- és ifjúságvédő intézet épületében a pedagógusok szakszervezetének megyei bizottsága tartott kihelyezett ülést, melynek előadója ugyancsak Vidéki Ferenc volt. v Emelkedik azoknak a 14— 18 éves fiataloknak a száma, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Nem új jelenség az agresszív magatarNe csak beszéljünk róla Sokszor észrevettem... ... mindenféle ürüggyel halogatjuk, hogy kocsinkat még akkor vigyük szervizbe (legyen az állami, szövetkezeti, maszek vagy autóklubbeli), amikor igazából még nem nagy a baj. Csak egy kicsit csörög-köhög, csak egy kicsit többet fogyaszt a megszokottnál, valamivel feljebb hord a reflektor, jobban rá kell lépni a fékre ... őszintén szólva nem látok ebben semmi elitéinivalót, hiszen időben nem bővelkedünk manapság, naná, hogy irtózunk az akár félórás várakozástól is. Van már ugyan a városban és környékén egy néhány hely, ahol telefonbejelentéssel időre várják a kuncsaftot, ám többnyire munkaidőben, azt meg, ugye, illik komolyan venni. Ezért is szerencsésnek tartható, hogy a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet a délutáni órákra időzítette szolgáltatásai új év eleji bővítését. Ügy okoskodtak: a hatósági műszaki vizsgáztatások után, délutánonként van még annyi szabad kapacitásuk szakembereiknek, hogy a Kossuth Lajos sugárúti bázis tekintélyes műszerparkjára építve közlekedésbiztonsági átvizsgálásra is vállalkozhatnak. Valamennyire is gyakorlott autósnak nem kell bővebben fejtegetnünk, mit takar e kifejezés — minden olyan mérést, ellenőrzést, ami a zavartalan kocsihasználatot szolgálja. A vizsgálat tehát állapotfelmérés, melynek végeztével az esedékes hatósági vizsgára készülődök, vagy a kocsijukat sajátkezúleg „bütykölök" még alkatrészcserét nem igénylő beavatkozásra is felkérhetik a diagnosztizáló szakembereket. Ott, helyben, felesleges időtöltésre nem kényszerítve. Ugyancsak új évi új szolgáltatásként vállalják a felügyelet munkatársai valamennyi gépjárműtípus fogyasztásának mérését is — ki, hogy kéri. Azaz csak városban, csak országúton, netán vegyesen — méghozzá úgy, hogy a tulajdonos vezeti a kocsit, egy műszer és egy szakember társaságában. (E lehetőséget különösen örökösen egymásra mutogató házaspároknak ajánljuk, akik között gyakori vitatéma, hogy biztos a másik vezetési stílusa miatt fogyaszt sokat az autó._ Most össze lehet vetni...f) S hátha kiderül, hogy már csak a rosszul beállított gyújtás miatt is érdemes volt bejelentkezkezni a 13-251-es telefonon (munkaidő után üzenetrögzítő működik!), vagy személyesen a felügyelet irodájában. P. K. tás, az érzelmi sivárság. Mindezek hátterét a rossz családi környezet adja. Nevelési segélyben az elmúlt évben több mint 1300 kiskorú részesült, a részükre kifizetett összeg meghaladta a 10 millió forintot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy még több család ne szorulna támogatásra. örvendetesen csökken az állami gondozottak száma. Mig 1984-ben megyénkben 1387-en voltak, jelenleg 1274 főt tartanak nyilván. A javuló felderítő és megelőző munkának tudható be ez a tendencia. Nyugtalanító tények azért akadnak még bőven. Egyre nagyobb gondot jelent a 16 éven aluli (iskolába nem járó) fiatalok munkába állítása. Az állami gondozott fiúk szállásának biztosítása Szegeden jelenleg megoldatlan. Tábori János véleménye szerint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos határozatok már megértek a módosításra. Sípos Sándorné azt kérdőjelezte meg, hogy stigma állami gondozottnak lenni. Ugyancsak ő arra kereste a magyarázatot, miért igyekeznek szabadulni az iskolák a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekektől. Gyuris Sándor arról beszélt, hogy a környezet visszahúzó hatásával szemben sokszor a pedagógus tehetetlen. Majd Fabula Andrásné felajánlotta a pedagógus-szakszervezet segítségét a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek. B. E. Vegyes vállalati klub A Magyar Kereskedelmi Kamarában Joint Venture Club néven megalakult a külföldi részvétellel Magyarországon működő vállalatok érdekképviseleti szervezete. A klub a Kamara szervezetén belül önállóan működik, saját alapszabállyal rendelkezik. Gondoskodik arról, hogy a vegyes vállalatokat érintő, előkészületben levő, illetve már megjelent jogszabályokról és intézkedésekről a tagok megfelelő tájékoztatást kapjanak. Találkozókat szervez más típusú gazdálkodó szervezetek vezetőivel, illetve a gazdaságirányítás képviselőivel, hogy minden olyan kérdést megvitassanak, amely a vegyes vállalatok működését érinti. Lehetőség van arra'is, hogy a vegyes vállalatok működését nehezítő gondok orvoslására javaslatokat dolgozzanak ki, s azokat a Kamara segítségével az illetékes minisztériumokhoz, illetve főhatóságokhoz továbbíthatják. A klub ülésein rendszeresen részt vesznek a Pénzügyminisztérium és a Magyar Külkereskedelmi Bank képviselői is. A klub tagjai a magyarországi székhelyű, külföldi részvétellel működő gazdasági társulások és egyéb, külföldi tulajdonú, önálló jogi személyiségű szervezetek, valamint külföldiek Magyarországon létesített közvetlen kéDviseletei lehetnek. A tagok — amellett, hogy működésükhöz szakmai segítséget kaphatnak. — hozzájutnak a Kamara összes kiadványához is. Az alakuló ülésen a klub elnökének Menyhárt Józsefet, a SpheroTEvig, az első termelő vegyes vállalat igazgatóját választották meg. (MTI)