Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, .EGYESÜLJETEK 77. évfolyam, 20. szám 1987. január 24., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Tervek, újdonságok a Volánnál Az elmúlt évet Ifi mil­liárd. forintos árbevétel mel­lett, 208 milliós nyereséggel zárhatta a Tisza Volán. A munkájuk értékelésénél az is „beszédes" adat, hogy a ké­sések száma tavaly felére ' csökkent, s így jelentősen visszaesett a reklamációk száma is. A több mint négy ezres kollektíva közel 300 millió forintos nyeresé­get tervez erre az évre. Hogy mit nyújtanak ezért az uta­soknak az idén? A személyszállításban el­sősorban a minőség javítá­sára törekednek: a pontos­ság, a gyakoriság, az utazá­si sebesség és a kényelem fokozására. A szegedi helyi közlekedésben a Belváros felújítási munkái miatt szükségessé válik a vonal­hálózat módosítása. Az idén elsősorban a gyors- és cél­járatok számát igyekeznek növelni, valamint az éjsza­kai autóbusz-közlekedést to­vábbfejleszteni. A lakosság­gal való kapcsolat javítása!' érdekében Szegeden ügyfél­szolgálati iroda megnyitását tervezi a Tisza Volán. A kialakult hálózatban lé­nyeges fejlesztést ugyan nem tervez a vállalat, de több újdonságra lehet számítani elsősorban a helyközi köz­lekedésben. Ilyen az az új expresszjárat is, ami előre­láthatóan március közepén a Budapesti Tavaszi Fesztivál­lal egy iflőben indul. A ter­vek szerint a járat Buda­pestről 23 órakor, Szegedről 03 órakor indul majd. A színházlátogatók mellett a repülőgéppel utazók is bi­zonyára örülnek majd az új csatlakozási lehetőségnek. A tavalyi menetrend megjele­nése óta 45 új, főleg tanuló szállítójáratot indított a vál­lalat, illetve 22 helyközi já­ratot módosított. Ilyen pél­dául a Cserkeszőlőre köz­lekedő autóbusz, aminek út­vonalát decemberben Kecs­kemétig meghosszabbították. Az utasok tájékoztatásá­nak segítésére tervezik a megállóhelyi információs táblák egységesítését, új, könnyen kezelhető zsebme­Éjszakai expresszjárat Ügyfélszolgálati iroda netrend kiadását és terjesz­tését. Felülvizsgálják a bér­let- és menetjegy-árusító he­lyek nyitva tartási idejét is, hogy a jövőben jobban az igényekhez igazíthassák. Az elmúlt években például jól bevált a takarékszövetkezeti árusítóhelyek bevezetése, je­lenleg a megye 39 települé­sén válthat így bérletet, je­gyet a lakosság. Újdonságnak számít a vál­lalat idegenforgalmi tevé­kenységében, hogy az Al­földtours májustól, kísér­leti jelleggel, havi két alka­lommal, szombatonként egy­napos dél-magyarországi ki­rándulásokat szervez. Az új lehetőséget a nyugdíjasok, a nagycsaládosok és a fiatalok pénztárcájához igyekeznek igazítani. A népszerű dub­rovniki menetrendszerű já­rathoz kapcsolódva a jövő­ben szálláshelyeket és el­látást is rendelhetnek az ér­deklődők. Az utazási iroda egyébként februártól csü­törtökönként meghosszabbí­tott nyiva tartási idővel, áprilistól pedig szombaton­ként is várja az utazni vá­gyókat. Az áruszállítás „újdonsá­ga" a január 12-én életbe lépett 10 százalékos tarifa­emelés. A Tisza Volán azon­ban a fuvar összetétele mi­att csak 5 százalékot érvé­nyesít ebből. A jövőben el­sősorban a vállalatok szállí­tási feladatainak komplex átvételére törekednek: az anyagmozgatástól a nemzet­közi fuvarok megszervezésé­ig, lebonyolításáig. Az év elejétől a rókusi tüzéptele­pen már meg is történt a szállítási feladatok teljes át­vétele. A lakossági áruszol­gáltatásokban új cél, hogy a megrendelő várakozási ideje ne haladja meg a két órát, ha