Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

6 Kedd, 1987. január 20. Holnap délután Szeol-Délép SE Csepel SC Ma, MNK-visszavágó Budaprint Textil —DMVSC A Budaprint Textilművek SE NB l-es női kézilabda­csapata, mint arról hétfőn délután értesítettek bennün­ket (természetesen még idő­ben) MNK-visszavágó mér­kőzést játszik délután 4 óra­kor az. újszegedi Sportcsar­nokban a Debreceni MVSC ellen. A találkozónak csak formális jellege van, hiszen Debrecenben a szegediek 17 (!) gólos vereséget szenved­tek. Korcsolya­tanfolyam A Szegedi Tömegsport SE kétszer öthetes turnusban, heti két foglalkozással kor­csolyatanfolyamot szervez a műjégpályán, képzett szak­ember felügyeletével. A tur­nusok ma, kedden — ennek a csoportnak keddi és csü­törtöki napokon lesznek a gyakorlások —, és holnap, szerdán — szerda és péntek a foglalkozásokra szánt nap — délután fél 3 órakor kez­denek. Jelentkezni a helyszí­nen lehet. Thompson első veresége 1978 óta Párizsban különleges fe­dettpályás atlétikai ötpróba­versenyt rendeztek. A viada­lon férfiak és nők egyaránt rajthoz álltak, s ketten-ket­ten — az egy nemzetbeliek — alkottak egy csapatot. Végeredményt azonban nem­csak a „párosoknál" hirdet­tek, hanem egyéniben is. Minden sportoló 60 m gáton, távolban, súllyal, magasban és 600 méteren mutatta be tudását. A viadal nagy szenzáció­ját az jelentette, hogy az olimpia-, világ- és Európa­bajnok brit Daley Thomp­son csak a negyedik helyet tudta az egyéniben megsze­rezni. A kiváló atléta utol­jára az 1978-as Európa-baj­nokságon szenvedett veresé­get. A hét végi csonka forduló után holnap, szerdán ismét pályára lépnek az NB l-es férfi kosárlabdacsapatok. A Szeol-Délép SE — a szö­vetség és a Bp. Honvéd „jó­voltából" — nem játszottak szombaton, így Guóth Iván vezető edző nem tudta fel­mérni, hogyan sikerült hasz­nosítani a háromhetes pi­henőt. Holnap a csoportban jelenleg 2. helyen álló Cse­pel látogat Szegedre. A találkozó délután 5 óra­kor kezdődik az újszegedi Sportcsarnokban, előmérkő­zést az ifjúságiak játsza­nak. Szegedi TK—Békési Afész SE 64-56 (31-29). NB U-es női kosárlabda-mérkőzés. Békés. Szegedi TK: Agócs (6), CSONKA (?,8), Ördög (9), Sárközi (—), VASTAGH (8). Csere:. GALSI (—), KATÁI (13). Edző: Vér László. Körülményes utazás után értek a főiskolások Békésre, ahol nemcsak az ellenféllel, hanem a játékvezetőkkel is meg kellett küzdeniük. A szegedieket azonban ez sem vetette vissza, játékban és küzdőszellemben is felülmúl­ták a hazaiakat, rendkívül értékes győzelmet arattak. Profifutball a Szovjetunióban? Valerij, Lobanovszkij azok közé tartozik, akik kezde­ményezték és határozottan szorgalmazzák a szovjet lab­darúgás átszervezését, a hi­vatásos játékosok rendszeré­nek bevezetését és a klubok gazdasági önállóságát. A Dinamó Kijev mestere, a csapatra épülő szovjet válogatott szövetségi kapi­tánya a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy mindenekelőtt a jobb nemzetközi eredmenyek éi­dekében tartja fontosnak a „íutballgazdaság" reformját. A szovjet labdarúgás ber­keiben folytatódik a vija a professzionizmus bevezeté­séről, s