Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

4 —i Szombat, 1986. dccomber 13. II férfi legyen a családfő! Az újságban megjelenő vitához szeretnék én is hoz­zászólni, bár nem vitatkoz­ni akarok. Több levélíróval is egyetértek. Így például B. A.-val is. Én jelenleg gyesen vagyok 22 hónapos fiammal. Ezt csak azért te­hetem meg. mert a férjem keresete az átlagosnál vala­mivel magasabb. Persze, en­nek az az ára, hogy nagyon keveset van velünk, de még mindig jobb, mintha én is dolgoznék. Nagyon jó do­lognak tartom a gyed beve­zetését, mert a másfél év alatt az anyagi kiesés nem volt olyan jelentős, mint je­lenleg, hogy csak 1240 forin­tot kapok. Ezt a kevés pénzt pótolni én is szívesen visz­szamentem volna dolgozni négy- vagy hatórásnak, de sajnos, a munkahelyemen erre nincs lehetőség. Így ott­hon mahadtam, pedig a gye­reknek is biztos jó ¡lenne a pajtásai között. Teljes mun­kaidőre azért nem megyek — egyelőre —, mert sajná­lom a gyereket olyan korán felkölteni (fél 7-től van a munkaidő), és még kicsinek tartom ahhoz, hogy egész napra kiszakítsam a meg­szokott környezetéből, mert szerintem ez a hirtelen vál­tás — óvodába, bölcsődébe — a gyereknek és a szülő­nek is megrázkódtatás. Én mégis úgy érzem, hogy nem tudok eleget foglalkoz­ni a gyerekemmel. Hogyha dolgozni fogok, akkor pedig még ennyi időm se lesz rá. Szerintem sok családban azért rossz a hangulat, mert mindenki hajszolt, fáradt, az embereknek nincs idejük egymásra, és egymásra fi­gyelni. A másik nagy gondot oko­zó probléma a lakás. Mire az ember lakáshoz jut, sok­szor tönkre is ment a házas­sága. válófélben van. Sze­rintem ennek a társadalom­nak biztosítania kellene a fiatal párok számára leg­alább az egyszobás lakást. Hogyha azt kinövik, cserél­hetnek nagyobbra, és ha már lfita Lapunk november 1-jei számában Családépítés és társadalom címmel vitaindító cikket közöltünk napja­ink egyik legégetőbb, mindannyiunkat érintő kérdésé­ről. Folyamatosan közöljük a témával kapcsolatos hoz­zászólásokat, s továbbra is várjuk olvasóink írásait. * A vitához eddig hozzászóltak: Szabó Lászlóné, Áb­rahám lllésné (november 12.), Laczkóné Albertus Mar­git, Szűcs Péter (november 19.), B. A., Tóth Péter (no­vember 24.), Söszler Gertrúd, Pokorny Gáborné (no­vember 27.), Mesterházy Akos, Bozóki Andrásné (de­cember 1.), Szabó G. Mária, Bálint Imre (december 5.), Erényi Lajos, N. S.-né, Csányi László (december 10.). újra csak ketten vannak — „kirepülnek" a gyerekek — akkor ismét egy kisebbe költöznének. Ha ez valóra válna, szerintem senki nem akarna eleve nagy lakást, mert tudná, ha szüksége lesz rá, úgyis nagyobba me­het. Mert kérdem én, hogy segítsen a gyerekén az a szülő, aki ugyanúgy, mint a gyerekei, bérből és fizetés­ből él. Az a szülő, aki sze­reti a gyerekét, úgyis segíti, amennyire tudja és bírja, de annyit úgy se tud segíte­ni. hogy lakáshoz juttassa őket. És ez — szerintem — egyáltalán nem jogos elvá­rás az állam részéről. Legyen több gyerek! Jó, legyen. Az ideális, ugye, há­rom. A mai helyzetben föl­nevelni három gyereket, a mai lakás- és pénzviszonyok mellett nagyon tiszteletre­méltó. És aki erre váLlalko­zik, azt csak becsülni tu­dom. Én ebbe nem mernék belevágni. Egy öttagú csa­ládra azért keresnj is kell, és azzal a három gyerekkel foglalkozni is. Hogy lássam el a családom, ha egész nap dolgozom, akár a férjem? ö segíteni nem tud, örül, ha hazaér és pihenhet, mert ugye másod-, sőt. „sokad"­állást is vállalnia kell. hogy a három gyerekét tisztessé­gesen fel tudja nevelni. És mikor hazajön a gyerek, hiába akar vele beszélgetni, játszani. Jön a szokásos szö­veg: „Hagyjál, fáradt va­gyok." És így lassan a csa­lád már nem is család. Min­denki éli a saját