Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

Péntek, 1986. december' 5. 3 Mesterek Hanny Gábor kisiparos révbe ért. Hosszú idő után jutott el idáig, hiszen találmánya — egy újszerű tévéantenna — éveKen át nem kellett senkinek. Megtörtént, hogy még a vállalati portások, műszaki vezetők titkárnői is akadékoskodtak vele, hiszen el sem tudták képzelni, hogy egy mesternek olyan szabadalma lehet, amely versenyre kelhet a vállalatok,, szövetkezetek fejlesztőgardáinak 1 munkáival. Így ment ez sokáig, míg végre egy vállalkozó szel'emü szövetkezet felkarolta szellemi alkotását, s — néhány hónap alatt — külföldön is jó piacot szerzett a tévészerelő és rádiójavitó mester (mert az a szakmája) termékének. Az iménti példa bizonyság arra, hogy a kisiparosokkal még mindig nem számol eléggé a közvélemény. Pedig nem elhanyagolható e 140 ezer ember teljesítménye, tavaly 56 milliárd forintra rúgott produktumuk értéke. S most, amikor kongresszust tartanak, s megvonják egy időszak mérlegét, van mit felmutatniuk. Persze, a puszta gazdasági adatok, a létszám- és jövedelmi viszonyok még nem. adnak kielégítő magyarázatot arra. hogy miért felemás a helyzetük a közvélemény előtt? Évtizedeken át valóban amolyan megtűrt szereplői voltak a gazdasági életnek, noha a felszabadulás előtti években még nagyobb volt a létszámuk, mint a gyáriparban dolgozó munkásságnak. Ténykérdés, hogy mind a központi gazdaságirányítás, mind a helyi tanácsok támogatják az iparosokat. Mindenekelőtt azért, hogy legyen valaki, aki javít, szerel, vagy éppen árut fuvaroz. Ám sajnos, az a gyakori thég, hogy a helyi tanácsom a kisiparosban nem látnak mást, mint nagy jövedelmű, jól adóztatható polgárt. Így aztán azt sem veszik észre, hogy egyik-másik műhely bezár, nem nyit ki többet, a Jakosság meg hoppon marad, nincs, aki javítson, szereljen. Á másik fél sem angyal persze, így a kisiparosok között is akadnak ügyeskedők, gyors meggazdagodásra vágyó szerencselovagok. Hajlamosak vagyunk arra, hogy őket vegyük észre leginkább, holott nem ők vannak többségben, méghozzá nagy többségben. A kisiparosok derékhada ma is nélkülözhetetlen segítőtársunk. Értéket termel és teremt, részt vesz az országépítő közös munkában. Rájuk gondolunk, őket köszöntjük a kisiparosok országos kongresszusán. G. L. A településfejlesztésről A településfejlesztés és a műszaki haladás kölcsönhatásáról kétnapos tudományos konferencia kezdődött csütörtökön az MTA épületében. Az Akadémia Településtudományi Bizottsága által szervezett tanácskozáson 200 kutató, közgazdász, építész, mezőgazdasági szakember és tanácsi vezető vitatja meg, hogy várhatóan milyen hatása lesz a műszaki fejlődésnek a települések szerkezetének átalakulására. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes megnyitója után tudományos előadások foglalták össze, hogy hazánk településfejlesztésében milyen bonyolult feladatok megoldására kell felkészülni. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a közepes korszerűségi szintű és az e szint alatt levő gyárak, üzemek működésének meghoszszabbítása a célravezető, vagy pedig — a gyorsított ütemű átalakításból eredően — megszüntetésük. A hozzászólások alapján olyan következtetés alakult ki, hogy továbbra is folytatódik — feltételezhetően lassú ütemben — a népesség városokba költözése. A településfejlesztési politika viszont arra törekszik, hogy megtartsa a falusi térségek népességét. Figyelmeztető jelzések Szmt-ülés Szegeden Amint azt Piros László szmt-elnók a szakszervezetek megyei tanácsának tegnapi ülésén