Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V 76. évfolyam, 291. szám 1986. december 11., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Legyünk lokálpatrióták? K

özhely, de fáj az ember szíve, ha lát kicsavart facsemetéket, szétdíbolt virágágyásokat, gazos parkokat, A szemetes utcák ugyancsak lehangolok. Azt pedig ki-ki saját maga érzi — szűkebb környezetében —, hogy térdig sárban jár, kátyúkban botorkál, nem folyik el a csapadék, nincs játszótér, kellenének padok, hiányzik a környékről egy ABC, nincs cipészmester... Életünk komfortossága múlik a fentieken. Rendresorra el is hangzanak a vélemények különböző fórumokon, tanácstagi beszámolókon, a körzeti párt- és népfront-berkekben. A közérdekű bejelentéseknek, javaslatoknak, panaszoknak, kéréseknek aztán vagy lesz foganatja, vagy minden marad a régiben. Egy éve Szegeden is megalakultak a lakóterületi bizottságok, a várospolitika sajátos fórumai. A kissé hivatalos megnevezés korántsem csupán egy újabb testületet jelent. Tizennégy szeletre metszve a .várost központok jöttek létre. Az ügy mellett igen sokan felsorakoztak. A szakmaközi bizottság aktíváin keresztül a szakszervezetek, a körzeti pártalapszervezetek, a népfrontosok, a KISZ-esek és mint legfőbb kovász, a városi tanács. A tét nem kicsi, arról van szó, szebb, komfortosabb, tisztább, rendezettebb lesz-e városunk. Jól érezzük-e magunkat itt, vagy elvágyunk? Sikerül-e magunk körül emberi, barátságos környezetet teremteni? Rengeteg múlik rajtunk. Van-e igényünk, időnk, energiánk arra, hogy véleményt nyilvánítva döntsünk, kell-e élelmiszer-pavilon, piac, garázssor a környékünkre. Ha a közönyön túljutottunk, az első lépést már meg is tettük. Igen, hallom, nem elég, ha csak mi akarunk valamit. Illetve az is kevés, ha csak a fenti lakóterületi bizottságok elnökei, a tanácstagok, a népfronttitkárok, a szakszervezeti aktívák döntenek el valamit. Mert ugye a városi- tanács hiába fogadja el a pályázatokat a lakóterületi alapra — ennek értéke egyébként az idén 25 millió forint — ha, mi, egyszerű állampolgárok mit sem tudunk az egészről. Sokak szívügye, hogy jól működjenek ezek a várospolitikai fórumok. A múltkor egy lelkes team vendége voltam. Egy asztalnál ültem a szakmaközi bizottság titkárával, a városi tanács területpolitikai referensével, a városi pártbizottság, a KISZ és a HNF városi bizottságának munkatársával. Megtudtam, hogy a tanács ebben az évben közel 20 millió forintot fizetett ki a lakóterületi alapból a tizennégy körzetnek. Ehhez várhatóan a lakosság több mint hétmillió forint értékben adja a saját erejét. Sor kerül parkosításra éppúgy, mint járda- és útépítésre, csatornázásra, autóbuszútvonal meghosszabbítására, a közvilágítás javítására. Ügy tűnik, a körzetek tudják, hol szorít a cipő. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tanácsi apparátusban az osztályok, a munkatársak felvállalták a városrészek patronálását. A lakóterületi bizottságok véleményezése nélkül nem véglegesíthetők a körzetekre vonatkozó döntések. Az apparátus pedig igyekszik a városüzemeltetéssel foglalkozó vállalatok érdekeltségét növelni. Ez valami olyasmit jelent, hogy a városgondnokság, a városgazdálkodási vállalat vagy épp a Csomikert jobban fog a jövőben dolgozni? A társadalmi munkában nem csak ránk, lakókra számítanak, hanem az üzemekre, a szocialista brigádokra, az intézményekre is. Elképzelhető például az is, hogy egy parkot, mondjuk, egy általános iskolá tart rendben. Ezt a munkát akár szerződésben is lehetne rögzíteni. A brigádok vállalásaikba akár a területpolitikai tennivalókat is beépíthetnék — érvelt a pártbizottság munkatársa. Igen ám, de tudjuk