életét, a gyerekek is, és a szülők is. A pénz, sajnos, nagyon nagy úr. Örök úr! Minden bajnak okozója. Ez a saját „bölcses­ségem", de úgy érzem, sok fiatal párnak hasonló a vé­leménye, mint az enyém. A probléma megoldása­ként én arra szavaznék, hogy a férfi újra legyen családfő és eltartó, mint régen, tehát keressen többet. A nőknek pedig adják meg azt a lehe­tőséget, hogy négy, illetve hat órában vállalhassanak munkát. Nagyobb lehetősé­get kellene adni a bedolgo­zórendszernek is. (A butikok már jól ráláttak erre a lehe­tőségre.) így talán újra csa­lád lesz a család. A gyerekeknek a család szóról a nagy megterített asztal, melyet az egész csa­lád mindennap — körbeül, a közös programok jutnak eszükbe. Én a gyermekko­rom iskolaszüneteit a nagy­szüleimnél töltöttem falun és tanyán. Az én gyerekem sajnos, olyan élményeket so­ha nem fog tapasztalni, mint én. Nem a falu hiánya miatt. Az én nagyszüleim otthon dolgoztak. Nyugdíjat nem kaptak — esetleg mi­nimálisát. De az én fiam nagyszülei aktív dolgozók. Onozóné Szögi Éva Az anyaság is hivatás Olvastam lapjukban a Családépítés és társadalom című vitaindító cikküket. Az íróval mindenben egyet­értek. Én betegségem miatt vá­lasztottam az anyai hiva­tást. Orvosi tanácsra ott hagytam a munkahelyemet, 1960-ban. Szültem két gyer­meket, a férjem fizikai munkás, erős, egészséges, józan életű, nem ismeri a munkában a lehetetlent. Nagyon szerényen éltünk, sok-sok mindenről le kellett mondanunk abban az idő­ben. De pótolhatatlan volt az, hogy otthon voltam a családdal. Harminchét éves voltam, amikor született az első unokám, most 44 éves vagyok, van egy 6 éves és egy 4 és fél éves unokám, az idősebb lányomnak a gyermekei. Egy éve még kilencen laktunk szép kis családi házunkban, sajnos, édesanyám egy éve meg­halt. Az élet rengeteg ügy­gyei, bajjal jár, de úgy ér­zem, nekem mindig meg­volt a türelmem a gyerme­keimmel, a szüleimmel, a férjemmel. Édesanyámat évekig ápoltam, gondoztam, szeretettel, mindig azt mond­ta, „mi lenne velem, ha te nem volnál itthon." Most más körülmények között élnek a fiatal háza­sok. Sokat segítünk mi is a gyermekeinknek. De ez ke­vés, nem tudunk lépést tar­tani a módosabbakkal. Az 50 éves korosztályú férfiak rengeteget dolgoztak kicsi koruk óta. Nehéz fizikai munkát vállaltak, nem len­ne szabad nekik idegesked­niük, mert a munka nem árt, csak az idegesség. Már­pedig ma enélkül élni lehe­tetlen, ezért olyan rengeteg a férfiak halálozási száma. A családok össze vannak zsúfolva és a konfliktusokat így mindenki átéli. Mire sa­ját házhoz jutnak a fiata­lok, évek telnek el, teli adóssággal, OTP-gyerekek­kel és az anya idegkimerü­léstől szenved. A pénz ke­vés, kénytelen munkát vál­lalni, reggel 7-től délután 4-ig, 3000 forintért. A férj is látástól vakulásig dolgo­zik, és így a gyerek nyu­godt neveléséhez nincs idő. Hiába a szabadszombat, a vasárnap, dolgozni kell, ha nem akarnak lemaradni, márpedig nagyon drága minden. Én is 6okat segítek, ha betegek az unokák, el tudom látni őket, nem kell táppénzre mennie a lányom­nak, szerencse, hogy itthon vagyok. 0 csak az orvoshoz viszi a kicsiket, és aztán mehet dolgozni, de .bizony 6okszor sírva jön haza, mert még ezt se nézik jó szemmel a munkahelyén. Mindig mondják: kevés a gyerek. Hát hogy merjen vállalni több gyereket a szülő? Szerintem: aki az anyai hivatást választja, an­nak otthon kellene marad­nia, akkor nyugodtabb, ki­egyensúlyozottabb lenne az egész család. Szerintem gyer­mek is több születne, és ami fő: az a gyermek nyu­godt körülmények kőzött nőne fel és nem egy agyon­hajszolt, ideges felnőtté vál­na. A férfiak munkáját jobban meg kellene fizetni, hogy meg tudna belőle élni a család. O. J.