Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

TG. évfolyam, 289. szám 1986. december 9., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint hazai autópályák m^J^SmS és jövője Az építésügyi ágazat, a közlekedési tárca, valamint a posta és a távközlés jövő évi terveit, lehetőségeit vi­tatta meg hétfőn az Ország­házban — Stadinger István­nak, a bizottság elnökének vezetésével — a Parlament építési és közlekedési bizott­sága. A képviselők megtár­gyalták a közúti közlekedés­ről készülő törvényjavaslat tematikáját is. Az építésügyi, a közleke­dési tárca, valamint a post^ jövő évi költségvetéséről ké­szített írásos tájékoztatóhoz Kádár József építésügyi /és Városfejlesztési minisztériu­mi államtitkár, Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyet­tes, valamint Doros Béla, a Magyar Posta általános el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Az építőiparról és az épí­tőanyag-iparról adott tájé­koztatásból kitűnik: jövőre az építési piacon várhatóan tovább javul a vevők pozí­ciója. A fővárost kivéve te­rületileg és szakágazatonként egyaránt mérsékelt kínálati többlet alakul kl, erősödik a verseny, nő a vállalkozás szerepe. Az építőipar fő fel­adata az lesz, hogy termelési szerkezete igazodjék a diffe­renciálódó építési kereslet­hez. A munkaerő és az esz­közök hatékonyabb felhasz­nálásával fokozni kell a jö­vedelemtermelő képességet, s előtérbe kerül a lakásépítés minősége és ütemessége. E célokat szolgálják bizonyos szabályozó módosítások is. A budapesti lakásépítés ösztön­zésére például a lakáson­kénti 24 ezer forintos adó­kedvezményt 50 ezer forint­ra emelik, s a jövőben a ve­zetők közvetlenül érdekeltek lesznek a lakások szerződés szerinti átadásában. Az ágazat irányítói a vesz­teséges és alacsony haté­konyságú vállalatoknál mind az. építőiparban, mind az építőanyag-iparban számol­nak szervezett munkaerő-át­csoportosítással. Tervezik, hogy 1987 második felében a lakásépítésnél jelenleg al­kalmazott maximált árfor­máról áttérnek a megállapo­dásos árak alkalmazására. Ez azonban — mint a képvi­selői észrevételekre adott vá­laszában Kádár József el­mondta — csak akkor való­sítható meg, ha sikerül az érintettek számára teljes el­lentételezést biztosítani. El­hangzott a tájékoztatóban, hogy 1987-ben nem tervezik az alapvető építőanyagok árának emelését. A közlekedési ágazat ve­zetői szerint jövőre az idei­hez hasonlóan, mérsékelten emelkednek a szállítási igé­nyek. Az áruszállítási mun­kamegosztásban nem lesz je­lentős változás, a vasút sze­repe továbbra is meghatáro­zó marad. Az 1987-ben be­ruházásra fordítható összeg azonos lesz az ideivel. Ez egyben azt jelenti, hogy a sok helyütt már jelenleg is érezhető feszültségek tovább fokozódnak. A legnagyobb gondot az utak állapota je­lenti. hiszen a forgalom vár­hatóan jelentősen növekszik majd, míg a fenntartásra, karbantartásra fordítható Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának észrevételei anyagi eszközök csökken­nek. Lehet, hogy ennek ked­vezőtlen hatását jövőre még nem érezzük meg, az elkö­vetkező években azonban súlyos gondokat okozhat az utak minőségének mind gyorsabb ütemű romlása. A posta szeretné megőriz­ni szolgáltatásainak már el­ért színvonalát, sőt megpró­bálja bővíteni eddigi tevé­kenységi körét. A postahiva­talokban bevezetett valuta­beváltás tapasztalatai ked­vezőek, így jövöre tervezik, hogy — a Magyar Nemzeti Bankkal közösen — a valuta­eladást is megszervezik a postákon. A Magyar Posta igyekszik mind többet bepó­tolni a szükséges, de elma­radt felújításokból, s nagy jelentőségű .lépésváltásra tö­rekszik a beruházások terü­letén. Élve azzal a lehetőség­gel, hogy az ötéves népgaz­dasági terv a távközlés fej­lesztését nyitottan kezelte, terven felüli bankhitelből és külső forrásokból az eredeti tervnél jóval magasabb lesz a beruházásra fordítható pénz. Elképzeléseik szerint 1987-ben az ideihez képest 50 százalékkal több beruhá­zást valósítanak meg. Az egyik képviselő rend­kívül kedvezőtlennek ítélte, hogy az autópálya-hálózat építése szinte teljesen leáll. Felvetette, hogy az Ml-es és az M5-ös autópálya teljes ki­építésének későbbre halasz­tása az ország kikerülésére késztetheti a tranzitforgal­mat. Javaslata szerint újfaj­ta gazdálkodási formák fel­használásával új forrásokat kellene bevonni az autópá­lya-építésbe. Olyan, kereske­delmi bankokból, tőkeerős hazni vállalatokból álló — esetleg külföldi tőkét is fel­használó — gazdasági társa­ság létrehozását szorgalmaz­ta, amely érdekeltségi ala­pon, 20—25 éves koncesszió birtokában gondoskodna az autópályák építéséről, kar­bantartásáról, a magas szín­vonalú szolgáltatásokról. A kötvény-, illetve részvény­kibocsátás mellett a forrá­sokat autópálya-használati díj bevezetése is bővíthetné. A három ágazat jövő évi költségvetési tervének elfo­gadása után a bizottság a közúti közlekedés — jövő év­ben esedékes — törvényi szintű szabályozásának te­matikáját vitatta meg. A kormány meghívására hétfőn Magyarországra ér­kezett Herbert XVeiz, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, tudomá­nyé.«; és műszaki miniszter. Herbert Weiz a nap fo­lyamán megkezdte tárgyalá­sait Marjai József miniszter­elnök-helyettessel, valamint Tétényi Pállal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökével. Lázár György, a Minisztertanács elnöke délután fogadta Herbert Weizet. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Marjai József és Tétényi Pál. Jelen volt Karl-Heinz Lu­genheim, az NDK magyar­országi nagykövete is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága tegnap, hétfőn délután tartotta soros ülését a Komócsin Zoltán téri székházban, Oláh Miklós titkár elnökletével. A pb munkájában részt vett Apró Antal, a Központi BizotLság tagja és Bartha László, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára is. A testület meghallgatta Székely Sándor első titkár tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i üléséről, majd megvitatta az 1986. évi gazdaságpoliti­kai feladatok végrehajtásá­ról szóló jelentést, Fraknóy Gábor titkár előadásában. E napirendi pont vitájában felszólalt Török József, Cser­r.ay László, Szolcsányi Gá­bor, Csonka István, Tóth Tamás, Apró Antal, Kardos János, Hálint László, Dé­kány László, Bartha László, Dobóczky Károlyné, Tom­bácz József és Papp György. A pártbizottság az előző­ekben tárgyalt témákkal összefüggésben kidolgozta és elfogadta saját gazdaság­politikai programját az 1987-es esztendőre. Á népfrontmozgalom időszerű feladatairól A HNF Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Kállai Gyu­la elnökletével hétfőn ülést tartott a Parla­ment kongresszusi termében. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Szabó lít­Kelendő portéka Nagy László felvétele A Mino-emblémás cipőket nemcsak a hazai üzletekben ke­resik a vásárlók. \ tervek szerint az idén több mint hét­százezer női eipőt készítenek a szegedi gyáregységben. A már hagyományosnak számító szovjet és amerikai piac mellett a második félévben a rendkívül divatérzékeny francia vevöközönséghez is eljut százezer párnyi tetszetős lábbeli ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is — Pozsgay Imre, a HNF Or­szágos Tanácsának főtitkára tájékoztatót tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága novem­ber 19—20-ai üléséről, illet­ve a népfrontmozgalom idő­szerű feladatairól. A tájékoztatót vita követ­te: tizenketten szóban fejtet­ték ki véleményüket az el­hangzottakról, és az országos tanács egy tagja írásban nyújtotta be felszólalását. Az észrevételekre Pozsgay Imre válaszolt. Javasolta, hogy a felszólalások tartal­mát a HNF országos titkár­sága az ülésen elfogadott ál­lásfoglalás mellékleteként juttassa el az MSZMP Köz­ponti Bizottságához. * A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága november 19—20-ai határozatáról és a népfrontmozgalom feladatai­ról az alábbi állásfoglalást fogadta el: A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa megismerke­dett az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági munka megjavítása fel­adatairól, és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveiről szóló határozatával. A testület nagyra értékeli, hogy a párt a kommunisták és a pártonkívüliek közös támogatását kéri és igényli a XIII. pártkongresszuson megfogalmazott, és a VII. ötéves tervvel törvénybe foglalt országépítő program megvalósításában. E közös munkát az országos tanács szükségesnek tartja és való­ra váltásában felelős részt vállal. A népfrontmozgalom sok­oldalú tapasztalatai meg­egyeznek a Központi Bízott­ság helyzetértékelésével. Az országos tanács emlékeztet arra, hogy a párt kongresz­szusán meghatározott célo­kat az állampolgárok nagv többsége egyetértéssel fogad­ta, s ezt kifejezésre is jut­tatta az elmúlt évi általános választásokon, majd a Ha­zafias Népfront VIII. kong­resszusán is. Ez a nemzeti egyetertés és támogatás kí­sérte és kíséri ma is a kö­zös célok érdekében kibon­takozó törekvéseket, intéz­kedéseket és ezek kezdeti eredményeit. Ugyanakkor az országos tanács is érzékeli, hogy a közös célokhoz köze­ledésünket akadályok nehe­zítik. s hogy ezek között a legjelentősebbek saját gyen­geségeink, az irányítás fo­gyatékosságai, az indokolat­lan késedelmek, lemaradá­sok, az egyetértés hiánya a kibontakozás távlatalt ille­tően. Ezek az akadályok és a gazdasági helyzet ezekből következő romlása erősen nyugtalanítják közvélemé­nyünket, és gyengítik a szo­cialista közmegegyezést élte­tő bizalmat. Mindezt figye­lembe véve az országos ta­nács támogatja a Központi Bizottságot a gazdasági fej­lődés útjában álló akadá­lyok eltávolításában, az irá­nyítás színvonalának és ha­tékonyságának emelésében, a nélkülözhetetlen politikai, társadalmi, szervezeti és sze­mélyi feltételek megterem­tésében. A testület helyes­nek és szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi helyzetben megfogalmazott feladatokat reális, társadalmi kihatásai­ban is végiggondolt, és a távlatokat is tartalmazó koncepció, következetes megvalósítás, az önállóság és a felelősség elveit min­den területen érvényesítő gyakorlat támassza alá. A testület szerint az or­szág jelenlegi nehéz gazda­sági helyzetében nem a cél­jainkról való lemondás a megoldás, hanem minden alkotó erő és akarat mozgó­sítása a célok megvalósítá­sára. Szükségesnek tartja, hogy társadalmi párbeszéd alakuljon ki a társadalmi és gazdasági fejlődés kívána­tos és lehetséges útjáról. (Folyqtatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents