Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

Csütörtök, 1987. január 22. 3 Egyenjogú partnerek Szerdán sajtótájékoztatót Beszámoltak arról, hogv a tartottak az Országos Ke- részvényeseket a legjövedel­lesskedelmi és Hitelbank Rt. .rrezőbb vállalatok közül vá­képviselői. Kiss Pál vezér- lasztották ki. A részvénytu­igazgató elmondotta, hogy lajdonosok december 31-éig a 6,6 milliárd forintos alap- már befizették jegyzett ér­tőkével létrehozott bank lékpapírjaik névértékének ügyfelelnek száma jelenleg 30 százalékát. Mivel nagy meghaladja a 2500-at. A érdeklődés mutatkozott a bank partnereinek 45 száza- részvényjegyzés iránt, a bank léka mezőgazdasági vállalat, vezetői úgy döntöttek, högy szövetkezet, 36 százaléka az év közepén, újabb köz­ipari gazdálkodó szervezet, gyűlést tartanak, melyen 13 százaléka kereskedelmi döntenek az alaptőke továb­vállalat, e pénzintézet vezeti hí esetleges emeléséről. A például a Skála-Coop és a bank részvényei szabadon Centrum bankszámláját. értékesíthetők, azzal a meg­A pénzintézet a hazai kötéssel, hogy az értékpa­bankok közül a legszélesebb pírok forgalomba hozatalá­hálózattat rendelkezik, 48 nál a részvényeseknek elő­fiókja működik az ország vásárlási joguk van. különböző településein, eb- A bank 2500 vállalat és bő. 10 megyeszékhelyen A szövelkezet számI4j4t ve„ vallalat reszvenyeinek dön­tő többsége — 5,7 milliárd "ti, s mintegy 140 millárd forint — állami tulajdon- forint az induló hitelállo­ban van, s 0,0 millárd fo- mánva. Partnerei között tintot pedig vállalatok je- , k { akadnak> ame­gveztek. Mintegy 400 valla- , , . , , lyek jelenleg vesztesegesen gazdálkodnak. lat és szövetkezet nvese a banknak. rcszve­Széles gumíhevederek Szegedről A Taurus szegedi gumi­gyárában /befejeződött a szállítóheveder-gyártás kor­szerűsítése, amire 220 mil­lió forintot fordítottak. A beruházásra azért volt szük­ség. mert a hazai szénbá­nyászat és a külföldi meg­rendelők is mind több, és nagyobb teljesítményre al­kalmas szállítószalagra tar­tanak igényt. A termelésbe állított új gépsor és más berendezések révén évente 150 000 négyzetméterrel több fizállítóheveder kerülhet ki a gyárból. A mennyiség növelése mellett lehetőség nyílt a választék bővítésére, így egyebek között az ed­digi 1400 milliméteres he­lyett 1600 milliméter szé­lességű hevederek gyártásá­ra. Delta-dilemmák A forgalom nő — de kevés az új üzlet nem jelentelt krónikus álla­potot. — Például? — Olcsó színes televíziók­Csongrád megye öt váro­sában nyolcvanhat iparcikk­üzlete van a Delta Kereske­delmi Vállalatnak. 1086-ban több mint 2 milliárd forin­tos kiskereskedelmi árbe­vétel mellett 74 milliós nye­reséggel zárhatták az évet. tesen máróL holnapra még Ez több mint 14 millió fo- nem jelenthetnek döntő vál­rinttal nagyobb eredmény tozást. Ahogyan itt mond­az elmúlt évinél. Ha csak a ják, „tanulni kell" még az számokat nézzük, úgy tűnik, együttgondolkodást. Az itt ból, mélyhűtőkből, kismoto­minden rendben az ipar- dolgozó 745 munkatársból rokból többet is el tudtunk cikk-kereskedelem háza tá- közel 6t)0-zal az üzletekben, volna adni. Súlyosabb hi­ján. Gondok azért itt is leiadóként szinte naponta ta- ányhelyzet alakult ki az akadnak szép számmal. Pél- Jálkozhatunk. Az elmúlt autógumi területén és a fes­dául a 13,5 százalékos for- években ez a pálya is elnői- tékáruk kínálata Is nagyon galomnövekedés ellenére az esedett. Ennél is nagyobb hiányos volt. Javult viszont üzletek fejlesztésére, új bol- gond, hogy a bolti dolgozók a bútorválaszték. Itt „kíná­tok nyitására, a megnöveke- negyede évről évre kieseié- lati" helyzet teremtődött ta­dett vásárlói igények' köve- iődik. valy. lésére — anyagi eszközök hí- — Ebben szerepe van a — Milyen kötöttségeik van­ján —csak jelentős késéssel viszonylag alacsony kereset- nak a beszerzésben? vállalkozhat a vállalat. A szintnek is. Tavaly 58 ezer — Az ország bármely te­íejlesztésre fordítható ösz- forint körül alakult az át- rületéről, bármely vállalat­szeg éppencsak a meglévő lagkeresei, de ebben egy tíz- tói közvetlenül is beszerez­üzletek fenntartására, tol- százalékos évi bérfejlesztés hetünk bármit. A verseny­dásra-foldásra elegendő. Bár is benne volt már, A forga- helyzet azt eredményezte, az árucikkek beszerzésében lom után járó mozgóbérel: hogy a piacokat a kereske­valamelyest javult a hely- egy részét tavaly alapbére- delmi vállalatok felosztották zel, hiánycikkek változatla- sítettük. Igyekszünk a Jól egymás között. Sőt, minden nul vannak, sőt, bizonyára, dolgozókat erkölcsileg is egyes üzlet más-más árut, lesznek az idén is. megbecsülni. Tervezzük, olykor eltérő áron is kínál­Paragi Ilona gazdasági és hogy ai! 'd«n Delta-pia- hat'. Piackötöttség tehát Bán Sándor kereskedelmi lettet alapítunk, amit éven- nincs. igazgatóhelyettesekkel az te 2-3 olyan dolgozónk kap- _ A beszerzis< „állítás összegezésen túl, a tovább- hat meg akik a legtöbbet tet- költségeit hogyan tudiák az lépés lehetőségeiről is be- tek azért, hogy eredmenye- Qrakb^ kifej%ésre juJltatni? szélgettünk. «en gazdálkodhatunk. _ SokanJ \?t go'ndol/ak> - A forgalom növekedé- . - sajátos gondok a/ nulunk sének egyik fontös tényező- jelentkeztek az elmúlt evek- "p d, . ' Bi_ je az új üzemelési formák ben a kereskedöpálya presztí- • ^^ » 6 ' térhódítása. A jövedelemér- zsenek csókkenése es az el- bud()n dünthelünk arról. dekeltség fokozását jelzi, noiesedes miatt? búdon dönthetünk arról, mit mennyiért kínálunk. De - • - — - 1 ii » • i ii • +«. iiui ti i íny iv. i, xv i»luinv, hogy 1885-ben 130 „vállal- ~ Középiskolai vegzett- azaranyos árhoz tartani kell kozó" munkatársunknak 2,2 »Mel csak kevesen jönnek magunkat Ugyanakkor az millió forintot fizettünk ki eladónak Így sokan nem is- üz|etek bér,€Ü dijai évrfil a megtermelt többletnyere- m€1'lk a legújabb technikát évre emeikednek a beszei._ ség arányában. A vállalat- ~J« a műszaki aruk keres- é . Szálhtási költségek is. hoz tartozó üzletek több kedelmeben hatalmas gond. £ a fogya>s/tói ai.ba kclle. mint fele, negyvenkilenc /"rda>*at . elu'. ne valahogy beépíteni, c.sak­bolt tért át az elmúlt évek- "kádnak még olyanok akik h nem mehelünk el «ladnak', hanem kiszól- i ísiIIagüS égig„ M, ü gálnak. Az elnőiesedés első- gondolkodunk> hogy l0 sz£ - A vásárlóknak ez miért zaIek alatti árkülönbség még eiőnyösebb? SZüki ^f^AJ^A belefér az arányosság fogai­ben erre az üzemeltetési for­mára. uhol sokszor súlyos árukat mába kell mozgatni. Ilyen helyen „,., szinte lehetetlen betartani, ~ Milyen konkrét terveik Mindenki onnan igyekszik kÜÓt emel" XVoín 7-1 száza­^rrehn.