elmondta, a tanácskozáson figyelmeztető jelzések hangzottak el. Igaz, a témák Is közérdeklődésre tarthattak számot. Az Eszperantó utcai székházban ugyanis napirendre kerültek az új vállalatvezetési formák, a megyei tanács jövő évi fejlesztési és költségvetési terve, valamint a megyében élö szociális támogatásra szoruló, alacsony jövedelmű időskorúak helyzete. Harmatos József vállalati tanácsokról szóló előterjesztése nyomán Sebők István arra figyelmeztetett, hogy a vt-kben alacsony a fizikai dolgozók aránya. Miért nem választottak meg a munkások saját képviselőiket? Talán azért, mert egyelőre nem is mindig alkalmasak a vállalati szintű kérdések érdemi megvitatására. Ez pedig nem az ö hibájuk. Tanulással, ismeretszerzéssel a hiányzó tájékozottság megszerezhető. Sebők István azt is megkérdezte, indokolt volt-e az igazgatok fizetését 3—3,5 ezer forinttal emelni. Bánfi József ugyancsak a fenti téma kapcsan arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindegyik kollektíva alkalmas vállalati tanácsok létrehozására. Tpvábbá az új vállalatvezetési forma megkérdőjelezi a szakszervezetek szerepét, feladatait. Tisztázni kellene az együttműködés lehetőségeit. A Bérezi Gyula által ismertetett jövő évi fejlesztési és költségvetési terv szintén többeket késztetett szólásra. László István kevesellte az egészségügyi műszerezettségre forditható 19 millió forintot. Nagy Máté ugyanezt tette szóvá azzal a kiegészítéssel, hogy anyagi támogatásért talán feljebb is kellene kopogtatni. Bánfi József néhány költségvetési aránytalanságra hívta fel a figyelmet, többek között arra, miért jut 30 millió forint a fürdőszolgáltatásokra, amikor az egészségügyi intézmények gép- és műszerbeszerzésére alig 20 millió forint jut. Sebők János azt hangsúlyozta, hogy a szűkülő anyagi javak az elosztás felelősségét növelik. A kelleténél sokkal szűkösebbek a lehetőségek az egészségügy területén. De kiemelten kell kezelni a megyében a lakásépítéseket és a segélyezéseket is. A jövőben kevesebb pénz jut parképítésre, parkgondozásra, amit talán társadalmi munkával és kulturáltabb közterületi viselkedéssel lehet ellensúlyozni. Kajáry Irén az időskorúak helyzetéről szóló előterjesztése szintén ném maradt visszhang, nélkül. Horváth Károly azt mondta el, hogy megyénkben a nyugdijak 380 forinttal alacsonyabbak az országos atlagnáli Közel negyvenezren élnek 2 ezer 370 forint alatti nyugdíjból. Központi támogatással lehetne talán a helyzetükön változtatni. Kiss Ferenc a gondozónők roppant alacsony keresetére hívta fel a figyelmet, es arra, hogy újratermelődnek az alacsony nyugdíjak. Végezetül Nagy Máté a segélyezési rendszer korszerüsitesét javasolta. A testület mindhárom előterjesztést a fenti kiegészítésekkel egyhangúlag elfogadta. B. E. Kiegyensúlyozott lesz az ünnepi ellátás Az idei áruellátásról, valamint az ünnepi kínálatról csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az Ipari, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői. Mint elmondták, az idén egész évben kiegyensúlyozott volt az áruellátás, a szállító- és a kereskedelmi vállalatok között érezhetően javult a szerződéses fegyelem. örvendetes, hogy jó néhány korábbi hiánycikkből elegendő került az üzletekbe. Üjdonság az NDK-ból és Kínából importált olcsóbb színes tévé. Az ünnepi választékban hatféle videómagnó is található, egy részük már itthon készült. A háztartási készülékek közül megfelelőek a készletek villanyborotvából, hajszárítóból, grillkészülékekből, vasalókból és porszívókból, valamivel kevesebb van