Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

A nagycsaládok előnyei és hátrányai A

mi államunkat jól-rosszul megépítették, s most nekünk kell egy családdá téve belülről is felépítenünk — mondja Németh László 1962-ben írt Nagy család című drámájának egyik főszereplője. Németh László modellje a régi nagycsalád, ahol generációk éltek együtt, összetartó erő a vérségi kötelék és a gazdasági kenyszer volt (tudniillik az, hogy a földet, a műhelyt a családnak meg kell tartani, mert abból élt minden tagja. A drámaíró tudta, hogy ez már a múlté, hiszen a föld szocialista közös tulajdon, egy-egy kisiparos műhelye nem mindig alkalmas arra, hogy népes családokat eltartson. S mert tudja ezt, ajánlja is a drámában, hogy szellemi nagy családok töltsék ki az űrt; azonos érdeklődésű emberek, egymást tolerálva, sőt áldozatot hozva egymásért, képesek úgy élni, mint egy-egy nagycsalád. Illúzió? Lehet, mégis el kell dönteni, hogy mit értünk ma, a huszadik század vége felé nagycsaládon. A családdal több tudományág is foglalkozik, közös megállapításuk, hogy; a legkisebb társadalmi intézmény, alapegység, amely letéteményese a társadalom fennmaradásának. Biztosítja a társadalom biológiai, anyagi, kulturális újratermelést. Kik tartoznak a nagycsaládba? Nem a sokgyermekes családok, annak ellenére, hogy a köztudatban így él. Szociológiai értelemben ezek a családok kiscsaládok. Két vagy több generáció együttélése egy fedél alatt jelenti klasszikus értelemben a nagycsaládot, ahol a családtagokat nemcsak a vérségi, hanem funkcionális kötelék is összetartja, s sajátos szokásrend szerint élnek, mely csak arra a családra jellemző. Kiegészítésül némi statisztika: 1960-ban a magyar családok 28,5 százaléka volt egygenerációs család (tehát nincs gyermek), 64 százaléka kétgenerációs, s mindössze a családok 7,5 százaléka nevezhető nagycsaládnak, ahol kettőnél több generáció élt együtt. Számuk mára mintegy felére csökkent, s majdnem kizárólag falun élnek. Mivel a nagycsalád is a társadalom fennmaradásának letéteményese, ezért mindenekelőtt a gyermekek szempontjából kell vizsgálnunk, hogy mi a nagycsaládok előnye. Mindenekelőtt az, hogy a nagycsalád nyitott — mert erre kényszerül —, s több viselkedési mintát lát a gyermek. Fejlődésének első három évét az anya szerepe határozza meg, ami a nagycsaládban kiegészül a nagyanyai szereppel is. Ezek erősíthetik egymást, de komoly korai sérülések forrásai is lehetnek a gyermekben. Fontos az apa szerepe. Három- és tízéves kor között az apai, nagyapai magatartásforma határozza meg a gyermek beilleszkedési képességét — szakszóval, szocializációját. Az édesanya és az édesapa, illetve a nagyszülők viszonya döntően hat a gyermek értékrendjének kialakulására. A nagy család, ha valóban ép, és nem dúlja fel a meny—anyós, fiú—após vagy egyéb ellentét, akkor megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését a társadalomba, azt, hogy helyes értékrendet alakítsanak ki maguk számára. A tények azt mutatják, hogy egy-egy nagycsalád alkalmasabb a „reszocializációra", tehát az úttévesztés után a magáratalálásra is, egyszerűen azért, mert több a tér és a kötelék. Az természetes, hogy nagyanyáink világában az anya szerepe egészen más volt, mint manapság. Ma a feleség majd mindenütt dolgozik, kevesebb ideje jut a családra. Tűrőképességét próbára teszi a munkahely is, s otthoni alkalmazkodóképessége kisebb. A nagyanya (akár anyós, akár szülő) az esetek nagy részében kritikusan nézi ezt. A család egy-egy markánsabb egyénisége maga mellé vonzza a többieket, s kialakul kétvagy többpólusú család. Igen komoly sérülések, halálig be nem gyógyuló sebek keletkeznek így. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nagycsaládok gazdaságilag, kulturálisan részben a társadalom pereméről jönnek. Városokban közismert a „lumpen nagycsalád", míg falvakban szembeötlő a cigány származású nagycsaládok meglehetősen nagy száma. A többszörösen hátrányos helyzetből indulnak gyermekek az életnek. Ezért nehéz beépülésük a társadalom nagy családjába, de nem lehetetlen feladat. A buktatók ellenére, a mérleg előny serpenyőjében sokkal több van. S erre kell építenünk. Ehhez azonban meg kell hogy változzék családvédelmi propagandánk, iskolai nevelésünk, egyéni és közösségi szemléletünk. T

ermészetesen mindez jámbor óhajnak látszik, mert az ellenérvek igen erősek. Mindenekelőtt a lakás. A nagycsalád egyik jellemzője a közös fedél. Azt hiszem, hogy ilyen családegyesítési programra a közeljövőben nem szabad számítanunk. Átmeneti korban élünk, mondjuk gyakran, közhelyszerűen, vagy felmentést keresve hibáinkra. Amíg új, tartalmas házasságmodell nem alakul ki, addig stabil családképről sem beszélhetünk. Mégis hiszem azt, hogy valakit minél több szál köt a család minél több tagjához, annál szilárdabban meg tud állni az életben. Ezt nevezhetjük akár közösségi típusú, akar szocialista típusú nagycsaládnak. Ruttkay Levente Vegyes vállalatok Több mint hetven vegyes vállalat működik mar Magyarországon külföldi cégek részvételével. Számuk az elmúlt két év során megduplázódott. Zömmel közepes nagyságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de található köztük több nagy világcég is, például az NSZK-beli Siemens. Basf, vagy az Egyesült Államokbeli ITT cég európai leányvállalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak termelő vállalatok. Segítségükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az országban. Hozzájárulnak a tőkés export bővítéséhez is. A vegyes vállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka magyar, 49 százaléka pedig külföldi tulajdonban van. 1982 óta lehetőség nyílt arra, hogy a pénzügyminiszter engedélyével külföldi tulajdontöbbséggel is létrehozzanak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyes vállalat működik, köztük a közép-európai Nemzetközi Bank és a Citibank, valamint néhány termelővállalat. Szakszervezeti értékelés A kohászat, a gépipar és a villamosenergia-ipar gazdálkodása A tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter elmondta. hogy 1986-ban az ipari termelés növekedési üteme lényegesen alacsonyabb volt a tervezettnél. Szűkültek az értékesítési lehetőségek mind a szocialista, mind a konvertibilis elszámolású piacokon, s a belföldi eladások is elmaradtak az éves előirányzattól. A termelés ütemességét gyakran zavarta egyes importalkatrészek hiánya, és feszültséget okozott a belföldi kooperációs fegyelem lazasága is. összességében a termelés a tervezett 2.8 százalékkal szemben csak 1-1,5 százalékkal nőtt a múlt évben. Az ipar jövedelemtermelő képessége sem fejlődött kellő mértékben. Nagy differenciálódás alakult ki a vállalati eredményekben. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok közül 50 A vasasszakszervezet központi vezetősége hétfőn ülést tartott, amelyen értékelte a kohászat, a gépipar és a villamosenergia-ipar múlt évi gazdálkodását, és kijelölte az 1987. évi tervcélokhoz kapcsolódó szakszervezeti feladatokat. veszteséges. összességében mintegy 8 milliárd forinttal. Ellentmondásos az iparvállalatok munkaerő-ellátási helyzete is. Az egyes ágazatok helyzetéről szólva a miniszter elmondta: a kohászati termelés dinamikusabban fejlődött az ipari átlagnál. A vaskohászat 1986-ban 5 százalékkal több terméket szállított a belföldi felhasznáSzámítógép a központban lóknak, mint 1 évvel korábban, de a gyártmányok választékára, minőségére továbbra is sok volt a panasz. Az exportban növekedett a hengerelt áru és az értékesebb, tovább feldolgozott cikkek aránya. A gépipar termelésében az év utolsó hónapjaiban visszaesés következett be, összességében azonban megközelíti az éves tervelőirányzatot. A belkereskedelemnek 15 százalékkal több árut adtak át, mint előző évben, javult a tartás fogyasztási cikkek kínálata. A szocialista kivitel növelését nehezítette a szerződéskötések elhúzódása; a konvertibilis export viszont élénkült. A villamosenergia-ipar 1,5 százalékkal növeLte termelését, A miniszter az idei legfontosabb feladatok közótt emiitette a termékszerkezet eddiginél dinamikusabb fejlesztését, ami munkaerő-átcsoportosítást is igényel. Ezzel kapcsolatban Pasztérnák László, a szakszervezet titkára szólt arról, hogy a vaskohászatban az idén 1000-1200 dolgozót átképeznek, illetve segítik őket olyan területen elhelyezkedni ahol munkájukra nagy szükség van. Mint mondotta, törekedni kell arra, hogy a gépipar is erőteljesen járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. A kohászatban is, és méginkább a gépiparban szükséges a műszaki fejlesztés gyorsítása, az elektronika, a számítástechnika széles körű alkalmazása. JF VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' ^ DELMAGVARORSZAG 77. Évfolyam, 4. szám 1987. január 6., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A testület állásfoglalásában kimondta, hogy a szakszervezetek segítik a vállalati tervek, mindenekelőtt az ágazati kiemelt programok végrehajtását. Közreműködnek abban, hogy a dolgozók kellő időben megismerjék a várható munkaátcsoportosítási elképzeléseket, és hogy a vállalatok éljenek az átképzés lehetőségeivel. Támogatást nyújtanak a szervezett belső és külső átcsoportosítások lebonyolításához és a dolgozók mihamarabbi elhelyezkedéséhez. Infrafénykép A Démász Szegedi Üzemigazgatósága folyamatirányító számítógépes üzemközpontjában az elmúlt év utolsó hónapjaiban kezdett dolgozni a TPA 1148 számítógép. A szegedi, kiskundorozsmai és a kiskunfélegyházi alállomások munkáját figyeli. Az üzemzavart azonnal jelzi. Ezzel segíti a hiba gyorsabb kijavítását. Nagy László felvételei az új vezérlőberendezést mutatják be. Kifizetődő az infraérzékenységű filmek használata a mezőgazdasági nagyüzemekben; a repülőgépekről készített felvételek ugyanis lehetővé teszik a növényvédelmi és mütrágyázási költségek csökkentesét, a terméskieséseit mérséklését. Az elmúlt évben több mint húsz mezőgazdasági nagyüzemben éltek a lehetőséggel: légifelvételeket használtak az agronómusok. A felvételeket különleges kamerákkal készítik, ezeket rezgéscsillapítóval ellátott állványokon helyezik el a repülőgépek alsó nyílásainál. Az infrakép alapján viszonylag gyorsan é& nagy pontossággal mutathatók ki a növényi betegségek.