Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

Kedd, 1987. január ü. 3 Munkásgyűlés Újszegeden Az első önálló lépések Tegnap, hétfőn délután munkásgyűlést tartottak a Hungarohemp Üjszegedi Szövőipari Vállalatnál. Lapunkban már részletesen beszámoltunk arról a szevezeti átalaku­lásról, amelyben az KSZV eddigi hat gyárából január el­sejével önálló tröszti vállalatok alakultak. A tegnap, megtartott munkásgyűlésen Frányó Jó­zsef, igazgató is elsősorban a váltás, változtatás után ki­alakult elvárásokról, lehető­ségekről, az önállóság első lépéseiről tájékoztatta a vál­lalat ezer dolgozóját. Mint mondta, az átszervezéssel közelebb korültek a felhasz­nálókhoz, a vevőhöz, ez le­hetővé teszi az igényekhez való gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, ugyanak­kor a piac igényeinek meg­felelően nemcsak többet, hanem jobban, korszerűbbet is kell gyártaniuk a jövőben. Az idén 1,7 milliárd forint árbevételi tervre vállalkozott az üjszegedi gyár. A belföldi felhasználásra szánt termé­kek mellett, jelentős szerepe van ebben az exportra gyár­tott cikkeknek is. Már ta­valy jelentősen „megugrott" a Szovjetunióba kiszállított ponyvák mennyisége: 1,5 millió négyzetméterrel töb­bet exportáltak a tervezett­nél. Az idén összesen 6 mil­lió négyzetméter növekedés várható a tőkés export terü­letén is. Üjdonság az a zim­babwei megrendelés, ame­lyet december 8-án nyert el a vállalat, S még abban a hónapban közel 40 ezer négyzetméter árut ki is szál­lítottak. 1987-ben folyamato­san 530 ezer négyzetmétert •készítenek még ennek a megrendelőnek. A tőkés ex­port növekedésében 30-50 százalékos „felfutást" ter­veznek az idén Legnagyobb tőkés megrendelőnek az idén is a nyugatnémet és holland partnerek bizonyulnak. Idei újdonság az is, hogy a tröszt, illetve a vállalat igyekszik más hazai üzemek­kel kooperálva megvalósítani fejlesztési elképzeléseit. A Taurus Gumiipari Vállalattal közösen a heveder szövet­gyártás korszerűsítésére új szövőgépeket helyeznek üzembe még az idén. A program az import anyagok jelentős kiváltása mellett tőkés többletexportot is eredményez majd az újsze­gedieknek. Ugyancsak jelentős devi­zamegtakaritást eredményez­het az a vállalkozásuk is, amely saját kézbe veszi a pamutfonalgyártás jelentős részét. Az eddig nagyrészt külföldről beszerzett pamut­fonal helyett, ezentúl hazai alapanyagból helyben készí­tenek majd pamutcérnát. A számítások szerint ez a 10­12 milliós megtakarítást je­lent évente. Fontos feladatként fogal­mazódott meg, hogy újabb létszám- és anyagtakarékos­sági megoldásokat kell ke­resni a vállalatnál. A tervek szerint csökkenő létszám mellett, a brigádok vállalko­zó szellemének erősítésével, jelentősen fokozható a ter­melés, s így az országos 2 százalékos bérfejlesztési el­képzelések mellett, ennek duplájára is számíthatnak az itt dolgozók. R. G. Keresztszülők kerestetnek Abban, hogy ,,A jó bor­nak nem kell cégér", az ösi bölcsesség szerint, szinte mindenki egyetért. Nem ér­tenek egyet, s tán nem is akarnak egyetérteni azon­ban abban, hogy amelyik portékának arra szüksége van, annak milyen ilegyen a cégére. Eddig többnyire — kinek tetszett, kinek nem — mégis a gazda döntjjft, s olyan ,yplt a cégtábla, az üáetnév, amilyet ő akart. A „minek nevezzelek" ugyan egyre többször jutott eszünkbe erről az akaratról az utóbbi időkben, a ma­gánkereskedések és vállal­kozások háza táján baran­golva, de hat az üzletüknek „fantasztikus és modern" nevet adó gazdák elölt ed­dig majdhogynem csődöt mondott minősítő nyelvér­zékünk. Az akarat meg a józan ész (ez esetben nyel­vi kötelezettségeink) azon­ban nem árt, ha tekintettel vannak egymásra, és ezzel a magyarságra és magya­rosságra. S ha e-z a tekin­tet elsiklana a másik mel­lett, lényeglátásra kell szo­rítani. Mégha parancsszóval is. Mégha olyannal is, hogy rendeletbe tétetjük: a gaz­da akarta cégérnek olyan­nak kéül lennie, minőt