a házhoz szállítás munkaidőben történik. Az első negyedévben az építő­anyagok közvetlen gyárte­lepről történő házhoz szállí­tásánál átlagosan 20 száza lék kedvezményt ad a vál lalat. Legdinamikusabb fejlődés a nemzetközi fuvarozásban várható az idén. A Tisza Vo­lán terveiben 15 százalékot meghaladó növekedés szere­pel ezen a téren, ez közel 3 millió dollár árbevételt je­lent. Ezért még az év első felében 17 új Volvót és 10 korszerű Skoda kamiont kí­vánnak forgalomba állítani. Gond, hogy a vállalat meg­bízásainak csak elhanyagol­ható töredéke származik je­lenleg a megye exportáló­importáló termelőitől, mert ők elsősorban a külkereske­dőkre hagyatkoznak a szál­lítások megszervezésében, holott a Tisza Volán több mint száz különböző jár­művel állna rendelkezésük­re. Többek között 30 új au­tóbusszal, 21 személygépko­csival és 58 tehergépkocsi­val is gyarapodik az idén a vállalat. R. G. KGST­értekezlet Pénteken a diósgyőri Le­nin Kohászati Művekben be­fejeződött a KGST vaskohá­szati állandó bizottsága elektronikai, automatizálási szakértői értekezlete. A há­romnapos tanácskozáson a vaskohászati minőségszabá­lyozó és minőségellenőrző készülékek, elektronikus be­rendezések és automatizált rendszerek közös kutatásá­val, fejlesztésével, termelé­sével és értékesítésével kap­csolatos kérdéseket vitatták meg. Az értekezlet színhelyéül azért választották Diósgyőrt, mert a jövőben itt kívánják létrehozni a vaskohászat egyik nagy automatizálási ér műszergyártási bázisát. Közvetlen termelési együttműködés A Budapesti Harisnyagyár és a vilniuszi Sparta Haris­nyagyár vezetői pénteken Budapesten megállapodást írtak alá a két vállalat köz­vetlen termelési és műszaki­tudományos együttműködé­séről. Ez az első eset, ami­kor magyar és szovjet köny­nyüipari vállalat közvetlen termelési együttműködést hoz létre. Megállapodásuk értelmében a magyar válla­lat a szovjet fél részére is készít gyermekzoknikat — az idén 200 ezer párat —, s ezért a szovjet gyár férfi- és női zoknikkal fizet. A na­gyobb sorozat mindkét gyár­ban növeli a termelékenysé­get, s például a Budapesti Harisnyagyárnak nem kell olyan ütemben fejlesztenie a felnőtt méretű zoknik gyár­tását, hogy az beruházást igényelne, a gyermekzoknik előállításához pedig van ele­gendő kapacitása. A felek megállapodtak abban is, hogy külön szerző­dés alapján a Budapesti Ha­risnyagyár átadja üzemszer­} vezési tapasztalatait, minde­nekelőtt azokat a módsze­reket, amelyek az anyag- és energiatakarékosságot, a termelékenység növelését és a minőség javítását szolgál­ják. E szellemi export ellen­értékét a szovjet fél a vil­niuszi gyárban a magyar módszerrel elért többletter­melésből, illetve megtakarí­tásból fizeti. Mino Miért állnak? Az elmúlt héten a Minő­ségi Cipőgyár szegedi üze­mében akadozott a termetes. Műszakkezdéskor egyes rész­legeket kénytelenek voltak hazaküldeni. Az anyagellá­tásban bekövetkezett zavar okozott fennakadást. Tegnap, pénteken például a női ci­pő sarkának bevonására nem volt elegendő bőr. — Eddig 5 ezer 250 pár a készáruban a lemaradásunk — tájékoztatott Karsai László igazgató. Ez nem egé­szen kétnapi termelési mennyiségünk. Gondjaink­nak csak részben az időjá­rás az oka. Már december­ben látszott, hogy az idei indulás nem lesz olyan di­namikus, mint az 1986-os volt. Nem tőkés exportra való termeléssel indítottuk Országgyűlési bizottság tanácskozása Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága — Cselőtei László elnökletével — pén­teken, a