mindannyian, hol tart most a munkaverseny. Meddig lehet feszíteni még a húrt? A körzeti pártszervezetek nyugdíjasai a tapasztalatok szerint örömmel vállalnak feladatokat a lakóterületi bizottságok munkájában. A tanácstagok, a lakó- és utcabizottságok aktivitásuk növelésével szélesebbé tehetnék a társadalmi bázist. Olyan keretei kell teremteni, amely mindenki számára megfelel — mondja a területpolitikai referens. Kihez fordulhatunk a tanácsnál? Sokszor azt sem sejtjük, melyik lakóterületi bizottsághoz tartozunk. Lesz majd a tanácsnál egy térkép, azon mindent regisztrálunk — nyugtatnak meg bennünket. Az apparátus azt is fontosnak tartja, hogy a tanácstagok folyamatosan informálódjanak. Például a tanácstagi klub keretében. Mit mond a népfront? A terveket, elképzeléseket időben a közvélemény elé kell vinni, hogy legyen mód a vélemények ütköztetésére. A

tankönyvek nyilt, nyitott várospolitikán,ik nevezhetnék azt, ami Szegeden folyik. Lehetőséget kapunk arra, hogy elképzeléseink, vágyaink szerint formálódjék ez a város, a szűkebb és tágabb környezetünk. Igaz, arra is apellálnak, hogy szeretjük lakóhelyünket, és hajlandóak vagyunk érte tenni is. Azaz lokálpatrióták vagyunk, a szó jó értelmében. Tudjuk, a napi nyolc óra, a plusz négy óra géemkával, túlórával, maszekolással már-már meghaladja az erőnket. A hivatásos szervezők minden esetre lelkesek, vállalkozók. Mi pedig esetleg gondoljunk arra, hogy az a járda, az az út, az a csatorna, az a park, az a játszótér, amit mi építünk, mégiscsak könnyebbé, szebbé teszi majd az életünket, sőt unokáinkét is. És a facsemeték — ha szerencséjük van — túlélnek bennünket. . Bodzsár Erzsébet Testvérvárosi küldöttség látogatása Szeged jugoszláv testvérvárosából, Szabadkáról kéttagú küldöttség — Makszim Banjanin, a Szabadkai Végrehajtó Tanács elnöke és Vladimír Suity elnökhelyettes — tegnap, szerdán Szegedre látogatott. A jugoszláv vendégek a kishatármenti forgalom fejlesztéséről tárgyaltak Csikós Ferenccel, a szegedi tanács vb-titkárával és Polák Zoltánnal, a kereskedelmi kamara dél-alföldi vezetőjével. A vendégeket hivatalában fogadta Papp Gyula szegedi tanácselnök. Tudományos tanácskozás A világközvélemény és az ENSZ címmel tudományos tanácskozást rendezett a Magyar ENSZ Tánsaság és a Magyar Politikatudományi Társaság szerdán Budapesten. Simái Mihály akadémikusnak, a Magyar ENSZ Társaság elnökének megnyitója után Therese Gastaut, az ENSZ Genfi Tájékoztatási Szolgálatának igazgatója tartott előadást a világszervezet tájékoztatási tevékenységéről. Pálos Tamás. a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője átfogó képet adott arroi, miként jelenik meg az ENSZ tevékenysége a világ különré'e térségei — így a szocialista országok, köztük Magyarország — sajtójában. Kádár János nyilatkozott az MTV-nek és a Rádiónak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ellátogatott a Magyar Televízióba. Kornit^esz Mihály, az MTV elnöke és Kígyós Sándor, az intézmény pártbizottságának titkára fogadta Kádár Jánost, aki elbeszélgetett a televízió vezetőivel, majd Sugár András kérdéseire válaszolva, tv- és rádiónyilatkozatot adott. A kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozó interjút pénteken este 20 órakor, egyes programján közvetíti a Magyar Televízió. A Kossuth rádió ugyancsak pénteken este — 21 óra 10 perckor — hangfelvételről sugározza Kádár János nyilatkozatát. (MTI) Új bank UNICBANK Rt. néven újabb külföldi részvételű vegyesbank alakult 6zerdán Budapesten. Az új pénzintézet az első olyan közös vállalkozás, amelyben részt vesz a Világbank leányintézménye, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC). amelynek hazánk is