en­gedélyeznek is. Mégpedig az 1986. októ­ber l-jén hatályba lépett belkereskedelmi törvénymó­dosítás szellemében. Misze­rint: „ .. . az üzlet elneve­zésének utalnia kell annak szakjellegére, az olt vásá­rolható árukra, szolgáltatá­sokra (üzletkör). Az üzlet elnevezésében — a nemzeti­ség által is lakott települé­seket kivéve — csak ma­gyar, illetőleg meghonoso­dott idegen szavak szere­pelhetnek." S hogy így is legyen, arra tavaly október 11-étől hatályos miniszteri rendeletek, illetve azoknak végrehajtói, a tanácsi ke­reskedelmi szakigazgatási szervek ügyelnek. Ezek kö­telesek megtiltani a jogsza­bályba (de még inkább a nyelvérzékbe!) ütközö üzleti elnevezések használatát. Az új rendelkezés szerint a már működő üzletek műkö­dési engedélyének módosí­tását a kereskedőknek idén szeptember 30-áig kell kér­niük. Az előírásoknak meg nem felelő feliratokat pedig március 30-áig kell kicserél­ni. Vagyis hát a gazdáknak mielőbb jó cégért kell kita­lálniuk — méghozzá magya­rul! Félretéve az idegen szavakat, s vele az „euró­pai divat" követését. Le­mondva például az angol­mániáról — ami nyelvészek megállapításai szerint Euró­pában sehol sem olyan erős, mint nálunk. Az amerikai hatásra beépülő, még a megfelelő magyar szavakat is kiszorító divatos angli­cizmusok mellőzését szor­galmazva, azoknak már­már saját kultúránkat lebe­csülő majmolását végre megfékezve, új. magyaros divatot kell teremteni! Rá­döbbenve végre arra, hogy a betolakodó idegen sza­vakkal szembe kellene állí­tani a magyart. Félretéve a kényelmességünket, törni a fejünket a megfelelő ma­gyar fordításon, a mi nyel­vünkön kifejező szón. Gon­dolva arra, hogy idővel minden átvett idegen szó alapszóvá válik, összetevő­je lesz a nyelvi kultúrának, s vele a nemzeti kultúrá­nak. (S meddig mérhető vajon a magyar nemzeti kultúra, s vele önbecsülé­sünk anglicizmusokkal?!) Fordítási készségre, fan­táziára, fejtörésre késztet a nyelvtisztítás cégérét hor­dozó rendelet, mely bizony­nyal sok-sok üzlet „átke­resztelését" követeli. Megnő (bárcsak megnőne!) a becsü­lete, s később bizonnyal az üzleti haszna is a jó ke­resztszülőknek, a fejüket eredményesen törő, kifejező nevel találó, vagy találtató cégtulajdonosoknak és üz­letvezetőknek, kiknek bolt­ja előtt ezután nem töri naponta a fejét több száz vásárló azon, hogy mit ta­lálni az idegen nyelvű cé­gér mögött. Aminek meg­változtatása persze nem is olyan egyszerű, egyik nap­ról a másikra megoldható feladat. Érthető a kereske­dői elégedetlenség amiatt, hogy a hangzatos idegen nevekkel nyomtatott rek­lámszatyrok, naptárak, szó­rólapok, reklámtáblák igen sokszor tízezrekbe kerül­nek, s ez a „kampány" az új néven futó üzlet gazdá­jának nemigen térül meg. S pénzbe, időbe kerül az új nevet futtató reklámhadjá­rat is. Ami azért — ha jó a név, ha jó a cégér — meg­térülő befektetés lesz. Merthogy — bevalljuk, vagy nem, de így ilehet — szíve­sebben megy a vásárló olyan boltba, aminek nevét ki tudja mondani (netán meg tudja jegyezni, s másnak is ajánlani!), aminek kife­jező cégéréből kiderítheti, hogy mit kap mögötte. S ha a jó cégér mögött még „ve­vőfogó üzletembert", jó ke­reskedelmi morált is talál, a vásárlónak az a legjobb reklám! Az a kereskedő, akinek ilyesmi van a cégtábla alatt, az új néven is hamar nép­szerűvé teheti üzletét. An­nak nem kell a következő hónapokban boltja elneve­zéséről vitatkoznia sem a tanács szakigazgatási szer­veivei, sem a kereskedelmi nyelvtisztító mozgalom fe­lett „védnökséget" vállaló központi szervvel, a Haza­fias Népfront beszéd- és magatartás-kultúrával fog­lalkozó bizottságával. S nem kell ilyesféle vitákban küLföldi példákra hivatkoz­ni. Főleg nem olyanokra, akik elfelejtik, hogy a kül­honi példákban a jobb cé­gérek mögött ott van ám a megfelelő áru, meg a keres­kedői magatartás és színvo­nal js. Aminek híján csak szegénységi bizonyítványt állíthatunk ki boltjainkról (mégha idegen nyelven