Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

Péntek, 1987. január 23. 5 i Márta néni félórája Rádió ftgijcló Nincs tán múzsa, mi any­nyira a természetiben, a táji­ban rejtezne, mint a festé­szeté, a képzőművészété. Komponistát dalra fakaszt, kottafejekbe oltja, kbltö ri­éppen a szegedi költőóriás verse hangzik kedvcsináló­nak. mindjárt a műsor ele­jén? Márta néni tősgyöktv res szegedinek vallja magát, ősei a Liszt utcában hajós­gazdák. orvosok, lelkészek. Apja építész, halálával há­rom testvér maradt árván, anyai nagynénjük nevelte Milotához például a móriczi mekbe szedi a zsongó erdőt ..örökség" is fűzi. minthogy vagy a füzeseiben csöndesen nagvbatyja lehetett az iro szunyókáló folyó látványát, tehát mindenképpen elvonja — a festő ecsetje azonban képes .megmutatni direkt­ben. Ügy merevíti vászonra, hogy belső élmény közvet­lenül jeleníti meg tárgyát, mely így a képen lehet leg­szemléletesebben az, ami a valóságban. Kötődésem a tájhoz cím­informátora; a képzőmű­vészben ma sem rögzül a táj másként, mint ahol gyorsan fut a folyó, sokkal sebesebben, mint errefele, es kristálytiszta a vize, inni is messziről zarándokhely. De Milotaról való az első rajzórák emléke, egy Végh Antal nevű tanárának buz­dító szavaival, melyeket a mel ezért ültetett vasárnap P^1' tanulóévekre is maga este rádió me^lé a képzőmű­vész vallomása Meg nem utolsósorban, hogy ez a képzőművész szegedi elköte­lezettségű, mégha a táj, a Tisza és környéke, nem mindig és mindenkor jelen­tette neki Szegedet. Kopasz Márta ugyanis föntebbröl, a Tiszahát vidékéről hozta magával a hamisítatlan fa­lunak és lakóinak szeretetét, val vitt. ahol pedig a hat esztendő végén igencsak nyomorúságosan, a ..csen­des kiéhezés" állapotában fejezte be stúdiumait. Első kiállítási lehetőségei­hez már Szeged juttatta. Nyári tárlaton rakhatta ki festményeit, temperáit, ami­nek láttán a híres foldrajz­professzor, Kogutowicz Ma­'nó hivta az egyetemre. a ..magyar tájét magyar amolyan gyakornokfélének, ecsettel", ahogyan Juhász Ferenczy Takács Zoltán mű­a később elsorvasztott mű­helyből került ki D. Fehér Zsuzsa és Lehel István is — majd Kopasz Márta át a tanárképző főiskolára. hol docensi címet kapott. Köztudomásúan a kis­grafika mestere ö. A Nem­zeti Galéria nagy válogatá­sában, 1978—79-ben Múzsa sorozatának darabjai repre­zentálták külföldön is elis­mert, Nancyban.. Párizsban, olasz és lengyel földon jog­gal méltányolt művészetét. Közelmúltban a József At­tila Tudományegyetem ren­dezte meg gyűjteményes ki­állítását, vagyis hát válto­zatlanul jelen van: alkot, dolgozik. Erre utalt a Buj­tás Amália szerkesztette rá­diós l'éióra is. Kohut Magda szép hangű kalauzával, ahonnan sok mindent meg­tudtunk felöle. ám amiben — hiányérzetünk is maradt. Nevezetesen: a művekkel való- összefüggésekről. Hogy melyek és hogyan „kötőd­nek a tájhoz", miről a val­lomások szóltak. Mert a mű­vész mércéje mégiscsak a produktum. s a mű­helytitkoknak is adja igazi varázsát. ha az alkotásokhoz vezetnek el A kihordás küzdelmeit vilá­gítják be. arra tendálnak. Gyula írja. Véletlen ht^:, ha vészettörténész mellé Ebből azt magyarázzák. N. I. Fejünk fölött tető Es mi van a fejünkben ?