-né Tanácskoznak az úttörővezetők Tegnap kezdődött Salgótarjánban az úttörövezetők IX. országos konferenciája, ahol há­roméves mozgalmi munkát értékelnek pedagógusok, a gyermekmozgalom irányitói. Munkatársunk. Nagy László, az elutazás előtti pillanatokban örökítette meg megyénk küldötteit, akiket Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője búcsúztatta Szegeden, a KISZ-székházban Tízmillió éves koponyalelet Az ember származása szempontjából nagyjelentő­ségű emberszerű ősmajom 10 millió éves koponyájának töredékeire bukkant a múlt év szeptemberében Rudabá­nyán Hernyák Gábor geoló­gus. A különleges leletet csütörtökön a Magyar Álla­mi Földtani Intézet főmun­katársa, Kordos László mu­tatta be a sajtó képviselői­nek, s információkat adott a koponya felfedezésének kö­rülményeiről. Elmondta: a világon szinte egyedülálló lelet a Rud—77 sorszámot és a Rudapithecus Hungaricus nevet viseli, s mindössze Pakisztánból és Kínából is­meretesek hasonló koponya­maradványok. A 101 csont­töredékből és nyolc fogból álló rudabányai lelet tudo­mányos értéke azonban jó­val nagyobb, mint a koráb­ban Ázsiában talált csontoké, mert ez a koponya épebben marad, s vizsgálatából több hasznos következtetés von­ható le az ember származá­sát illetően. Jelentkezés a két tannyelvű gimnáziumokba A Művelődési Minisztéri­um tájékoztatja a 8. osztá­lyos tanulókat és szüleiket, hogy az 1987—88-as tanévtől hét gimnáziumban ötéves két tannyelvű képzés kezdő­dik. A tanulók az első évben intenzív nyelvi előkészítésen vesznek részt, majd öt tan­tárgyat idegen nyelven ta­nulnak. Az oktatást anya­nyelvi lektorok és külföldi vendégtanárok segítik. A diákok a képzés alatt leg­alább egyszer eljutnak abba az országba, amelyiknek a nyelvét tanulják. A két tan­nyelvű képzésre olyan tanu­lók jelentkezését várják, akik a választott nyelvet nem, vagy csak kevéssé is­merik. Tanulmányaik végén — eredményüktől függően — közép- vagy felsőfokú ál­lami nyelvvizsga-bizonyít­ványt kapnak. Pályázni a Tájékoztató a két tannyelvű gimnáziumok felvételi vizsgájáról című, az általános iskolákban megtekinthető kiadványban közöltek alapján 1986, de­cember 21-ig lehet. A fővárosi gyermekek Bu­dapesten a XVIII. kerületi Thököly úti új gimnázium magyar—angol; Mezőbe­rényben a Petőfi és Moson­magyaróváron a Kossuth Gimnázium magyar—német; Pécsett a Kodály Gimnázi­um magyar—olasz tannyel­vű osztályaiba jelentkezhet­nek. A vidéki gyermekek Sárospatakon a Rákóczi Gimnázium magyar—angol; Mohácson a Kisfaludy Gim­názium magyar—francia; Mezőberényben a Petőfi és Mosonmagyaróváron a Kos­suth Gimnázium magyar— német, valamint Pécsett a Kodály Gimnázium magyar —olasz tannyelvű osztályai­ba pályázhatnak. Műsorajánlat KARÁCSONYI KONCER­TET ad a Bartók Béla Műve­lődési Központban ma, szom­baton délután 4-kor az in­tézmény Bartók kórusa és fiúkórusa. Vezényel Rozgo­nyi Éva és Nemes Éva. Köz­reműködik Both András színművész és Ghyczy Ta­más bűvész. Ma délután 5-kor VIDEO­JOUR, vasárnap délután 3-tól KARACSONYI GYE­REKHÁZ lesz az Ifjúsági Házban. A kicsik megnézhe­tik a Riverside együttes Me­sél az erdő című műsorát, karácsonyfadíszeket, ajándé­kokat készíthetnek. A regö­lésről és a betlehemezésről Fodor Ferenc muzeológus és a Móra Ferenc Múzeum nép­Díszdoktor­avatás Archibald Richardson Goldie amerikai baptista lelkészt, a Baptista Világ­szövetség titkárát a teológia díszdoktorává avatta a Ma­gyarországi Református Egyház Debreceni Teológiai Akadémiája a református kollégium dísztermében tar­tott ünnepi közgyűlésén. Sarkadi Nagy Barna, az Ál lami Egyházügyi Hivatal ál talános elnökhelyettese pén teken fogadta Archibald Ri­chardson Goldie-t. A talál­kozón részt vett Haraszti Sándor, a Billy