Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

í, Hétfő, 1986. december 8. Hol karácsonyoznak az irinyisek? Köztudott, a József Attila Tudományegyetem — központi támogatással — megvásárolta kollégiumnak a Délép Kossuth Lajos sugárúti munkásszállóját. A szerződés szerint az épület átadására folyamatosan kerül sor, a végső kiköltözés határideje 1988. december 31. A legfelső három szintre azonban már költöznének az egyetemisták. A megállapodás szerint a vállalat olyan állapotban bocsátja az egyetem rendelkezésére a szállót, hogy az kollégiumként használható legyen. A kérdéses három fölső szint esetében erre a határidő december elseje volt. Az elsejét követő napokban furcsa, bizonytalan hangulatot lehetett tapasztalni a JATE Irinyi kollégiumában. Ennek a diákotthonnak lakóit érinti ugyanis most közvetlenül a költözés; hiszen az Irinyit — életveszélyes állapota miatt — rektori határozatként január elsejéig ki kell üriteni. A kollégium lépcsőházában a falon hatalmas „költözési megbeszéléseket" hirdető plakátok, különböző — szellemesebbnél szellemesebb — kiírások, feliratok. Érezhető: a diákok szomorú-vigan búcsúznak a kitűnő közösségnek otthont adó épülettől. Bizonytalanságuk okát Zempléni Gyula III. éves hallgató. a „költöztetési bizottság" vezetője így foglalta össze: — Ügy tudtuk, hogy december elsejétől folyamatosan költözünk. Elsején azonban. amikor a műszaki átadás lett volna, azt tapasztaltuk, hogv még az a min- lenérzés van a diákokban, taszoba sem volt kész, amin mert egy jó hangulatú, debemutatták volna, milyen mokratikus légkörű kollégiu lesz a többi. így műszaki átvételről szó sem lehetett, rektorhelyettesünk pedig ekkor azt mondta: egy biztos, költözködés az idén nem lesz. Ezzel váltunk el. Másnap, másodikán estére viszont. kollégiumi gyűlést hívtak össze, melyen igazgatónőnk bejelentette: 15-ére meglesz a műszaki átadás, és 22-éig mindenkinek ki kell költözni. Így most bizonytalanságban van mindenki: 20-án kezdődik a vizsgaidőszak, s bár megígérték, hogy a költözés mindenkit csak egy napra von el a" tanulástól. nem tudjuk, ott milyenek lesznek a tanulási feltételek. Jobb lett volna, ha előbb van ez az egész. Kériné Nagy Zsuzsa, az Irinyi kollégium igazgatónője nincs irigylésre méltó helyzetben. Egyrészt ő szermot hagynak itt, de remélem, nem fognak csalódni. A Délép-szálló helyzetéről Sípos Mihály vezérigazgatótól is érdeklődtem, aki tömören annyit mondott: — Hat emeletet kiürítettünk, ebből hármat szerződésünknek megfelelően a napokban átadunk. Amikor Csákány Bélától, a JATE rektorától kérdéztem, biztos-e, hogy átadja a Délép a szállót a napokban, azt kérdezte: „Maga melyik országban él?'1 Majd magyarázatként így folytatta: — Emberi számítás szerint a vizsgaidőszak kezdetéig átköltöznek a hallgatók. Le kell szögezni: az egyetem és a Délép vezetőinek ugyanaz a céljuk, mint a diákoknak, tehát szó sincs ellenerőről. A Délép korrekt partner, s most nagy erőkkel dolgozik vezi a költözést, másrészt az átalakításon. Aztán jöhetnek) kell tompítania a diákhad esetleges indulatait. — Most valóban úgy van — meséli —, hogy 15-én átadják az épület három szintjét. Az esetleges hiányokról akkor listát készítenek, amit a jövőben pótolnak. 