­„A film készítői Szolno­kon, Miskolcon és Győrben beszélgettek önkényes lakás­foglalókkal. A kilakoltatási helyzetekből, a tanácsi dol­gozók erőfeszítéseiből kide­rül, hogy ezt a góndot csu­pán a vonatkozó rendeletek­kel megoldani nem lehet." Ezt közölte a műsorújság az Ultimátum című dokumen­tumfilmről, amelyet csütör­tökön este a 2-esen — szem­ben az l-es „Kabaré a négy­zeten"-jével — adtak. A fi­gyelemfelhívónak nemigen nevezhető szöveg nem is késztetett volna, hogy a ka­baréról átkapcsoljak, ám az­nap láttam egy embert itt, Szegeden, a Kiskörűt és a Kossuth Lajos sugárút ke­reszteződésében | Képernyő tolt egy csomó összehajtoga­tott papírdobozt. A villamos­síneken fölborult a targonca, a gyengén megkötözött gön­gyöleg leomlott a hóba. Az ember káromkodott, kezdte bogozni a madzagot, nem ..Még azt hiszik, a miénk uz a sok ócska lom" — torkolta le a-barátnöjét ott az utcán egy fiatal lány, s hűzta visz­s.a, amikor indult vo.na .e­giteni Mi okból külön tjük el ernyire magunkat? Megnevezhetünk okokat, a szolidaritás hiányát általá­ban, az atomizáltság növeke­dését .. . Azt társadalmi amelyben az ..amiről nem beszélünk, az nincs is" takti­kája szerint létező társada­lompolitikai eredmények ha­tását hosszabbítjuk meg ön­Targoncán kényesen az időben. S ha gény az illető szegény, mennyi közük van a hely­zetéhez a szerencsétlen sors­fordulafnk összegeződésének. Néhány családon tud segíte­ni A többi? Kikapcsolják az áramot, mert nem fizetnek Villanyszámlát. Nincs vil­lany, alultáplált a gyerek, állami gondozásba veszik. Végérvényesen szétrobban a család. Aki önhibái miatt érdemtelenné nyilvánittatik arra. hogy segítséget kapjon a társadalomtól, elveszett. Mostanában kezdjük pedze­az egyéni és getni az „önhibák" mögött a struccpolitikát, tarsadalmi okokat, fölfedez­ni következményjellegüket. S bárha gazdasági stagnálás idején elég reménytelennek tűnik a megfelelő következ­tetések után valódi megol­dásokat találni, mégsem hiá­bavaló a társadalompolitika irányába terelni a gondolko­dást. Hiszen addig is, amíg csak szegénypolitikára futja, a valódi helyzetlátás segít a pillanatnyilag lehetséges leg­A P. 131/86-hez 'Nem először élem át azt a Első értelmezésben szá- tént az eset, ismétlődd jel ­döbbenetet, hogy bizonyos momra ez azt jelenti, hogy legü-e, személyi mulasztás­dolgokat én sem jól tudok, tán még jobb akkor névte- ra vagy technikai hibára Legutóbb a „Többszörösen lenül irni, hiszen. így egé- vezethető vissza? ... stb. S névtelenül" című glosszá- szen magas polcig is elér- a panaszost védik a kivizs­ban (január 13.) hibáztam, het a panasz. De ezt csak gálók is. amikor természetesnek vet- játékból fordítom igy, mert Sajátos motívumai van­tem és világgá kürtöltem, nehezen megy a fejembe a nak az j|von ügyeknek. Jó hogy a névtelenül irt leve- logikája. Hát erre majd ienne azonban tudnunk és leket, bejelentéseket min- még vissza is kanyarodok, megjegyeznünk, hogy nem denütt a legegyszerűbb de egyelőre maradok a le- dicséretes, nem rokonszen­üg.vkezeléssel „iktatják" — vélnél, amelyből megtu- ves nem ud segítőkész a papírkosárba. Meggyőző- dom, hogy az ásotthalmi Resztus nevtelenül lcvelez­déssel magyaráztam azt is névtelen panaszait is meg- nj akk„r sem, ha netalán­az ásotthalmi levelezőnek, vizsgálták. P. 1.31 86 szám tan nem mjndenütt szán­aiatt iktatták, a gépkocsi- nak egyforma sorsot az el­vezetöket hivatalosari meg- |enörizhetetlen indítékú hallgatták, sokoldalú „nyo- bejelentésnek. mozást" kezdtek. utasok, .. , , , , , , , . pedagógusok körében. Ki­ujabb levelet, me yekben derü, h a zt sen. olyasok biztosítottak egyet- kj nem erösitette meg. A hogy ilyenfajta „folyamod­ványoktól" ne várjon sem­mit. Kaptam aztán néhány Azóta hallom, nem a Vo­lán az egyetlen, aki mégis ........ .. odafigyel. Számos vissza­ertesukrol vagy kioktattak. Rof6roknek senki nem em- becstelenség fionosz­A velem egy húron pendu- ,.,„,,„ u,.„.. rA,„„ „ia„ ' K' k litette, hogy fázna az elég­telen fűtés miatt ... Célel­lenőrzéseket is elrendelt a Volán stb. . .. Szóval a névtelen el ind i­. tott egv gépezetet. Embe­megfogalmazó rek kezdtek futkosnl, papi. lök azt fejtegették, hogy a mi demokráciánkban sem­mi sem indokolja ezt a bű­jócskát; a társadalom meg­védi a bíráló, a közérdekű bejelentést embert! A névtelenség pe- r()kat gyártani, ellenőrizni dig nehezíti az ugy kivizs­gálását, és megvámolja a közlés hitelét. Mások pe­dig azt magyarázgatták, hogy még mindig értetlen a legtöbb szolgáltató vagy a gazdátlan vezényszóra — és nincs ember, akinek megmond hat nák! Szép dolog a Volántól ez a nagy hűhó. Gondolom, az azjlk a a vezérelve: azért. mert névtelen a panasz, még igaz lehet, s ha igaz. orvo­solni kell. De ha csupán szórakozás. rosszindulatú kellemetlenkedés? Ezt a rizikót is fölvállalják . . . Nem akarom lebeszélni a hivatal a panaszokkal szemben, s rendre megta-, lálja az alkalmat a beje­lentő „macerálására". Hogy lehetne ezt a cso­mót átvágni? — ezen ta­nakodtam. amikor mefiött a konkrét üggyel összefüg- Volánt, és senki más szol­gésben a Volán igazgatója- gáltatót. hogy ezután is nak levele. Egyebek között ekkora figyelemmel tisztei­ezeket írta: „Talán jó len- je meg a névteleneket, hi­ne tudtára adni a névtelen szen meglehet rá az oka. s bejelentőnek, ... hogy vál- megfontolása. , De lalatunk a névtelen beje- mindig marad egy nagy lenléseket is ugyanúgy ke- igazság, amely a személy­zeli, mint azokat, amelye- telen panaszkodás ellen ke PMI telen bejelentéseket kivizs- nasz forrásához. • okához, gálás utun csak igazgatói, sajátosságaihoz. "bizonyi­jóv'áhagyással lehet lezár- tásához, és gyorsabban le­ni." het korrigálni. Mikor tör­ság derült már ki névtelen levél alapján . . . Kénysze­rűen tudomásul veszem, ám továbbra sem ismerem el etikusnak es a szocialis­ta demokrácia eszközrend­szerébe illeszthetőnek. Se­gítségemre van ebben Ko­vács József (Kistelek) ol­vasónk is, aki a következő­ket irta hosszabb, e témá-. ról szóló leveleben: levelek, amelyekre nem kerül rá szerkesztőjük névaláírása. sarfröcskö­lésnek. féligazságnak tűn­nek, jóllehet sokszor jogos kritikai gyakorolnak, Ma már nem kell félnie a le­vélírónak . . . Nagyon nagy szüksége van társadalmi fejlődésünknek a nyílt kri­tikára. azzal az igénnyel, hogy abból kicsengjen az embertársainkért való ag­godalom és a társadalmi kapcsolatok ápolása. Az "1L egymással való jóindulatú törődés a társadalom egy­en, mini azoKd , a.ne.ye- (un, ségél és erejét fokozza." et a panaszos alair. Belső szol. Hapnarabb el lehet | tasiUisurrk szerint a nev- jutni ny.lt fe lepessel a pa- szerkesztöségunk továbbra » Kmo nntocoL'o L-i\'i-7c_ nac7 íirfutMiifiv • nk'iihn'/ >gy a is a papírkosárban „iktat­ja" az anonim leveleket. Sz. Simon István mar kiszúrja a szemünket, hogy szegények megint van­nak, más srófra jár az agyunk, mint elvárható len­ne tőle. Azt gondoljak, ter­mészetesen nem egészen ön­hibánkból, hogy azért sze­boldogult. A forgalom leállt, ^ény, mert alkoholizál mert jobban - „szociális-intéz­A járművezetők és a gyalo- nem hajlandó dolgozni, kedni- Mondjuk: a meg­gosok összesen 12 percen ke- mert... Az o hibaja. áijamj ,akásokat azon_ resztül kisértgk figyelemmel A f.lmbeli családok föl- L kiutalni, hogy ne legyen kínlódását. Senki sem segi- törték a megüresedett laka- ._,„ ...... . . ... tett neki. En sem Rossz. sokat és beköltöztek. Altalá- ldo foltom.; így buntetes agyonviselt, vékony szövet- ban 2—3. de gyakrabban helyett legföljebb lakbért fi­kabátban, gumicsizmában, ennél több gyerekkel. Az ön- zetnének a lakók . .. kucsmában volt az ember, kényes lakásfoglalókat rövi­beesett arcú, borostás, csont­bőr. A filmben döbbentő képe­ket láttunk. A szegénység, a kiszolgáltatottság képeit. Döbbenetes? Hiszen évek óta élünk abban a biztos tu­datban, hogy sokan vannak, akik a létminimum és — ahogy a szociológusok mond­ják — a társadalmi mini­mum alatt élnek. Tudatban? Hiszen látjuk őket, 12 per­cig is — mini szociológiai desen meglátogatta a hivatal embere, a büntetést kifizet­ték. Némelyikük évtizednél is tovább maradt ezután há­borítatlan, másokat kilakol­tattak. „Halmozottan hátrá­nyos helyzetűek" — ezzel a szemérmes és körülményes megnevezéssel kerüljük ki a szót: szegények. Sose lesz annyi pénzük, hogy „önerő­ből" lakást szerezzenek ma­guknak. Ha a szűk keretből juttafnekik a tanács, képte­lenek fizetni a bért, a vii­Sulyok Erzsébet Szépen magyarul — szépen emberül „A szép szó nemcsak esz- beszélnek, kulturáltan visel- osztálya vállalkozóit. Pályá­közünk, hanem célunk is. kednek. A KISZ Központi zatokat hirdetnek a szép be­Célunk az a társadalmi és Bizottsága szeretné, ha mi- szédre és a helyi.', viselke­állami életforma, melyben a nél több közösség, önképző- désre törekvő fiataloknak. A szép szó. a meggyőzés, az kör, klub és tábor alakulna középfokú intézményekben emberi értekek kölcsönös el- a „szép szó" terjesztésére, megválasztják a legpélda­elsajátitására. A beszédkultűra nemcsak nyelvtani és szónoki szabá­lyok ismerete elsősorban, ön­magunk és egymás megbe­.... , , I oiuuiurv, tíz, uiozxifzvo UIIIICÍÍ­csu.ese amely szavainkban, tájékoztatás bekapcsolódása­viselkedesunkben. életmo­ismerése, megvitatása, az egymásra utaltság eszmélete érvényesül." József Attila­idézett gondolata ma sem vesztett aktualitásából, sőt! Sok szó esik arról. hogy mennyire durvák a fiatalok: beszédük igénytelen, trágár, szókincsük sivár, viselkedé­sük — kisebb-nagyobb kö­zösségükben. otthon, iskolá­ban, munkahelyen — tapin­tatlan. mutatóbban beszélő és visel­kedő diákot és tanárt. Szá­mítanak az iskolarádiók, is­kolaűjságok. a helyi lapok, a körzeti rádió- ék televízió­stúdiók, az országos tömeg­A „Szép szó" dunkban érvényesül. A „szép szó" jelvényét visel­heti bárki, aki egyetért az említett célokkal; jelkép a harang. A mozgalom kiszé­lesítéséről a mozgalom bizottságok ra. A fórumok közül hadd említsünk néhányat, igy a Szép magyar beszéd, AZ Édes anyanyelvünk nyelv­megyei KISZ- használati versen veket. a retegtanacsok Beszélni nehéz-köröket. .4 célja hogy megkeresse, pél- gondoskodnak, együttmúköd- nyeiv és illem a fiatalok sze­dának állítsa azokat a fia- ve a szakmai és társadalmi mével cimú pályázaton min­talokat és közösségeket, akik szervezetekkel: összefogásá- den.35éven aluli részt vehet, erthelően és választékosan ra a KISZ KB kulturális megfigyelés ürügyén? — ké­pesek vagyunk elnézni sze- lany" és fűtésszámlát. Vala­rencsétlenségüket, lehetet- hogy úgy -számainak", mi­lenségüket - a szolidaritás álI_j°n,üresen ez a legapróbb jele nélkül. Tizen­két percig? Inkább: állan­dóan, folyamatosan, ki tudja mióta, s meddig! Moralizálni nem szeret­nék; a kereszteződésben . , , . .