Graham Társaság kelet-európai kép­viselője és Szakács József a Szabadegyházak Tanácsá­nak elnöke. Beugrások, műsorváltozás Misura Zsuzsa, a Szegedi magánénekese lépett fel a Nemzeti Színház magánéne­kese Marseille-ben mentett meg egy Aida-előadást. A címszerepet alakította, olyan partnerekkel. mint Jesus Pinto és Budai Lívia. A mű­vésznő a francia színháztól ujabb hat előadásra kapott szerződést Verdi: Don Car­los-ának Erzsébet szerepére. A szegedi színház zenés Don Pasquale Ernestójaként. Hasonlóan fővárosi vendég­művész, Udvarias Katalin, az Operettszínház tagja ug­rott be a Hegedűs a házte­tőn kecskeméti tájelőadásá­ba. Ugyanő Cejtel szerepé­ben december 13-án és 14­én a nagyszínházban is be­mutatkozik. Betegség miatt december 11-én elmaradt Az őrült és az apáca stúdióclő­tagozatának népszerű bari­.... ~ . . [,..„,- adasa, amit december 27-en tonistaja, Gyimesi Kalman _ érdemes művész Győrött a Carmen Escamillójaként aratott sikert. Szegeden, a Kisszínházban, december 4-én megbetegedett tenoris­ták helyett Bándi János, a Magyar Állami Operaház este 8-kor tartanak meg. Csúszik a Somlay Artúr 1-2. bérlet december 19-re hirde­tett nagyszínházi Vilúgsze­zonja is: az előadás új idő­pontja december 23. este 7 óra. rajzi klubjának tagjai be­szélgetnek. 5-kor a Pingvin pantomimegyüttes mutat be árny-, báb- és fényjátékot, fél 7-től pedig levetítik a Macskafogó című színes ma­gyar rajzfilmet. SZEGED KÉPZŐMŰVÉ­SZETÉNEK utóbbi 25 évét tekinti át a kiállítás, melyet Papp Gyula tanácselnök nyit meg vasárnap délelőtt 11-kor a Horváth Mihály ut­cai Képtárban. A JATE Dugonics téri au­lájában emlékeznek a közel­múltban elhunyt SZENT­GYÖRGYI ALBERT-re, az ismert Nobel-díjas tudósra, a szegedi egyetem egykori professzorára hétfőn délután 3-kor. Megnyitót Szilárd Já­nos egyetemi tanár, a SZO­TE rektora, zárszót Csákány Béla egyetemi tanár, a JA­TE rektora mond. Az elő­adók: Papp Gyula, a városi tanács elnöke, Kapuy Ede tanszékvezető egyetemi ta­nár. Guba Ferenc egyetemi tanár, a biokémiai intézet igazgatója és Bagdy Dániel c. egyetemi tanár. A filharmónia SZIMFONI­KUS BERLETÉNEK soros hangversenye hétfőn este fél 8-kor kezdődik a Szegedi Nemzeti Színházban. A Sze­gedi Szimfonikus Zenekar Molnár László vezényletével Britten Négy tengeri közjáté­kát, valamint Liszt A-dúr zongoraversenyét szólaltatja meg, a zongoránál: Tusa Er­zsébet. Bruckner Te Deum­jának szólóját Vajda Júlia, Varsányi Mária, Réti Csaba és Kenesey Gábor énekli, közreműködik a Délép Zene­barátok Kórusa. Az első két számot hallgathatják délelőtt 11-kor a Radnóti gimnázium, délután 1-kor pedig a Beb­rits közlekedési szakközépis­kola diákjai, ugyancsak a színházban. SZABÓ JUDIT textiljeinek és PAPP GYÖRGY tűzzo­máncainak kiállítását hétfőn délután fél 5-kor Tóth Atti­la, a megyei tanács főelőadó­ja nyitja meg a bíróság dísz­termében (Széchenyi tér 4 ). Közreműködik a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola kamarakó­rusa. Veres Pál ERRŐL IS BE­SZÉLNÜNK KELL című könyvét mutatja be a szer­ző, valamint Varga Kata színművésznő a Royal Iro­dalmi Kávéházban hétfőn es­te 6-kor. A Szegedi Hanglemezklub GYERTYAGYÚJTÁS című lemezbemutatójára invitál­ja a komoly zene kedvelőit hétfőn este 6-kor a TIT Ká­rász utca 11. szám alatti klubhelyiségébe. Előadó: Szűts István. Pasolini filmjét, a MÁTÉ EVANGÉLIUMÁT vetítik a Tisza Volán filmklubjában (Dugonics mozi, Kossuth La­jos sgt. 53.), hétfőn este fél 6-kor. A IIOBO Blues Band ad koncertet hétfőn este 7-kor az Ifjúsági Házban. GREGOR JÓZSEF, a nép­szerű operaénekes estjét rendezik meg hétfőn este ü-kor a Vasutas Művelődési Házban. A művésszel Níko­lényi István újságíró beszél­get.

Next

/
Thumbnails
Contents