Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

1 lclío, 1987. január 19. • 3 Alapító munkásörök A családi múlt is kötelez Sokszor vitatkozunk azon, mennyire meghatározó egy ember életében a gyermek­kor, a szülőj ház tanítása. Dudás Mihály a vita helyett inkább mesélt. Az édesapjá­ról, aki kubikosként kapcso­lódott be a munkásmozga­lomba, s elkötelezettsége miatt még Szegedről is< ki­tiltották; a Cserepes sori szegénységről, amely vele is korán megértette: a kubi­kossorsot, a munkanélküli­ség pénztelen hétköznapjait csak egy nagy vihar változ­tathatja meg. Így történt. A háború után új élet kezdő­dött számára is. de a gye­rekkori élményeiből fakadó kötelességtudat máig kiséri. Már 1945-ben belépett a földmunkás-szakszervezet­be, s bár csak 1957-ben ke­rült közelebbi .kapcsolatba a párttal, az ötvenes éves. legkritikusabb pillanataiban, '56 októberében is tudta, milyen rendért kell harcol­nia. — Akkor már a vasipari kátéeszben. jelenlegi mun­kahelyemen dolgoztam. Az ellenforradalom első napjai­ban láttam, a lázongásokból, a sztrájkokból nem lehet megélni. Amikor pedig éreztem, hogy a lincshangu­lat elvtársaim életét is fe­nyegeti, számomra egyértel­művé vált: csak egy erős, a rendszerhez hű fegyveres testület segítségével indul­hat nálunk új élet. Ezért Vállaltam már '56 decembe­rében fegyveres szolgálatot, s ezért léptem a munkás­őrök közé. Ma is büszke vagyok arra, hogy ott vol­tam a Széchenyi téren az első szegedi eskütevők kö­zött. De legszebb emlékeim közé sorolom a hatvanas évekbeli szolgálat hétköz­napjait is, amikor öregek­ből, fiatalokból, munkások­ból és értelmiségiekből ko­vácsolódtak össze rajaink, szakaszaink, amelyek igazi baráti közösségek voltak. Emlékszem, milyen öröm­mel készültünk a foglalko­zásokra, s mennyire nem számított, hogy egy-egy gya­korlat néha bizony igen­csak embert próbáló volt. — Azóta sokat változott az élet... — Ezt tudom én is, de úgy érzem, valami változat­lan. Mégpedig testületünk összetartása, az, hogy a maj fiatalok is értik az idő­sebbek gondolatait, azono­sulnak céljainkkal. Ezért döntöttem úgy — nyugdíjba vonulásomig nem kérem a munkásőrobsitot. Mikor pz évek során át­vett elismerésekről kérde­zem, előbb a fegyvermeste­ri .munka szépségeit sorolja, mint aki jól tudja — a ki­tüntetéseknél sokkal fonto­sabb élményeket kapott a munkásőrségtől. Portréja mégsem lenne teljes a kö­vetkező felsorolás nélkül: Dudás Mihály átvehette a Kiváló Munkásőr kitünte­tést, kétszer is jutalmazták, mint kiváló parancsnokot, tulajdonosa a Haza Szolgá­latáért Érdemérem bronz fokozatának. S ma már el­mondhatja: otthon őrzi a szolgálati érdemerem vala­mennyi fokozatát, mint ala­pító munkásőr. Bátyi Zoltán „A faluból jött ember bizonyítani akar" Egymással majdnem szom­szédos két Zala megyei fa­luban születtünk és éltünk az érettségiig. Néhány év közöttünk a korkülönbség. Mégis Szegeden ismerked­tünk meg pár évvel ezelőtt egy újságcikk kapcsán. Be­szélgetőtársam Papp László, a MAV szegedi igazgatóság számítástechnikai központ rendszerfejlesztési csoport vezetője. (Most az átszerve­zés három hónapjában az intézmény helyettes vezető­je is.) — Ha közös is önerőseink­kel a menedzserekről vagy éppen a hiányukról beszél­getünk, nagyon rövid időn belül elhangzik a neved. Mindig erre a feladatra ké­szültél? — Dehogy. Úgy érzem, a faluból városba került em­berek többségében igen erős a bizonyítani akarás. Meg­próbálom ezt, azt, amazt. Szívósan végigcsinálom, mert