„,.„. „városképet" is azért hozom szóba, mert jól mutatja: hiá­ba tudjuk, hiába látjuk, hogy szegények pedig vannak, mintha azt vélnénk — nem kégli, amikor nekem nincs hol laknom? Feltöröm, ott alszom, mert isten szabad ege alatt egészségtelen ... A rendeleteknek érvényt muszáj szerezni, viszont a valódi megoldás nem ez. A hivatal embere ember­séges, környezettanulmányt végez, egyénileg mérlegeli. a mi dolgunk törődni ezzel, mennyire önhibájából sze­Szívmelegítő sorok —télen Ekkora hóban félő, hogy elakad az élet. . . Döcög a közlekedés, lelassul az áruszállítás, megfagynak a vezetékek. De az életj az élet megsem állhat meg. A kórházak, a klinikák is teljes üzem­mel dolgoztak azokban a fogcsikorgató, hideg napokban is: a betegségek nincse­nek tekintettel esőre. hóra. fagyra. Hiába ezek az évszázad legkegyetlenebb teli nap­jai. vannak, akik számára éppen ezek.' a napok — csakis ezek, és nem az enyhü­lést ígérő, ezután következők — jelentik az életet. Vannak műtétek, amelyekkel nem lehet várni, olykor napokat, de órá­kat, perceket sem. Ha szakember, megfe­lelő fölszerelés, gyógyszer van, miért is ne folyna a munka éppúgy a műtökben, mint máskor? Igen ám, de a legtöbb életmentő operációhoz vér kell. Egészsé­ges, netán távol lakó, önzetlen emberek frissen adott vére. S ha nagy a hó, ke­mény a fagy, akadozik a közlekedés, ta­lán nem is róható föl senkinek, ha aka­dozik benne a máskor oly önzetlen segí­tőkészség is. De ami meglepő: a segítő­készség nem akadozott azokban a kegyet­len napokban sem. Amint a véradóállomáson megtudtam: a megyében nem okozott zavart a véradás­ban a rendkívüli időjárás. Akiket behív­tak véradásra, csaknem valamennyien megjelentek a jelzett időpontban. Az ola­josok körében meghirdetett véradónap — noha a zord tél miatt keményen meg kel­lett. birkózniuk a nehezebb munkakörül­ményekkel is — sikeres volt. mint általá­ban. A kiszállásos véradás nem fűlt ku­darcba egyetlen intézményben sem. En­nek köszönhető, hogy Szeged nem zárkó­zott el más városok segélykérő szavára sem: Kecskemétre kétszer, Pestre egy al­kalommal küldtek innen életmentő mű­téthez vért. Ugyanakkor: ha itt volt szük­ség speciális vérre — egy szívműtéthez —, Békéscsabáról azonr.al elindultak a tele palackokkal. Hogy ényhül-e vagy sem a tél, ki tud­ja. önmagában rnár az is szívet melen­gető, ha tudjuk: a véradók „akadozó" se­gítőkészsége miatt itt nem állt meg élet. Talán, mert az emberséget nem Celsius­fokokkal mérik .,. Ch. A. aki kedvet érez arra. hogy kifejtse gondolatait, elmond­ja tapasztalatait a témával kapcsolatban. A fiataloknak minden korban volt és lesz sajátos nyelvük, szókincsük, beszédmódjuk. Hogyan be­szélnek a mai fiatalok? A „Korosztályok beszédmódja" szógyűjtésre hív minden ér­deklődót. a témakörök: kö­szönésmódok. szórakozás, is­kolai élet. ragadvány- és be­cenevek. Az újpalotai Áren­dás kö.zi általános iskola nyolcadik osztályos tanulói­nak felhívása alapján a Szépen magyarul — szépen emberül-nap ebben az évben először lesz, április 17-én; Kölcsey Ferenc szellemében; „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén, mert haza, nemzet és nyelv három egy­mástól választhatatlan dolog, s ki az utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatra ké­szen lenni nehezen fog." Cz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents