Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

el VILÁG PROLETARJAL EGYESÜLJETEK! 77, évfolyam, 18, szám 1987. január 22., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Hz eredmény kötelez Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a Tisza Szallóban rendezték meg a mezőgazdasági szövetkezetek küldöttközgyűlését. A megjelent 121 küldött és a meghívott vendégek tájékoztatót hallgattak meg az 198Ó. évi várható gazdálkodási eredményekről, és az ez évi feladatokról. Molnár Lajos, a szövetség elnöke megnyitójában köszöntötte a résztvevőket, köztük Szabó Sándort, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárát, és Masa Istvánt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezető-helyettesét. Haskó Pál, a szövetség titkára beszámolójában elmondta, hogy megyén|< 63 tsz:e, 8 szakszövetkezete, 1 —1 halászati és méhészeti szövetkezete és 4 társulása számára nem haszontalan a visszatekintés, hisz a szükségszerű továbbiepésnek ez az egyik szakmai alapja. Az aszály ellenére a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt kiemelkedő termelési eredmények születtek. A mennyiségi mutató^ javulását nem követte az eredmény és a fejlesztési célú érdekeltségi alap ilyen mértékű kedvező változása. Ez a tény is a szigorúbb követelmények, elvonások és a termelési költségek meghatározó voltát bizonyítja. Emellett azonban a saját munka hiányosságairól sem szabad megfeledkezni, az új iránti fogékonyság még nem mindenütt nyert teret. A számvitel sok helyen nem éri el a termelés színvonalát. A továbblépés akadályaként látják, hogy a szabályozók nem ösztönzik a jobb tizeket a hirtelen növekedésre, hisz a többlet erőfeszítés nagy részéből adó válik. A termelésbizlonságban, a piaci munkában is akadnak zökkenők. r Uj feladatok előtt a mezőgazdaság Éles verseny A világpiac élesedő versenye fokozott alkalmazkodást kíván a termelöktől. A népgazdaság 5 százalék körüli termelésbővülést vár a mezőgazdaságtól. Az ennek erdekében hozott kormányzati intézkedések kedvező fogadtatásra találtak. Betkó János, a Pitvarosi Felszabadulás Tsz elnöke szerint nem szabad a sokszor emlegetett szabályozókat takaróként használni. A hátrányos tényezőket hatékony gazdálkodással pótolni lehet, ha nem is teljes mértékben. Példák vannak rá, hogy mindem ágazatban elérhető egy szerény eredmény. Ugyanakkor térségükben gond, hogy évi 78 százalékkal csökken a tagság létszáma. A jobb megelhetést szolgáló háztáji integráció kiteljesedését az akadályozza leginkább, hogy a szerződéses fegyelem termelői és feldolgozói oldalról egyaránt gyenge. Papp Elemér, a Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz elnöke szólt arról, hogy a szövetkezetek becsülettel végigdolgozták az évet. Azonban, ha a fejlesztésre fordítható összeg alacsony szinten marad, ez a további fejlődés gátja lesz. A szövetkezet tapasztalatai szerint jónak bizonyult a termékszerkezet-váltás. Homokon nem jövedelmező a kukorica, helyette a napraforgó vált be. Az intenzív zöldségtermelésben az öntözés jelentett biztonságot és megfelelő termésátlagot. A pritaminpaprika feldolgozására létrejött konzervgyári együttműködés mintájára sok fantáziát látnak a más élelmiszeripari vállalatokkal kötendő érdekeltségen alapuló kapcsolatokban. Szöllösi Károly, a Nagymágocsi Egyesült Tsz elnöke a termelési versenyek kedvező hatását emelte ki. A körültekintőbb munkát fejezi ki az elért 6-8 százaléknyi fajlagos energiamegtakarítás. Balázs Lajos, az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának igazgatója örömmel számolt be arról, hogy szolgáltatásaikat, tanácsadásukat a szövetkezetek igénybe veszik, és a hatékonyabb lei melés szolgálatába állítják. Kereskedelem és terme'és Molnár Imre, a Szegedi Tisza—Maros Szög Tsz