Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

Péntek, 1987. január 30. 5 Kutatófilmalapot létesített az MTA Kutatófilmalapot létesí­tett ez évtől a Magyar Tu­dományos Akadémia, hogy az egyes akadémiai kutató­helyek szakmai munkáját új eszközzel segítse, illetve ez­zel is szemléltethessék a ku­tatási eredményeket. A film­technikai eszközök ott hasz­nálhatók fel, ahol a kutatás menetéhez, eredményességé­hez fontos a reprodukálás vagy dokumentálás filmen. A kutatófilmalapot az MTA Műszerügyi és Mérés­technikai Szolgálata kezeli; ide fordulhatnak igényeikkel a kutatóhelyek, a kutatófil­met a szolgálat munkatár­sai készítik el. A kutatófilmalap főként a műszaki és természettudo­mányok egyes szakterületein könnyíti meg a vizsgálatot, de például különböző peda­gógiai helyzetek, pszicholó­giai tesztek rögzítésével és feldolgozásával a humán tu­dományterületek is haszno­síthatják. Segítséget nyújt­hat a kutatófilm a külön­böző kémiai, biológiai, fi­zikai folyamatok vizsgálatá­ban, kísérletek filmre véte­lével a természettudomá­nyos jelenségek elemzésé­ben. A Műszerügyi és Mé­réstechnikai Szolgálat ugyanis olyan filmtechnikai berendezésekkel rendelkezik, amelyek az egyes folyama­tok, mozgó jelenségek 400­szoros lassítására, vagy gyorsítására is képesek, oly módon, hogy 10 ezer képet rögzítenek másodpercenként. Így például tudományos ku­tatást segítő film készült már: állatműtétek kísérleti technológiájáról éppúgy, mint izzók, izzószálak me­chanikai igénybevételének vizsgálatáról. Energetikai főiskola Szeptembertől főiskolai oktatást indít Pakson a Bu­dapesti Műszaki Egyetem az­zal a céllal, hogy korszerű ismeretekkel rendelkező energetikai szakembereket, üzemmérnököket képezzen. A felsőfokú képzés a paksi atomerőmű műszaki szakkö­zépiskoláiban az 1987—88-as tanévben 25 hallgatóval in­dul, egyelőre hő- és atom­energetikai szakon. A kép­zést a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki ka­rának oktatói a Paksi Atom­erőmű Vállalat gyakorló szakembereinek bevonásával szervezik meg. A hagyományos oktatási eszközökön és módszereken túl felhasználják a paksi atomerőmű magas technikai színvonalú műszerparkját és laboratóriumait, lehetővé te­szik az oktatás és a terme­lés napi összekapcsolását. A gyakorlatokra az atomerő­mű blokküzemeiben, számí­tóközpontjaiban és szimulá­torán kerül sor. Például a ttk-n... A legszélsőségesebb véle­ménye* hangzanak el ró­luk: renitense*, agresszívek, progresszívek, néptribunok, elenjárók, botrányhősök ... — Milyenele valójaban? — a JATE szervetlen kémia tanszékének második eme­letén Király Dezső és Mi­chailovits Lehel társaságá­ban ülünk. — A ttk-s szemléletre kíváncsi? — A kari szak­szervezeti bizottság titkára, Király Dezső ott kezdi, hogy nálunk a demokratikus jo­gok gyakorlásának nincs túi nagy hagyománya. — Pedig bennünket számos jogosultság illet meg. Ezzel sem mi, sem pedig a veze­tőink nincsenek mindig tisztában. — Ügy hírlik, önök az egyetemi szakszervezeti bi­zottság élő lelkiismerete. — Nem csinálunk mj semmi ördöngösséget. Mun­kastílusunk életetője a vita, a' vélemények ütköztetése, a tehetőségek felvillantása. Például most készül több egyetemi szabályzat. Töb­bek között napirendre ke­rülnek bérkérdések, de a szerződéses munkákkal, ál­lami megbízatásokkal kap­csolatos problémák is. Az első témához csak annyit, hogy nem egy kiváló okta­tónk nyaranta kőművesként doLgozik, és a népköztársa­sági ösztöndíjas hallgatónk a szabadidejében csapos. Ha megkérdezik tőlünk a kol­légáink, no és a bér. tehe­tetlenségünkben együtt sí­runk velük. Legutóbbi kari szakszer­vezeti ülésük kissé viharos volt. A szerződéses mun­kákról és az állami megbí­zatások szabályozásáról esett szó. Két részre szakadt a tábor. Az ellenzők azzal érveltek, a munkatársak közötti jelentős anyagi kü­lönbségek szétrobbantják a kollektívákat, aláássák a jó munkahelyi légkört, és az érdekeltségi féltételek rosz­szak. Ezt elismerve.. Királv Dezső és Michailovits Lehel, aki egyébként a kari szak­szervezeti bizottság szerve­zőtitkára, szorgalmazták a szabályzat elfogadását. Azt tartják sokadmagukkal, hogy kompromisszumok árán is szükségesek a meg­bízatások. kis lehetőség is kimozdulást jelent a holt­pontról. — Mit tekintenek siker­nek? — Készült egy tervezet az oktatói követelményrend­szerről — veszi át a szót a szervezőtitkár. —A dolgozók véleményét összegyűjtve — ez konkrétan értendő, min­den egvos érdekeltet meg­kérdeztünk — a tervezetet visszautasítottuk. Most fo­•lvik az átdolgozása. De ta­lán már az is eredmény, hogy a bizalmik a szakszer­vezeti jogaikat most már érdemben tudják gyakorol­ni. — Stratégiájuk? — Szívósan, kitartóan dolgozunk. Igyekszünk mi­nél több információhoz jut­ni, sokszor annak ellenére is, hogy fentről akadozva csordogál a tájékoztatás. Én például fizikus létemre már jogi szakértő leszek. Létfon­tosságú az informáltság, en­nek hiányában lesöprik az embert a küzdőtérről. Beszélgetünk még arról, hogy néhányuk fejében megfordult az a gondolat is, hogy a jelenleginél hatéko­nyabb képviseleti formát keresnek. A pedagógustár­sadalmon belül ugyanis spe­ciális gondokkal küszköd­nek a felsőoktatásban dol­gozók. Ismét az alacsony bérekhez, az egyre rosszabb technikai színvonalhoz, munkafeltételeink romlásá­hoz jutunk. A mindennapi munkából még felvillan né­hány epizód. A tanszékve­zető kéri, váltsák le a bi­zalmiját, mert nem ért ve­le egyet. Ferde szemmel néznek a kari szakszerve­zeti bizottságra. Miért árt­ják ezek bele magukat mindenbe? Ki nevelje de­mokratizmusra a hallgató­kat? Több mint 500 tagja van a ttk-n a szakszervezetnek. Néhány év alatt azt sike­rült elérni, hogy lentről őszintén érkeznek az infor­mációk. A kart feszítő konfliktusok kivétet nélkül felszínre jutnak. Ez termé­szetesen lehet akár kelle­metlen is, sőt, tűnhet reni­tenskedésnek. Beszélgető­partnereimmel annyiban maradunk, hogy a demok­ráciát szoknunk és tanul­nunk kell. A vezetőknek is. Ez lenne a ttk-s jelenség? Bodzsár Erzsébet Újkőkori fogaktól Erdélyi • i , r r • / • pikturajaig Egy múzeumi évkönyv margójára Azt hiszem, meglepődné­nek a századelő muzeoló­gusai, ha olyan témákkal találkoznának a jeles Móra Ferenc Múzeum évkönyvé­ben, mint például az új és legújabb kor helytörténeti dokumentumai, természet­rajzi, szellemi, néprajzi és orvosi 'megközelítése. Jó né­hány évtizede már, hogy a hagyományos és klasszikus­nak vélt múzeumi tevé­kenység bővült, kiszélese­dett, egykori határterületek váltak mindennapos kuta­tási terrénumokká, új tudo­mányágak és segédtudo­mányok igazolnak egy-egy teóriát, gazdagítanak, új megközelítésben mutatnak föl kutatási eredményéket. A közelmúltban megjelent 1984,85-1. számot viselő