a sportsajtó hasáb­jain rendre állást foglalna1; ezzel kapcsolatban a vezető egyesületek edzői és az e'­vonalbeli játékosok is. Lobanovszkij szerint saját pénzügyi keretekkel rendel­kező, gazdasági alapokon működő és jogi személyként bejegyzett klubokat kellane létrehozni. Ügy fogalmazolt, hogy a klubok sajátos vál­lalatként működnének, ame­lyek még nyereségre is szert tehetnének. A klubok saját förrásaikból fedeznék a já­tékosok és az edzők fizeté­sét. az adminisztratív appa­rátust, utazási költségeiket és az utánpótlást nevein sportiskola fenntartását. A bevételeket mindenekelőtt a jegyeladások hoznák, de más lehetőségek is kínálkoz­nak. így például pártoló ta­gok támogatásáról, külön­böző tornákon való részvé­telből, reklámból, szponzo­ráló vállalatok megnyerésé­ből. A szövetségi kapitány, ed­ző ennek megfelelően líl­kes híve a hivatásos státus bevezetesenek. A szerződé­sek meghatározott időre szólnának, s ebben a játé­kos lemondana arról, hogy klubot változtasson. Akkor viszont, ha a klub kezde­ményezné a kiadatást, a játékos bíróság előtt kérhet­ne jogorvoslatot. Lobanovsz­kij szerint így az eddiginél r.ériyegasen rendezettebb helyzet alakulna ki az át­igazolások körül. Jurij Szavicsev, a Torpedó Moszkva csatára a szövet­ségi kapitány véleményével ellentétes álláspontjának adott hangot a Szovjetszkij Szportban megjelent nyilat­kozatában. A professzioniz­mus árnyoldalai miatt fej­tette ki aggodalmát. Attól tart, hogy a szerződéses rendszerben a játékos ki­szolgáltatott helyzetbe Ke­rülhet, mert az átigazolás akkor is nehézségekbe üt­közik, ha ellentét alakulna ki közte és edzője közölt. Szavicsev jnásik ellenérve szerint a sportolók nehezeo­ben szerezhetnének polgári képzettséget, mert a iiivaiá­sos alapon működő klubok abban érdekeltek, hogy ini­nél több mérkőzést játssza­nak. Lobanovszkij is éppen azzal érvelt a professzio­nizmus mellett, hogy a fut­ballisták egész évben KÖ­ményen dolgoznak, olykor napi három edzésen vesz­nek részt, ahol egyáltalán nem könnyed játszadozás, hanem megerőltető munka folyik. A profizmus beve­zetését támogatja a lenin­grádi Pénzügyi és Gazda­sági Kutató Intézet munka­csoportja, amelynek véle­ménye alapján az „átépítés" legalább ket kérdést meg­oldaná. Egyrészt a vállala­toknak a tömegsportra szánt pénzét nem vonnák el az önelszámolás alapján gaz­dálkodó klubok, sőt, jöve­delmük egy részével maguk is a tömegsport fejlesztését támogathatnák. Másrészt — az intézet szakértőinek vé­leménye szerint is — a vál­tozások kedvezően befolyá­solnák a szovjet labdarúgás erkölcsi-etikai helyzetét — irta a Szovjetszkij Szport. Ki beszél itt már Mexikóról? Széchy Söldenben sem enged lazítani Én azt hiszem, még mindig nagyon so­kan. Mégpedig azért, mert senki nem akarja elhinni, hogy nem történt Mexi­kóban valami elhallgatott, valami eltitkolt esemény. Nem akarjuk elhinni, hogy a futballisták, a mexikói sportküldöttség tagjai képtelenek választ adni a kérdé­sekre. Valamennyien elintézik azzal, hogy nem tudjuk, mi történhetett! Semmit-' mondó nyilatkozatok, még semmitmon­dóbb MLSZ- és OTSH-állásfoglalás