az importált konyhai robotokból és kisgépekből, és továbbra is kell választékhiánnyal számolnia annak, aki hűtő- és fagyasztószekrényt szeretne vásárolni. Az ajándékozási tárgyak közül folyamatosan érkeznek a hőálló tálak, étkészletek Csehszlovákiából, az NDK-ból, Angliából és Franciaországból. A kereskedelem 15 vagonnyi porcelánárut vásárolt a szocialista országokból — köztük Kínából —. és márkás evőeszközkészleteket 's beszereztek. Az élelmiszer-kereskedelem az év végi csúcsforgalomra az üzletek nyitva tartási rendjének meghoszszabbításával. rendkívüli nyitva tartási napok megszervezésével is felkészül. December 23-án, kedden, az élelmiszerboltok, csarnokok és piacok legalább 19 óráig, a nagy üzletek 20-21 óráig tartanak nyitva. December 24^én, szerdán valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac 14 óráig tart nyitva. December 25—26-án, csütörtökön és pénteken csak a dohány-, édesség- és virágboltok tartanak nyitva. A kijelölt vendéglátó helyek mindkét napon árusítanak tejet, kenyeret és péksüteményt; December 30-án, kedden valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac legalább 19 óráig nyitva tart, a nagyobb üzletek 20-21 órakor zárnak. December 31-én. szerdán az élelmiszerboltok, csarnokok és piacok szombati nyitva tartást alkalmaznak. 1987. január l-jén, csütörtökön csak a dohány-, édesség- és virágboltok nyitnak ki, de a kiielölt vendéglátó helyek árusítanak tejet, kenyeret és péksüteményt Eredmények, ígéretes lehetőségek a biotechnológiában é nemesíthető gondolatok C

sodákat nem várhatunk, mert csodák nincsenek, de a viharos gyorsasággal fejlődő tudomány a biotechnológiában — ne féljünk a szótól — „csodás" eredményekkel szolgál. Igen, de vajon mit tudunk velük kezdeni? Hol tart az eredmények alkalmazása a gyakorlatban? — ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestek választ másfél évvel ezelőtt azon a nemzetközi szimpóziumon, amelyet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága rendezett Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjában. A biotechnikában felhalmozódott szellemi tőke kamatoztatásának, az eredmények, az ígéretes lehetőségek kihasználásának hagyonjáról azóta is többször tanácskoztak a Csongrád megyében tevékenykedő tudósok, ipari, mezőgazdasági szakemberek. Máris több, országosan is termelőerővé nemesíthető kezdeményezés, gondolat született az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága melleit tevékenykedő Biotechnológiai Kutatást és Termelést Koordináló Bizottság által kezdeményezett eszmecseréken, melyek során nem titkolt büszkeséggel említhették az utóbbi időben, hogy kutatóintézeteinkben a biotechnológiában született korszerű eredmények, — a többi között például a génsebészeti módszerek, a növényi szövettenyésztés — ígéretes lehetőségeket kínálnak. Ezek a szó szoros értelmében kiáltanak a hasznosításra, az alkalmazásra. Módot adnak például a vírusmentes gazdasági növények szaporítására, például a megyénkben is jelentős mennyiségben termelhető olyan növényi kultúráknál, mint a paprika, a burgonya, a hagyma, a szőlő. Vannak gazdasági eredményeink is a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben, a növénytermesztésben, az élelmiszeriparban is. A BITEKOB több tucat ipari, mezőgazdasági üzemben térképezte föl a gazdaság, a társadalmi közérdek szempontjából fontos biológiai kutatómunkával megoldható kérdéseket. A termelőüzemek a szűkös anyagi lehetőségek ellenére esetenként támogatást is nyújtanak a különféle gyakorlati problémák tudományos megoldásához. Például a biomassza korszerű hasznosításában már eddig is figyelemre méltó eredmények születtek. Jól kirajzolódnak a korszerű biotechnológiai és -technikai eljárások szélesebb körű alkalmazási lehetőségei Csongrád és a szomszédos megyékben. Hosszan sorolhatjuk a folyamatban lévő kutatások, gyakorlati kísérletek, illetve az elért eredmények alkalmazásának konkrét eseteit. Megkezdődött a szegedi biológiai laboratórium létesítése. amely termelésorientált profillal működik majd, a félüzemi lehetősége^ részbeni biztosítása mellett. Biotechnológiai kislaboratórium létesült Domaszéken, a szövettenyészlési módszerek alkalmazásával, szaporító-alapanyag előállításához. Kísérletek folynak környezetkímélő műtrágyázás és növényvédelem megvalósítására, a furfuroltermékek felhasználására, a talaj javítására, a vágóhídi vér, valamint csonthulladék takarmányozási célú hasznosítására stb. Kidolgozta a bioipar regionális fejlesztésére vonatkozó javaslatát a Szegedi Akadémiai Bizottság. Javaslata tíz kutatási témakört ölel fel. Fejlesztési javaslatát, tájékoztatás és véleménykérés céljából a kutatásban, illetve gyakorlati megvalósításban közreműködő és érdekelt intézményeknek, gazdálkodási szerveknek megküldték, hogy mondjanak véleményt, miként tudnának kapcsolódni a fejlesztés, a biotechnológiai eljárások gyakorlati megvalósításához. A tudomány eredményeinek hasznosítására való törekvés első lépéseit jelzik a Meriklon és a Makoklon Kutatási Termelési és Fejlesztési Gazdasági Társulások. Mindkettő tanúsítja, hogy a kreatív szellem megfelelő táptalajon képes kivitelezni a valóban hasznos, a szó szerint termelőerővé nemesíthető gondolatokat. Sőt, gazdasági vállalkozások is létrehozhatók. A biotechnológiával kapcsolatban a kreatív ember fogalma természetesen Csongrád megyében sem szűkíthető le a feltalálókra, a különféle kutatóintézetek tudományos munkatársaira. Jóval többen vannak a merész, új megoldásokra vállalkozók. S mint a fentebb említett társulások is jelzik, a gazdaságok egy része kész összefogni a kutatási eredmények hasznosítása érdekében. Lehet, hogy egyik-másik kezdeményezés, ötlet első hallásra különlegesnek tűnik, s megoldásuk csak alapos elemzés, felmérőmunka és gazdasági erő összevonásának eredményeként valósulhat meg, azonban mindenképpen figyelemre méltóak az első lépések. Előfordulhat az is, hogy egy-egy próbálkozás majd kudarccal jár. De ez ma nem jogosíthat fel arra, hogy meg se kíséreljük gyorsítani lépteinket a biotechnológiai eredmények hasznosításában Mint minden tudományos fejlesztés, így a biotechnológia hasznosításának irányát, ütemét, egyszóval lehetőségeit elsősorban a befogadó közeg színvonala szabja meg. A különféle tudományos tanácskozásokon részt vevők többször hangsúlyozták: nagyon fontos a társadalmi felkészültség, a fogadókészség. Elzért a jövőben erről Csongrád megyében nemcsak többet kell szólni, hanem aktívabban is kell cselekedni. Szükség van a gyorsabb haladás feltételeinek megteremtésére, a szervezömunka fokozására. Ez a feladat egyáltalán nem könnyű, hiszen nemcsak szakmai felkészültség szükséges, hanem az anyagi lehetőség megteremtése is. A BITEKOB legutóbbi ülésén megfogalmazódott a koordináló-, szervezőmunka felgyorsítása, hatékonyabbá tétele érdekében egy önálló költségvetéssel rendelkező, néhány fős szervezet létrehozásának szükségessége. Az élet tanúsítja, hogy nagyon sokat tehetünk az ügy érdekében társadalmi munkában, de ma már ennél többre van szükség. Ugyanis nem elég „hulladékidőben" koordinálni ezt