erre is képes vagyok. Rend­kívül fontos a lelkiismere­tesség. Akik bíznak egy munka sikerében, azokat semmiképpen sem szabad cserbenhagyni. Ehhez a te­vékenységhez- formát és te­ret kell keresni. Mivel túl sokan nem akarnak ilyen területen dolgozni, nem mu­száj tülekedni. így találtam az egyetemen a KISZ-re. Főnököm, Kojnok Jenő ve­zetett be az MTESZ egyesü­leti munkába. Itt szintén so­kat tapasztalhattam. Sze­rencsém is volt. Az egye­tem befejezése után 2 évvel csoportvezető lettem. Ezzel a mély vízbe kerültem. Tíz­tizenöt fejlesztő matemati­kus irányítása lehetőséget teremtett menedzseri képes­ségeim kibontakoztatására. — Milyen a konfliktustü­résed? — Sokat tudok nyelni. Ügy szokták mondani, hogy a diplomatább típus vagyok. — Befolyásolja-e a me­nedzser munkáját az, hogy kiket menedzsel? Pihenőidőben Feltétlenül. Engem • •dop­pingol, hogy egy tehetséges, jó társaság ügyeit intézhe­tem. Olyan emberek dolgoz­nak körülöttem, akik tenni akarnak, így a lényeges gon­dok megoldására együtt tu­dunk mozdulni. Szeretem a nehéz embereket. A nehezen kezelhető kollégákban több a fantázia. Ahogy egyes dol­gok ellen tiltakoznak, úgy mozdulnak a problémák megoldására is. Nekem so­kat segít az otthoni kör­nyezetem is. Családi házban lakom Újszegeden. Így va­lamennyit sikerült megőrizni a falusi múltból. A szomszé­dokkal tartalmas emberi kapcsolatunk van, és köl­csönösen segítjük egymást. — Ügy tudom, építkezel. — Igen. Mielőtt idejöttem, ajtókat, ablakokat, csempét vettem a feleségemmel a Tü­zépnél. Sikeres vásárlás volt. — Többen látták, hogy há­zad falát magad rakod és vakolod. — Csináltam ilyet. Azt a házrészt, amiben most la­kún, mi toldozgattuk. Kun­fehértón egy hétvégi házat a feleségemmel, teljesen ma­gunk' építettünk fel. Itt is egy-két szakipari munkára keresek csak vállalkozót. S bizonyos, hogy az idén is kézbe fogom venni a szer­számokat. — Nem sajnálod az időt, amit az építkezés elrabol? — Amennyit fizetnem kel­lene a kőműveseknek, az a fizetésemmel nem kompen­zálható. — Családi házban laksz, ami esetleg tovább bővíthe­tő lenne. Miért fogtál új építkezésbe? — Szüleim már betegek. Egyetlen gyermekük va­gyok. Szeretném őket Zalá­ból Szegedre hozni. — Mikor? — Az ő lakrészük a tél végére elkészül és jöhetnek — Hány órát dolgozol na ponta? • . — A sűrűje? Az általában fél nyolckor kezdődik a munkahelyemen, és eltart este 9-ig, 10-ig. Ez az ak­tív tevékenység időszaka. Az ünnepek alatt volt egy kis lazítás, de azóta ismét fel pergett a tempó. — A hétvégék? — Munka. Most az épít­kezés, előtte pedig a végéem adott programot. Az ősszel volt három kisebb kitérő is. A Neumann János Társa­sággal Bécsben, a Közleke­déstudományi Egyesülettel Eszéken és Szabadkán jár­tam. Ez amolyan szakmai pihenés volt. — Milyen terveid van­nak a Neumann-társaság ve­zetőségi tagjaként? — Az utóbbi időben a hangsúly a-szakmai tovább­képzésekre került. Valószí­nűleg a Commodore-okat hamarosan az IBM PC-k váltják fel. Ezért a vállalati emberek a fővárosban jár­nak tanfolyamra. Pedig Sze­geden is ki tudnánk élégí­teni az ilyen igényeket. Lé­nyegesen olcsóbb lenne, és kevesebb időt rabolna el. — Most — a szombat déli szieszta időszakában — a Szölőfürtben beszélgetünk. Érdekelne, mikor ültél le legutóbb hasonló helyen? — Amikor eszéki és sza­badkai vendégei voltak a KTE-nek. A szilveszter is egy kicsit hasonló kikapcso­lódás volt, a kollégákkal együtt. — Meddig lehet a tempó­dat tartani? — Az ünnepek környéki felengedés döbbenti rá az embert arra, hogy sokáig nem. A mostani átszervezés körüli bizonytalanság is csökkentett a munkám üte­mén. Családommal a kö­vetkező évre már pihenő­időszakokat is betervez­tünk.