16-álól tehát költözünk, de megjegyzem: nem mindenáron. Addig egy hallgatót sem engedek oda, amíg nekem írásba nem adják: az épület munkavédelmileg biztonságos, senkinek nem eshet baja. Négy csoportban, napi 70 hallgatóval hurcolkodunk, ami nagy odafigyelést, szervezettséget kíván. Sok élnék a mi feladataink: az Irinyi jövőbeni hasznosítása, ami persze pénzigényes dolog, és csak szakaszosan megvalósítható. A Délépszállóról még annyit: a főiskola igényeit is ki tudjuk majd elégíteni, sőt, arról is lehet szó, hogy a zeneművészeli főiskola hallgatói is kapjanak ott helyet. A munka tehát folyik. S emberi számítás szerint — ahogy hallottuk — a diákok karácsonyig át tudnak költözni. Talán még pótvizsgáik sem szaporodnak túlzottan emiatt B. T. A kereskedő születik... Minden szakmára születni kell, de ez a megállapítás különösen vonatkozik a kereskedőkre. Erre a szakmára igazán születni kell, hiszen teljes embert kiván, különösen jó üzleti érzéket és emberszeretetet. Négy évvel ezelőtt találkoztam először Lörincz Imrével, aki elégggé lerolpbánt boltot vett át a tarján! Olajbányász, .téren. Most, négy év távlatából elmondhatjuk. Szeged egyik legjobban ellátott üzletét varázsolta, a környék lakóinak örömére. Lörincz Imre 52 éves, és 34 évvel ezelőtt húzta magára először a „boltosköpenyt". — Apám mezőgazdasági munkás volt, és az egyiK aratás alkalmával, amíg a többiek ebédeltek, én kimiszerüzletet. Itt aztán folyamatosan 18 évet dolgoztunk. Hétszer kaptam váló Dolgozó kitüntetést — mértem egy négyzetméteres és Kiváló Bolt címet az üzterületet, aztán megszámoltam, hány tő búza van rajta, ezt beszoroztam a lekaszálandó területtel, és megkaptam, hány szálat kell még „begyűjteni". Amikor közöltem az eredményt — apám nem éppen nagy örömére —, eldöntöttem: a kereskedőszakmát választom. Mindenáron boltos akartam lenni. Ügy voltam a paraszti munkával, hogy aki elszórja a magot, az szedje is össze. 195ü-ben jelentkeztem a sándorfalvi, akkor még Hangya Szövetkezet elnökénél, aki első látásra Jel vett tanulónak. Mi ugyanis Homokpusztán, a Kuti dűlőben laktunk — mondja büszkén, majd hozzáteszi —: ezen a környéken igazi, szorgalmas parasztemberek éltek, és élnek ma is. Gyorsan eltelt a kétéves tanulóidő; és rámbíztak egy egyszemélyes tanyai boltot Dóc-Bodorszéken. Itt boldog hét évet töltöttem el, megkaptam az első Kiváló Dolgozó kitüntetést is. 1957-ben nősültem, feleségemmel a mindszenti áfész-boltot vettük át, majd Bakson a hantházi élelmiszerboltot vezettük. Űjabb hét év következett. K1SZtitkár voltam, kiverekedtünk egy mozit is. Én vetítettem, a feleségem volt a pénztáros. Hajnalban begyűjtöttük a tejet, aztán áruért rohantam, és természetesen árultunk a boltban. 1960-ban vettünk egy kis telket Szegeden, megkezdtük a családi fészek rakását. Még ma sem készült el teljesen, mindig csinálgatunk rajta valamit. 1964-ben Csikós János keresett meg az Élikertöl, és hivott Szegedre, létünk. A jövodelemérdekeltségű üzletek létrehozásával átkerültem az áfészhez: az Algyői úti ABCáruházal bízták rám, majd a vezetőség úgy döntött, az Olajbányász téri 102-es ABC-t vegyem át. Négy éve dolgozom itt, a bolt éves forgalma azóta 24 millióról 54 millióra emelkedett. — A kereskedelemben eltöltött 34 év kialakítót t-e hitvallást önben? — Igazán jó munkát csak az tud végezni a szakmájában, aki szereti is, amit csinál. Ebben a szakmában szeretni kell az embereket, a tűréshatáron túl is elviselni rigolyáikat. A legszélesebb körű szakmai és gyakorlati ismeret kell hozzá; kereskedői megérzés, segítőkészség, áruismeret. Ha a vásárló elégedetten távozik a boltból, nagy öröm számunkra, hiszen ez jelenti munkánk értékmérőjét is. A jó ellátáshoz, a zavartalan munkához azonban olyan vezetőkre van szükség, akik partnerek tudnak lenni. Ilyen embert ismertem meg Nagygyörgy József