a munkát. Megyénk máris lekésett néhány pályázatról. A jövőben sokkal rugalmasabban, kezdeményezőbben és naprakészen kell reagálni a biotechnológia újabb és újabb eredményeire, munkálkodni a hasznosításuk szervezésén, az alkalmazás megvalósításán. Ez esetben is helyénvaló a megállapítás: nagyon fontos dolog, hogy ne csak a saját, hanem a szomszéd optikáján át is képesek legyünk szemlélni a biotechnológia fejlesztését. Ne csak saját szemüveggel nézzük a hasznosítás megannyi lehetőségét, hanem mások eredményeinek ismeretével, megértésével is. Legyünk képesek felfogni azt, ahogyan mások, például a tőlünk átvett tapasztalatokat továbbfejlesztették. Igen kevés a kész recept a napjaink gyakorlata által formált folyamatban. Csongrád megye például elöl járt a BITEKOB létrehozásában. Ezt követésre méltónak tartották például Komárom és Hajdú megyében. Az utóbbi helyen a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati hasznosítása érdekében gyorsabb léptekkel valósították meg azt az ötletet, amit Szegeden a József Attila Tudományegyetem kezdeményezett biotechnológiai tudományos park létesítésére. Nemcsak megtekintették a Szegeden megalakult Biotechnológiai Rt.-t, hanem részletes információkat szereztek Budapesten és Veszprémben is. Már kidolgozták és a Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. elé terjesztették a Debreceni Tudományos Műszaki Park létrehozásával kapcsolatos javaslatot. Az Ipari Minisztérium a szegedi biotechnológiai park szervezési, előkészítő munkáinak koordinálására és felgyorsítására a József Attila Tudományegyetemnek ajánlja, hogy modellként vegyék figyelembe a Debrecenben kidolgozott anyagot. Ma már ennél többről van szó. A BITEKOB javaslata szerint, helyes lenne létrehozni Csongrád megyében a biotechnológiai ügyeket menedzselő megyei irodát is, amely fel tudná vállalni az ezzel kapcsolatos dolgok szervezését., intézését. A szomszéd megyékben is érdeklődnek egy ilyén iroda iránt, amely integrálná a régió azon vállalatait, szövetkezeteit, melyek valamilyen tevékenységgel a fejlesztésekhez szükséges berendezések gyártásával,- technológiák alkalmazásával, az ÍRV nyert alapanyagok feldolgozásával kapcsolódnának a biotechnológiai programhoz. Élénkítsük a szervezési folyamatot, hogy eredményesebben kapcsolódjunk a lehetőségeink jobb kihasználásával, az 1983-ban meghirdetett hazai biotechnológiai program megvalósításához. Ezt szolgálná például a BITEKOB kezdeményezése egy pályázat kiírására is, amelynek lényege, hogy feltárja a meglevő kutatási eredmények helyi hasznosításának, adaptációjának lehetőségeit, körülményeit, feltételeit. Egy-egy téma kidolgozása megvalósulhatna néhány fős timek szervezésével, amelyek pályázataik elkészítéséért előre meghatározott összeget kapnának, míg a legjobb pályázatok külön díjban részesülnének. Ezektől a pályázatoktól várhatnánk, hogy a beruházó, alkalmazó szervezetek vezetői ki tudnák választani a rövid távon megvalósítható eljárásokat, illetve ezek segítségével konkrét fejlesztési pályázatokat dolgozhatnának ki. A

hhoz, hogy a biotechnológia a gazdálkodás modernizálásának fontos tényezője lehhessen Csongrád megyében, lépést kell tartaniuk az országgal, a világgal, nemcsak a kutatásban, a szakemberképzésben, hanem az alkalmazásban is. Nem szabad, hogy a vállalkozókedvnek — mint az újítási láncolat egyik láncszemének — hiánya fékező tényező legyen. Érjük el, hogy a biotechnológia nyújtotta Ígéretes lehetőségek kihasználásával hasznosítsuk a termelőerővé nemesíthető gondolatokat. Nagy Pál