elnöke a bizakodásai így fejezte ki: a parasztember elkezd vetni, a következő évre mindig a legjobbra számít. Ez azonban meg nem elegendő, a kényszerpályáktól távolabb eső új pályák keresésére kellene fordítani az energiánkat a népgazdaság minden ágában, így a mezőgazdaságban is. Szemléletváltozásra volna szükség, hogy a rövidtávú mellett hosszabb távú elképzelések js mozgassák tetteinket. A kereskedelmet és termelést közelíteni kell egymáshoz, enólkül nehezen fogja megtudni a termelő, hogy mit kíván a világpiac. Seres Gyula, a Makói Kossuth Tsz elnöke a folyékony műtrágya felhasználásának előnyeiről szólt. A magas szintű gazdálkodást termelési rekordjaik bizonyítják. Ezen a szinten már egy megkésett talajmunkának, növényvédelmi hiányosságnak is keményen meg kell fizetni az árát. Így történt ez tavaly a hagymával is. Huszta Gellért, az Asotthalmi Felszabadulás Tsz elnöke az 1982. évi egyedi rendezés utáni kilábolás állomásairól szólt. Az új zöldségfeldolgozó üzemtől a háztáji zöldségtermelés fellendülését várják. Közismert gond a talajok savanyodása, itt a tőzegbánya alatti lápi mész kézenfekvő a kémiai talajjavítás megvalósítására. Az értékesítésre, szállításra készen állnak. Gyányi Lajos, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank szegedi bankszerve igazgatója elmondta, hogy 1986-ban a növénytermesztés gépesítésére, meliorációra, íolyékonyműtrágya-üzemek létesítésére 200 millió forintnyi világbanki hitelt veitek fel szövetkezeteink. Ez a forma továbbra is lehetőség, éljenek vele az üzemek, úgy, mint a többi finanszírozási módszerekkel. Szelektív fejlesztést Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára a TOT es a megyei tanács képviselőinek a vélemenyét is tolmácsolta, amikor elmondta, hogy a megyei szövetkezetek országost meghaladó teljeSitmenye jogos buszkeseggel töltheti el a mezőgazdasági dolgozókat. Örömmel vette észre. hogy a szakembereket nem kápráztatja el a statisztika sok mindent összemosó általánosítása. A hozzászólások a legapróbb elemeket is érintették. Azt is tudomásul kell venni, hogy az országnak az 1986-os év nem úgy sikerült, ahogy vártuk. Ennek hatásai mindenkire, így a jobban dolgozókra is új követelményeket hárít. Vigyáznj kell a termelésbővítessel, csak a biztos értékesítés garanciájával érdemes szelektív módon fejleszteni. A szövetkezetek gyengébb alsó harmadánál keli lenni a legtöbb belső tartaléknak, ezek megtalálása a felzárkózás egyedüli lehetséges módja. A gazdálkodásban mindenütt a költségcsökkentés az elsődleges. A végtermék-érdekeltségen alapuló együttműködések szüntelen keresése további elmozdulással biztat. Térségünkben a tudományos háttér adott, így a tudomány eredményeinek alkalmazásában feltétlen előbbre lehet lépni. Varsóba utazott az MSZMP küldöttsége Az MSZMP képviseletében Berecz János és Szűrös Mátyás. a Központi Bizottság litikára szerdán Varsóba utaztak, hogy részt vegyenek a szocialista országok testvérpártjai. ideológiai és külügyi kérdésekkel fpglalkozó titkárainak tanácskozásán. Kíséretükben vannak: Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Partélet felelős szerkesztője. Barabás János es öszi István, a KB osztályvezető-helyettesei. valamint Tabajdi Csaba, a KB alosztályvezetője. Téli szemle a Tiszán Várhonyi Péter oslói tárgyalásai A hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó dr. Várkonyi Péter külügyminiszter kedden befejezte tárgyalásait norvég kollegájával. Knuf Frydenlunddal. A két politikus megbeszélései során áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a magyar—norvég kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Knut Frydenlund kedd esté díszvacsorát adott dr. Várkonyi Péter tiszteletére. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság öt megvet érintő területén téli szemlét tartottak. Tájékozódtak a folyók, csatornák jéghelvzetéröl, valamint az ár- és belvízvédelmi művek állapotáról A mérések tanúsága szerint a földeket húsz-harminc centiméter vastag hótpaplan fedi, a talajfagy mértéké huszonöt és harmincöt ccntiméler között váltakozik. A belvízcsatornákban általában kevés a víz. többségük hóval telített. A jelenlegi jéghelyzetre és a hidegre tekintettel, állandó jégfigvelö szolgálatot tartanak A kiskörei vízlépcsőnél készenlétbon áll a ket jégtörő hajó, és felkészültek az esetleges jégrobbantásokra is. Hozzáláttak a fövédclmi müvek gátkoronáit borító vastag, jeges hótakaró letakaritusához. valamint az árvízvédelmi zsilipek, műtárgyak megtisztításához. Az elmúlt napok ónos esőzései és a jegesedés hatására az igazgatóság hírközlési hálózata száz kilométer hoszs/.an megrongálódott. E vonalak helyreállításán nagy erők bevonásával dolgoznak. gépekkel Anyagtakarékosság a könnyűiparban A könnyűipari vállalatok korszerűsítik technológiájukat, modem gépeket- helyeznek üzembe, átszerveznek munkafolyamatokat, hogy csökkentsek az anyagfelhasználást, és egyben a termelési költségeket. E törekvések eredményeként 5,1 százalékkal kevesebb anyagot használnak fel azonos mennyiségű késztermékhez, mint 5 évvel ezelőtt, és azt tervezik, hogy a következő idő-szakban hasonló mertekben javítják anyaggazdálkodásukat. Ez azért is fontos, mert á könnyűiparban A szalámi „új ruhája" Somogyi Károlyné fulvétrlo A jó bornak is kell cégér, a Jó szaláminak is szép csomagolás. A szegedi szalámigyárban korszerű automata gépek segítségével címkézik, csomagolják az exportárut, a megrendelők kívánsága szerint. Az NSZK-gyárlmányú. új gépsoron müanyagfóliába kerül a világhírű szegedi szalámi felhasznált anyagoknak csaknem 85 százaléka importból, ezen belül 65 százaléka tőkés importból származik. A Budapesti Finomkötöttarugyarban több új gepet állítottak üzembe, és a munkafolyamatot is ésszerűsítették. igy az idén 3-5 százalékkal csoskentik az anyagfelhasználást. A Sabaria Cipőgyárban a szabászatot korszerűsítették, modern gyártási eljárást vezettek be, és korszerű gépeket állítottak üzembe, így ugyanannyi bőrből 5 százalékkal több cipői képesek előállítani, mint korábban. A Békéscsabai Kötöttárugyárban négy mixlern, nagy teljesítményű gépet állítottak üzembe, s ezzel 20-22 százalékkal csökkentették a f rótt i rköntöshöy. felhasznált fonal mennyiségét, A ruházati iparban elsősorban a gyártás-előkészítés javítását tervezik a jobb anyagk i használás érdekeben. A méterárut a korábbiaknál alaposabban vizsgálják. a méret- és színhibakai pontosabban jelölik meg, igy lehetőség nyílik az anyagkihozatal javítására. Mind több ruhaipari üzemben vezetik be a számítógépes gyá rlás -e lökeszi test. Ilyet kialakítottak már a Zalaegerszegi Ruhagyárban, a Vörös Október Ferfiruhagyárban és a Debreceni Ruhagyárban. Mivel a tapasztalatok kedvezőek. rövidesen a Szegedi Ruhagyár bérel ilyen nagy teljesítményű berendezést a gyártás előkészítésének modernizálására. A Pamuttextilművek kikészitőgyárában a vegyszer felhasználását ésszerűsítették: 4,5 millió forintot takarítottak meg egy ev alatt azzal, hogy a korábbinál korszerűbb festékreceptúrákat állítottak össze, illetőleg az optimális festek- és vegyszerfelhasználás érdekeben a kis tételek szinezesénel új terme lé-1 programot alakítottak ki. A könnyűipari vállalatok termelési költségének mintegy 65 százaléka anyagköltség, ezért továbbra is nagy jelentősege van az anyagfelhasználás korszerűsítésének, az új módszerek bevezetésének és elterjesztésének. Jelenleg a vállalatok még nem has/pá! iák ki kellőképpen az együttműködés lehetőségeit, nent ismerik a másutt bevált anvagtakarekossági módszereset.