személyébén, akit bármikor, bármilyen ügyben kereshetünk, mindig segítőkész. — Milyen a kereskedőszakma utánpótlása? — Ebben a kérdésben bizonytalan vagyok, hiszen úgy tűnik, manapság nem rang boltosnak lenni. Ebben a szakmában a legjobb fejű gyerekekre lenne szükség, a tapasztalat viszont az, hogy ide a leggyengébbek jelentkeznek. — Milyenek a vásárlók? — Jók. A vásárló soha kat, és ez mindennél többet jelent. — A jó eredményekhez „csapatmunkára" van szükség.. -r- Szakmailag és emberileg is összeforrott, jó kollektíva dolgozik együtt. A fiatal gárdát együtt neveltük Asztalos Sándorné (Irénke) és Erős János helyetteseimmel. Sajnos, nálunk is úgy _.(Jvan, mint a fociban, a fiatal tehetségeket gyakran elcsábítják a nagyobb „egyesületek". Lörincz Imre mindennap hajnali 5 órától este háromnegyed 8-ig teljesít „szolgálatot". Élete java részét a boltban tölti. S egy pillanatra sem bánta meg, 34 év távlatából sem, hogy kereskedő lett. Bagantéry László Eszi, nem eszi.. Grízes tészta minden mennyiségben (t.) „A nemzetek sorsa attól függ, hegy miként táplálkoznak." Brillat-Savarin E Sorozat választott mottója talán sohasem volt megszívlelendőbb, mint manapság, amikor súlyos — esetenként halált okozó — betegségek egyértelműen bizonyítható oka az egészségtelen táplálkozás. Szakemberek vivják — úgy hiszem még ma — reménytelen harcukat, mert nem tudunk jót és jól enni. Persze, tudjuk, hogy az egészséges ételek rendszeres fogyasztása lényegesen drágább, mint jó néhány igen laktató, régi magyar recept szerint készült finom falaté. A számtalan ok közül azonban ez csak az egyik. A sok közül a másik, hogy étkezésünk — ha jól számolom — bő kétharmadát az egészséges eledeleket sehol sem nyújtó, a korszerű táplálkozástól oly messze esö közétkeztetésben, magyarán a menzákon esszük meg. Végigkísér bennünket immáron az anyatej elválasztásától a szociális ctthonig. Esszük, nem eszszük, ez van. Ebbe a kényszerhelyzetbe beletörődni és mindent hagyni a régiben azonban nem lehet. Így gondolta ezt a városi pártbizottság is — a változtatás immáron tovább nem halasztandó —, és a közelmúltban a legapróbb részleteket is megbolygató vizsgálatot tartott az ifjúsági közétkeztetés területén: kezdve az óvodáktól az egyetemi éttermekig. Az elkeseritőnek nyugodtan nevezhető helyzetjelentésekből összeállt kép pedig olyan javaslatok megtételére kesztette a testületet, amelyek elfogadása és teljesítése — ha nem is egyik napról a másikra —, de változást hoz a szegedi diákok közétkeztetésében. Hát akkor induljunk mi is az óvodától a felnőttkor kezdő ' hatóráig a menzakajával kirakott úton, hogy részben választ adhassunk, miért tűnik itt és most még reménytelennek a harc az egészségesen, korszerűen táplálkozó magyar nemzetért. * A minden igényt kielégítő találkozás alapfeltétele, hogy minden egyes étkezéskor „adjon" fehérjét, vitamint. Különösen fontos ez a fejlődésben levő gyermekek 'számára. A háromtól 14 éves korosztály tagjainak a hogy a feleségemmel vegyük nem lehet rossz. NaK mint át a petőíitelepi 49-es élei nap megbecsülik a munkán Befejeződött a kisiparosok küldöttgyűlése Vasárnap a Budapest A tanácskozáson is kitűnt, Kongresszusi Központban hogy a kisiparosság a tárbefejezödött a kisiparosok sadalom politikai, gazdasági IX. országos küldöttgyűlése, céljaival egyre jobb összA tanácskozáson megjelent hangban tevékenykedik, ahKapolyi László ipari mi- hoz azonban, hogy a követnkizter, valamint az állami kező időszak nagyobb feles társadalmi szervezetek adatait is elláthassák, még sok teendő vár a kisiparosokra és a központi irányító szervekre. Ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és állásfoglalásban rögzítette a kisiparosok és az országos választmány feiadatait a következő 5 évre. Ezek között a legfontosabb gazdasági célként határozták meg a , , szolgáltatások területén a munkavegzesevel kapcsolat- lakáskarbantórtás, a felújíban. A javaslatok megváló- tás> a gépjárműjavítás és a sdasa erdekeben a Kiosz hagyományos szolgáltatások reszletes elemzeseket es fejlesztését, minőségének javizsgalatokat vegez. vitásat, kulturáltságának nöMolnár József, a Kiosz velését. Az árutermelésben elnöke a vitát összegezve szükségesnek tartják az megállapította, hogy a kül- exportot növelő, az impordöttgyűlés pozitívan értékel- tQt helyettesítő, a hiánycikte az elmú't időszak ered- kek körét csökkentő, a haményeit, és önkritikusan aai áruválasztékot bővítő és foglalt állást a fogyatékos- a háttéripari termékek gyár. eágok kijavítása érdekében tásának fokozását több vezetője. A báromnapos tanácskozáson 39-en szólaltak fel és számos javaslatot tettek, egyebek között a kisvállalkozások pénzügyeire specializálódott kisbankok, létrehozásával, a késedelmes fizetések átvállalásával, a jövedelemszabályozás korszerűsítésével, a teherfuvarozó kisiparosok közületi szabályzat szerint tíznaponként egyszer lehet tésztát adni. Az életkorból fakadó különböző élettani sajátosságok és az eltérő energiaszükséglet mást és másféle étrendet követel az óvodásnak, iskolásnak, középiskolásnak. Ezzel szemben a valóság így fest — egyelőre maradva csak a mennyiségnél, minőségnél. Ebédre csirke van. Ki mondhatja, hogy nem királyi lakoma? Lenne, ha... ha nem szárnyat, hátat kap a gyerek, amin —• mint tudjuk — a legkevesebb hús található. S ha mindeme csirkealkatrészeket még jól meg is sütik, bízvást csak csont marad. A főzelek — ami ugye kell a gyereknek — ritkán kerül iskolai tányérjára, akkor is agyoncukrozva, liszttől dagadón. A sütemény ellen kifogás nem lehet, hiszen a gyerek mind édes szájú. Ketudja, hogy nincs más választása, hiszen nap mint nap délután 6 óráig étlen kibírni nem lehet. Megeszi kénytelen-kelletlen, s úgy hiszem, egy idő után hozzá is szokik a sajátos zamatú menzai ételekhez, s a gyomrocskája beszűkül az itt osztandó adagokra. Ha pedig — a nagy éhség ellenére sem — képes magába gyömöszölni a menzai ebédet, akkor biztos, hogy este otthon tömi magát „halálra" anya magyaros vacsorájával, csillapítandó egész napi éhérzetét. No és persze ugyanazt kapja a kiscsoportos óvodás, és a már-már kamasz nyolcadikos. A mennyiségi eltérés majd különbséget tesz — mondják és gondolják a gyermekétkeztetők. Ha már a megállapított másféle nyersanyagnormákat nem tudják (?) betartani, akkor többet adnak a felsősnek, •kevesebbet az alsósnak és még kisebb adagot az ovisnak. Természetesen a levesből meg a főzelékből. A húsvésbé csábitó, helyeselhető adagokkal nem lehet így vaés laktató azonban, ha má- riálni, lévén azok fejadagonsodik fogásként — vízleves ként darabra kiszámoltak. A utón — főételként árvái- 3 éves és a 10 éves is ugyankodik tányéron, mint akkora húsocskát kap. A kinn nyiszor. Tészta egyéb- esi otthagyja, mert neki sok, ként is van bőven, mert a lassan kamaszodó meg enlegalabb jól kibéleli a ne még, mert nekj bizony gyomrokat — puffaszt is kevés. A kis óvodás tányérrendesen — és késlelteti az jából a moslékba vándorol a •uzsonnára éhséget. Hiány- maradék. A mennyiségek ilyen esztelen pazarlásának oka az, hogy a konyhák nem készítenek