Mezőgazdasági Mú­zeumban ülést tartott. A testület tájékoztatást hallga­tott meg a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás helyzeté­ről, és megtárgyalta 1987. évi munkaprogramját. A képviselőket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter egye­bek között arról tájékoztat­ta, hogy az állattenyésztés­ben — az elmúlt év végi statisztikai gyorsjelentés sze­rint — a föllendülés első jelei mutatkoznak. Az ága­zat ösztönzésére hozott kor­mányzati intézkedéseknek köszönhetően is, az egy év­vel korábbihoz képest hoz­závetőleg 400 ezerrel nőtt a sertésállomány. A barom­íitartás teljesítményei is to­vább javultak, nem követ­kezett be viszont változás a juhászatban. A bizottság meghallgatta Kovács Antal államtitkár­nak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámo­lóját az ágazat előtt álló fontosabb idei feladatokról. Felszólalt az ülésen Ko­vács Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, va­lamint Csipkó Sándor (Bács­Kiskun m.), Biacs Péter (Budapest), Kasó József (Ba­ranya m.), Nagy László (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Szabó Sándor (Csongrád m.), Fodor Sándor (Fejér m.), Solymosi József (Tolna m.), Fábián Károly (Győr­Sopron m.), Vona Ferenc (Pest m.), Sebők József (He­ves m.), Pálfi Dénes (Zala m.) és Horváth Ferenc (So­mogy m.) képviseld Téli nagyüzem Komopvl Károlvní felvétele Bőven akad munka a szerelőknek a Sárosi utcai autószer­vizben télen is. „Divat" most a befagyott kézi fék, de a karosszériásoknak is van elfoglaltságuk. A javítások mel­lett, sok előrelátó autós most kéri a kocsi felújítását, hogy a jó időre megfiatalodjon járműve. A szervizben a Dlnol nevű új alvázvédő anyaggal óvják a karosszériát. Két mű­szakban a vállalat 110 dolgozója 55-60 autót Javít, • na­ponta 20-25 újat ad át az évet. Az idekerült termé­keknek ugyanis dinamiku­sabb az anyagellátása. Bel­földre és szocialista export­ra kerülő női cipőknél na­gyobb az átfutási idő. Fő­mérnökünk most Brazíliá­ban tárgyal fehér box és fehér sevro felsőbőr átvéte­léről. Tíznapos kinttartózko­dása alatt remélhetőleg az első félévre elegendő bőrt sikerül lekötnie. Igazán fo­lyamatossá az első tétel be­érkezése után válik majd a termelésünk. Persze, a hazat bőrgyárak is termelnek ad­dig. de a kapacitásuk a ma­gyar feldolgozóipar lehetsé­ges teljesítményéhez képest kevés. Természetesen min­dent megmozgatunk azért, hogy a legkisebb vállalati készlettartalékok is feldolgo­zásra kerüljenek. Az Igazgató elmondotta azt is, hogy a kiesett mű­szakok helyett szombaton­ként pótműszakokat tarta­nak, ezekért többletjövede­lem nem jár a dolgozóknak. Mindenképpen, már az első negyedévben szeretnék be­hozni a lemaradást. Ugyan­is, április l-jétől a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemében szervezeti átcsoportosítások lesznek. A jövőben lényege­sen kevesebb külső bérmun­kát vesznek igénybe. Ezzel közel 3 millió forintos költ­ségmegtakarítást érnek el. Szeretnék dolgozóikat lénye­gesen hatékonyabban foglal­koztatni a negyedik hónap elejétől. B. L Árucsere­forgalom Veress Péter külkereske­delmi miniszter meghívásá­ra kétnapos munkalátogatá­son hazánkban tartózkodott Hriszto Hrisztov, a Bolgár Népköztársaság kereskedel­mi minisztere. A két minisz­ter áttekintette a nemzetkö­zi kereskedelem aktuális kérdéseit, és megbeszélést folytatott a magyar—bolgár gazdasági együttműködés és árucsere-forgalom tovább­fejlesztésének lehetőségeiről. t

Next

/
Thumbnails
Contents