év­könyv is jól példázza azo­kat a kutatási területeket, melyek leginkább jelzik a szegedi intézmény tájékozó­dási irányait. Itt mindig is jelentós hangsúlyt kapott a régészet, a mostani dolgozatok között is több érdekes, az eddigi képet gazdagító publikáció található. Vörös \Gabriella a kiskundorozsmai Kenyér­váró domb V. századi lele­teit vizsgálja, azokat, ame­lyek 1961 és 65 között ke­lültek a szegedi múzeumba. „A dorozsmai szórvány lele­tekét azért tesszük közzé, mert a Duna és Tisza kö­zötti terület Attila-kori tör­ténetéhez újabb adatot je­lentenek anélkül, hogy akár etnikai, történeti kérdések mélyebb boncolgatásába kezdenénk." — írja össze­foglalójában a szerző. Ugy gondolom, ezeknek a fel­dolgozásoknak fő célja va­lóban az eddigi ismeretek igazolása, a bizonyító lelet­anyag pontos föltérképezése. A régészeti fejezet talán legérdekesebb — bizonyára mert szokatlan — tanulmá­nya a következő címet vi­seli: A fogak fejlődési rendellenességei Vésztö-Má­gorhalom újkőkori és réz­Könyv és vállalkozás Akár akarjuk, akár nem, a gazdasági élet törvény­szerűségei azokban a szfé­rákban is érvényesülnek, amelyek tudatunkban távol vannak az üzlet, a nyere­ség, a kockázat világától. Tiltakozunk az ellen, hogy a kultúra — áru, de be kell látnunk, hogy bizony sokba kerül. Csillagászati összegeket emészt fel pél­dául a könyvkiadás, és ter­mészetesen csak akkor van értelme, ha a könyvek el is jutnak az olvasókhoz. Az elmúlt évben 20 millió kötet talált gazdára ha­zánkban a Könyvértékesitő és Könyvtárellátó Vállalat munkájának eredménye­ként.. Több mint másfél milliárd forintos összfor­galmat bonyolított le a fél­ezernyi dolgozót számláló kollektíva. Bór az elmúlt esztendő eredményeit mérlegre téve a vállalat igazgatója elis­meréssel mondta, hogy a tarsadalom jelesre vizsgá­zott, mert a könyvekre köl­tött összeg nagyobb mér­tékben emelkedett, mint a nominálbérek; ehhez az eredményhez azonban hoz­zájárult a Könyvért vállal­kozó szelleme, kockázatvál­lalása is. Vállalták. hogy 400 milliós beruházásuk értlekében „eladósodjanak", mert csak igy tudtak a Vá­ci úti ipari műemlék épü­letben „fészket rakó" Könyvesházban európai színvonalú k ö n yvs za kma i i n li'ast ru k t úrá t kialakítani. Szám i tóküzponj i u k csak­nem 20 ezer címet — a hozzávaló adatokkal — tart nyilván, és lehetővé teszi a korszerű raktárgazdálko­dást, az elfekvő készletek gyors mozgósítását is. De eszük ágában sincs beerni eddigi eredményeik­kel, a korszerű technoló­giával, mely iránt több szocialista ország érdeklő­dik. Célkitűzésük például, hogy a Könyvesházban a megjelenés napján, a nyomdai szállítás után egy órával már kézbe vehessék a vásárlók az új könyveket. A könyvtárakba is hama­rabb akarják eljuttatni az újdonságokat, a központi raktárkomplexum létreho­zásával 100 kilométeres „utazgatástól" kímélik meg a köteteket, — a vállalat pénztárcáját pedig évi 15­20 millió forint kiadástól. A közeljövő tervei közt szerepel bolti hálózatuk bő­vítése, például februárban megnyitják a könyvtárosok áruházát, (a Honvéd utcá­ban), ahol a „mindent egy helyen" elve alapján a ma­gyar és idegen nyelvű könyveken, hanglemezeken, videokazettákon kívül könyvtári bútort és felsze­relési cikkeket bemutató —és árusító — terem, valamint tanácsadó szolgá­lat is működik majd. Az csak természetes, hogy már dolgoznak a közvetlen szá­mítógépes raktári kapcsolat kimunkálásán, és tervezik a rendelések számitógépes programját. Sok mindent mondhat­nánk még a magyar ., köny v-nagy hatalomról" (arra is kiterjedt figyel­mük, hogy a fővárosban olyan könyvesboltot nyis­sanak, ahol kizárólag moz­gásserültek dolgozna*), ám egyetlen példával akarjuk mar csak érzékeltetni, hogy a kultúra nemes céljait mi­lyen eredménnyel szolgál­ják a vállalkozó kezdemé­nyezések. Tudományos könyvkiadá­sunk lassan szinte megszű­nik, évente 3-4 alapmű je­leni* meg. (Matematikából például a világ három leg­jobbja között vannak a magyar tudósok, de ezt a könyvkiadás nem tükrözi.) A Könyvért a maga eszkö­zeivel úgy enyhíti ezt a le­hetetlen helyzetet, hogy ön­álló kiadói tevékenysége keretében megindította a Tudománytár utánnyomás sorozatot. Olyan, 100-150 éve megjelent műveket ad­nak ki újra, mint az 1875­ben készült ógörög—ma­gyar szótár, amelynel „fris­sebb" azóta sincs. Az idén induló Tudománytúr füze­tek sorozat clsö kötete Semmelweis Ignác a gyer­mekágyi lázról németül írott cikkeinek magyar nyelvű kiadása, mely „leg­utóbb" 1858-ban jelent meg. Ám a legújabb kuta­tások is alátámasztják, hogy ma is helytállóak az anyák megmentőjének megállapításai. A könyv és vállalkozás tehát nagyon is jól összefér egymással, a kockázatválla­lás és jó üzletpolitika — a kollektíva áldozatkészsé­gével párosulva — csak hasznára lehet a kultura ügyeriek. Imre Erzsébet kori temetők embertani anyagában. Dr. Kocsis S. Gábor és Trogmayer Helga az ásatás során napvilágra került maradványok fogle­leteit antropológiai és patoló­giai szempontból vizsgálta. Huszonhét sír 30 ember­maradványát tanulmányoz­ták, 335 maradó fogat és 5 tejfogat vizsgáltak külön­böző szempontok szerint. A fogak rendellenességei bi­zonyára alapul szolgálhat­nak az újkőkori és rézkori ember életmódkutatásához is. E fejezetben olvashatjuk •még Erdélyi István, K. Zoffmann Zsuzsanna és Bartosiewicz László tanul­mányát. Jelentős néprajzos gárda következeteséji és szisztema­tikusan dolgozza föl á Dél­Alföld népf hagyományvilá­gát, a tárgyi kultúra és a szellemi néprajz hagyomá­nyait. Tóth Ferenc most a XVIII. századi makói mel­léképületek analízisét vé­gezte el, Szenti Tibor, a Hódmezővásárhely-környé­ki tanyák istállóit vizsgálta. Szilágyi Miklós a mindszen­ti és algyői "uradalmak ha­lászati szerződéseit ele­mezte, Szűcs Judit a tár­sadalmi rétegződés és a táplálkozás összefüggését vetette egybe Szentesen, Nagy Ibolya XIX. századi szentesi végrendeleteket és temetkezési szokásokat gyűjtött egybe. Szigeti György pedig közreadta Apátfalva hagyományos népszokásainak újabb leírá­sát. A helytörténeti búvárko­dás jelentős eredményekkel és dokumentumokkal csat­lakozik a mind teljesebb hazai történetíráshoz. Ezek a kutatások részint erősítik a lakosság identitástudatát, gazdagítják történelmi is­mereteinket, de ugyanakkor általános történeti folyama­tok igazolásai, a nemzet történelmének az egyén szempontjából rendkívül fontos részletei is. Ezért tarthat érdeklődésre számot Halmágyi Pál írása, aki a makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytár­saság történetét dolgozta fel a századforduló és 1918 között. Tóth István adalé­kokkal szolgál a Békés me­gyei szlovákok anyanyelvi művelődéséhez. Huszka La­jos a szeged-szatymazi gaz­Hakör történetét elemzi. Sipos József azt vizsgálja egyre mélyebbre ásva e té­makörben, hogy milyen sze­repet játszott a kisgazda­párt 1918 októberében. Ta­nulmányában megállapítja: <,Az eddigi szakirodalom csak a Kisgazdapártot, il­letve annak vezetőjét. Nagy­atádit marasztalja el a Nem­zeti Tanácsba tömörült pár­tok és a parasztpárt szö­vetségének elmaradásáért. Ezt a Kisgazdapárt vezetői­nek, illetve tömegbázisának a forradalomtól, az azzal együtt járó megrázkódta­tásoktól és főleg a szociál­demokrata és a bolsevik irányzat megerősödésétől való félelmével magyaráz­ták, amelyet szoros össze­függésbe hoztak a paraszt­ság és Vezetői 'kispolgári társadalmi helyzetével. Nem vitatjuk a szakirodalom ezen ált'álános megállapítá­sának helyességét. Az álta­lunk feldolgozott új forrás­anyagok alapján azonban úgy véljük, hogy á kataszt­rofális helyzetben nem ezek voltak a döntőek a paraszt­párt politikai állásfoglalá­sában." Szelesi Zoltánnak, a mú­zeum nemrégiben elhunyt művészettörténészének talán utolsó munkája vezeti be a müvészettörténe'i fejezetet. A szegedi műgyűjtés törté­netéről gyűjtött össze érde­kes és fontos adatokat. Va­dász Endrének, a modern magyar rézkarcolás kiemel­kedő egyéniségének, az it­teni születésű művésznek szegedi kapcsolatait tárta föl Sz. Kürti Katalin. Szu­romi Pál szép pályaképet rajzolt Erdélyi Mihály mű­vészetéről." Ügy tűnik, egy szisztematikus munkát kez­dett el, melynek célja, hogy műtörténeti igényességgel és esszéisztikus probléma­érzékenységgel feldolgozza a város félmúltjának érté­keit. A természettudományi fe­jezet két tanulmányát i-mmazia György és Glaskö Bélc<, illetve Kiss Tamás írták. Szépen szaporodnak a kü­lönböző intézmények év­könyvei. Néha eszébe jut az embernek, hogy egy-egy alkotónak ezekben az év­könyvekben ' publikált dol­gozatai önálló kötetté is válhatnának. Persze, a mai nyomdai átfutásokat tekint­ve a lépéshátrány igencsak behozhatatlannak tűnik. T. L. Beiratkozás hétfőn Indul a nyelviskola A TIT szegedi nyelvisko­lájába a február 2-ától kez­dődő héten, hétfőn és pén­teken lehet beiratkozni. A felnőttek a .Tömörkény, a gyerekek a Radnóti gimná­ziumban, délután 3-tól 6­ig jelentkezhetnek a tanfo­lyamokra. A hagyományos, általá­nos nyelvtanfolyamokat kel­lő érdeklődés esetén 13 nyelvből indítják, intenzív formában csak angolt, né­metet, franciát éz oroszt le­het tanulni. A munkahelyek igényelhetnek speciális, szakmai cél tan folyamokat, s megint lesz úgynevezett szinten tartó, társalgási kur­zus is. Az iskolák kérésére (csakúgy, mint az üzemek­ben) a helyszínen is szíve­sen szerveznek tanfolyamo­kat. Az árakról: valamelyest (átlagosan 50 forinttal) me­gint emelkednek a díjak, ám még mindig a TIT árai a legolcsóbbak. A legmaga­sabb óradíjakat (19 forint 50 fillér) az intenzív jelle­gű, illetve a kiscsoportos tanfolyamokon kérik, vagyis tulajdonképpen azt az előnyt kell megfizetni, amelyet a kis létszámú csoportokban tanulók élveznek, tudniillik, hogy több idő jut az egyéni foglalkoztatásra. Részletes felvilágosítást lehet kérni a tanfolyamok­ról telefonon, vagy szemé­lyesen: az általános kurzu­sok ügyében a Tömörkény, a gyermektanfolyamokról a Radnóti gimnáziumban, a n y e I v v i zsg ú ra el ő kés z í t ők ­röl a JATE idegen nyelvi lektorátusán, az üzemi ki­helyezett csoportokról a TIT városi titkárságán. »

Next

/
Thumbnails
Contents