anyag-adag terveket, nem mérik fel az igényeket, azaz nem kalkulálnak. A nyersanyagnormákat egyébként a Belkereskedelmi Minisztérium előírja, csakhogy amikor módosítani kell e normákat, akkor ez nincs összhangban a nyersanyagárak emelkedésével. Ennek okán nyilvánvaló csökken az ételekben az értékesebb nyersanyag menynyisége, ami természetesen az adagok mennyiségét és minőségét rontja. Faramuci helyzet, nem vitás, hiszen kis pénzből drágaság mellett nehezen képott parizeren. Ez még min- szíthető bőséges és fenséges dig a szerencsésebb változat, lakoma. De az egyszeri háziés jobb, mint a tepertődará- asszony is — ha lapos a val meghintett, avagy avas- pénztárcája — addig járja a tagon zsírozott-paprikázott piacot, amíg mindenből a kenyér, netán — az uzson- lehető legolcsóbban vásárol, nára kifejezetten tiltott — 'Nincs ez másképpen a nagy háztartásban sem. Igaz, hogy a közétkeztetésben igazán szűkre szabottak az adagnormák, az étkeztetők ennek ellenére csak ritkán keresik zik a gyümölcs a maga természetes valóságában és minden egyéb formájában: levesben, joghurtban, rostos lében. Helyette van viszont túl zsíros, fűszeres, gyomorterhelő étel, ismétlődve hétről hétre már-már utálatot keltő monotómiában az ebédlőasztalokon, s rendre nélkülözve az éltet adó vitamint. Az uzsonnát — ha lehet még így nevezni a közoktatás délutáni eledelét — elég tán a pedágóguso'k vallomásával jellemezni: a gyerekek gyakran otthagyják, legfeljebb — mert néhány helyen muszáj — elrágódnak a reggel óta nejlonzacskóban puhuló zsemlén, a hozzácsasütemény. ,,A tápanyagszükséglet az étkezők nemétől, korától, testsúlyától, egészségi álla- a lehető leggazdaságosabb potától és a munkavégzéstől beszerzési lehetőségeket. A mai gyakorlat megengedi magának például azt a luxust, hogy a kiskertekből fogyasztói áron vesz, netán az iskola igazgatójától — őstermelőtől indokolatlanul magas áron. függ. Az emberi szervezet számára szükséges valamennyi tápanyagot, vitamint, ásványi anyagot biztosítani kell, mégpedig változatos étrend öászeállitásá- mellékállásban val." — így az előírás, mely _ gyümölcsöt a közétkeztetésben szerencséltetett minden halandóra vonatkozik, különösen manapság a gyerekekre, akik hihetetlen szellemi és fizikai terhek alatt senyvednek. Az óvodai-általános iskolai menzák ételkínálata azonban jószerével egyetlen pontját sem tartja magára kötelezőnek e szigorú fontos szabályzatból. Furcsa paradoxon, hogy a nemkívánatos étel is lehet kevés, hiszen ami nem ízlik, nemigen esszük. Csakhát, ha ott a muszáj, az éhség. Akkor az emberi gyomor tűrőképessége majdhogynem végtelen. A gyerek pedig Persze, lehet a gyerekélelmezés kis adagjainak és rossz minőségének okait még tovább keresgélni, hiszen a kisebb-nagyobb szabálytalanságok, csalások mind-mind gyerekeink szájától vonják meg a jó és elég falatokat, és Egy azonban kétségtelen és megdönthetetlen tény, hogy 12 forint 70 fillérből éppen úgy nem lehet ebédet főzni, mint 3 forint negyvenből emberszabású uzsonnát adni. Kalocsai Katalin (Folytatjuk.) Uj A Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság értesíti a rádióhallgatókat, hogy december 8-án, hétfőn déli 12 órától a Petőfi műsor sugárzásával megkezdi 30 napos próbaüzemét a Marcali 2x500 kW-os középhullámú rádióadó az , 1251 kHz-es frekvencián A Magyar Posta új rádióadóállomása a siófoki 135 kWos adó helyett sugározza majd a Petőfi műsorát nagyobb teljesítménnyel, elsősorban a Dunántúl és a Duna—Tisza közének déli és középső részén javítva a műsorvételt. w