- . Bőle István „Kemény fickók" a volánnál Somogyi Károlyné felvétele Tizenöt év a Volánnál, volánnal. 'Gulácsi József a szörc­gi járaton kormányoz, biztos kézzel \ A héten korcsolyáztunk időszak ez, az ónos eső mi­már az utakon, mert idő- att meg különösen, ben se tisztitógép, se szóró _ Arra azért büszkék ~va­nem dolgozott eleget. Teg- gyunk — magyarázza a fő­nap, vasárnap hajnalban mérnök —, hogy amikor ki­sem! siklott a villamos, gond volt — Gyerekek! Majd szólni a trolival, a mi .kocsijaink kell, hogy a Hattyas—Gyála hiánytalanul jártak. örü­csuszik — mondta a telepen lünk, dacára, hogy tudjuk, a vonalbiztos. A tájékozta- voltak ké-sések, de a jégen tást a szolgálati járat so- nem lehet ügyes és ügye­forjetol kapta. Intézkedtek sebb vezető, csak meg fon­azonnal, ígéretet kaptak tolt sofőr. azonnal, hajnali háromkor. jgy: — Gondolom, nem kevés — Köszönjük, küldjük a Pénzbe kerül az autók gya­sószórót. (Ugye tudja min- kori melegítése. denki, hogy melyik vállalat — Forintban én nem tu­ígért?) dom, csak azt, hogy hat nap Gyála. Gábor Károly a alatt 600 liter denaturált peremkerületből kezd. Ónos, szesz, rengeteg hidegindító háVas eső telépSzfk az útra. fogyott el. Három mühely­Szórógép sehol. kocsi és a vonaltiszti autók — Könnyen indult a busz? „rohangáltak." éjjel-nappal, — Igen, mert többszőr be- ezekhez a költségekhez szá­indítottam az éjjel. mólja hozzá a drága der­— Volt gondja a héten? medésgátlót, amit a gáz­— Sajnos. Lefagyott a le- olajhoz kell adagolni, pz vegőrendszer, de bocsásson ugyancsak nem olc$ó, úgy­meg, idő van. indulok. nevezett mély dermedés­* pontú üzemanyagot, és a Bent a szerelőcsarnokban psróleumot, ami szintén Széli György és Molnár An- megakadályozza a paraffin­tal ügyelnek éjszaka. Jobb kicsapódást, első féket javítanak. * — Kapnak ezért plusz- Beérkeznek közben aGzol­pénzt? gálaíi járatok. A vezetők — Kapung valamit? — megkapják a diszoécsertől kérdezik egymástól. az eligazítást, a számitógé­— Ez biztos pénz—nyűg- pes napi munkatervet. Min­tat.ia meg őket az üzemve- denki figyelmét felhívják az zetö. útviszonyokra, a hideg, me­* leg, vagy vegyes frontokra, Zord az éjszaka. Egyre szondát nyújtanak, s ha ne­jobban esik. Sétálunk az eatív, akkor jó utat kíván­udvaron. Meg-megjáratják nak- És elmennek a soíő­a motorokat a fagybrigád rök — a rossz útra. tagjai. Gáti Gyula üzemel- Einéztem az embereket, tetési főmérnökkel a táti Egyikük sem tűnt fáradt­gondokról beszélgetünk. A nak, álmatlannak, pedig alig Volán szempontjából nehéz múlt fél négy. Viccelődnek, „fűzik" egymást. Vásárhe­lyi Ferencet is: — Azzal az emberrel be­széljen, 6 a magyar vándor! — mondják kóiusoan. — Talan lovagolt? — Azt nem, de aki ilyen „házi feladatot" kap, mint most én, azt hivjuk vándor­nak. Nezze csak, hol járok ma? Kezdek a 75Y-oson, ez Dorozsma, utána Szőreg, az­tán lesz itt Tápé, Szabadság tér, Tarjan, Szent György •tér. Ma 214 kilométert bu­szozok, így, vándorolva. * Akad itt „önkéntes" is. Szilágyi Mátyás. Besegít a hideg, fagyos időben. Az 50­esen jár. Mint BM-nyugdí­jas, 90 órát vezet. Korábban 13 évig ült buszon. A hiva­tástudat hozta vissza. Ézsiás Lajos viszont való­ban magyar vándor: 1 mil­lió 750 ezer kilométert ván­dorolt balesetmentesen ed­dig. A