ÍUatmLl lee°iCSÓflb" - a kereskedők munkája >^os növekedésével számé­ban hozzájuthat egy-egy mellett 1onto. szél> veví lünk. Ez a minimum. Az üz­cikkhez. A vállalati központ '"A ^Jvet0 rsak n mlnlmill. Csalogató Üzlet IS... — Sajnos, uj üzletet ta­— Az üzletvezetők az árubeszerzésben teljesen ön­állóak ebben a formában. csak a minimális elvárást „tervezi" meg, a többi az letek vállakozókedvétől függ, hogy mennyivel lesz több. A kereseteket 5—6 százalékkal lld,tVfl.uVTi- A h"; u valy egyáltalán nem tud- KfieseteKet 5-b s; adott üzlet dolga. A batrabo . tAí„, ,,, szeretnénk emelni • üzletek fenntartására ele­gendő. Az idén, úgy tűnik, másként lesz. Szegeden, a . . ,. iiiaanv/ii űM:j,.uvii, u vasarió- Bajcsy.ZsUinszky utcában ez kozeljövoben. vállalkozók, a nagyobb for galmat lebonyolítók a saját zsebükön érzik, hogy érde­mes a vevők kívánságait maximálisan teljesíteni. Ezért előnyös a iák is. , . , ,.w . . „ . év vegen megnyithatunk egy — Ha jól ertem, a válla- 800 négyzetméteres felújí­tót az üzletek önállóságának u,tt üzletet. Régen bútorokat novelesen Jaradozik. kínáltunk itt, ezentúl kultúr­— igen. Az elmúlt két cikkeket szeretnénk „betele­evben korszerűsítettük a píteni". Üj építkezésre csak Delta belső szervezetét, fel- egyre vállalkozhatunk az el­epiteset, következendő években. Elsőként a vállalati taná- Csongrádon műszaki boltot csot alapították meg 1985 szeretnénk nyitni, novemberében. A 21 fős tes- — Milyen beszerzési ne­tület irányítja ma is a vál- kézségekkel kellett megküz­lalut döntéseit. Tavaly a deniük tavaly? központi adminisztrációt is — Viszonylag kedvező egyszerűsítették, csökkentet- helyzet alakult ki. Hiánycik­ték. Az űj formák termesze- kek ugyan akadtak, de ez tunk nyitni. Fejlesztésre 10 szeremen* emeim úgy. hogy millió forint jut évente ez az idei *vet többletadó nél­éppencsak a már meglévő kul megusszuk. Húrom al­ternatív tervet dolgoztunk ki — a végső döntést a vál­lalati tanács hozza meg a Rafai Gábor Munkásgyűlés Kisteleken Rajiunk múlik a jövőnk Tegnap, szerdán délután kifizetései az árufedezet bérnövekedés azt jelentse, a Kisteleki Kábelgyár kol- hiányában arra kényszeri- hogy a legjobbak az átlag lektivája munkásgyűlésén tettek a költségvetést, hogy fölött részesüljenek belőle,, Pöcs Ervin, az MSZMP KB ezt a hiányt valahonnan a hanyagok, a kevesebbet Gazdaságpolitikai Osztályú- előteremtse. De azt is tu- vállalók viszont egyáltalán nak alosztályvezetője első- domasui kell venni, hogy ne. Kívánatos lenne, hogy sorban a Központi Bizottság még a nagy közös „zsák" a jövőben az eddigieknel novemberi határozatából sem feneketlen. sokkal jobban érvényesül­adódó feledatokat elemezte, A jelenlegi gazdasági hely- jön a bértömeg jellegű gaz­majd részletesen szólt gaz- zet 'jellemzésekor az előadó dálkodás. Ez a vállalatok­daságpolitikánk gondjairól, utalt arra, hogy legfonto- nak sokkal nagyobb moz­Ólietve az elkövetkezendő sabb jellemzője a minő- gásteret enged, s