látott napvilágot. S ebben az őszinte válaszo­kat igénylő hangulatban egyszercsak ut­cára került Végh Antal Gyógyit6atlan-ja. Hát persze, hogy hetek alatt elkapkodták a könyvet. A helyzetet ugyanis a magyar sportvezetés teremtette meg Végh Antal számára. Az már más kérdés, hogy Végh nem teketóriázott, nem ült neki lelkifröes­csöt adni a rossz fát tűzre tevő gyerek­nek, hanem mindjárt első haragjában jól pofonütötte! Eltelt néhány hónap, és meg­jelent Mezei András kötete, a Ki beszél itt már Mexikóról? Egyben Válasz(ok) Végi* Antalnak. Sokáig úgy voltam vele, nem olvasom el a könyvet, hiszen erőltetettnek éreztem és irányítottnak, hogy Végh ellen meg kell valakinek írnia a „púdert". Vég(h)ül is arra az elhatározásra jutottam, hogy el kell olvasnom Mezei András könyvét, hi­szen anélkül egyoldalú lehet a labdarú­gás szeretetéből fakadó GyógyítOatlansá­gom. Ilyen előzmények után kezdtem a könyv olvasását, es már az első oldalon, minden tiltakozásom ellenéi;e, Mezei András megfogott. Azt írja ugyanis, hogy „A lahr darugasba mindenki belerúghat, mert őt eleve erkölcstelennek kiáltja ki az álszent társadalom!" Aztán véleményt mond ar­ról is, hogy az összegezés, őszinte, feltá­ró elemzés hiánya engedett utat a talál­gatásoknak. Az egymásra mutogatás ér­vényesült a sportban is, mint gazdasági életünkben. És hogy mi, magyarok, mi­ért éljük meg kötéltáncként az életünket? Mert: „az a nép nem szeretheti nemzetét, ha megbocsátani eleve képtelen." És mi, magyarok, ilyenek vagyunk. Az egekbe szállunk egy-egy részsiker után, aztán az első pofon után félni kezdünk. Akik a magyar labdarúgást az alapjaitól vizsgál­ják, volt és van is okuk a félelemre, hi­szen kiölték módszeresen belőle a játé­kosságot, a szellemi sivárság lett úrrá a magyar pályákon, és pozícióféltés a sport vezetésében... „Mi a rejtély, ha nincs rejtély?" — kérdezi Mezei András. És a válaszolók: di\ Lakat Károly, Baróti Lajos, Buda Ist­ván, östreicher Emil, Szepesi György megpróbálják a lehetetlent. Baróti el­mondja. hogy szappanbuborék-jelszavak­kal, mint például „Szakembereket a fia­talokhoz!", nem lehet előbbre jutni — mert a válasz: „Nincs rá pénz!" — azon­nal szétpukkadnak. Így a magyar labda­rúgás szerkezete nem felel meg a profi világ követelményeinek. Azzal nem lehet társadalmi munkában versenyezni! Szepesi György mar a kiutazás előtt érezte, hatalmi harc, versengés kezdődött el. Mindenki azzal volt elfoglalva, hogy ki hasít nagyobbat a várható mexikói győzelmi kalácsból? A selejtezők sikerei aztán beindították Mister Gmk Magyarországot is. Minden­ki óriási pénzt látott a magyar csapat­ban. Ez a reklámhadjárat ment először Mezey György idegeire, ekkor kérte elő­ször: — Engedjetek lemondani! Végül is, nyolcpontos követelését teljesítve, szabad kezet kapott a további munkához. Ekkor veszett el minden! Egyre jobban belemerülök a könyvbe, egyre jobban meggyőz Mezei András ar­ról, hogy feltáró, elemző munkája nagy társadalmi igazságokat, törvényszerűsége­ket bizonyít. „Lehet-e profi módon ve­zetni, ha az ország egésze amatőr?" — kérdezi az író, majd igy folytatja: — Ha az egyéni érdekek még egy közös vállal­kozáson belül sem egyeznek, ha hatalmi és presztízskérdések keresztezik a gazda­sági érdeket? Hát persze, hogy nem lehet profi módon vezetni! Ráadásul nálunk a vezetők többsége azt hiszi, csak felfelé kell elkötelezettnek lennie! A magyaros sportszellemről, hogy miné denki fél és mindenki támad, a Nyilasi­ügy kapcsán szerezhetünk tudomást. Buda István nem tárgyal Mezey György­gyei. „Ha akar valamit, hívjon fel!" tgy van ezzel Mezey is: „Hívjon fel ő." Aztán Csáki Sándor és Mezey György tart be egymásnak a Nyilasi-ügy kapcsán. A ta­nulság pedig eléggé szomorú. Nyilasi Ti­bor a vezetők közötti presztízsharc áldo­zata lett! A kötetben Mezei András több ember­rel próbálja felnyitni a fekete dobozt. Ez leginkább IUovszky Rudolfnak sikerül, hiszen az a véleménye, hogy a világbaj­nokságon biztos történt valami! És sorol­ja: túledzettség. bezártság, koszt, nem jól választott edzőtársak, rossz cserék ... A 187. oldalon a szerző is meglepődik, hogy Mezey György igenis elmondta hosz­szabban és részletesebben is, hogy miért nem tudja, mi történt... ..Hol volt ez a jelentés? Ki tudott ró­la? Mezey György legalább ennyit miért nem mondott el a tévében? Knézy Jenő miért nem kérdezte?... Mire vártak? Végh Antal könyvére? .. . Miért nem ke­rek asztal és nyilvánosság, mindjárt a csapat hazaérkezése után? Nem MLSZ. Nem AlSH, hanem Mezey György. Mo­hácsi Maguk a fiúk . . . Fórum. Elemzés. Sok-sok vélemény. Sok-sok cikk, özöné­vel, mindjárt a kiesés ulán. Miért a hall­gatás? Miért mindjárt Kuvait? Kinek jó? Kinek használt?" „De, ki beszél itt már Mexikóról?! — Kezet érzek a vállamon. Megfordulok. Nem áll mögöttem senki. Nem Mexikóról van szó — hallom, mint figyelmeztetést. Igen — itt per van. — Milyen per? — Nem érted? — Nem. Nem arról van szó, am^iröl szó van? Mezei András könyvének záróakkordja Mezey György Kuvaitból küldött levele. Amikor elolvasom. meghatódom. Nem csalódtam Mezeyben! Nekem beszélhet­nek róla fűt-fát, meggyőzött arról, hogy a legjobbat akarta. S most Mezei And­rás könyvéből megtudhattam azt is, kik miatt nem tudta teljesíteni célkitűzéseit Örültem annak is, hogy beismerte: „Hi­bákat követtünk el, mert dolgoztunk, de nem követtünk el mulasztásokat vissza­éléseket..." Eav biztos, mint ahogy írja: „A magyar labdarúgásnak nyugodt lég­körre van szüksége ahhoz, hogu újra tar­talmas munka kezdődhessen." S ennek el­ső alappillére Mezei András könyve, a Ki beszél itt már Mexikóról? Bagaméry László Argentínáé a Pelé Kupa A magyar úszó-válogatott­keret hat tagja — Darnyi Tamás, Szabó József, Deutsch Tamás, Szilágyi Zoltán, Kalaus Valter és Geisz György — napok óta az Innsbrucktól mintegy 50 kilométerre délre fekvő söl­deni magaslati edzőtáborban gyakorol. Az MTI munka­társa hétfőn a csapat szál­láshelyén, az Eder fogadó­ban érte el Széchy Tamást, a versenyzők felkészülését irányító neves edzőt. — Meglepődve hallottuk, hogy otthon milyen hatal­mas hó esett — kezdte be­számolóját. — Itt, 2900 mé­terre a tenger szintje felett, kevesebb jutott a téli égi „áldásból", igy ezzel kap­csolatban semmi gondunk sem akadt. Igaz, mással sem, hiszen a körülmények nagy­szerűek, s ezúttal szerencsé­re mindenki egészséges is. Hogyan fest egy átlagos napjuk? — Mivel a téli alapozási időszak kellős közepén va­gyunk, igen fárasztóan tel­nek a napjaink. Hajnali 5 órakor tartunk ébresztőt, s 30 perccel később már meg­kezdődik a reggeli edzés. A mintegy 3,5-4 órás foglalko­zásokon 10-12 kilométer úszás, s tornatermi gyakor­latok szerepelnek. Az ebéd és a délutáni pihenő után fél öttől, vagy hattól újabb edzés szerepel az „étlapon", de ekkor már csak az erő­sítő szerek kerülnek elő. Mik ennek uz első felké­szülési szakasznuk a fő ver­senyei ? — Márciusban előbb az Egyesült Államok fedettpá­lyás bajnokságára utazik há­rom úszónk. A két világbaj­nok, Darnyi és Szabó Jó­zsef indulása már biztos.de egy harmadik versenyző is lehetőséget kap majd. Egy héttel az amerikai viadal után a Komjádi uszodában, az Elektroimpex-versenyen áll rajthoz az élvonal. Még­egy jelentős esemény lesz, s ez időben megelőzi — fon­tosságban viszont nem — a másik két versenyt. Febru­ár 7—8-án Bonnban bonyolít­ják le az Aréna-viadalt, amelyen a Söldenben edző­táborozók állnak majd rajt­hoz — fejezte be telefonin­terjúját az „úszópápaként" tisztelt edző. Európai idő szerint hétfő­re virradóra Sao Paulóban lejátszották a Pelé Kupa nemzetközi öregfiú labdarú­gótorna döntőjét. Argentína—Brazília 1-0 (0-0) Góllövő: Feldman (47. p). A találkozó hőse minden kétséget kizáróan a 44 esz­tendős argentin kapus, Car­los Buttice volt. A brazilok szinte végigrohamozták a mérkőzést, de nem bírtak a káprázatosan védő játékos­sal. A második félidő ele­jén a brazil hátvéd, Djalma Dias könnyedén haza akart gurítani kapusához, ám a szemfüles argentin csatár, Dario Feldman lecsapott a labdára. Elhúzott Renato mellett is, és az üresen ma­radt kapuba lőtte a győztes gólt. A hírügynökségi jelen­tések arról is beszámolták, hogy a két együttes igazi presztizscsatát vívott, s így a nyugatnémet játékvezető­nek, Walter Eschweilernek nehéz dolga volt, az indula­tokat csak több sárga lap „kiosztásával" tudta megfé­kezni. A találkozó után a brazi­lok csapatkapitánya, Ríveli­no nem győzte méltatni Buttice teljesítményét. — Carlosszal korábban együtt játszottam a Co­rinthiansban, de nem emlék­szem arra. hogy fénykorá­ban bármikor is ilyen re­mek védések sorozatát mu­tatta volna be. Az izgalmas 90 perc után a kupa névadója, Edson Arantes do Nascimento, az­az Pelé adta át a győztesek­nek a serleget. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 3. heti totónyeremények az illeték levonása után a kö­vetkezők: 13 plusz 1 találatos szel­vény 172 db, nyereményük egyenként 121117 forint; 13 találatos szelvény 200H db, nyereményük egyenként 2453 forint; 12 találatos szelvény 27 ezer 944 db, nyereményük egyenként 128 forint; II találatos szelvény 156 ezer 402 db, nyereményük egyenként 57 forint; A 10 találatos szelvények nyereménye nem érte el a 20 forintot, így nyeremé­nyük n 11 találatos szelvé­nyek kozótt kerül felosztás­ra. A közölt adatok nem véglegesek

Next

/
Thumbnails
Contents