kitüntető jelvényt késve kapta meg. Nem fe­ledékenységből. Hétközn"„-i ennek a magyarázata: az országban ö az első pilóta, aki ennyit gurult, s külön kellett csináltatni az emblé­mát. — Most merre utazik? — Siófokra — mondja, olyan természetességgel, mintha csak átugrana a boltba tejfölért. — A héten is járt a Ba­latonon ? — Többször is. Csak egy­szer nem engedtek tovább Szekszárdról. Hófúvás miatt. — Látja, most js ónos eső esik! — Nem baj, elmegyek. Ki tudja, babonás-e, nem mertem hangosan jó utat kívánni, csak magamban. * Közben kiment az első két jármit, a 11-es és a 17-es Tarjánba. Ezek 4.25-kor, il­letve 4.30-kor indulnak a víztoronytól. Kísérőmmel, segítőmmel meglátogatjuk még a petöfi­telepi decentrumot. Ott 13 buszt „tartott életben" Tóth József. — Akadt gond az éjjel? — Most nem, de a héten szétfagyott egy üzemanyag­ülepítő pohár. Kicseréltem. — ön régi buszos, úgy tu­dom. — Húsz. évet lehúztam volán mö'í'kt, de 83-ban egy infarktus eiveíte a jogsimat. Erről ne beszéljünk. V.' Ilyen hát egy fagyos hajnal a Tisza Volánnál. Tisztelem végtelenül a sofő­röket. Kemény fickók! Ma­gánéletüket a munkájuknak rendelik alá. Hivatástudat­ból, mély felelősségérzetből. Gondoljunk erre. mielőtt szidalmaznánk őket. Aes S. Sándor Expressz az éjszakában A vevő (is) mindig kétszer csenget Az éjszakai expressz nem vonat, nagyon is egy hely­ben áll, sínekről pedig még álmodni sem mer. Az Északi városrész 3S-es szá­mú ABC-áruháza „hallgat" erre a névre, a jelző pedig úgy kerül elé, hogy mától, hétfőtől éjszakánként is várja a vásárlókat. Szeren­csés kezdeményezésnek tűnik, hiszen hányszor bosz­szankodtunk már azon, hogy kifogyott este otthon valj­mi, pótolni kellett vol­na, de honnan? Répási Zoltánt, az üzlet vezetőjét az öt'et megszüle­tésének körülményeiről kér­deztük meg: — Egy esztendő alatt a közelünkben két új nagy ABC is nyílt, több kisebb üzlet is csalogatja a kun­csaftokat. Az az igazság, hegy az utóbbi időben csök­kent a forgalmunk. Válasz­tanunk kellett; leépítjük a létszámot a forgalomhoz vagy valamilyen újdonság­gal visszahódítjuk a vevő­ket, behozzuk a kiesést. Kézenfekvő volt az éjsza­kai nyitva tartás bevezetése hiszen az üzletben eddig is dolgozott zárántói nyitásig egy műszaki az árut fo­gadták, a gondolákat íel­lóltötték. Miért ne szolgál­hatnának ki egy-egy vásáu lót is? Fűtenek, világítanak Ilyenkor — többletköltség tehát nincs. — Miért csak fél tízkor nyitnak? — Mert ekkor kezdődik a műszak munkaideje. Most még csak kísérlet és éjsza­kai nyitva tartás, de később, ha beválik, szeretnénk to­vábbfejleszteni az ötletet, s ha igény le:z rá, módosí- • tani a nyitva tartást. — Hogyan fog működni? — Mivel az üzletben köz­ben dolgoznak, nem nyitjuk ki az egészet a vásárlói; előtt. Amolyan patika-mód­szert választottunk, vagyis a bejáratnál, a „szélfogó­ban" alakítottunk ki egy pultot. A kért árukat az eladó szedi össze. Ha épp nincs vásárló, közben maga is pakol, feltölti az üzletet a másnapi forgalomhoz, de csengővel bérmikor hívható, ha vendég jön. — Teljes választékot kí­nálnak éjszaka is? — Tulajdonképpen igen. Azért is zárunk be ötkor, mert ezután alkoholt pél­dául nem lehet árusítanunk. De éjszaka kínálunk húst, tejet, kenyeret is. — Mit várr.ak ettől az ötlettől? — Elsősorban a forgalom növekedését * - ^'szakisok örömmel vállalták. — Aíiirt csak most gon­doltak erre? — Ki tudja nr'ért, eddig r.em jutott eszünkbe. Fedig pofonegyszerű. R. G.

Next

/
Thumbnails
Contents