jobban ér­időszak legfontosabb fela- segiteljesitmény-hiány. Ez vényesiti a vagyonérdekelt­datairól. elsősorban az export terüle- séget is. Szólt arról, hogy a mára jelentkezik élesen. Ezért Helyére keli tenni a jövő­kialakult gazdasági helyzet 'cgfontasabb gazdaságpoli- ben a szellemi munka anya­nehézségei világosan kiraj- tikai céljaink közé sorolha- gi, erkölcsi megítélését is. zolják azt a feladatot, hogy tó> hnfiV olyan piacképes Hiszen a műszaki megúju­a negatív folyamatokat mi- termékekkel jelentkezünk lás nagymértékben ezen áll, ként lehet ösfiz-társadalmi a jövőben a világpiacon, vagy bukik, erővel pozitívakká változ- amivel a kedvezőtlen cse- Gazdaságunk kulcskérdése tatni. Igaz, hogy a viharos rearány módosítható, ellen- változatlanul az, hogy világgazdasági változásokat ktzö irányba fordítható. mennyire vagyunk képesek mi olykor nehezen tudjuk pdcs Ervin felhívta a fi- hatékonyabban dolgozni. Ep­követni, de az elmúlt két R.velmet arra is, hogy az pen ezért hangsúlyozottan évben számtalan példa akadt MSZMP kongresszusán ki- érvényt kell szerezni annak, arra, hogy a makacsabbak, tűzött célok változatlanul hogy becsülete legyen a fó­az ügyesebben, jobban dol- érvényesek, a gazdasági élet munkaidőnek. Legyen rang, gozók a megváltozott kő- élénkítése, a kedvező folya- hogy valaki egy-egy köllek­rülmények között is megta- n"'atok meggyorsítása ma is tíva tagja lehet, abban dol­lálták helyüket. Sokszor hi- mindennél fontosabb. Az gozhat. vatkozunk olyan objektív, előrehaladás üteme termé- Néha úgy tűnik, mintha tőlünk függetien folyamq- -'"tősen nem minden válla- megfeledkeztünk volna an­tokra, amelyekről később ,at esetében lesz egyforma, tiinflációs elképzeléseink­kiderült, jobbra fordításukért De ma vannak „mara- ről. Ez azonban nem igaz. azért mi magunk is tehet- tor,i" lemaradások, amelye- Hiszen az árnövekedések­tűnk volna valamit — jobb ket a jövőben fel kell szá- nek csak 2 százaléka köz­munkával, nagyobb odafi- niolni. Téves gondolat az. pontilag szabályozott, leg­g.Veléssel. Sok vállalat azon- hoRv azért nem tudunk nagyobb hányadát azonban ban az elmúlt néhány évben megujulni, mert a legtöbb a termelő vállalatok maguk ugy igyekezett pozíciót ja- fejlesztésre nincs anyagi fe- jgyekeznek feljebb srófolni, vítani, hogy Indokolatlan dezetunk. Jo célokra, hasz- Az indokolatlan termelői termelői árnövekedéssel pró- nas- . előrevivő ötletekre áremeléseknek azonban a bált többletjövedelemhez mir|dig jut. jövőben még szigorúbban Jutni. Ezen a téren még A vállalatokat .„le kell kell elejét venni. Mások ma is egyfajta „tudathasa- vetkőztetni" a jövőben. Tisz.- ügyetlenségét, tehetetlensé­dásos" állapot uralkodik, ta képet keli kapni arról, gét ne az. fizesse meg, aki hiszen legtöbben másként hogy hová, kinek érdemes abban vétlen. A vállalatok viselkedünk mint vásárló-, támogatást nyújtani. A sze- elsősorban a költségek csok­es megint másként mint lektív fejlesztés elsősorban ken lesével, takarékosabb egy eladóvállalat dolgozó- azt jelenti, hogy a jobbakat munkaerő-gazdálkodással ja. Igaz, a legkényelmesebb kell segíteni, nem pedig a jussanak plusz nyereséghez, megoldás az árak emelése, lemaradókat mindenáron s így a teljesítmény arányá­hiszen egy százalék növeke- magunk után húzni. Vannak ban növekvő bérhez. Ehhez dés.. .a hatékonyság , 8—10 kitörési pontjaink,' de azt is a folyamathoz, jelentősen százalékos látszólagos emel- tudomásul kell venni, hogy hozzájárul az, hogy a íej­kedesét jelentheti. A gazda- a feltételek nagyon kérne- lődest, a gyorsítást akadá­sági környezetnek azonban nyek. Az „ingyenpénz", a Iyo/ó tényezőket feltárjuk, olyan feltételrendszert kell lemaradás pótlására kifize- hogy minden vállalat kriti­teremtenie, ahol a költsé- telt „ajándék" korszaka le- kusan, önkritikusan értékel­gek csökkentésével, a haté- járt. Minden vállalatnak el- je helyzetét, meghatározza konyság növelésével lehet sősorban saját magának kell tennivalóit. Hiszen elsúsor­csak előbbre jutni. Ha a előteremtenie a böldogulú- ban rajtunk múlik, ho^y gazdasági reform megáll a sához szükséges feltételeket, mit hoz a jövő. Azt is tud­gyárkapuban, és nem érez- Bérpolitikai kérdésekről ni kell, a világgazdasági ht'tő minden egyes dolgozó szólva az előadó elmondta, feltélelek nem lesznek köny­pénztárcáján munkájának hogy végérvényesen le kell nyebbek, nekünk kell alkal­minüsége — akkor ez ha- számolnunk az „egyenlősdi" mazkodnunk. jobban megle­mar megkoptatja az egész téves felfogásával, sokkal lelnünk a kiszabott felléte­érdekeltségi rendszert. Az jobban meg kell becsülnünk leknek — fejezte be elöadá­elmúlt két év többlet bér- a teljesítményt. Az átlagos sát Pöcs Ervin. Csehszlovák­magyar tárgyalások Kupolyi László ipari mi­niszter január 19. és 21. köe zött Budapesten tárgyaláso­kat folytatott Ladislav Lu­hovyval, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság általá­nos gépipari miniszterével a két ország közötti gépipari együttműködés további bő­vítésérői. A megbeszéléseken egyez­tették a közútijármű-ipar, a szerszámgép- és berendezés­gyártás, a mezőgépipar fon­tos termékcsoportjaiban, valamint a műszuki-tudomá­nyos területeken a kapcsola­tok fejlesztését szolgáló in­tézkedéseket. Kiemelt figyel­met fordítottak a magyar­csehszlovák személygépko­csi-gyártási kooperáció elő­készítésére. A csehszlovák minisztert fogadta Maróthy László mi­niszterelnök-helyettes. Á környezetvédelemről A HNF Győr-Sopron me- környezetvédelmi bizottsú­gyei elnöksége környezetvé- ga a népfront országos tunú­delmi bizottságának tevé- csának székházában. A bi« kenységéről, valamint a te- zottsúg felmérte a környe­lepüléseken keletkező zetvédelmi nevelés helyzetét szennyvizek kezelésének és . , , .. , .. elhelyezésének tapasztalatú- es ennek aIapjan hatoronttt ről tanácskozott szerdán a meS feladatait — hangzott HNF országos elnökségének el az ülésen Rázópadon a Rába Az Autóipari Kutató és Fejlesztő Vállalat megalakulása óta részt vesz a közútijármű-gyártás fejlesztésében, A vál­tozó Igényekhez alkalmazkodva, főként a Kába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, az Ikarus Karos­széria- és Járműgyár kutatási és fejlesztési igényelt elégí­ti ki. A vállalat alapvető témái a gépkocsik kipufó­gázat által okozott légszennyezés, valamint zajának és rezgésének csökkentése

Next

/
Thumbnails
Contents