tesz­szük. sem lészen felemelő). Pedig most itt lenne a jó alkalom: a névváltoztatáso­kat szentesítő keresztleve­lekkel, az új cégérekkel új kereskedelmi illemtant is „hatályba léptethetnénk" — minden külön rendelet nélkül. Szabó Magdolna Ötezer garnitúra A Dunaújvárosi Fogyasz tási és Beszerző iMunkásszö vetkezet megkötötte az új esztendő első exportszerző dését; eszerint az NSZK-be li TEKA-cégnek 5 ezer garni túra kertibútort szállítanak 10 millió forint értékben. / modern vonalú, összecsukha tó asztalokat, székeket a szö vetkezet bedolgozóhálózata készíti el. Elosztás o munko szerint Nagyon egyszerű volt a tétel, amikor ezt először ta­nultam, majd tanítottam: „Mindenki képességei sze­rint dolgozzék, és minden­kinek munkája szerint fi­zessenek". A szocializmus­ban az értékalkotó munka az, amelynek alapján a tár­sadalom tagjait minősíteni kell. Amennyi munkát, ér­téket adott a társadalom­nak valamely formában, annyit kap vissza más for­mában — idéztük Marxot. Vagyis, mindenki annyit fo­gyaszthat a közösen létreho­zott javakból, amennyi — legalábbis arányaiban — megfelel az általa végzett munka mennyiségének és minőségének. A kommunizmusban — olvastuk Lenintől is — a munka már annyira az em­ber lelki szükséglete lesz, a termelékenység pedig olyan magas lesz, hogy a fogyasztási cikkek nagy bő­ségben állnak majd rendel­kezésre. Itt már a „min­denki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint" elv érvényesíthető. Kommunista munkán — a szó szoros és szigorúbb ér­telmében — a társadalom érdekében kifejtett ingye­nas munkát értettük. A kommunista munka önkén­tes munka, norma nélküli, díjazási feltétel nélküli munka, az egészséges szer­vezet fizikai és lelki szük­ségleteként végzett tevékeny­ség. De ettől ma még távol állunk. Most még van mun­kadíj, és ennek szigorúan igazodnia kell a végzett munka mennyiségéhez, mi­nőségéhez, a munkás szak­képzettségéhez és a mun­kaleltételekhez. Mert még nincs termékbőség. És nem mindenki szeret dolgozni. Aki szeret, az is többnyire szivasebben dolgozna mást és máshol. Szorosan kapcsoltuk a munka szerinti elosztást az anyagi érdekeltség elvéhez és a termelékenység folya­matos növelésének elvéhez. Állítottuk, hogy a munka szerinti elosztás a termelés fejlődésének, a munka tár­sadalmi termelékenysége emelésének legfontosabb eszköze. Ezzel lehet a leg­jobban összehozni a társa­dalmi és az egyéni érdeket. Hogyan fest a gyakorlat­ban? Most már tudjuk, hogy a bérezést, a bérpolitikát, a keresetszabályozást túl sok követelménnyel, funkcióval lerholtük. Az embereket más is ösztönzi, nemcsak a magasabb kereseti lehető­ség. A fiatalok már idegen­kednek a nehéz, az egész­ségre ártalmas, a monoton, a többműszakos munkahe­lyektől, még ha azok eset­leg túl is vannak fizetve. Sokat számít a munkahelyi légkör, a lakóhelytől való távolság, a munka szépsége, kellemessége, alkotástar­talma. Azt is beláttuk, hogy a munka termelékenysége el­sősorban nem attól nő, ha azt jobban megfizetjük, ha­nem attól, ha azt jobban megszervezték. Előbb kell létrehozni a folyamatos munka- és anyagellátást, biztosítani az anyagok, gé­pek, műszerek, szerszámok kifogástalan minőségét, s ezzel párosulhat egy ösz­tönző bérezés. A hiba ne legyen fogható gépre, szer­számra, anyagra; a teljesít­ménykiesésért ne legyen okolható a szervezetlenség. A munka szerinti elosztás elvenek érvényesülési terü­lete jelentősen kiterjedt, s közben a szocialista szek­torban ereje csökkent. Az itt kapott bér, az itt alkaU mázott bérrendszer a mun­kavállalók egyre csökkenő hányada számára biztosítja a családjuk megélhetésének egyedüli alapját. A munka­bér jelentősége az elmúlt évtizedben csökkent és to­vábbra is csökkenőben van. A munka szerinti elosztást az emberek inkább érvénye­sülni látják a különmun­káknál, mint a főfoglalko­zású főmunkaidőben. Sokan már nem is idegeskednek amialt, hogy főmunkahelyü­kön másoknál száz forinttal kevesebb béremelést kap­nak. hiszen ezt különmun­kában egy óra alatt meg­keresik. Majd ha sikerül helyre­állítani a főmunkaidő be­csületét, kiderül, hogy nem a munkást, nem a jelenlé­tet kell fizetni, hanem a munkát, a tényleges teljesít­ményt. Nem szabad azért aggódni, (hogy egyesek ki­emelkedően sokat keresnek, hiszen náluk sem magasabb a művelet- vagy termék­egységre , jutó bériköltség, mint másnál, tehát nincse­nek túlfizetve. Inkább azok vannak túlfizetve, akiknél a teljesítményegységre jutó bér magas, még akkor is, ha a borítékban levő pénzük csak közepes. A munka szerinti elosztás törvényét szolgálja a vál­lalatvezetés és a szakszer­Influenzahelyzet Az elmúlt héten 7492 új influenzás megbetegedést észleltek a fővárosban, 40 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző héten. A csökkenés az iskolai szünet és az év végi ünnepek miatt következett be — állapítot­ták meg a szakemberek a fővárosi influenzabizottság hétfői ülésén. Az elmúlt na­pokban a szövődményes ese­tek száma is lényegesen ke­vesebb, mindössze 22 volt, haláleset nem fordult elő. A betegség változatlanul a cse­csemőket és a fiatal felnőtte­ket érinti leginkább, s leg­kevesebben a 60 év felettiek közül betegedtek meg. A bizottság korlátozó in­tézkedés bevezetését nem tartja szükségesnek. (MTI) vezet, amikor a becsülete­sen dolgozó többség érde­keit megvédi a folyamato­san érdeksértő — lusta, se­lejtgyártó, fegyelmezetlen — kisebbséggel szemben; nem hagyja, hogy az ala­csony teljesítményű kisebb­ség kizsákmányolja a pia­gas teljesítményű többséget. A kereseti arányok jelen­leg már nem annyira az egyéni teljesítmények, mint inkább a munkás és a mun­kakörülmények eltéréseit tükrözik. A korábbinál sok­kal inkább meg kell fizetni napjainkban a nehéz, egész­ségre ártalmas munkát, a többműszakos beosztást, egyes munkakörök társadal­mi lenézettségét. Sok a bér­ben a2 ellensúlyozó, ellenté­telező elem, a taszító hatá­sokat ellensúlyozó bérrész. Függ persze a kereset az egyéni mérhető teljesítmény­től és óraszámtól is. Kicsit bonyolultabb lett a munka szerinti elosztás el­ve, mint megfogalmazása idején. Mi is ludasak va­gyunk abban, hogy a köny­nyebb érthetőség tanítható­ság kedvéért — függetlenül az élet mind bonyolultabbá válásától — a klasszikus tételeket még tovább egy­szerűsítettük. Amikor pedig az ideológiai tételt tartalmi­lag gazdagítani, korszerűsí­teni kellett volna, ettől a lé­péstől idegenkedtünk, esz­méink formálását halogat­tuk. Most kell ezt a felada­tot — amennyire lehetséges, felgyorsítva — teljesítenünk. Pirityi Ottó Külkereskedelmi társaság Külkereskedelmi társasá­got hozott létre az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vál­lalat és a Mogürt Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat. Az erről szóló megállapodást hétfőn írták alá. A két vállalat között eddig is szoros volt a kapcsolat, hiszen a Mogürt által im­portált haszongépjármüve­ket, alkatrészeket az Autó­ker forgalmazta. Az elmúlt évben a Mogürt 28,5 milliárd forint értékű importjának csaknem 35 százalékát az Autóker értékesítette. A tár­saság létrehozásával várha­tóan javulni fog az ellátás, mert egy helyütt bonyolódik a kül- és belkereskedelmi munka, kiküszöbölhetők Lesznek a párhuzamosságok, s növekszik a munka haté­konysága. A közös iroda eredményé­ben — illetve esetleges vesz­teségében — a két szerződő vállalat osztozik 50-50 száza­lékban. Az aláírt szerződés öt évre szól. Tároló a rózsáknak Somogyi Károlyné felvétele Korszerű tárolót épít Szőrcgcn a virág-dísznövény áfész. A kétszintes hűtőtároló több mint 8 millió forintba ke­rül. Az alsó szin^ a talajfelszín alatt 5 méter mélyen lesz, ahol jól lehet majd tárolni az exportra kerülő rózsatöve­ket. Franeiaországba és Hollandiába az elmúlt évben egy­milliónál több rózsát szállítottak, ami 35 millió forintot eredményezett i

Next

/
Thumbnails
Contents