tagja. Az UNICBANK Rt. egymilliárd forint nagyságú alaptőkéje 55 százalékban magyar, 45 százalékban külföldi részvényesek között oszlik meg. ' H mezőgazdasági termelés helyzete A mezőgazdasági termelés helyzetét, az idei eredményeket és a jövő évi tennivalókat elemezte szerdai ülésén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A képviselőket Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár arról tájékoztatta, hogy az agrárágazat a tervezett célkitűzésektől az idén valamelyest elmaradt; főként azért, mert az aszályos időjárás miatt a vártnál alacsonyabbak voltak a hozamok. Az állattenyésztésben sikerült megállítani az állomány csökkenését; a sertéstenyésztésben élénkülés jelei tapasztalhatók. 1985-höz képest 520 ezerrel nőtt az idén a sertésállomány. 1987-ben az előirányzat szerint 4,5— 5,5 százalékkal növekedik a mezőgazdasági termelés, főként a növénytermesztésben terveznek nagyobb ütemű fejlesztést, az állattenyésztésben mérsékeltebbek a tervcélok. Az élelmiszeripar hozzávetőleg 2,4 százalékkal fokozza a termelést, főként a hús- és a növényolajiparban várnak az átlagosnál nagyobb föllendülést. A mezőgazdasági termelőket a műtrágyázás fokozására ösztönzik a jövő évi kedvezmények. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolójában elmondotta: 1986-ban — a tavalyihoz képest — 10 százalékkal nőtt a vízhiánnyal küszködő települések száma, összefüggésben a terKisöpört raktárak Naey László felvétel«* A Szegedi Ecset- és Seprűgyár termékeinek nincs ideje a raktárban megmelegedni. Az ecsetekből és a hagyományos, kötött cirokseprőből az idén 117 millió forintos tőkcsexport-bevételre számítanak. Arra, hogy a hazai termésű rirokból Nyugat-Eeurópáhan és az Egyesült Államokban is eladható cikk váljék, az itteniek pontos, sokszor aprólékos munkája a garancia mészét immár tartós csapadékadósságával. Az idei fejlesztési programok során újabb száz települést kapcsoltak be a vezetékesvízellátásba. A mezőgazdaság vízfelhasználása nem emelkedik: az öntözhető 400-420 ezer hektárnak csak mintegy fele kapott az idén mesterséges vízutánpótlást. A vitában a képviselők egyebek között kifogásolták, hogy amíg egyre inkább a minőségi hústermelés áruja után mutatkozik növekvő kereslet, addig a mezőgazdasági termelők a korábbinál rosszabb minőségű és például a fehérjetartalom szempontjából kisebb értékű takarmányok felhasználására kényszerülnek. Fölvetették, hogy az üzemek által megvásárolt eszközök és berendezések minősége gyakran nem felel meg a követelményeknek, sürgették: ellenőrizzék rendszeresebben a gyártók kínálatát, és követeljék meg az elvárt műszaki színvonal tartását. A vitában felvetettekre Villányi Miklós elmondotta: az állattenyésztésben a különben zavartalan és kiegyensúlyozott takarmányforgalmazást abban a tekintetben valóban javítani akarjak, hogy hazai fehérjeforrásokkal igyekeznek a jövőben az eddiginél nagyobb arányban pótolni az importanyagokat. Az általában megfelelő színvonalú szaporítóanyag-ellátásban esetenként föllelhető beszerzési gondokat alkalomadtán importból származó csemetékkel szüntetik meg. Tervezik. hogy felülvizsgálják az állami törzsültetvények fajtaösszetételét is. A vitában felszólalt többek között Szabó Sándor (Csongrád megye) képviselő. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága ugyancsak szerdán ülést tartott a Parlamentben. A testület Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár beszámolója alapján áttekintette a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium 1986-os tervének teljesítését, s megvitatta az 1987. évi költségvetéstervezetet, amelyet az Országgyűlés soron következő ülésszaka elé terjesztenek.